Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 36. szám - Törvényjavaslat a végrehajtásieljárásról. [A törvényjavaslat szövege] [2. r.]

— 299 — szenvedő tulajdonai: még ha az igény megállapít­tatik Í3, a perköltségek kölcsönösen megszünte­tendők. 99. §. Azok a kik a végrehajtás folyamát felfüggesztő igénykeresetet indítanak : ha az igény nyilván alaptalannak találtatik, 500 írtig terjed­hető pénzbírsággal büntettetnek. 100. §. A 91—99. §§. intézkedései megfele­lően alkalmazandók azon igényperekre nézve is, melyek adó- és közigazgatási ügyekben vagy más nem a jelen törvény szerint foganatosított végre­hajtás folytán lefoglalt ingóságokra támasztatnak. Ezen igényperek azon járásbíróság előtt inditandók, melynek területén a végrehajtás foga­natosíttatott. A végrehajtató helyett adóügyekben az adó­felügyelő, az államkincstárt érdeklő követelések "behajtásánál a kir. ügyész, a törvényhatósági pénz­tárt érdeklő ügyekben a törvényhatósági ügyész, községi pénztárt érdeklő ügyekben a községi bíró illetőleg a rendezett tanács polgármestere, gyám­hatósági ügyekben a gyámügyész idézendő. 101. §. A végrehajtás további folyamát fel­függesztő igénykereset beadására szolgáló határ­idő után, ha igénykereset nem adatott be, az ösz­szes lefoglalt ingóságokra, ha pedig ezek epy ré­szére vonatkozó igénykereset adatott be, az igény­kereset tárgyát nem képező lefoglalt ingóságokra a további végrehajtási lépések megteendők. 102. §. A lefoglalt ingóságok birói árverés utján adatnak el. Az árverés határnapját a kiküldött hivatal­hói foganositandónak rendelt végrehajtások ese­tében jelentkezés nélkül, ellenesetben pedig a vég­rehajtatónak vagy végrehajtást szenvedőnek szó­beli vagy írásbeli jelentkezésére tűzi ki. Az árverési határnap kitűzése hirdetmény kibocsátása által eszközöltetik. A hirdetménybe a végrehajtató és végrehajtást szenvedő neve, a vég­rehajtást és a kiküldetést rendelő végzés, a köve­telés összege, az árverés helye, napja és órája, az árverezendő ingóságok átalánós megjelelése és becs­értéke kiteendő. Nagyobb értékű és rendkívüli mi­nőségű tárgyak a hirdetményben külön felemli­tendők. A hirdetmény a bíróságnál kifüggesztetik, szokásos meghirdetés végett, azon község elöljáró­ságának, a hol az árverés foganatosítandó leszen, megküldetik, a végrehajtatónak, a végrehajtást szenvedőnek, és ha több foglaltató van, ezek mind­egyikének, a 70. § esetében pedig a bérbeadónak is kézbesittetik. Ha az árverezendő ingóságok becsértéke 1000 frtot meghalad, az árverési hirdetmény a hi­vatalos lapba egyszer beigtatandó. Mindenik érdekelt félnek jogában áll saját költségére az árverési hirdetménynek az általa kijelölendő lapok utján esetleg többször is leendő meghirdetését kérelmezni, éspedig akkor is, ha az árverezendő ingóságok becsértéke 1000 frtot meg nem halad. A hirdetési költségek a kiküldöttnek előlegezendők. 103. §. Az árverési határidő, ha a becsérték 1000 frtot meg nem halad, 8 napnál rövidebb s 15 napnál hosszabb, ellenesetben 15 napnál rövi­debb s 30 napnál hosszabb nem lehet. Ezen határ­idő a hirdetménynek a bíróságnál való kifüggesz­tésétől számittatik. 104. §. Ha a lefoglalt ingóságok vagy érték csökkenés vagy aránytalan költségek nélkül el nem tarthatók, a felfüggesztő hatálylyal biró igény­kereset beadására szolgáló határidő eltelte előtt, vagy ha ilyen kereset már beadatott, ennek eldön­tése előtt, a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróság bármelyik érdeklett fél kérelmére az ár­verésnek foganatosítását elrendelheti. A kérelem felett a bíróság a feleknek, s a mennyiben igénylők jelentkeztek vagy jelentettek be, ezeknek, esetleg ha rövid határidőre való meg­idéztetésök akadályba ütköznék, a részökre kine­vezendő ügygondnoknak, s szükség esetében szak­értőknek meghallgatása után határoz. Az árverést rendelő végzés ellen felfolya­modás nem használható; ha azonban a marasztalt fél vagy az igénylők részéről a becsérték kész­pénzben vagy ovadékképes értékpapírokban (35. §.) letétetik, vagy a felek között való megállapodás szerint egyébkint biztosíttatik, a megrendelt árve­rés foganatosításának mellőzésével a lefoglalt tár­gyak a zár alul felmentetnek. Az árverés elrendelése esetében az árverési határnapot 8 napnál nem hosszabb időre a bíró­ság tűzi, ki s hirlapi hirdetésnek akkor sincs he­lye, ha a becsérték 1000 frtot meghalad. Az árverésen befolyt összeg a halasztó ha­tálylyal biró igénykereset beadására szolgáló ha­táridő elteltéig, vagy ha ilyen kereset indíttatott, annak jogerejü eldöntéséig birói letétbe helyeztetik. 105. §. A végrehajtó hivatalból foganatosí­tott végrehajtás esetében az árverést is hivatalból, ellenesetben pedig csak akkor tartja meg, ha a végrehajtató képviselője az árverési határnapon megjelen, vagy bejelentette, miszerint magát az árverésen képviseltetni nem akarja, de az árverés foganatosítását kívánja. Az árverés előtt a végrehajtó a letéteménye­zett tárgyakat a bíróság főnökének vagy helyet­tesének utalványára magához veszi, s az árverésre kitűzött napon a helyszínére kimenvén, a kielégí­tési összeget és járulékait felszámítja, mi ha a vég­rehajtást szenvedő részéről ki nem fizettetik, az árverést megkezdi. 106. §. A végrehajtást szenvedőnek jogában áll kijelölni azon sorrendet, melyben az árverés történjék, sőt az összeirt ingóságok helyett más ingóságokat is bocsáthat árverés alá; de ba ezek­ből a követelés és járulékai ki nem kerülnek, az ösz­szeirt tárgyakra az árverés folytattatik. Ha a marasztalt ezen jogával élni nem akar, az árverés az összeirási sorrend szerint tételenként történik. A körülmények figyelembe vételével a vég­rehajtás foganatosítására illetékes biróság az ér­dekeltek valamelyikének kérelme folytán, s szükség esetében a többi érdeklettek meghallgatásával, az összes lefoglalt ingóságoknak, vagy több külön tétel alatt lefoglaltaknak együttes elárverezését rendelheti meg. Az e tárgyban hozott végzés ellen jogorvoslatnak helye nincsen. 107. Minden tárgy a becsáron kiáltatik ki, s ha a becsár meg nem igértetnék, a kikiáltási ár fokozatosan lejebb szállíttatik. Az árverés addig folytattatik, mig felüligé­ret tétetik, s ha további ígéret nem történik, az árverés tárgya háromszori kikiáltás után a leg­többet Ígérőre »harmadszor« szóval a becsáron alul és azon esetben is leüttetik, ha más árverelő által igéret nem tétetett. 108. §. Az árverésnél minden tárgy a le­ütéskor azonnal készpénzben fizetendő, s a vételár kifizetése után a vevőnek birtokába adatik. Ha a legtöbbet ígérő a vételárt azonnal le nem fizetné, a tárgy azonnal ujabban árvereltetik. A fizetést nem teljesítő árverelőnek a netaláni többlethez igénye nincsen, ellenben a netaláni kevesbletet megtéríteni köteles, és az árverés további folya­mában részt nem vehet. Ha tudvalevő előbb lefoglaltató és törvényes zálogjoggal biró hitelező nincsen és sem elsőbb­ségi bejelentvény nem adatott be sem pedig az árverésen befolyt összegnek birói letétben tartása nem rendeltetett el: a végrehajtatónak joga van az árverésen követelése és járulékai erejéig fizetés nélkül venni, vagy másoknak a hitelben vásárlást megengedni. A vételár mindkét esetben a követe­lésbe beszámittatik. Ha több végrehajtató van, a jog csak azon esetben gyakorolható, ba ez iránt köztök megegyezés jött létre. 109. §. A mennyiben az elárverezendő ingó­ságok rendkívüli minősége vagy a körülmények külön árverési feltételek megállapítását teszik szükségessé, bármely érdekelt félnek az árverési hirdetmény kifüggesztésétől számított 3 nap alatt beadandó kérelmére, s esetleg a többi érdeklettek meghallgatása után az árverési feltételeket a vég­rehajtás foganatosítására illetékes biróság álla­pítja meg, s erről a végrehajtót és az érdeklett fe­leket értesiti. Az e tárgyban hozott végzés ellen jogorvoslatnak helye nincsen. Ezen esetben az árverési hirdetménynek ki­függesztett példányára reá vezetendő, hogy a meg­állapított árverési feltételek hol tekinthetők meg; s az árverés ezen feltételek szerint tartatik meg. 110. §. Az árverésről jegyzőkönyv vétetik fel, mely az árverés helyét és idejét, a feleknek és az ügynek megjelölését, a követelés és járulékai­nak felszámítását, s folyó számrendben azárverelt tárgyak megnevezését, a vevő nevét és az eladási árt foglalja magában. Az árverési jegyzőkönyv a végrehajtó és a jelenlevő felek vagy képviselőik által aláiratik. Ha különös árverési feltételek állapíttattak meg, a legtöbbet ígérő vevő a jegyzőkönyvet és az árverési feltételeket aláírni köteles. Az árverésen eladott ingóságok, ha csak a 109. §. szerint ellenkező feltétel nem állapíttatott meg, a leütéskor azonnal a vevő tulajdonába men­nek át; s az árverési eljárás megsemmisítése a vevő* által szerzett tulajdonjogra befolyással nem bir. 111. §. Mindazok, a kik az elárvereztetni rendelt ingóságok vételárából a végrehajtató köve­telését megelőzőleg leendő kielégíttetést kibánnak, tartoznak, a mennyiben a részökre korábban esz­közlött foglalás a végrehajtási iratokból ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentvényeiket az árverés meg­kezdéséig a kiküldöttnek egy példányban Írásban beadni, avagy pedig szóval bejelenteni. A szóbeli bejelentésről a kiküldött által külön jegyzőkönyv veendő fel. A bérbeadók ugyancsak az árverés megkez­déséig azon bérkövetelés összegét, melyre nézve törvényes zálogjogot igényelnek, akkor is bejelen­teni kötelesek, ha a bérleti viszonyon alapuló tör­vény- és zálogjog a végrehajtási jegyzőkönyvben megemlítve van. 112. §. Ha elsőségi bejelentvénybe nem ada­tott s a végrehajtási iratokból tudva levő más fog­laltató sincsen : az árverés addig folytatandó, mig a végrehajtató követelése és járulékai fedezve van­nak, vagy mig az összes lefoglalt tárgyak elárve­reztettek. Ezen esetben a befolyt vételárból a végre­hajtató követelése járulékaival együtt nyugtatvány mellett azonnal kifizettetik, illetőleg törlesztetik ; a követelésről szóló eredeti okirat, ha a kifizetés által teljesen hatálytalanná válik, a végrehajtató­tól elvétetik, s a végrehajtást szenvedőnek kiada­tik; ellenesetben pedig a fizetés a végrehajtató által az eredeti okiratra feljegyeztetik, s ennek megtörténte után az okirat a végrehajtatónak visz­szaadatik. Ennek teljesítése után a kiküldött a netalán fentmaradt készpénzt a végrehajtást szenvedőnek nyugtatvány mellett kiszolgáltatja, a lefoglalt, de el nem adott tárgyakat birói zár alól feloldja, s eljárásáról az iratok bemutatása mellett akiküldő bírósághoz jelentést tesz, mely ha a végrehajtás megkeresés utján foganatosíttatott, az iratokat a megkereső birósághoz teszi át. A végrehajtást el­rendelő biróság a feleket az iratok beérkeztéről végzésileg azon hozzáadással értesiti, hogy azokat a bíróságnál megtekinthetik és másolatban kive­hetik. 113. §. Ha elsőbbségi bejelentvény adatott be, vagy a végrehajtási iratokból tudva levő más­foglaltató van : az árverés addig folytattatik, mig valamennyi követelés és járulékai fedezve nincsen ; vagy mig az összes lefoglalt ingóságok elárverez­tettek. Ezen esetben, ha csak az összes érdeklettek a vételárnak miként való felosztására nézve ma­gába az árverési jegyzőkönyvbe felveendő egyér­telmű megállapodásra nem jutottak, az összes ira­tok, az esetleg beadott elsőségi bejelentvények és. a vételár a végrehajtás foganatosítására illetékes­bíróságnak 24 éra alatt bemutattatik; egyértelmű, megállapodás létrejövetele esetében pedig az ár­felosztás a kiküldött által a megállapodásnak meg­felelően azonnal eszközöltetik. 114. §. Ha az árverésen befolyt vételárból a végrehajtató követelése járulékaival együtt ki nem telik, a végrehajtató a végrehajtásnak folytatását követelheti; s ha ez iránti kérelmét az árverési iratok bemutatásáig terjeszti elő, a kiküldött a. végrehajtást szenvedőnek ugyanazon járásbíróság! területen levő indőságaira a folytatólagos végre­hajtást ujabb kiküldetés nélkül foganatosítani köteles. Ezen eset kivételével folytatólagos végrehaj­tást csak azon biróság rendelhet, mely az alap­végrehajtást elrendelte. 115. §. A 113. §. esetében, ha a vételárfel­osztásra nézve egyértelmű megállapodás nem jött létre, a végrehajtás foganatosítására illetékes bi­róság az árfelosztásra rövid határnapot tüz; s erre az összes érdekletteket megidézi.

Next

/
Thumbnails
Contents