Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 36. szám - Pactum in favorem tertii. Életbiztosítási ügylet - Örökösödési jogunk reformjához 6. [r.]

Hetedik évfolyam. 36. szám. Budapest, 1877. september 6. •éjjelen minden csutBrtíkBn ; i ,magyar jogászgyDIéS" tartama alatt naponkint. * kéirratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiok a kiadóhivatalhoz intéiendík. MAGYAR Szerkesztőség : V. Nagy korona-utcza 14. %?. THEMIS ^LŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben hathot hordásnál. »»gy vidékre bérmeutes rrfttkflWiinl) a .Magyar íhemis'-re, az Jgaiságügyi rendeletek tára" és a .Döntvények gyűjteménye" cziaü mHli'-kletekkel egyditesen: egész évre 10 forint, leletre 3 forint, negyedévre 2 forint 60 kr. Az előfizetési pénzek b i czélszerűbben p ó s t a í e n t e i e D, vidékről legilvany útjao küldendők. Kiadó-hivatal: IV. barátok tere 7. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVÉD-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Külön mellékletek: a „"^Döntvények gyűjteménye," és az „igazságügyi rendeletek tára." Felelős szerkesztő: El. ÜFasrer László. Kiadó: az „-A/tlienaeiiXM.*' részvénytársaság. TARTALOM: Pactum in favorem tertii. (Életbiztosítási szerződés.) Dr. Beck Hugó budapesti ügyvédtől. — Örökösödési jogunk reformjához. Enyiczkey Gábor budapesti ügyvédtől. — Közigazgatási bíráskodás. (A közigazgatási bíráskodás Poroszországban.) G r u b e r Lajostól. — Szemle. (A perrendtartási enquéte és az ügyvédi kar.) — Az egyetemről. Dr. V é c s e y Tamás egyetemi tanártól. — Ujabb mozgalmak a franczia jogirodalom terén. Nagy Dezső ügyvédjelölttől. — Törvényjavaslat a polg. törvk. rendt. tárgyában alkotott 1868. LIV. t.-cz. módosítása iránt. (Folytatás.) — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. (Nyílt levél a >Magyar Themis* szerkesztőségéhez a letétek kamatozatlan kezelése tárgyában Réső Ensel Sándor budapesti ügyvédtől. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonata >Bndapesti Közlönyc-ből. — (Csődök. — Csödmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. Pactum in favorem tertii. V (Életbiztosítási ügylet.) Szorosabb értelemben vett életbiztosításnak (halálesetre szóló biztosítás, Versicherung auf den Todesfall) a kereskedelmi törvény 498. §-a értelmében azon ügylet tekintetik, mely által valaki, ellenérték kikötése mellett, bizonyos összeg fizetésére kötelezi magát olyképen, hogy a fizetési kötelezettség valamely személy élettartamától tétetik íiiggó'vé. Az, ki az összeg fizetésére kötelezi magát, biztositónak, az, kinek élettartamától a fizetés függó'vé tétetik, biztositottDak s az, kinek javára a fizetendő összeg kiköttetik, kedvezményezettnek tekintetik. Ezen életbiztositási contractusban megvannak a pactum in favorem tertii lényeges kellékei. A biztositott saját nevében szerzó'dik azon szándékkal, hogy a szerződésből a kedvezményezett szerezzen követelési jogot. A biztositott maga köti meg az ügyletet a kedvezményezett javára és érdekében, a kedvezményezett a biztositott által szerez és ennek köszöni a jogot. A pactum in favorem tertii érvényessége és hatályossága feletti controvers kérdés az életbiztositási ügyletre nézve kereskedelmi törvényünk idézett szakaszában megoldást nyert, nem nyertek azonban megoldást azon további controversiák, vajon a kedvezményezett a neki szánt jogi előnyt közvetlenül, a szerződéshez való hozzájárulás nélkül és azonnal megszerzi-e és vajon a szerződő felek (biztositó és biztositott) utólagos megállapodása ezen jogi előnyt megszüntetheti vagy korlátozhatja. Halálesetre kötött életbiztositási ügyletet a biztositott oly szándékkal köt a biztositóval, hogy abból, halála bekövetkeztekor egy harmadik személy meghatározott pénzbeli összeg kifizetésére jogot szerezzen. A lényegen mit sem változtat azon körülmény, vajon a követelési jogot megszerzendő harmadik személy megneveztetett a szerződésben vagy incerta persona; a követelésnek meg van a substantiájaés fenáll objective, csak egyelőre a subjectiv összekötés hiányzik, mely a biztositottnak kezébe van letéve és ennek rendelkezésére van bizva. A szerződők akarata oda megy, hogy a kedvezményezett szerezzen jogot, a biztosított kiköti, a biztositó megígéri a szolgáltatást, az akarat a szerződés megkötésében találja kifejezését. A kedvezményezett részére teljesítendő szolgáltatás a biztositó részéről viszonszolgáltatásként igértetik, melynek ellenértékét a biztositott által fizetett díjösszegek képezik. Azon jogviszony, melyet biztositó és biztositott megalapít, képezi az irányadó megállapodást. Ezen jogviszony alapján a biztositó a kedvezményezettnek fizetni i g é r, a biztositott ezen Ígéretet a kedvezményezett részére, ennek minden cselekvősége és hozzájárulása nélkül, acceptálja. A biztositónak a biztositott által elfogadott ezen ígéretéből szülemlik meg a kedvezményezettnek joga. Ezen jog a biztositott és biztositó között létrejött szerződésen alapul, a biztositó által adott és a biztositott által elfogadott Ígéretben gyökeredzik. Ezen jogot a biztositó adja és a kedvezményezett a biztositott által szerzi. Nem a biztositottói levezetett, hanem eredeti jog, melyet a kedvezményezett, az ügylet megkötéséhez való hozzájárulás nélkül, az ügylet megkötésével, az ügylet alapján közvetlenül megszerez. A kedvezményezett tehát a neki szánt jogi előnyt a szerződés megkötésével azonnal, minden hozzájárulás nélkül és közvetlenül szerzi meg, a megszerzett jogi előnyt azonban nem érvényesítheti azonnal, a szerzett jog érvényesítése a biztositott halála időpontjához van kötve. A szerződés létrejöttének időpontja egybeesik a jogszerzés időpontjával, a szerzett jog érvényesítésének időpontja a biztositott halálának bekövetkeztekor áll be. A biztositó és biztositott között létrejött szerződés megkötésével keletkezik a kedvezményezett jogszerzése'); a megszerzett és csak érvé • nyesithetés tekintetében időhöz kötött jogot, a biztositó és biztositott utólagos bárminemű megállapodása a jogszerző kedvez') Gerber és Standingei' szerint a kedvezményezett a szerződéshez való hozzájárulása nélkül, közvetlen jogot nyer a biztositó irányában. (System des Deutschen Privatrechts 192. §. és Die Rechtslehre von der Lebensveraicherung 159 1.) ményezettnek sem előnyére, sem hátrányára meg nem változtathatja. A közvetlenül és feltétlenül megszerzett jog felett szabadon és korlátlanul csakis a kedvezményezett rendelkezik. Megemlitendönek tartjuk még, hogy a kijelölt kedvezményezettnek az életbiztositási ügylet létrejöttével a biztositó irányában megszerzett jogára nézve a kereskedelmi törvény (505. §. 2. pont) azon intézkedést tartalmazza, hogy ezen jog megszűnik azon esetben, ha a kedvezményezett a biztositott előtt haláloz el. Ezen törvényintézkedés a kedvezményezett jogának sem feltétlenségét sem korlátlanságát nem szorítja meg, hanem a jog fenállását a kedvezményezettnek életben létéhez és a biztositottnak a kedvezményezettnél előbb bekövetkező halálához kapcsolja. A kedvezményezett szabadon disponálhat szerzett joga felett azonnal, a mint az érdekében és javára kötött életbiztositási ügylet létrejött, de nem életén tul kihatólag. Ezek szerint a szorosabb értelemben vett életbiztositási ügyletnél a biztositó és biztositott között létrejött szerződés megkötésével a kedvezményezett a neki szánt jogi előnyt a szerződéshez való hozzájárulás nélkül, közvetlenül és azonnal megszerzi oly kép, hogy azt a szerződő felek utólagos megállapodása sem meg nem szüntetheti sem nem korlátozhatja. Ezen néhány adattal kivántunk a felvetett controvers kérdések megoldásához járulni. Dr. Beck Hugó. Örökösödési jogunk reformjához. VL (Folytatás.) Tovább mehetek azon kérdések vizsgálatában, melyek még a köteles rész szabályozása körül különösebb figyelmet érdemelnek. A törvényhozásnak, miután a szükségörökösök körének határvonalát megvonta, legközelebbi teendője a köteles rész mérvének megállapításában nyilik. E tekintetben megjegyzéseimet rövidebbre foghatom, mert e kérdés, ha a köteles rész természete s czélja iránt nyert biztos álláspontról tekintjük, elvi szempontból kevés érdeket nyújt.