Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 37. szám - Közigazgatási bíráskodás. [14. r.]

— 302 — s valamint ennélfogva egyrészt a jog világot vet az erkölcséletre: ugy másrészt sötét marad a jog az elkölcsélet ismeretének világa nélkül. »It is a maxim in the science of legislation and government, that laws are of no avail withont manners* mondja helyesen a hires Jones.') S leginkább áll ez a büntetőjogban, mert ennek tételeiben leginkább foly össze az erkölcsi s jogi sphara, s mert ez a szellemélet s erkölcsök fejlődésmenetével legszorosabb öszszefüggésben van »C'est par le droit criminel d'un peuple, mieux encore que par son droit civil, quel'on peut avoirla mesure du degré de sa civilisation . . . qui (t. i. le droit criminel) semble indiquer comme un thermometre infaillible le degré de barbarie ou de civilisation d'un peuple«.2) E tétel flagrans igazolására csak egy példa szolgáljon. Ismeretes, hogy Indiában az özvegyek elégetésének szokása divott.3) Mi adott e szokásnak léteit? Első pillanatra ugy látszik, hogy a nőknek őrjöngésig tulcsapó hűsége. De a mélyebben gondolkodó kétkedni fog a felett, miszerint a házassági hűségnek ily rendkivüli intensitása századokon át oly általános lett legyen; az alaposabb kutatás ennek épen ellenkezőjét mutatja ki s bizonyítja itt is, mily benső a jog s erkölcs közti szerves összefüggés, s hogy az erkölcsök s szokások forrásai a jognak s legtöbbnyire erősebbek a jog intézkedéseinél, így találjuk az özvegy égetés ind szokására nézve a következő magyarázatot Strabonál: »íotoQelxai... xó ovyy.axay.cáeofrai xed-veuJoi xolg 'avdqáoi xág yvvaiy.ag y.axá xotavvxrtv avxíav, Óxi ÍQWOCCL XWV véwv áyígxaivxo xtáv ávd'Qwv rj (paQ/u.ay.evoiev avtóvg. — vófiov óvv Q-éríd-ai xovxov vlog navoofiévi^g xr\g (pcc(>[xaxdag; ov m&avtőg fih> ovv ó vófiog^ ovd' r{ alxía Xíyexcci« .*) Ugyanezt a magyarázatot határozottabb alakban s a korai házasságkötés helyes indokolásával találjuk Diodornál.5) S igy eszokás valódi oka Strabo és Diodor helyes magyarázata szerint az: bogy a leányok legtöbbnyire igen korán, sőt gyakran azonnal születésük után eljegyeztetvén, később az octroyált férj helyett más férfit megszerettek, minek következménye az volt, hogy régibb időkben általánossá lett Indiában a férjmegmérgezés büntette.6) A legszigoruabb törvények hozattak, de a legkegyetlenebb büntetések eredménytelenek maradtak, mig a bölcs törvényhozók hatékonyabb eszközhöz folyamodtak t. i. a palingam házasságot állatiasnak bélyegezték,7) az özvegy ')S. William Jones: Institutes of Hindu Law or Ordin. of Menu : össz. m. VII. köt. 75. lap. !) C o d e d. Loix d. GentouxouReglemens d. B r a m e s. Paris 1778. Pref. 7. lap. 3) Christ ian Lassen: Indiscbe Alterthumskunde. Bonn, 1847. III. köt. 348.1. Szerint még legújabban is általános némely helyen, különösen Balbi szigeten. ') Strabo: Geographioa. Recens. Justavus Kramer Berolini 1842. XV. k. I. fej. 30. §. 241. lap. s) D i o d o r : XIX. 33. 6) Hogy Indiában a leányok valóban igen zsenge korban kiházasittattak, bizonyítja M a n u ki azt rendeli, hogy 30 éves férfiú legfeljebb 12 éves leányt, 24 éves férfi 8 éves leányt vegyen nűül (Man u 9: 88. s 94. lap). A leány ind törvény szerint már 8. életévével kilépett a szüzek (Bumári) sorából s jött a házasságjelöltek (Bitumati) közzé g a mit Megasthenes után elbeszél A r r i a n a Panda a birodalmában levő leányokról: »,,;.. In St Xwoi] xavia hra e(iaoíXtvatv TJ frvyái^q TOV 7/oaxlí'o;, ja; [itv yvvaixag enxaéitag eoíiaag e; űqrjr yáfiov lívat, etc.« (Arrian: 'IrSixí] ; Scripta, reognov. Eud. Hercher Lipsiae 1844; 9. fejezet 11. lap), az egész Indiára nézve áll. 'JKanu: 3 : 1. lap »This practice (t. i. másodszori házasság) fit only f orcát t lei. önkénytes tűzhalálát pedig a női erény legmagasztosabb áldozataként dicsőitették,') ugy hogy az ind özvegy kezdetben máglyára sietett férje halála után, mert különben közmegvetés tárgya lett volna, idővel pedig ez dicsőséggé vált, melyhez lelkesüléssel tolakodtak mindnyájan.2) A mi tehát ritka női erény nyilvánulatának látszik, valóban a női erénytelenség legrútabb bűntettének köszöni eredetét. (Befejezés köv.) X Közigazgatási bíráskodás. Gruber Lajostól. VII. A közigazgatási bíráskodás Poroszországban. (Folytatás). Ha a törvény rendelkezése szerint a concessio megadásának akadályai vannak, a kormányelnök tartozik az ajánlatot véleményes jelentés kíséretében, melynek az akadályozó okokat tartalmazni kell, a kerületi közigazgatási törvényszéknek döntés végett felterjeszteni. Egyidejűleg az ajánlatot tevőnek is kell másolatban a véleményt tartalmazó végzést kiszolgáltatni. A helyiségi rendőrhatóságnak sajtó ipari kérdésekben hozott intézkedései ellen, keresetet támaszthatni a járási bizottságnál s városi bizottságoknál, valamint azon 10.000-nél több lakóssal biró városokban, melyek valamely kerülethez tartoznak a kerületi közigazgatási törvényszéknél.5) A közigazgatási hatóságok azon intézkedései ellen, melyek által a birodalomhoz tartozóktól megtagadtatik az igazolvány áruk vásárlására vagy megrendeléseknek elfogadására vagy a házaló ipar üzésére, a kerületi közigazgatási törvényszéknél támasztható kereset.4) A járási bizottság, illetőleg a kerületi közigazgatási törvényszék végitéletei ellen csak a közigazgatási főtörvényszékhez való revisió jogorvoslata engedtetik meg.5) A járási bizottság s városi kerületekben a kerületi közigazgatási törvényszék dönt az illetékes hatóság azon keresete felett, midőn ezek táncziskolák, tornaiskolák, uszodák, zsibáros boltok, zálogházak, cselédszerző intézetek létesitését megtiltják, s akkor, midőn vendéglők és korcsmák tartására és pálinka s méreggel való kereskedésre adott engedély visszavonatik.6) A kerületi közigazgatási törvényszék dönt az illetékes hatóság azon keresete felett, midőn a biztosítási vállalkozók, ép ugy mint a kivándorlási vállalkozók és ügynököknek megerősitését és engedélyeit visszaveszik, ép ugy a kereskedő alkuszok engedélyét, az Elbehajósok pátenseit és a bábasszonyok vizsgálati bizonyítványait visszavonják.7) A többi íparrendészeti ügyeket illetőleg a kerületi tanács illetékessége ') Colebrooke: Essays on the Eeligion and Philosophie of the Hindus. Norgate 1856. Lásd III. fejez. On the duties of a faithful hindu woman 70—76. lap. 2) Kruse: Indiens alte Geschichte. Leipzig 1856. 59. lap, ugyanezen magyarázatot mint valami általa talált ujat közli ; pedig, mint kimutattuk, az már Strabo és Diodornál olvasható. 3) §. 130. Bechtsmittel gegen Versagung gewerblicher Konzessionen. ')§. 131. 5) §. 132. 6) §. 133. Entziehung der Befugniss zum Gewerbebetriebe. T)§. 134. még következőképen lett szabatosan körülírva.') O dönt: 1. a kéménysöprők kerületeinek megszüntetése vagy megváltoztatása; 2. a valamely czéhbe való felvételkor fizetendő beiratási dijak felemelésének engedélye — 3. czéhalapszabályok jóváhagyása és megváltoztatása-, ép ugy mint czéhek feloszlatása felett, hasonlóképen a felett is, hogy valamely czéh megtörtént feloszlatása után az ezen czéhhel összeköttetésben volt tanintézetek, segélypénztárak és más közczéllal biró intézetek felruháztassanak-e jogi per testületi jogokkal; 4. a heti vásárok száma, ideje és tartalma-, továbbá a heti vásár időtartamának meghosszabbítása felett, a helybeli eladók bizonyos kézműipar czikkeinél, 5. a felett, mily tárgyak tartoznak helységi szokás szerint egyáltalában, vagy bizonyos helyeken a hetivásár czikkekhez. A hetivásárok száma, ideje és tartamára vonatkozó megállapítások a vásárhelység községi hatóságának hozzájárulásával történnek meg. A kerületi közigazgatási törvényszék döntése alá tartoznak még: községek és czébek közötti viták ez utóbbiak feloszlatása tárgyában. Epugy keresetet támaszthatni a kerületi közigazgatási törvényszéknél a községi hatóságok döntései ellen oly vitákban, melyek czéhtagok felvétele vagy kizárása felett támadtak.2) A tartományi tanács dönt oly helységi szabályok jóváhagyása felett, melyek az áru- s marhavásárok száma, ideje s tartamának megállapítására vonatkoznak; ez ellen a kereskedelmi miniszter előtt lehet panaszszal élni.s) — Ha szabadalmi ügyekben vita támad, akkor a kerületi közigazgatási törvényszék dönt, midőn valamely találmányi szabadalom1) által szerzett jog csorbításáról van szó,5) s a közigazgatási főtörvényszék a kereskedelmi miniszter helyett első és utolsó fokban, midőn találmányi szabadalom visszavétele forog kérdésben. A kereset megindításának joga a kereskedelmi minisztert is illeti.6) A kerületi közigazgatási törvényszék dönt iparjogositványok megváltásának ajánlata- s megszűnt iparjogositványokért nyújtandó kártalanítás felett.7)8) — A tartományi tanács hatáskörében dönt: 1. Közvágóhidak kizárólagos használatára vonatkozó községi határozatok jóváhagyása felett; 2. magánvágóhidak tulajdonosainak s haszonélvezőinek kártalanítási igényei felett a közvágóhidak létesitése által nekik okozott kár miatt. Az 1. alatti esetekben a kereskedelmi miniszterhez intézhető panasz <) §. 136. C. Sonstige gewerbepolizeiliche Angelegenheiten. — Kehrbezirke, Márkte, Ortstatuten, Innungssachen etc. »)§ 137. 3) § 139. «) 1852. aug. 15-én kelt cs. nyiltpar. és 1867 : XVI. t.-cz. 16. czikk (vám- és kereskedelmi szövetség) nálunk. 5) §. 142. Erfindungspatente. 6) §. 143. 7) §. 144. Ablösung gewerblicherBerechtigungen etc 8) L. 1868 : LVI. t.-cz. és 1868 : LV. t.-cz. V. és VI. fej.; 1872 : VIII. t.-cz. 1-26. §§