Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 3. szám - Divatos igazság

— 22 — lése s megtartása iránt a bíróságok s az ügyvédi kamara saját hatáskörükben intézkednek. Ezen díjszabályzat a kassai kir. törvényszék és az annak területén Jévö kir. járásbíróságok ál­tal követendő egyöntetű eljárás végett zsinórmér­vül a törvényszék mai napon tartott teljes ülésé­ben elfogadtatván, hatályba léptének időpontjául 1876. évi deczember hó első napja jelöltetett ki. Kelt a kassai kir. törvényszéknek 1876. évi november hó 21-ik napján tartott teljes üléséből. Br. Barkóczy Mihály, s. k. kir. törv. széki elnök. Maxintsák, s. k. h. jegyző. Ezen díjszabályzat a kassai ügyvédi kamara \ teljes választmányának 1876. november 17-én tar­tott ülésében 1238. sz. a. határozattal a kassai kir. törvényszéknél és annak területén lévő kir. járás­bíróságoknál folyó ügyekben ugy a bíróság előtti mint azon kivüli díjszámításra nézve az ügyrend 15. §. értelmében kötelező szabványul elfogadtat­ván, ezennel kihirdettetik, 1876. deczember 1-től életbeléptettetik és emiitett ügyekre s díjszámítá­sokra nézve szigorú miheztartás végett a kamara összes tagjaival közöltetik. Kelt a kassai ügyvédi kamara választmá­nyának 1876. november 24-én tartott üléséből. Glósz Ernő, s. k. elnök helyettes. Korányi Károly, s. k. titkár. JOG-ESETE TZ. A földhitelrészrénytársaság ügye a kir. tábla előtt. A budapesti kir. itélő tábla ifj. Dr. Neumann Sándor ügyvéd által képviselt Báron testvérek keresk. czégnek felperesnek, Kohrer Victor ügy­véd által képviselt magyar általános földhitel­részvénytársaság mint alperes ellen az igazgató­ság és felügyelő bizottság tagjai megválasztására vonatkozó s 1876. évi július 5-én megtartott köz­gyűlés határozatának megsemmisítése iránt, a budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék mint kereskedelmi bíróság előtt folyamatba tett és az 1876. évi október hó 2. napján 102809. sz. a. ho­zott ítélettel befejezett perét felperesnek és alpe­resnek az 1876. évi október hó 23. napján 118047. és 118055. sz. a. közbevetett felebbezése folytán az 1876. évi deczember hó 28. napján tartott nyilvá­nos ülésében vizsgálat alá vévén, következő íté­letet hozott: Az elsőbiróság Ítélete, a perköltség iránt rendelkező rész kivételével, oly módosítással ha­gyatik helyben, hogy alperes részvénytársaság, illetőleg annak jelenlegi igazgatói, tartoznak a közgyűlést jelen Ítélet jogerőre emelkedésétől szá- \ mitandó 15 nap alatt az alapszabályok 31. §-ában előirt módon és azóta meghatározott legrövidebb határidőre összehívni; tartoznak továbbá az össze­hívási hirdetménynek az alapszabályok 5. §-ban kijelelt hírlapokban megtörtént beigtatását a vo­natkozó hirlappéldányok bemutatása mellett a fentérintett 15 nap alatt az eljáró kir. törvény­széknél igazolni, mert különben ezen határidő leteltével a közgyűlés összehívása az eljáró kir. törvényszék által fog eszközöltetni. Az elsőbiróság | Ítéletének a perköltség kölcsönös megszüntetésére I vonatkozó része megváltoztatik, s tartozik alperes felperesnek 111 fit 72 krnyi perbeli és lélebbezési költséget 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni. Indokok. Annak kijelentése mellett, hogy az alperes felebbezéséhez csatolt okmányok jelen per felül­bírálásánál a p. r. t. 283. §-hoz képest figyelembe nem vétethetnek, és tekintettel arra, hogy valamely ítélet csakis annak jogerőre emelkedése után haj­tathatván végre, felperesnek felebbezésében felho­zott azon éi velése, hogy a megnevezett igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok a czégjegyzékből azonnal kitörlendők lettek volna, a peres eljárás szabályaival merőben ellenkezik; tekintettel to­vábbá arra, hogy a fenálló közigazgatási szabá­lyok szerint minden idegennek Budapestre érke­zése é6 itteni ideiglenes tartózkodása a rendőrség­nek bejelentendő, az ily nemű bejelentés megtör- j téntéről szóló okmány tehát a Budapesten állandó lakás bizonyítékául nem szolgálhat és hogy ezen ténykörülmény csak az illetékes hatóságnak ez irányban kiadott hivatalos bizonyítványa által igazolható : az elsőbiróság ítéletét annak indokai­nál fogva, de miután annak végrehajthatóságát al­perestől függővé tenni nem lehet, a keresk. törv. 178. §. szelleméhez képest a fent jelzett módosí­tással helybenhagyni, a perköltségre vonatkozó részében azonban megváltoztatni, s alperest mint pervesztest a mérsékelt perbeli és felebbezési költségekben a p. t. r. 251. §. értelmében annyival inkább elmarasztalni kellett, mert a pernek ter­mészete a költség kölcsönös megszüntetésére indo­kul nem szolgálhat, a közgyűlési határozatnak perrel megtámadására törvény által feljogosított és ezen jogot igénybe vevő részvényes pedig jogo­sítva van követelni azt is, hogy bíróilag helyesnek ismert követelése érvényesítése végett szükségelt pereskedés körül felmerült költségei is megtérít- | tessenek. EGYLETI ÜGYEK. A magyar jogászgyülés állandó bizott­sága f. h. 14-én tartotta alakuló ülését. A taj,ok nagy számban jelentek meg; a vidékiek közül Nagy József Nagyváradról, Dr. Ziskay Antal Győrről, Mozgay Antal Veszprémből. M a i 1 á t h György országbíró mint hatodik magyar jogász­gyülés elnöke megnyitván az ülést, megköszönte megválasztatását, mit a jogászgyülés alkalmával csak táviratilag tehetett. Dr. Hoffmann Pál indítványára az állandó bizottság elnökévé M a i­láth György, helyettes elnökévé Daruváry Ala­jos egyhangúlag megválasztatott; szintúgy egyhan­gúlag titkárrá Dr. S i e g m u n d Vilmos, pénztár­nokká M o r 1 i n Imre választatott meg. A pénztár állásáról tett előterjesztés tudomásul vétetvén, Dr. E m m e r Kornél indítványt tett négy albizottság kiküldésére a jövő jogászgyülés által tárgyalandó kérdések kitűzése iránt; Dr. Hoffmann Pál pedig egy 12 tagból álló albizottság kiküldését indítványozta, melynek feladata volna először is javaslatot készíteni a magyar jogászgyülés jöven­dőbeli feladata és iránya tárgyában, ezután pedig j négy albizottságra oszolva kidolgozná a jövő jogász- i gyűlés számára kitűzendő kérdéseket. Hosszas j vita után elfogadtatott Dr. Emmer Kornél azon | indítványa, hogy négy albizottság küldessék ki, ! melyek mindegyikébe öt tag választassák, s egy­szersmind utasításul adatott a megválasztandó al­bizottságoknak, hogy egy össz-ülésben előlegesen tanácskozzanak Dr. Hoffmann Pál indítványa fe­lett. Az albizottságokhoz lesznek utasitandók az állandó bizottságon kivül álló tagoknak a kérdé­sek kitűzésére vonatkozó indítványai. Ezen indit- i ványok Daruváry Alajos alelnöknél (ujvilág­utcza 8. sz.) nyújtandók be. Az albizottságok kö­vetkezőleg alakíttattak meg: az 1. szakosztályba; C z o r d a Bódog, Daruváry Alajos, Dr. Győry Elek, Dr. Hoffmann Pál, Dr. Te­1 e s z k y István ; a 2. szakosztályba : Dr. A p á t h y István, Dr. B r ó d e Lipót, J a n i t s e k József, Manojlovits Emil, Dr. Schnierer Gyula; a 3. szakosztályba : Dr. D á r d a y Sán­dor, Dr. Emmer Kornél, Dr. Körösi Sándor, Sárkány József, Szabó Miklós; a 4. szak­osztályba: Dr. Mannheimer Ignácz, Ráth György, Ku p p Zsigmond, Dr. Weinmann Fülöp, Zlinszky Imre választatott. Végül a V aj­ka y Károly lemondása folytán megürült helyre j titkos szavazás utján Csemeghy Károly vá­lasztatott meg az állandó bizottság tagjává. — A jogászkör ben f. h. 18-án Dr. Zsig- { m o n d y Jenő ügyvéd tart felolvasást a fizetés- • képtelen adósok által kötött jogügyletek megdön- j tésére vonatkozó törvénytervezetről. Az ügyrédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara választmá­nya az ügyvédvizsgáló bizottságba Dr. K u n c % Jenő lemondása folytán Dr. DelPAdami Re­zsőt választotta meg. Duzs Lajos kalocsai ügyvédnek, a budapesti ügyvédi kamara választ­mányi tagjának, elhalálozása folytán a választ­mányba az ügyvédrendtartás 23. §-a értelmében Dr. Darányi Ignácz lépett be. A budapesti ügyvédi kamara a következő átiratot intézte a területébe eső bíróságokhoz és kir. ügyészségekhez: Az 1876. év végéig kiegészí­tett és a tényleges létszámnak megfelelően össze­állított ügyvédlajstrom-kivonatot y. alatt van sze­rencsénk megküldeni ; ezen küMeményünkhez azon kérelmet csatoljuk, szíveskedjék saját hatás­körében egész erélylyel oda törekedni, hogy a fenti lajstromban illetve az időközönkint meg­küldendő pótjegyzékekben elő nem fordulók, ha mint a kamara kerületében lakók jelentkeznek, a felek rendszeres képviseletétől elzárassanak, il­letve a mennyiben a zugirászat gyanújával méltán terhelhetők, a törvényszerű elbánás alól el ne vo­nassanak, mert az annyira elharapódzott /ugirá­szatnak csak a kir. biróságok és ügyészségek hat­hatós közreműködésével remélhetünk gátot vet­hetni. Ez alkalommal nem mulaszthatjuk ismételve hangsúlyozni, hogy csak azon ügyvédjelöltek jogo­sitvák főnökeik helyetteseiként a biróságok előtt megjelenni, kik a kamara által felvételi igazol­ványnyal — mely időleges főnökeik nevét is tar­talmazza — ellátvák; miért, is kérjük ezen iga­zolványok felmutatását szigorúan és szorosan kö­vetelni, nehogy a jogosulatlanok biróságok előtti fellépésének kíméletes elnézése által a zugirászat­nak egy ujabb és a szokottnál talán még veszélye­sebb tere nyíljék és ez által a törvény helyes in­tentiója meghiusittassék. Budapesten, 1876. decz. 29-én. A budapesti ügyvédi kamara. Funták,S.Í., elnök. Dr. Siegmund, s. k., titkár. A kecskeméti ügyvédi kamara rendes évi közgyűlését 1876. deczember 30-án tartá meg; az évi jelentésből kiemeljük, hogy a múlt évben 16 uj tag vétetett fel a kamarába, kitörültetett pedig összeférhetlen állás viselése miatt 3, önkény­tes lemondás folytán 1, elhalálozás folytán 1, lak­helyváltoztatás folytán 1. .A kamara tagjainak száma az év végén 92 volt. Ügyvédjelölt felvétetett 22, kitörültetett különféle okokból szintén 22, be­jegyezve maradt 42. Az iktatóba érkezett 775 ügyszám közül 44 választmányi ülésen elintézte­tett 704 sz., 22 fegyelmi ülésen pedig 71 sz., hát­ralék tehát nem maradt, A mult évről fenmaradt 19 panaszhoz ez évben 35 érkezett. Ezekből fe­gyelmileg kezeltetett 22, és pedig visszautasitta­tott 2, beszüntettetett 2, feddésre Ítéltetett 2 ügy­véd, összeférhetlen állás miatt kitörültetett 3 ügy­véd, birsággal büntettetett 1, vád alá helyezés miatt felfüggesztetett 2 ügyvéd, folyamatban ma­radt 10 fegyelmi ügy. A választmány intézkedése alatt 32 panasz volt; ezek közül 1 dorgálással in­téztetett el, 5 visszautasittatott, 2 visszavonatott, 3 a t.-székhez áttétetett, folyamatban maradt 21 pa. nasz. Megjegyzendő, mikép ez évben ügyvédjelölt el­len panasz elő nem fordult. A kamarai tagok évi il­letménye a folyó évre ismét 12 írtban lön megálla pitva. A fegyelmi bíróság a folyó 1877. évre követ­kezőleg alakíttatott meg : elnök : Ujszászy József; elnöki helyettes : Zombory László ; titkár: Kiss Lajos; — fegyelmi bírák első félévben: Pacsu Mihály, Papp Sándor, Szalontay Elek és Fekete István; póttagok: Németh Dániel és Jenovai* Sándor; — a második félévben fegyelmi bírák : Magyar László, Quirini Miklós, Tóth István, Zimay Károly; póttagok: Tóth Ignácz és Feli­czides Sándor. A budapesti Ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Puchevt Ervin budapesti ügyvéd és kamarai tag, elhalálozása folytán, a kamara lajstromá­ból kitörültetett és irodája részére gondnokul Dr. Hauer Sándor ügyvéd (lakik nagy-korona utcza 13. sz.) kirendel­tetett. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Kovács Lajos budapesti ügyvéd és kamarai tag, Kievárdára történt elköltözése folytán, » kamara lajstromából kitörültetett. A budapesti ügyvédi kamara részérül ezennel közhírré tétetik, miszerint Wizinger Károly budapesti ügy-

Next

/
Thumbnails
Contents