Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 37. szám - Törvényjavaslat a polg. törvényk. rendt. tárgyában alkotott 1868. LIV. t.-cz. módosítása iránt. [6. r.]

— 307 — 1877. évi. . . t.-cz. 28. §-nak b) és c) pontja alapján az illető saját maga kéri, a kérelem vagy személyazonosságának igazolása mellett a törvényszék előtt szóval terjesztendő elő és veendő jegyzőkönyvbe, vagy bíróilag avagy közjegyzőileg hitelesített beadványba foglalandó. Ezen esetben a gondnokság alá helyezés minden további tárgyalás nélkül végzés által rendeltetik el. 133. §. Ha a gondnokság alá helyezés az 1877. évi . . . t.-cz. 28. §-a a) pontjában vagy a b) és c) pont alapján, de nem a gondnokság alá helyezendő részéről kéretik: a jegyzőkönyvi tárgyalásra megidézendő az, a ki a gondnokság alá helyezést kérte, továbbá a gyámhatóság képviseletében a gyámügyész, a gondnokság alá helyezendő, s az a) és b) pont esetében az ennek részére kirendelt külön ügygondnok. Kiskorúság meghosszabbításának kérdésében megidézendő a gyámügyész, a kiskorú törvényes képviselője, s a kiskorúnak ezen eljárásnál való képviseletére rendelt külön gondnoka. Az atyai hatalom megszüntetésének kérdésében megidézendő a gyámügyész, az atya, és a kiskorú képviseletére kirendelt ügygondnok. Az itélet mindezen érdekletteknek kézbesítendő s a felebbezési jog mindezeket illeti. 134. §. Az 1877. évi. .. t.-cz. 28. §. a),b) és c) pontjainak eseteiben jogosítva van a törvényszék, ha a tényálás kinyomozása közben a késedelem veszélye mutatkoznék, az itélet hozatala előtt a gondnokság alá helyezendönek vagyonára hivatalból ideiglenes zárlatot rendeli, ezt foganatosíttatni, s illetőleg telekkönyvileg bejegyeztetni. Ha a gondnokság alá helyezés elsőbirósági ítélettel elrendeltetett, az ideiglenes zárlat a veszélyre való tekintet nélkül hivatalból megrendelendő, foganatosítandó. Mindkét esetben az ideiglenes zárlat a hivatalos lapban haladéktalanul közzé teendő s a hirdetménynek előszöri beiktatását követő naptól kezdve a gondnokolt feltételesen, a mennyiben a gondnokság alá helyezés jogerejü itélet által kimondatik, cselekvési képességgel nem bír. Az ideiglenes zárlatot rendelő végzés ellen felfolyamodásnak helye nincsen. 135. §. Ha az 1877. évi.. . t.-cz. 28. §-nak b) és c) pontjai alapján az illetőnek saját kérelmére rendeltetett el a gondnokság alá helyezés, a gondnokoltnak fel- vagy lemenő ágbeli rokonai kérelmet terjeszthetnek elő az iránt, hogy a gondnokság az ő kérelmökre is elrendeltnek mondassák ki. Az eljárásra nézve ezen esetben is a 131. és 132. §§. szabályai tartandók meg. 136. §. Az 1877. évi . . . t.-cz. 28. §. b) és c) pontjainak eseteiben, ha a gondnokság egyedül a gondnokolt saját kérelmére rendeltetett el, s a 135. §. értelmében ki nem mondatott, vagy kimondatni sem kéretett, hogy ez a gondnokoltnak felvagy lemenő ágbeli rokonai érdekében is elrendeltnek tekintendő: a gondnokoltnak a 132. §. szerint előterjesztendő bármikori kérelmére a gondnokság végzésileg megszüntetendő. Ellenkező esetben a megrendelt gondnokságnak, úgyszintén a meghosszabbított kiskorúságnak megszüntetése a 131. és 133. §§. intézkedéseinek alkalmazása mellett itélet által mondandó ki. Ezen esetben két egyenlő itélet ellen használt felebbezésnek is halasztó hatálya van. 137. §. A birtokháboritási ügyekben követendő eljárásra nézve a következők rendeltetnek: 1. A ki valamely dolog vagy jog birtokában megsértetett, vagy a birtokbői törvénytelenül kiüttetett •' birtokháboritási keresettel folyamodhatik orvoslásért, vagy a birtokba való visszahelyezésért. 2. A birtokháboritási keresetet három hónap alatt kell megindítani azon naptól számítva, a melyen a sértett félnek a háboritás elkövetése tudomására jutott. Egy év múlva a háboritás tényétől számítva a birtokháboritás miatt sommás • eljárásnak többé helye nincsen. 3. A tárgyalás kizárólag az utolsó birtok, 8 a háboritás tényére és bizonyítására szorítkozik. A birtok jó- vagy roszhiszemüsége és a tulajdon kérdése a rendes perutra tartozik. Ugyanez áll a kártérítési igényre is, ha az 500 frtot meghalad, 8 azt az ellenfél önkényt be nem ismeri. 4. A tárgyalási határnapot a biró a legrövidebb időre, a körülményekhez képest ugyanazon napra, s.ha szükséges, a hely színére tűzze ki, és csak ugy halaszthatja el, ha abba mindkét fél világosan beleegyezett, vagy ha a tárgyalásnak elhárithatlan akadály áll útjában. Egyebekre nézve a sommás eljárás szabályai itt is alkalmazandók. 5. A biró a tárgyalás folyama alatt is tehet ideiglenes intézkedést a birtok ellenére és a veszélyeztetett érdekek biztonságára nézve, ha azt egyik vagy másik fél kéri s a körülmények indokolják. 6. Az itélet csak a megháborított tényleges birtokállapot visszaállítására czélzó ideiglenes intézkedéseket tartalmaz, ennélfogva nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a felek netaláni erősb jogaikat rerdes per utján érvényesítsék. 7. A biró mind ideiglenesen, mind az ítéletben szabhat pénzbüntetést a bírói intézkedések megsértőire. 8. Az ítéletet jogában áll ugyan a marasztalt félnek felebbezni, de az által annak végrehajtását nem gátolhatja. Ha a másodbiróság az első biróság Ítéletét megváltoztatta; a viszvégrehajtást csak akkor lehet elrendelni, ha a másodbiróság ítélete jogerőre emelkedik. 9. Ha az eljárásban a büntető törvények megsértésének jelei merülnek fel: e miatt az eljárás és ítélethozatal föl nem függesztethetik. A büntető biróság azonban a tényállásról hivatalból értesítendő. 138. §. A ki építkezni akar 8 magát bizonyos személynek magánjogi alapokon nyugvó kifogásai ellen biztosítani kívánja, jogosítva van az építkezési terv közlése mellett az építkezési hely járásbírósága előtt ellenfelét indokolt kifogásainak előterjesztésére felhívni. A felhívási kereset folytán a járásbíróság a kifogások beadására 30 napnál tovább nem terjedő határidőt rendel. Ha a felhívott ezen határidő alatt kifogását beadja, ezt e sommás eljárás szabályai szerint kell tárgyalni, a biróság az iránt hoz végzést: a felhívó tartozik-e per utján jogát, vagy a felhívott a kifogásokat érvényesíteni. Ha a felhívott a kifogásokat be nem adja, a bíróság a felhívó további kérelmére ítéletet hoz (92. §.), s abban kimondja, hogy a felhívó fél az építkezési terv szerint építhet, s a felhívott fél az építkezés ellen többé kifogást nem támaszthat. Az építkezésekre vonatkozó közigazgatási szabályok ezen törvény által nem érintetnek. 139. §. Nagyobb városokban az 1868. LIV. t.-cz. hatálybaléptekor fenállott, vagy ezután alkotandó külön lakbérleti szabályok a lakbérleti ügyek tárgyalásánál, eldöntésénél a bíróságok eljárására nézve is kötelező erővel bírnak, ha azok a bel- és igazságügyi miniszterek által helybenhagyattak s a hivatalos közlönyben szabályszerűen kihirdettettek. Zárhatározatok. 140. §. Azon napot, melyen jelen törvény hatályba lép, az igazságügyminiszter állapítja meg. Jelen törvény hatálybaléptének napjától kezdve a törvény intézkedése a folyamban lévő perekre is megfelelően alkalmazandó. A felebbviteli bíróságok azonban az ezen törvény hatályba léptének napját megelőzőleg beadott felebbvttelek elintézésénél a korábbi törvény szerint járnak el. A jelen törvény hatályba lépte előtt korábbi törvény által szabályozott bírói hatáskör és illetőségnek megfelelően indított perek azon biróság előtt és azon eljárási mód (sommás vagy rendes perut) szerint folytatandók le, mely a korábbi törvényben megállapítva volt. 141. §. Az igazságügy miniszter felhatalmaztatik, hogy az 1871. IX. t.-cz. 1. §. a) pontjának és 12. §-ának alkalmazása mellett a m. kir. Curia legfőbb itélőszéki és semmitőszéki osztályai helyett m. kir. Curia név alatt ujabb legfelsőbb bíróságot szervezzen. Ezen legfőbb biróság 1 elnökből s másodelnökből, .... taoácselnökből és ... . bíróból, ugy a szükséges segéd- és kezelő személyzetből áll. 142. §. Jelen törvény hatálybaléptekor a m. kir. Curia semmitőszéki osztályánál elintézetlenül levő ügyek, a mennyiben a semmiségi panasz elsőbirósági határozat vagy eljárás ellen adatott be, az illetékes kir. ítélőtáblához, a mennyiben pedig a semmiségi panasz másodbirósági vagy harmadbírósági határozat vagy eljárás ellen adatott be, a m. kir. Curiához tétetnek át. A harmadbiróság határozata és eljárása ellen emelt semmÍ3égi panasz az előbbi határozat hozatalában részt nem vett elnök vagy tanácselnök s 8 bíróból alakítandó ülésben intéztetik el. 143. §. Mindazon ügyekben, melyek által a m. kir. Curia semmitőszéki osztályának hatásköréhez külön törvény által utasittatik, a m. kir. Curia jár el, ugyanazon módon, a mint eddig a semmitőszék eljárt. 144. §. Az 1874. XXXIII. t.-cz. 50. §. 2. bekezdése oda módosítandó, hogy a választási jogosultság felett itélő tanácsnak elnökei a Curia elnöke, a Curia másodelnöke és kineveztetésök sorrendje szerint a Curia tanácselnökei. 145. §. Az 1871. VIII. t.-cz. 33., 34. és 35. §§. oda módosíttatnak, hogy azon fegyelmi ügyekben, melyekre a legfőbb ítélőszék fegyelmi bírósága volt illeték2s, a m. kir. Curia fegyelmi bírósága ruháztatik fel illetőséggel. E biróság a Curia elnökének, szükség esetében másodelnökének elnöklete alatt a Curiának 8 birói tagjából áll. Ezen curiai fegyelmi bíróságnak első fokban hozott határozatai a hivatolt törvény 35. §-a szerint alakított külön fegyelmi bírósághoz felebbezhetők. 146. §. Az 1868. évi LIV. t.-cz. és az ezt pótló és módosító későbbi törvények a jelen törvényben foglalt pótlásokkal és módosításokkal a fiumei kerületre és a polgárosított határőrvidékre is kiterjesztetnek, azon módosítással, hogy a törvények a folyamatban levő perekre annyiban alkalmazandók, a mennyiben a keresetre megidéző végzés nem hozatott. 147. §. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a kereskedelmi ügyekben követendő peres és perenkivüli eljárás szabályozása tárgyában 1875. deczember 1-én kiadott miniszteri rendeletet, s a váltótörvény életbeléptetése és a váltóügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában 1876. november 30-án kiadott igazságügyminiszteri rendeletet a jelen törvény intézkedéseinek megfelelően rendeleti uton módosíthassa. 148. §, Az 1870. évi II. t.-cz. hatálya jele n törvény folytán fentartatik ugyan, azonban az ezen törvény által visszaállitett pesti áru-és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnokok külön bíróságainak hatásköre csupán az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 258. §-nak 1. és 3. pontjában felsorolt kereskedelmi ügyletekre, s ezekre is a következő megszorításokkal korlatoztatik: 1. Az 1875. évi XXXVII. t. cz. 258. §. 3. pontjában felsorolt kereskedelmi ügyletek ezen kivételes biróság hatósága alá tartoznak, ha az ügylet a tőzsdén vagy a termény- és gabonacsarnokon kivül, de kifejezetten ennek szokásaira való hivatkozással, vagy a bíróságnak való alávetés mellett köttetett. 2. Az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 258. §. 1. pontjában felsorolt kereskedelmi ügyletek ezen kivételes biróság hatósága alá tartoznak, ha az ügylet a tőzsdén vagy gabonacsarnokon kivül, de kifejezetten ennek szokásaira való hivatkozással vagy a bíróságnak való alávetés mellett köttetett, s egyszersmind az alperes vagy bejegyzett kereskedő vagy pedig megidéztetése után a biróság jegyzőkönyvébe veendő s általa aláírandó nyilatkozatban ezen biróságnak magát aláveti. Ezen külön bíróságok hatásköre alá tartozó ügyekben a feleknek jogukban áll magukat ügyvéd által képviseltetni. 149. §. Az előző szakaszban megnevezett bíróságok ítéletei alapján a végrehajtást azon törvényszék rendeli meg, melynek területkörében az itélet hozatott. Nem rendelhető el a végrehajtás : 1. Ha a biróság a 148. §. szerint hatáskörébe nem tartozó ügyben ítél. 2. Ha a meg nem jelenése miatt marasztalt fél épen nem vagy nem szabályszerűen volt idézve. 3. Ha felperesi vagy alperesi minőségben önképviseletre nem jogosított fél saját személyében lépett fel vagy idéztetett, s a hiba utólag nem hozatott helyre. 4. Ha valamelyik fél nevében egy harmadik felhatalmazás nélkül járt el. 150. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik mef.