Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 38. szám - Még egy szó a végrehajtás korlátozásáról. [Hozzászólás Kollár Lajos: Néhány szó a perrendtartás 374. §-ához című cikkéhez. Magyar Themis, 1877. 34. sz. 272-273. p.]

— 311 — államhoz való tartozás ügyeit illeti meg lett állapitva, hogy az állami felügyeletet az állományhivatalnokok hivatalban való eljárása felett gyakorolja: községekben a járási bizottság, magasb fokban a tartományi tanács s a belügyminiszter, városi községekben a kerületi tanács, magasb fokban a tartományi tanács és a belügyi miniszter. A kormányjavaslat ezen teendőket is a közigazgatási törvényszékekre akarta ruházni, azonban a porosz képviselőház nem tartotta ezt a közigazgatási törvényszékek működésével megegyeztethetőnek. A iReichsgesetz1) vom 1. Juni 1870. über die Erwerbung und den Verlust der Bundes- und Staatsangehörigkeit« által a közigazgatási hatóságokra ruházott jogosítványokat ezentúl a kormányéinök gyakorolja. A közigazgatási fő törvényszék előtt kereset támasztható1) a kormányelnök azon intézkedése ellen, mely által megtagadtatik más német szövetségi állam polgáraitól vagy egy volt birodalmi, alattvalótól az állam kötelékébe való felvétel, vagy valamely porosz állampolgárnak béke idején az elbocsátási engedély meg nem adatik. Az esküdt-lajstrom összeállítása5) ellen emelt kifogások4) felett a járási bizottság dönt s ha indokoltaknak találja ezeket az utólagos felvételt vagy törlést eszközölteti ki nyolcz nap alatt, a három napi kifogási határidő lefolyása után. A porosz illetékességi törvény VI. czime még kiegészitő és zárrendelkezéseket tartalmaz. Elvként lőn megállapitva, hogy az előttünk fekvő törvényben előirt valamely meghatározott miniszterhez való panaszfolyammenet a fenálló szabályokban indokolt más minisztereknek részvételét a panaszok elintézésénél nem érinti.5) Ép oly kevéssé érintetnek a rendőri hatóságoknak és a kereskedelemügyi minisztériumnak vasúti ügyekben való jogosítványai az által, hogy a közigazgatási törvényszékek fel lettek ruházva azon jogosítványokkal, hogy vitás útépítési- és vízrendészeti ügyeket eldöntsenek.6) Végül kimondatott7) még, hogy a törvény 187G. octóber 1-én lép érvénybe, azonban azon ügyekre nézve, melyek már 1876. octóber 1-je előtt tétettek folyamatba nem alkalmazható.8) Az illetékességi összeütközéseket illetőleg az 1850. január 31-én kelt alkotmánylevél 96. art. azt rendeli, hogy »über Kompetenz-Konflikte zwiscben den Verwaltungs- und Gerichtsbehörden ein durch das Gesetz bezeichneter Gerichtshof entscheidet«. 1847-ben április hó 8-án kelt a >Gesetz über das Verfahren bei Kompetenz-Konflikten zwischen den Gerichten und Verwaltungsbe') L. »B u n d e s-G e g e t z b ].« S. 355. •) §• 161. 3) §. 162. XX. Abschn. Aufstellung von Geschwornenlisten. — L. az 1871. jul. 10-én kelt miniszteri rendelet Jt, T. 1871. 220. s k. h *) L. §. 65. der »Verordnung vom 3. Január 1849«. 5) §. 165. VI. Titel. — Ergár-zenae und Schlussbestimmungen. «)§. 166. 11 172. ») §. 173. hörden*.1)2) Ezen törvény életbe léptéig egy >Kabinets-Ordre vom 30. Juni 1828< szabályozta ez ügyet, mely elrendelte, hogy minden illetékességi összeütközés esete, mely az igazságügyi s az illető igazgatásbeli ág közötti miniszter közötti egyetértés alapján elintézhető nem lenne, az összminiszteriumban tényleges s jogi viszonyai szerint tökéletesen megvizsgáltassák s ez a királyhoz véleményes jelentést terjeszszen be, ki magának fentartotta a döntést közvetlenül vagy az államtanács bekivánt véleménye alapján, vagy hogy a döntést a legfőbb törvényszéknek fogja meghagyni, továbbá összeütközés esetére a jogi eljárás fel volt függesztendő az összeütközés elintézéséig.5) Ezen >Kabinets-Ordre« élénk s indokolt panaszokra nyújtott alkalmat, nem csupán az eljárás hiányossága miatt, hanem különösen még azért is, mert a gyakorlatban azon abnormis magyarázatra szolgáltatott alkalmat, hogy az illetékességiösszeütközési-eljárás utján az állami- és fiskális érdek képviseletében eljáró fejedelmi hatóságok elleni jogérvényes Ítéletek — sőt a legfelsőbb törvényszékéi is — fel lennének függeszthetők. Epen ezen visszásságok megszüntetését czélozta az 1847. április 8-iki törvény, mely által ily összeütközések feletti döntés egy hatóságra ruháztatott, melynek neve: »G e r i c h t s h o f zur Entscheidung der Kompetenz-Ko nf likte*.4) Ezen törvényszék Berlinben létesíttetett, és állandó tagokból áll, t. i. az államtanács elnökéből, az államtitkárból és az államtanács kilen cz más tagjából, kik közül ötnek birói, a többi négynek azonban közigazgatási hivatalnoknak kell lenni. A tagokat a király nevezi ki az államtanács elnökének javaslatára. Ezen törvényszék á Ili tó valamint tagadó5) illetékességi összeütközések felett dönt. Továbbá dönt ezen törvényszék az 1854. február 13-iki törvény alapján olyan összeütközések felett, melyek hivatalos és szolgálati cselek vények vagy mulasztások miatti törvényszéki vizsgálat folytán keletkeznek. Midőn t. i. valamely civilis vagy katonai hivatalnok ellen magán- vagy büntetőjogi uton vizsgálat indíttatik meg s a hivatalnok magasabb hatósága azt hiszi, hogy nem forog fen törvényszéki vizsgálatra alkalmas túllépése hivatalos jogosítványainak vagy mulasztása valamely kötelességét képező hivatalos cselekvénynek, akkor confiictust támasztani jogosult.6) Az illetékességi összeütközés támasztását illetőleg az 1854. február 13. törvény következő alapelveket állapított meg. Oly ügyekben, melyekben a törvényszékek már végérvényesen döntöttek, confiictust többé támasztani nem lehet. Illetékességi conflictus támasztására csak a központi s tar') L. »Gesetz-Samml. fdr die königl. preussischen Staaten«. 1847, 8. 170. Nr. 2829. a) L. Ludwig v. R ö n n e : Das Staatsrecht der preussischen Monarchie I. Bd, erste Abtblg. 301. s k. 1. (Lipcse, 1869. 3. kiad.) ") L. »Instr. des Justizmin. vom 1. Juli 1835*. ') L. az id. porosz törv. §. 1. 6) A tagadó illetékességi összeütközéseknél követendő eljárást illetőleg].: »Just.-Min.-Bl. 1848, Seite 272« s »Min.-Bl. d. i. V. 1848, 8. 254«. 6) L. R ö n n e : Das Staatsrecht. der preussischen Monarchie II. Band, erste Abtheilung 507. s k. I. (Lipcse, 1871. 3. kiad.) tományi közigazgatási hatóságok jogosultak; alsóbb közigazgatási hatóságokat e jog nem illeti meg, hanem, ha ezt valamely tudomásukra jutó jogügyben szükségesnek találják, erről azonnal a felsőbb hatóságnak jelentést tenni tartoznak, mert a törvény értelmében csak a felébb való központi- s tartományi hatóságok jogosultak confiictust támasztani. Az illetékességi összeütközés támasztása azzal veszi kezdetét, hogy a közigazgatási hatóság egy erre vonatkozó indokolt határozatot küld a törvényszéknek, azon kijelentés kíséretében, hogy a eonflictus támasztassék, és azon inditványnyal, hogy a jogi eljárás annak eldöntéséig felfüggesztessék. Midőn a confiictust támasztó províncziális hatóság több osztályból áll, akkor teljes-ülési határozaton kell alapulnia.') Ha ily módon a confiictust támasztották, akkor a törvényszék felebbezhetetlen végzés utján a jogi eljárást ideiglenesen beszünteti.2) Az illetékességi törvényszék egy előadó s egy correferens írásbeli előadása után dönt. Érvényes itélet hozatalára legalább is hét tagnak kell jelen lenni az elnök hozzászámitásával. Az igazságügyi miniszter, valamint az érdekelt közigazgatási ágak főnökeinek mindegyike jogosult a törvé^y^ szék tanácskozásaihoz reszortjából valamely tanácsost elküldeni, ki szükség esetére bővebb felvilágosítást nyújt, azonban a döntésnél részt nem vesz. Az illetékességi törvényszék Ítélete az i ítéleti indokokkal együtt az igazságügyi miniszternek, valamint az érdekelt közigazgatási ág főnökének kézbesittetik, a törvényszékkel s a közigazgatási hatósággal való közlés végett. A törvényszék kötelességét képezi már ezután az ítéletet a felekkel közölni.5) Ha a jogi ut meg nem engedhetőnek találtatott, akkor a törvényszék tartozik a jogi eljárást beszüntetni.4) — Létesítése ideiében — ugymond Könne3) — ezen hatóság a a majdnem minden felelősség nélküli miniszteri teljhatalom tiszteletre méltó önkorlátolásáról« tanúskodott; a mai kor emelkedettebb igényeinek azonban már sehogy sem felel meg többé. Hiányai szembeszökők, nevezetesen a mi ezen törvényszék szervezetét s az előtte való eljárást illeti. (Folyt, következik). Jffég egy szó a végrehajtás korlátozásáról.*) (A. perrendts 374. §-a.) (Dr. S. M.) Kollár Lajos ur a »Themis« 34-dik számában perrendtartásunk védelmére kél, és ez által akarja a 374. §-t támogatni. Azonban mindjárt czikkének második bekezdésében oly értelmet imputál a perrendtartás hivatolt §-ának, mely értelmezésnél fogva, jelen eljárásunk szerint, a végrehajtás korlátozása avagy megszüntetése soha sem volna elrendelhető. Összehasonlítván ugyanis perrendtartásunkat az osztrák peres eljárással, azt állítja, hogy a magyar perrendtartás haladást tanúsított, a midőn nem követeli, hogy teljes hitelt érdemlőleg legyen azon okirat kiállítva, melynek alapján a végrehajtás korlátozása vagy megszün') L. az id. 1847. törv. §. 4. ') Ibidem §. 5. 3) Ibidem §. 17. '*) U. o. §. 18. í) Id. m. I. i. 806. li ek. *) Térhiány miatt elkésett. Utrk.