Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 36. szám - Közigazgatási bíráskodás. [13. r.]

— 292 — a városi kerületek a kerületi közigazgatási törvényszék előtt. A vizrendészet1) terén a járási-, illetőleg városi bizottság dönt oly szabályzatok kibocsátása felett, melyek árkok s vízfolyások kitisztítására vonatkoznak. Ha ezen kötelezettséget illetőleg az érdekeltek között vita támad, akkor e felett a járási-, illetőleg városi bizottság dönt2) vitás eljárásban. A járási-, illetőleg városi bizottságot illeti továbbá a jog, szakértő biztosokat kinevezni, hogy torlasztóknál a vízállás magasságát megállapítsák.0) Ha ezen biztosok véleménye alapján a vízállás magassága megállapíttatik, az érdekeltek a járási-, illetőleg városi bizottság előtt keresetet támaszthatnak. Ha az érdekeltek között a jogot illetőleg vita támad, a járási-, illetőleg városi bizottság jogosult, a vizállás magasságát ideiglenesen végzésileg megállapítani. A végzés ellen az érdekeltek 21 napon belül jogosultak igényt tartani szóbeli tárgyalásra a vitás eljárásban, s a járási-, illetőleg városi bizottság döntése ellen a kerületi közigazgatási törvényszékhez felebbezni, mely addig, mig a rendes jogi uton való döntés jogerőre emelkedik, végérvényesen dönt. Az élőár megszerzése végett való indítványok a járási-, illetőleg városi bizottságnál terjesztendők be, mely ezek felett vitás közigazgatási eljárásban dönt.4) A járási bizottság dönt továbbá vitás közigazgatási eljárásban oly indítványok felett, melyek valamely alagcsövezési területbe való felvételre vagy a kizárási terv változtatásaira vonatkoznak.5) Azon választott-birói határozatok, melyek előárügyekben hozatnak, 6 hét alatt kereset utján a járási bizottság előtt megtámadthatók.6) A kerületi tanács dönt a víz lecsapolására vonatkozó korlátolás felett, midőn alagcsövezések által a közérdek veszélyeztetik vagy a szükségelt vízmennyiség elvonatik az alantabb lévő lakósoktól, ezen döntés kereset utján rendes közigazgatási vitás eljárásban megtámadható.7)8) Nálunk szintén a közigazgatás dönt természetesen a kérdés nyilvánjogi oldala felett, a vita magánjogi momentumai, különösen pedig a kártalanítási kérdések csak a törvény rendes utján dönthetők el. A partbirtokos, valamely vízszabályozási munkálata elleni tiltakozás azon okból, mert ez által valamely erőmű mozgatására az eddigi terjedelemben szükségelt viz elvonatik, a járási bizottság előtt kereset utján intézhető el.9) Valamely partbirtokos indítványai jogok átengedése vagy korlátolása végett Öntöző munkálatok létesitése és fentartása miatt közigazgatási uton a járási, illetőleg városi bizottság előtt teendők.10) ') IX. Abschn., §. 9". — Wasserpolizei. A. Baumung •vou Gráben und Wasserláufen. !) §. 98. 3) §. 99. B. Festsetzung der Höhe des Wasserstandes bei Stauwerken. ») §. 100. C. Verschaffung der Vorfluth. 5) §• 102. «) §. 105. 7) §§. 107. és 108. — D. Bewáaserungsanlagen. (Gesetz über die Benutzung der Privatflüase rom 28. Február. 1843. §§. 13. bis 55.) ') L. az 187* : XI. t.-cz. (belvizek levezetésé rűl) 15. §. ») §. 109. ")§. 110. Bizottsági vizsgálat ntán a járási bizottság azon előkérdés felett dönt, hogy fenforog-e túlnyomó közérdek vagy sem. Ezen döntés ellen panaszt emelhetni a tartományi tanács előtt. A folyamhajózási- és kikötői rendészet1) ügyeit illetőleg a rendőri intézkedések megtételének joga kizárólagosan a főelnököt, ha pedig a rendészet ezen ágainak igazgatásával külön közvetlenül a kereskedelmi miniszternek alárendelt hatóságok leltek megbízva akkor az utóbbiakat illeti. A főelnök által kibocsátandó rendőri intézkedések a tartományi tanács jóváhagyását szükséglik. Csak azon esetekben, melyek halasztást nem tűrnek, jogosult a főelnök az intézkedést még a tartományi tanács jóváhagyásának kieszközlése előtt is megtenni. Ha ezen jóváhagyás 3 hónap alatt az intézkedés kihirdetésének napjától számítva meg nem adatik, akkor a főelnök azt hatályon kivül helyezni tartozik. A mi a halászati rendészetet2) illeti, jogosult a tartományi tanács szabályzatokat kibocsátani, ivás idejekor a tilalmi kerületek felügyeletét s oltalmát illetőleg intézkedik továbbá halászlevelek kiállításának engedélye, és azon határidő megállapításáról, mely alatt halászni tilos. Ezek ellen panasz terjeszthető fel a földmivelési miniszterhez. A kerületi tanács dönt álló vizek levezetésének engedélye s a len- s kender-ázta- ( tás engedélye felett (nyilt vizekben.3) A járási bizottság felügyeletet is gyakorol a halász testületek felett s ezek jogosultak annak intézkedései ellen közigazgatási vitás eljárásban keresetet támasztani/) Ha vitás a kötelezettség a szövetkezet terheihez való hozzájárulást illetőleg, vagy a közös halászszolgalom jövedelmeiben való részesedés joga tagadtatik meg, ugy első sorban a szövetkezet elöljáróságát illeti a döntés joga.5) Ezen döntés ellen a járási bizottság előtt kereset támasztható. A kerületi közigazgatási törvényszéket illeti a döntés következő vitákban: először zártnak tekintendő-e valamely viz, másodszor a halászatra jogosultak vagy halászszövetkezetek keresetei felett, melyek oly halász jogosítványok további korlátolására vagy végleges megszüntetésére vonatkoznak, melyek egyes határozott fogó') §. 115. — E. Strom-, Schifffahrts- und Hafenpolizei. — L. a közlekedési minisztériumnak 1869. april 21-én kelt körrendeletét, melylyel nálunk a hajózási jog gyakorlásáról szóló utasítás és a folyó-, csatorna- és tó hajózási rendszabályok közététettek. (R. T. . 1869. 514. s k. 1. s) X. Abschn., §. 116. — Fischereipolizei. — Halászati törvény, mely az ivás időnek tüzetes meghatározásával a halnevelés érdekeit sikeresebben megóvná, még jelenleg is hiányzik, jólehet az ország, gazd. egyesület erre vonatkozólag külön javaslatot szakértük által kidolgoztatott, azt a magyar kormány rendelkezésére bocsátván. — Addig mig halászati törvény fog létrejönni, a kormány oda törekszik, hogy az egyes közhatóságok statútumok által ez ügyet szabályozzák. — L. K o n e k : Magy. bir. statisztikája 293. és 295. 1. g). — így lön kieszközölve, hogy V e s z p r é m-, Zala- és Somogymegye közös halászat-statútumban állapodott meg, szintúgy Szepesmegye területén lévő az. k. városok számára ia ily rendszabály jött létre éa a többi törvényhatóaágok is, melyekkel a kétreudü helyhatósági szabályzat a min'azterium részéről közölve lett, nagyobb-kiaebb készséggel sietnek e helyes példát követni. *)§• H7. ')§• U8. •)§• 119. eszközök vagy állandó halászkészülékek használatára irányulnak.l) Grátügyekben2) a kerületi tanács dönt: 1. fenálló gátkészülékek áttétele, feljebb emelése vagy eltávolítása, ép ugy mind ujak jóváhagyása felett; 2. összeomlott vagy megromlott gátak egészben vagy részlegesen történendő kijavítása s a kötelezetteknek a kijavitásban való részvétele felett; 3. a gát-építkezési teher ideiglenes viselése s a járulékok felosztása felett; 4. valamely gáttársulathoz nem tartozó gát használatának korlátolása vagy tilalma felett. A panasz a földmivelési miniszterhez megy.3) Külön közigazgatási folyammenet nem engedtetik meg; a gáttársulatok külön szabályai folytán egyes ügyeknek a közigazgatási törvényszékekhez való utasítása azonban megengedtethetik.4) Az iparrendészet5) a törvényben következő négy szakaszban tárgyaltatik: 1. ipartelepitvények; 2. iparengedmények; 3. más iparrendészetí ügyek; 4. közvágóhidak létesítése. A járási bizottság dönt indítvány folytán ipartelepitvények létesítésének vagy megváltoztatásának engedélye, felett.6) A törvényben egész sereg engedélyre szoruló üzlettelep soroltatik fel, mint: gázkészitő, gáztartó-intézetek; ásványolaj - finomítók; kátrány-készitők; enyv- és szappanfőzdék; csontégetők; fagygyu-olvasztók, gőzkazángyárak stb. stb.7) Mind ezekből láthatni, hogy mindig a közegészségügyi- vagy közbiztonsági rendészet szempontjából ilynemű ipartelepek felállításánál valamely kételynek fen kell forognia, hogy a közigazgatási hatóság közbelépése helyet foglaljon. A kerületi tanács dönt mindazon a járási bizottság illetékességéhez nem tartozó indítványokban, melyek ipartelep felállitási-engedély adására vonatkoznak, különösen pedig oly vízerőművek engedményezésénél, melyek bányák müvelésére szolgálnak stb. ')sa felett is, vajon rendkívüli zajjal összekötött iparűzésének engedélye a választott telepen megtiltandó vagy csak feltételesen engedélyezendő-e.9) Ép ugy jogosult a kerületi tanács valamely ipartelep további használatát megtiltani,10) ha a közérdekre ez által túlnyomó hátrányok és veszélyek keletkeznének.1') A panasz folyammenet részint a kereskedelmi-, részint a földmű velődési miniszterhez megy.1 -)13) A mi az ipari engedélyeket illeti a já') §• 120. a) XI. Abschn , §. 121. — Deichangelegenheiten. o) L. 1871 . XL. t.-cz. a gátrendörségröl. •) §. 122. s) XII. Abschn., Gewerbepolizei. 6) §. 123. A. Gewerbliche Anlagen. — Ertheilung der Genehmigung zu gewerblichen Anlagen. 7) Körülbelül ugyanazok, melyek az 1872 : VIII. t.cz.-ben (ipartörvény) 1 — 26. §§-ban felsorolvák. 8) §. 124. 9) §• 125. ,0) L. az 1868 : LVI. t.-cz. és 1868 : LV. t.-cz. V. é« VI. fej. *') §. 126. Untersagung der ferneren Benutzung gewerblicher Anlagen. ") §• 127. ,31 L. a* 1S79 • VIIT * Q- <u c<: . ,OTO.