Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 36. szám - Törvényjavaslat a végrehajtásieljárásról. [A törvényjavaslat szövege] [2. r.]

- 300 A tárgyalásra az érdeklettek a végrehajtásnál közbenjárt képviselőjük által is megidézhetők. — Ha valamely érdekelt fél lakhelyének nem tudása miatt a tárgyalásra meg nem idéztethetik, vagy valamely meg nem jelent érdekelt félnek szabályszerű megidézéséről szóló vétiv a tárgyalás napjáig meg nem érkezik: részére hirdetményi idézés nélkül ügygondnok neveztetik, s a mennyiben a tárgyalás az ügygondnok beidézése mellett a kitűzött határnapon megtartható nem volna, legrövidebb időre ujabb határnap tűzetik ki. 116. §. A kielégítési sorrend az érdeklettek meghallgatása után hivatalból állapittatik meg s a végzés a feleknek azonnal meghirdettetik. Az árverési költségek minden más követelést "megelőzőleg sorozandök. Ha a végzés ellen a meghirdetéskor felfolyamodás be nem jelentetik, a vételár felosztása azonnal eszközöltetik, a meghirdetéskor bejelentett és a vételár felosztására nézve halasztó hatálylyal biró felfolyamodás esetében pedig az iratok 24 óra alatt felterjesztendők. A másodbiróság végzése ellen, a mennyiben az első bíróság végzése megváltoztattatott, a harmadbirósághoz halasztó hatálylyal bíró felfolyamodásnak van helye. Ezen felfolyamodás a másodbirósági végzés kézbesítésétől számított 8 nap alatt adandó be. Ha valamely biztositási végrehajtás folytán zálogjogot nyert követelésnek valódisága kétségbe vonatik, a követelés a zálogjogi elsőség sorrendében soroztatik ugyan, de a megfelelő összeg a követelés iránt folyamban levő per jogérvényes eldöntéséig birói letétbe helyeztetik. Ha pedig valamely törvényes zálogjoggal biró követelésnek valódisága vonatik kétségbe, a megfelelő összeg birói letétbe helyezése mellett a követelő keresetének az illetékes bíróság előtt 30 nap alatt leendő megindítására utasittatik. Ezen per az érdeklettek beavatkozási jogának épségben maradása mellett csupán a végrehajtást szenvedő ellen indítandó. 117. §. Több végrehajtató találkozása esetében (85.—88. §§.), valamint akkor is, midőn ugyanazon ingóságok lefoglalva és felülfoglalva vágynak, habár az árverés elrendeléseért csak egy végrehajtató jelentkezik is, a megrendelt végrehajtás mindazon végrehajtatóra, foglaltatóra és felülfoglaltatóra nézve hatályos, a kiknek javára az árverési hirdetmény kibocsátása napján a kielégítési végrehajtás már elrendelve volt. 118. §. Ingatlanok függő termésének foglalása esetében a beszedett függő termés, a mennyihen az érdeklettek között az értékesítésre nézve másnemű megállapodás nem jő létre, birói árverésen adatik el. Ezen esetben az igénylők felhívására hirdetmény kibocsátása nem szükséges, és az árverés a bíróság által a zárgondnok jelentése alapján rendeltetvén el, a foganatosításra kiküldött renteltetik. Kikiáltási árul a zárgondnoki jelentés mellett bemutatott helyhatósági becsü-levélben foglalt becsérték szolgál. 119. §. Ha oly értékpapírok foglaltattak le, melyek a budapesti vagy más belföldi tőzsdén jegyeztetnek, ezek értékesítése árverés mellőzésével a legközelebbi belföldi tőzsdén való eladás által eszközöltetik. A napi közép árfolyamon alul több mint öt száztolival az eladás csak az összes érdeklettek beleegyezésével foganatosítható. Az eladást, a mennyiben helyben tőzsde van, a végrehajtó maga eszközli, s az eladási számlát az iratokhoz csatolja. Ha helyben tőzsde nincsen, a mennyiben az érdeklettek között az értékesítésre nézve másnemű megállapodás nem jött létre, a végrehajtónak jelentése alapján a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróság az eladás eszközlése végett aleg- Í közelebbi tőzsde székhelyén illetékes járásbíróságot keresi meg. 120. §. Ha a végrehajtást szenvedőnek harmadik személy elleni követelése foglaltatik le, a mennyiben a követelés pénzbeli, és a végrehajtatón kivül e követelésre másnak zálogjoga nincsen, a végrehajtató a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróságnál kérheti, hogy ezen követelés végrehajtásiig reá ruháztassék. Ha a lefoglalt követelés a végrehajtató követelését és járulékait meghaladja, átruházásnak csak azon esetben van helye, ha a végrehajtató a többletet készpénzben kifizeti. Ha a követelésről okirat van, az átruházás erre vezetendő, és az okirat a végrehajtatónak eredetben kiadandó. A végrehajtást szenvedő a végrehajtásiig átruházott követelésnek valódiságáért és behajthatóságáért felelős. Ha a lefoglalt követelés biztosítására a zálogjog telekkönyvileg bejegyezve van, az átruházás telekkönyvi bejegyzése végett az illetékes telekkönyvi hatóság megkerestetik. 121. §. Ha nem forog fent azon eset, melyben a lefoglalt követelés az előző szakasz szerint átruházható lenne, valamint akkor is, ha a végrehajtató a lefoglalt követelés átruháztatását nem kívánja: a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróságnál kérelmezheti, hogy ő a lefoglalt követelésnek behajtására feljogosittassék, avagy pedig e végből egy gondnok rendeltessék. Midőn a követelésre másnak is van zálogjoga, vagy a lefoglalt követelés a végrehajtatónak követelését és járulékait meghaladja, a behajtásra gondnok rendelendő; ellenesetben a behajtással a végrehajtató bízandó meg. A megbízott végrehajtó vagy a kirendelt gondnok a követelés behajtása iránt saját felperessége alatt van jogosítva a pert meginditani. A követelés behajtására szükséges költségeket a végrehajtató köteles előlegezni. 122. §. A behajtással megbízott végrehajtó vagy a kirendelt gondnok a követelés behajtása után a végrehajtás foganatosítására illetékes biróságnak jelentést tenni, s utóbbi a behajtott készpénzt jelentése mellett bemutatni köteles. A biróság, ha a behajtott összegre a végrehajtatón kivül másnak zálogjoga nincsen, az általa behajtott összeget a követelésnek törlesztésére utalványozza. A törlesztés a netalán létező adóslevélre feljegyzendő, s e végből az eredeti adóslevél bemutatandó. A végrehajtató ezen utalványozó végzés kézbesítéséig a behajtott összeggel nem rendelkezhetik. 123. §. A gondnok által behajtott és bemutatott készpénznek felosztására a biróság határnapot rendel, s a befolyt összeg felosztását a 115. és 116. §§-nak megfelelően eszközli. Ha a behajtott követelés biztosítására a zálogjog telekkönyvileg bejegyezve volt, a kielégítési sorrend a telekkönyvi rangsorozat értelmében állapittatik meg, s e végből a megbízott gondnok jelentése mellett a telekkönyv hiteles kivonatát is bemutatni köteles. A megbízott gondnok azon költségei és dijai, melyek a végrehajtást szenvedő adósa ellen meg nem ítéltettek, az árfelosztási eljárás alkalmával állapittatnak meg, és a behajtott összegből első sorban elégíttetnek ki. A 115. és 116. §§. szerint eszközlendő az árfelosztás akkor is, ha akár magánfél, akár pedig közpénztár a nála többek részére lefoglalt összeget birói kézhez kivánja letenni. Ezen esetben a pénz azon bírósághoz teendő le, melynek kiküldöttje az első végrehajtást foganatosította. A letéti beadványhoz valamennyi foglaltatónak a foglalás időrendje szerint összeállított kimutatása a letevőnek aláírásával ellátva, ugy a biróság vagy más hatóság, illetőleg ezek kiküldöttjei által kiadott rendelvények eredetben csatolandók. 124. §. Ha a behajtott követelés nem pénzbeli, a biróság a jelentés alapján a behajtott követelés tárgyának árverés utján való értékesítését rendeli meg s ennek foganatosítására kiküldöttet rendel. Igénybejelentési hirdetmény kibocsátása ezen esetben nem szükséges; a kikiáltási árul szolgáló becsárt pedig a kiküldött, a mennyiben szükségesnek látja, általa választott egy szakértő közbenjöttével alakszerű becslési eljárás nélkül állapítja meg. A befolyt vételárból a kielégítés a 122. és 123. §§. szabályai szerint történik. 125. §. Ha a lefoglalt követelés akár az adós vagyontalansága miatt, akár más okból be nem hajtható, a végrehajtatónak jogában áll a végrehajtást szenvedőnek más nemű vagyonára intézendő végrehajtás utján szorgalmazni követelése kielégittetését. A lefoglalt követelés behajtására fordított és bíróilag megállapított követelések és dijak az alapperbeli követelés járulékaihoz számittatnak. 126. §. A végrehajtatónak jogában áll a lefoglalt követelésnek árverés utján való eladását kivánni. Az árverés az ingóságokra előirt szabályok szerint tartatik meg. Pénzbeli követeléseknél kikiáltási árul a követelés névszerinti értéke szolgál; nem kamatozó követeléseknél azonban a lejáratig folyó 6% kamatkülönbözet felszámittatván, ezen összeg a névszerinti értékből levonatik. Másnemű követelések kikiáltási árát a végrehajtó a 124. §. szerint állapítja meg. 127. §. Életjáradékok és más bizonytalan ideig, vagy 10 évi időtartamon tul folyó, időrőlidőre részletekben fizetendő követelésekből, ha a végrehajtató követelése három évi részlet által teljesen fedeztetik, a kielégítés a lefoglalt részleteknek a 120. §. szerinti átruházása vagy a 121. §. szerinti behajtás utján eszközöltetik. — A 126. §. szerinti árverésnek csak azon esetben van helye, ha három évi részletből a végrehajtató követelése járulékaival együtt ki nem telik. 128. §. Ha a végrehajtást szenvedőnek oly pénzbeli követelése foglaltatott le, melyet valamely közpénztárból vagy letétből vehet fel, a végrehajtás foganatosítására illetékes hatóság a foglalási eljárás jogerőre emelkedése, s 101. §-ban előirt határidő eltelte után a végrehajtó jelentése alapján a lefoglalt pénzbeli követelést a végrehajtató részére kiutalványozza, s ezen kiutalványozást tárgyazó végzést a kifizetésre illetékes pénztár felett álló hatóságnak küldi meg. Ezen hatóság a pénztárt késedelem nélkül utasitani köteles, hogy az esetleges fizetési időpont bevárása mellett a fizetést a végrehajtató kezeihez teljesítse. Az utalványozó végzésben a végrehajtási összeg az utalványozás napjáig kiszámított járulékaival kiteendő. s az is kitüntetendő, hogy az utalványozás napjától a kielégítésig járnak-e, és ha igen, minő összeg után hány száztolival számított kamatok. Egyszersmind ha a követelésről okirat van, ennek keltére, lejáratára és összegére való hivatkozás mellett megrendelendő, hogy a pénztár által fizetés vagy törlesztés ezen eredeti okiratra feljegyeztessék. 129. §. Ha a kielégítési végrehajtás biztositási végrehajtás utján lefoglalt ingóságokra szándékoltatik vezettetni: a kielégítési végrehajtást a 2. §. szerint illetékes biróság rendeli el. Ezen biróság, ha egyszersmind a végrehajtás foganatosítására is illetékes, ellenesetbén pedig a 18. §. értelmében illetékességgel biró és megkeresendő hatóság a 89. §. szerinti hirdetményt kibocsátani s a kielégítési végrehajtás foganatosítására kiküldöttet rendelni köteles. A felfüggesztő hatálylyal biró igénykereset beadására szolgáló 15 napi határidő ezen esetbeu a hirdetménynek a bíróságnál való kifüggesztésének napjától, hirlapi közzététel esetében pedig a beigtatás napjától számíttatik. A hirdetmény kibocsátása előtt netalán beadott igénykeresetek szintén halasztó hatálylyal birnak; azonban csak a hirdetményi határidő eltelte után a netalán beadott többi igénykeresettel együtt tárgyaltatnak és döntetnek el. Egyébkint a kielégítési végrehajtásra nézve fentebb megállapított szabályok alkalmazandók akkor is, ha a kielégítési végrehajtás előbb már biztositásilag lefoglalt ingóságokra vezettetik. (Folyt, következik).