Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 3. szám - Divatos igazság

— 21 — üiiert megeinetess szempontjából a havi 50 frt jelentékeny összeg. De feltéve, hogy a törvényhozás a közérdek megóvását csakugyan igy czélozta, talán azért, hogy egyrészt a lelketlen uzsoráskodást, másrészt a könnyelmű adósságcsinálást megnehezítse, — mit azonban kétségbe kell vonnunk és megmutatandja a tapasztalás, hogy a hitelező végrehajtási jogának korlátozása által a kénytelen adósságcsinálásból a nagyobb risico nagyobb uzsorát teremtend — még ha ezt czélozta is a törvény, miután i nyíltan nem rendelte, tévesen határozott a m. kir. Curia, mert nem áll az, hogy a törvénynek rendelkezése ^feltétlen tiltó*, az 1876. évi 31. t.-cz. egészben egy a végrehajtás tárgyaira vonatkozó »kivételt«, kedvezményt állapit meg, az ilyen törvény pedig soha sem terjeszthető többre, mint mennyit szó szerint tartalmaz, kivételről, kedvezményről pedig a kedvezményezett mindig lemondhat; ha tehát a törvény közvetett czélja, annak hatása és eredményébeni bizodalma az volt, hogy az uzsora és adósságcsinálás megnehezitessék, miután nyilt rendelkezése nem az, a m. k. Curia tévesen tulajdonítja annak ezen értelmet. Az 1876. évi 31. t.-cz. nem más mint a prts. 395. §-ának bővítése, és valamint ezen §. védelmet nyújt minden adósnak, hogy ereklyéi, öltözékei, házastársának ingói stb. birói foglalás alá ne vétessenek, de meg nem tiltja, hogy az adós ereklyéit, öltözékeit, a tudós könyveit, a művész mintáit, az iparos munkaeszközeit önkényt kijelölhesse a hitelezőnek kielégítési alapul; ugyaz 1876. évi 31. törvény sem tiltja, hogy a közszolgálatban lévő egyén önkényt kijelölhesse végrehajtási alapul fizetését oly mérvben, mint a hogy ő legjobbnak gondolja. Ha a törvényhozás tilalmat akart volna teremteni, akkor épugy mint az éjszaknémet birodalmi szövetség 1869-ben, azt egy külön szakaszban határozottan rendelte volna, nevezetesen ki kellett volna mondani, hogy a fizetés fölötti minden intézkedés, u. m. »utalvány-elzálogositás vagy más jogügylet érvénytelen*. A m. kir. Curiát — tisztelettel mondva — bizonyára a divat ragadta el »a pénz- és létviszonyok* tekinteti'';en divatos uzsora- és adósságcsi- nálás-ellenes törekvés; ezt következtethetjük legalább abból, hogy 1876. évi 2140. sz. a. ellenkezőleg határozott, azt mondván, hogy »végi-ehajtató a marasztalt fél által önkényt kijelölt alaptól (300 frton aluli fizetés) megfosztható nem volt«, pedig a prdts o99. §-a szintén afenforgó közérdek megóvását czélozta és cseppet sem szelídebb fogalmazásu mint az 1876. évi 31. t.-cz. Kérjük mindezeknél fogva a m. kir. Curiát, illetve a bíróságokat, miszerint a közérdek megóvása czéljából a különben is igen korlátolt rendelkezési képességet a közszolgálatban lévő egyéneknek zsarnoki módra még jobban ne korlátozzák és tartsák meg a közszolgálatban lévő egyének irányában is azon elvet: »secundum quod se quisquis obligavit, iudicium et iustitiam recipiat.« j Vida Imre. A kassai díjszabályzat. A m. évi 53. számban egy czikk foglaltatott az 52. számban közlött járásbirósági díjszabályzatról. Lapunk egyik barátja időközben beküldötte hozzánk a törvényszéki díjszabályzatot. Kiegészítésül közöljük ezt is. Törvényszék előtti ügyekben. A) Altalános szabályok. 1. Az ügyvédet az általa teljesített munkálatokért s eljárásokért a bélyeg- s más készpénzbeli kiadásain kivül a dijak: a) munkadíj, b) írási dij, c) napidíj, d) távozási dij, e) fuvardíj czimén illetik. 2. Ezen díjszabályzatban fel nem sorolt keresetek, valamint egyáltalán a periratok, illetőleg jegyzőkönyvi perbeszédek, felebbvitelek, vagy váltó-, kereskedelmi, telekkönyvi vagy más ügyekben érdemleges tárgyalások, a teljesített munkálat alapossága és terjedelme szerint a bíró belátásához képest jelen díjszabályzat tekintetbe vételével számitandók fel s állapitandók meg. 3. A díjszabályzat fokozatának meghatározására nézve irányadó az ügyvéd által képviselt ügy összege, s ha az nem pénzösszeg, az értékfokozatot a biróság dönti el, ha pedig az érték megközelítőleg sem deríthető ki, ugy az előbbi pontban foglalt szabály alkalmazandó. 4. A mely eljárásnál az ügyvédet nem ügyvéd helyettesíti, ott a munka- s napidijaknak csak fele számitható fel; e szabály alól azonban a fuvar-, távozási s irási dijak, valamint az 1 frtot tul nem haladó bármely dijak kivétetnek. 5. A példányoknak s mellékleteiknek leírásáért vagy egyéb másolatokért tekintet nélkül a sorok számára s a terjedelemre laponként 15 kr. állapítandó meg. 6. A mely eljárásért munkadíj állapittatik meg, azért napidíj fel nem számitható, és viszont, hol az ügyvédet napidij illeti, ott külön munkadij nem igényelhető. B) Dijosztályzat. I. osztály. Ide tartoznak: a) a keresetek adóssági, könyvkivonati, váltó-, csőd- és kereskedelmi ügyekben s más egyszerűbb perekben; b) beavatkozási s szavatossági keresetek; c) igazolási kérvények; d) biztosítási, zárlati, végrehajtási, árverési s folytatólagos végrehajtási kérvények; e) a végrehajtás korlátozása s megszüntetése iránti keresetek; f) elsőbbségi és igénykeresetek; g) a felhívási kereset esetei a számadást tárgyazók kivételével; h) valamint a felhívásra következő nyilatkozat. Ezek munkadija a tényvázlat felvételével, értekezésekkel, fogalmazással és felszereléssel együtt: 1— 50 frtig terjedő értékű ügyekben 3 frt, 50— 100 » > » » 4 » 100— 300 » > » » 5 » 300— 500 » » » » 6 » 500— 1000 » » » » 8 > 1000— 5000 » » » » 10 » 5000 frton felül minden 2000 frt után 1 írttal több. II. osztály. Ide tartozik mindennemű beadvány és tárgyalás, mely a per folyamában, vagy a per mellékkérdéseiben vagy perenkivüli eljárásban merül fel, tekintet nélkül az ügy minőségére. Jelesül: a) bírói illetőség, b) birói küldés és c) eljárás módja iránti beadványok, illetőleg tárgyalások, d) mindennemű jegyzőkönyvi tárgyalás, ide nem értve a per érdemében a tárgyalást, e) közös okirat közlése iránti kereset, illetőleg tárgyalás, f) tanuk vallomása s birói szemle feletti észrevételezés, g) a zárlati s biztosítási eljárásban a kifogás, illetőleg az e feletti tárgyalás, h) megítélt tárgyak vagy munka értéke feletti tárgyalás, i) sorrend iránti tárgyalás, k) előleges bizonyítás iránti kórvény s illetőleg tárgyalás, 1) hagyatéki ügyekben hirdetményi eljárás iránti kérvények, illetőleg érdemleges tárgyalások, m) telekkönyvi ügyekben bekebelezési és előjegyzési kérvények. Ezek munkadija: 1— 50 frtig . . . . 2 frt 50— 100 » .... 3 frt 100 — 300 » .... 4 frt 300— 500 > .... 5 frt 500—1000 » .... 6 frt 1000 frton felül .... 8 frt III. osztály. Ide soroztainak: a) pert ári kölcsönös halasztás és a biróság előtti más egyszerű megjelenés, mint ítélethirdetés stb., b) perfelvétel, jegyzőkönyvi halasztás, és eskületételnél való megjelenés, szakértők kijelölése, vagy más hasonló egyszerűbb tárgyalás. Ezek dija tekintet nélkül az ügy minőségére és összegére az a) alatti esetekben 1 frt, a b) alattiakban pedig 2 frt. A pertári megjelenéseknél az ellenfél ellen csak a törvényes halasztások állapithatók meg. c) A II. osztályban fel nem sorolt kisebbszerű beadványok, milyenek: a) a kereset visszavonása s a perletétel —, b) az eredetiek felmutatása —, c) toll- 8 más hibák kijavítása —, d) esküre jelentkezés —, e) birói bizonylatok —, f) halasztás —, g) telekkönyvi feljegyzés és ennek törlése —, h) lakhely-bejelentés iránti kérvények, s mág hasonnemü beadványok, i) végül a kicsomózás iránti kérvény s tárgyalás együtt. Ezek dija 50 frt értékig 2 frt, 50 frton felül 3 frt, IV. osztály. 1. A napidij az ügyvédet lakhelyén teljesített alább felsorolt eljárásoknál illeti: a) zárlat, biztosítás végrehajtás, leltározás, árverés eszközlésénél, b) tanuhallgatás és birói szemlénél, c) könyvek s eredeti okmányok felmutatása iránti tárgyalásnál, d) a vételár-felosztásnál való megjelenésért. 2. Az ügyvéd lakhelyén kivül teljesített bármily eljárásnál napi, távozási s fuvardijat számithat fel. Ha a székhelyen kivül egy nap s egy helyütt többrendbeli zárlati, biztosítási, végrehajtási, leltározási vagy árverési eljárás teljesíttetik, ugy a távozási s fuvardijak csak egyszer számithatók fel s az ügyekre egyenlően felosztandók. A napi, távozási s fuvardíj az ügyvéd lakhelyétől a cselekmény helyéig számítva csak akkor igényelhető, ha a cselekmény helye a törvényszék kerületén belől esik, s felperesi ügyvéd részére csakis az esetben állapitható meg, ha a per alperes személyes birósága előtt s nem szabad választási jog alapján másutt tétetett folyamatba. A törvényszék kerületén kivül lakó ügyvédek által e törvényszék területén, valamint az e törvényszék területén lakó ügyvédek által más törvényszék területén teljesített eljárásokért egyedül a napidij és ez is csak oly mérvben igényelhető, mint azt az illető törvényszék területén lakó ügyvéd igényelhetné. Mily esetben állapitható meg a törvényszék területén belül lakó ügyvéd részére a törvényszék előtti működésért a napi s illetőleg munkadíjon kivül távozás- s fuvardíj is, azt a biróság saját belátása szerint határozza meg. A napi dij teszen: 10 frtig terjedő értékű ügyben fél vagy egész napra 1 frt. 10— 50 frtig egész napra 2 frt. > » fél » 1 frt. 50—100 » egész » 3 » » » fél > 2 » 100—300 » egész » 4 » » » fél » 3 » 300 frton felül egész » 6 > » » fél » 4 > Távozási dij, mely által az utazás okozta összes költségek, mint élelmezés, szállásolás stb. téríttetnek meg, 10 frton aluli ügyekben fel nem számitható, azonban 10 — 300 frtig egész napra ... 2 frt. » » fél » ... 1 frt, 300 frton felül egész » ... 3 frt. » » fél » ... 2 frt" Fuvardíj egész napra > ... 7 frt. » fél » ... 4 frt. Ez azonban a biróság vagy az ügyvédi kamara indítványára indőnkint változás alá jöhet. Oly helyre, hová vasút vezet, az indóházhoz és vissza két lovas bérkocsi és a második hely dija állapítandó meg. A dijak ugy a biróság előtt, mint azon kivül a felekkel szemben csak a díjszabályzat szerint számithatók fel, — különben ennek érvényre eme-