Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 37. szám - Törvényjavaslat a polg. törvényk. rendt. tárgyában alkotott 1868. LIV. t.-cz. módosítása iránt. [6. r.]

— 306 — minden azt épen lehetetlenné tevő korlátolást merőben kirekeszt; tekintve, hogy végrendelet szerint alpereseknek tulajdonképeni hitbizományi helyettesítési joga nincs, s ilyenné az a bekeblezés által sem válhatott akkor, midőn a végrendelet végrehajtása irányomban egyenesen fentartatott; s a közös haszonbérlés voltakép próbaidőként szerepelt; de különben is maradékaim várandóságát nőtlen maradásommal, H. és S. urakét nősülésemmel és gyermeknemzéssel a telekkönyvi clausulák mostani állása mellett is megszüntethetném, s ekép ama clansulák csak aggatnak, a nélkül hogy valakit biztositanának; tekintve, hogy a tékozlási ürügy ma, midőn én az ifjúkor veszedelmes évein átestem, a két keresztfiu pedig ugyanazon éveknek most épen csak kezdetén áll s egyikük adósságokkal már is tul van halmozva, a tékozlási ürügy 12 év előtti jelentőségét ily közös örökösödésnél többé fen nem tarthatja; tekintve, hogy maradékaim, ha léteznének is, engem a köteles részen tul nem korlátolhatnának, a végrendelet pedig az ö vulgáris utóörököseiknek az övékénél több jogot nem tulajdonított, s ekkép legroszabb esetben is a birtok fele része szabad rendelkezésem alá tartoznék; tekintve, hogy minden más clausulának clausulára halmozása az én jogaimat merőben illusoriussá tenné; tekintve, hogy a köteles rész kimetszésére nézve az M. alatti terv ellen vagy épen nem, vagy csak indokolás nélkül tétetett kifogás, s hogy különösen az ellenkezőre nézve még csak a tervkészítési s hitelesítési költség sem ajánltatott meg; tekintve, hogy ha mindezek nem igy lennének is, az egyezségnek akkor sem lehetne azon értelmet tulajdonítani, hogy én magamnak a keresztfiaknál roszabb helyzetet akartam volna ; tekintve, hogy a substitutió maradékaim és a keresztfiak részére a végrendelet alapján telekkönyvi lekötés nélkül is megállhat, de általam a fiscus ellen ujabb végrendelettel is biztosittathatik: mindezeknél fogva kereseti petitumomat annak köteles rész eszméjén sarkalló alternatívájával együtt továbbá is fentartom, és a suhstitutiót az egész 300 holdról, vagy legroszabb esetben annak M. szerinti fele részéről, E. néném haszonélvezetének a másik felerészre leendő fenhagyatása illetve egészen arra leendő átvitetése, a hat évről hat évre való haszonbérbe adhatási jognak pedig ez esetben ezen lekötve maradó résire javamra első helyen leendő bekebleztetése mellett, teljesen s végkép kitöröltetni továbbá is kérem. (Befejezése köv.) Törvényjavaslat a polg. törvényk. renűt. tárgyában alkotott 1868. LIT. t.-cz. módosítása iránt. (Folytatás és vége). 118. §. A 322. §. helyett. Ha a bűnvádi kereset azon ok miatt, mert a tettes meghalt, vagy a büntethetőség elévülés által vagy más ok miatt elenyészett, meg nem indítható: az ujitott per a bűnvádi eljárás nélkül is megindítható, s e perben az ujitott per bírája ítélt a bünösszeg kérdése felett is, de csak annyiban, a mennyiben a cselekménynek az ujitott perre befolyása van. 119. §. Az 508. §. helyett. A bírói közhatósághoz intézett megkereséseket, úgyszintén a létrejött egyességet vagy hozott ítéletet s ezek kiadványait a választott bíróság minden tagja aláírni tartozik. Ha a választott bíróság tagjai közül egy vagy kettő az aláírást megtagadja, ezen körülmény megjegyzendő s ezen esetben a megkeresés, egyesség, ítélet vagy ennek kiadványa teljes joghatálylyal bír, ha legalább az elnök, jegyző és két választott biró aláírásával ellátva van. 120. §. Az 509. §. helyett: A választott bíróság határozata ellen felebbezésnek a következő esetekben van helye: a) ha a választott bíróság a fél kérelme nélkül hivatalból kezdette az eljárást; b) ha az ügy a polgári bíróság hatósága alá épen nem tartozik, vagy a választott bíróság oly ügyben járt el, melyben a bírói illetőségtől eltérésnek helye nincsen; c) ha a választott bíróságnak egy vagy több tagja az 1868. LIV. t.-cz. 56. §-a értelmében fenforgó érdekeltség daczára járt el; d) ha a választott biróság a határozat hozatalánál nem volt szabályszerüleg alakítva; e) ha a felperesi vagy alperesi minőségben önkép viseletre nem jogosított fél saját személyében lépett fel vagy idéztetett, s e hiba utólag nem hozatott helyre; f) ha valamelyik fél nevében egy harmadik felhatalmazás nélkül járt el; g) ha a meg nem jelenés miatt marasztalt fél épen nem vagy nem törvényszerüleg lett megidézve. Mindezen esetekben a másodbiróság végzést hoz, és az ítéletet, illetőleg az azt megelőző eljárást és határozatot feloldani vagy megsemmisíteni van jogositva. A megrendelt ujabb vagy póteljárás folytán érdemleg a választott biróság dönt. Igazolásnak és visszahelyezésnek az átalános szabályok szerint helye van, perújítás nem indítható. Az e), f) és g) pontok eseteiben a jelen törvény 72. és 95. §§-ban szabályozott eljárásnak választott bíróságok előtt is helye van. 121. §. Az 512. §. után következő uj §. Ha valamelyik fél részéről választott biró a bíráskodást el nem vállalja, ha akár az eljárás megkezdése előtt, akár annak folyamában tisztében eljárni vonakodik, vagy az elnök által kitűzött bíráskodási határnapra kellő igazolás nélkül meg nem jelen: az elnök hivatalos előterjesztésére a helyette az 1868. évi LIV. t.-cz. 506. §. szerint illetékes biróság nevez bírót. Ha a választott biróság egyes tagjainak személyében az eljárás folyama alatt változás történik, ez a folyamatban levő eljárás további menetelére befolyással nincsen. 122. §. Az 516. §. helyett: Ha a felhívott fél e keresetet megindítja, a törvénykezési rendtartás közönséges szabályai szerint kell eljárni. Ha pedig a felhívásra felelet adatik, a nyilatkozat elleniratnak illetőleg alperesi védelemnek tekintetvén, az ügy rendes perben külön jegyzőkönyvben, sommás perben pedig szóbelileg tárgyaltatik s ítélet által döntetik el: van-e felhívásnak helye vagy nincsen. Ha a felhívásnak hely adatik, egyúttal a felhívottnak az 1868. LIV. t.-cz. 132. §. szabályai szerint 8 az 513. §-ban érintett jogkövetkezmények terhe alatt keresetlevelének beadására, illetőleg sommás ügyekben e helyett panaszának szóbeli előterjesztésére ujabb zárhatáridÖ tűzetik ki. Az ítélet ellen beadott felebbezésnek (92. §.) a további eljárásra halasztó hatálya van. 123. §. Ha az 1868. LIV. t.-cz. 515. §-a szabályaihoz képest se a felelet se a kereset kellő időben be nem nyuj tátik, vagy a jelen törvény 122. §-ában érintett ujabb határidő alatt a kereset meg nem indíttatik: a biróság a felhívó ujabb kérelmére a kérdéses jogot a felhívottra nézve itéletileg (92. §.) érvénytelennek nyilvánítja. Az 518—521. §§. helyett. 124. §. Számadási viszonyokban valamint a számadást követelő adhat be felhívási keresetet a végett, hogy az, a ki neki számolni tartozik, számadását zárhatáridő alatt mutassa be: ugy a számadó is követelheti, hogy a kinek számadással tartozik, vagy helyeselje a számadást, vagy az ellen kifogásait a kitűzendő határidő alatt terjeszsze elő. A számadás beadására intézett felhívási keresetben a felhívó legjobb tudomása szerint felszámítani köteles azon követelési összeget, melyben alperest marasztalni kívánja azon esetre, ha ez számadását nem terjesztené elő. Midőn a számadó fél számadásának helyeslésére vagy kifogásolására intéz felhívási keresetet, tartozik keresetéhez számadását és a bevételeket s kiadásokat bizonyító okiratokat mellékelni. 125. §. Ha a jogosított felhívására a számadás előterjesztetett, az mint kereset tekintetvén, a számadás kérdése a rendes eljárás szerint tárgyaltatik és döntetik el. Ha a felhívott magát a számadásra kötelezettnek nem érzi, s a kitűzött határidő alatt ily értelemben nyilatkozik: nyilatkozata ez esetben elleniratnak tekintetvén, külön jegyzőkönyvben tárgyaltatik, s itélet által (92. §.) döntetik el: tartozik-e a felhívott fél számot adni vagy nem. Egyebekre nézve a 122. §. szabályai itt is alkalmazandók. 126. §. Ha a felhívott a törvényes határidő alatt számadását, vagy a felhívási keresetre nyilatkozatát be nem nyújtotta, vagy azon határozat folytán, mely által a számadási kötelezettség megáll apittatott, a kitűzött határidőben kérelmét elő nem terjesztette: a felhívó ujabb kérelmére, menynyiben a felhívási keresetre felhozott tények és állitások magának a felhivónak bizonyítékai által meg nem czáfoltatnak, a felhívott a felhívási keresetben foglalt kérelemhez képest itéletileg (92. §.)• elmarasztalandó. 127. §. Ha a számadónak a 124. §-ban emiitett felhívására a felhívott fél kellő időben nem felel: a számadó további kérelmére a számadás itéletileg (92. §.) helybenhagyottnak nyilvánittatik, s a számadó fél a további felelősség terhe alól felmentetik. Ha a számadónak felhívására a felhívott felel, s ebben a felhívás jogosultságát tagadja, illetőleg azt vitatja, hogy ő a számadást helyeselni vagy kifogásolni nem köteles, felelete elleniratnak tekintetik, s külön jegyzőkönyvben tárgyaltatván, itélet által döntetik el: tartozik-e a felhívott fél a számadást helyeselni vagy kifogásolni. Az itélet ellen beadott felebbezésnek (92. §.) az ügy további folyamára halasztó hatálya van. Ha a felhívott fél a számadás helyeslésére vagy kifogásolására kötelezettnek mondatik ki, felhívottnak a számadás elleni kifogásoló keresetének beadására ujabb határidő tűzendő ki, s ha a kereset be nem adatik, a számadó ujabb kérelmére a snámadás itéletileg (92. §.) helybenhagyottnak nyilvánittatik, s a számadó fél a további felelősség terhe alól felmentetik. Ha pedig a felhívott a számadás elleni kifogásoló keresetét akár az első ízben, akár a kötelezettség megállapításának jogerejü eldöntése után ujabban kitűzött határidőben beadja, az a rendes eljárás szabályai szerint tárgyaltatik és döntetik el. Ezen keresetben a számadás kifogásolt tételei pontosan megjelölendők, s minden kifogásolt tételre nézve megfelelő kérelem terjesztendő elő. 128. §. A 124.—127. §§. eseteiben a számadások bevételi és kiadási tételei elkülönitendők, 8 ezek mindenike külön-külön folyó számokkal jelölendő meg. A számadások tételeinek folyó száma mindkét fél által a számadási per egész folyama alatt a számadás ellen beadott kifogásokban, a számadást kifogásoló keresetben, a további periratokban és a felebbviteli beadványokban pontosan megtartandó. 129. §. Az 528. §. helyett. Az 1868. évi LIV. t.-cz. 523. §-ának a) és b) pontjai esetében a tíz, illetőleg harmincz esztendő elteltét követő nap, a c) pont esetében pedig a balálveszélyt követő nap tekintendő az eltűnt egyén elhunyta napjául, s ezen nap az ítéletben naptárilag megjelölendő. A holtnak nyilvánítás azonban nem zárja ki annak igazolását, hogy az eltűnt előbb vagy később halt el, vagy hogy még életben van. Ez utóbbi esetben az, a ki a bírói holtnak nyilvánítás alapján valamely vagyont vett birtokába, jóhiszemű birtokosnak tekintendő. 130. §. Az 1868. évi LIV. t.-cz. 524., 525., 526. és 527. §§-nak intézkedései megfelelően alkalmazandók akkor is, ha nem holttá nyilvánítás, hanem az elhalálozás tényének tanuk általi bizonyítása czéloztatik. Ezen esetben, ha a halálozás megtörténte bizonyítottnak kimondatik, az ítéletben a tanúvallomások alapján az elhalálozás napja naptárilag megjelölve állapítandó meg. 131. §. Az 533. §. után következő uj §. Gondnokság alá helyezésnek, a kiskorúság meghosszabbításának és az atyai hatalom megszüntetésének kérdésében azon törvényszék jár el, melynek általános illetősége alá a kiskorú, a gondnokolt, vagy a gondnokság alá helyezendő tartozik. Ezen illetékességtől eltérésnek nincs helye. Ezen ügyekben az előterjesztett kérelem vagy gyámhatósági megkeresés alapján a törvényszék rendszerint (132., 135. §§.) a tényállást hivatalból nyomozza ki, hivatalból veszi fel a szükséges bizonyítékokat, s ezek megtörténte után az érdekelteket külön jegyzőkönyvi tárgyalás mellett meghallgatva, itélet által határoz. 132. §. Ha a gondnokság alá helyezést az: