Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 35. szám - Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. [A törvényjavaslat szövege] [1. r.]

- 288 ­bekivánása után határoz. A hozott végzés ellen jogorvoslatnak helye nincsen. 47. §. Ha a végrehajtás több járásbirósági te­rületen levő ingóságokra foganatosíttatott, a mennyiben az első izben foganatosított árverésen bejött vételárból a végrehajtató követelése járulé­kaival teljes kielégítést nyert, a többi végrehajtá­sok feloldottaknak tekintendők. Ha az ingók és ingatlanokra vezettetik a vég­rehajtatás, és a végrehajtató követelése az ingó­ságokra foganatosított árverés során teljesen ki­elégíttetett : a végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási iratok beérkezte után azon biróságot, mely az ingatlan végrehajtás foganatosítására illetékes , haladéktalanul megkeresni köteles az ingatlan végrehajtás beállításával a netalán telje­sített végrehajtási bejegyzéseknek törlése eszkö­zöltessék. E megkeresés megérkeztéig a végrehajtást szenvedő kérelmére az ingatlan végrehajtás foga­natosítása végett megkeresett bíróság felfüggesz­teni köteles a végrehajtást, ha a végrehajtást szenvedő az ingó végrehajtás foganatosítására megkeresett bíróság által a végrehajtást rendelő végzésre vezetett bizonyitványnyal igazolja, hogy az ingó végrehajtás során a követelés járulékaival együtt teljes kielégítést nyert. Ugyanezen szabályok megfelelő értelemben alkalmazandók akkor is, ha több telekkönyvi ható­ság területén fekvő ingatlanokra rendeltetett el a végrehajtás. 48. §. Az előző §. eseteiben, ha a megtartott árverésen ingóságokból befolyt vételár felosztá­sát elsöségi kérdések eldöntése akadályozza vagy az elárverezett ingatlan vételárának felosztása még meg nem történt, a végrehajtást szenvedő a to­vábbi végrehajtási cselekvények felfüggesztését a foganatosításra illetékes bíróságnál kérelmezheti, ha kimutatja, hogy a vételárból a végrehajtás alatt álló követelés járulékaival együtt valószí­nűen teljes kielégítést fog nyerni. I. Végrehajtás ingóságokra. 49. §. Az ingóságok végrehajtási foglalása a kiküldött által a helyszínén teljesítendő összeírás által foganatosittatik. A foglalás azon időtől fogva, melyben az összeírás történt, az összeirt tárgyakra nézve zá­logjogot ad. Ha a foglalás alá vehető ingóságok oly cse­kély értéket képviselnek, hogy abból előrelátha­tólag nem több mint az árverési költség kerülne ki, a foglalás mellőzendő. A végrehajtás alá veendő ingóságokra nézve kijelölési jogot a végrehajtató gyakorolja akkor is. ha követelése már zálogilag volna biztosítva. Midőn a végrehajtás a végrehajtató képvisel­tetése nélkül hivatalból teljesíttetik : a kijelölés joga a kiküldöttet illeti. A foglalás addig folytatandó, míg a végre­hajtató kívánja, hivatalból teljesítendő végrehajtá­soknál pedig addig, mig a követelés járulékaival együtt teljesen fedezettnek látszik. Azon tárgyak, melyekről a végrehajtást szen­vedő vagy bárki más azt állítja, hogy másoknak tulajdonai, avagy a melyek a körülményekből má­sok tulajdonainak vélelmezhetők, csak akkor vé­tetnek foglalás alá, ha a végrehajtást szenvedő­nek egyéb ingóságai a követelésre nézve teljes fedezetet nem nyújtanak. Az állítólagos igénylők neve és lakhelye a végrehajtási jegyzőkönyvben kitüntetendő. 50. §. A végrehajtást szenvedőnek tényleges birlalásában levő ingóságok, feltétlenül másnak tényleges birlalásában levő ingóságok pedig rend­szerint akkor foglalhatók le, ha a tényleges bir­laló a foglalást nem ellenzi. A tényleges birlaló ellenzése esetében is foganatosítandó a végrehaj­tás, ha a végrehajtató által előterjesztett bizonyí­tékokból, a helyhatósági közegek nyilatkozatából vagy a fenforgó körülményekből valószínűnek látszik, hogy a foglalás alá veendő ingóságok a végrehajtást szenvedőnek tulajdonát képezik. Ha ezen eset nem forog fent, a foglalásnak el­lenzése jegyzőkönyvbe vétetik, és a tényleges bir­laló a végrehajtatónak az ellenzés által okozott károkért a jegyzőkönyv felvételének időpontjától felelős. A kártérítési követelés a törvény rendes utján érvényesíthető. A házasság tartama alatt a férj és nő közös tényleges birtokában levő ingóságok bármelyik házastárs ellen vezetett végrehajtás esetében le­foglalhatok. A férj ellen vezetett végrehajtás esetében a női ruhanemüek, a nő ellen vezetett végrehajtás esetében a férfi ruha neműek le nem foglalhatók. A végrehajtást szenvedő apával vagy anyával közös háztartásban levő gyermekek ruhaneműi nem foglalhatók le. 51. §. Az ingóságoka szobáknak és más he­lyiségeknek megjelölése mellett számrendben folyó tételenként iratnak össze. Mindenik tétel a végrehajtási jegyzőkönyvbe a minőség, mennyiség, darab, szám, suly, mérték és más ismertető jelek lehető pontos kitétele mellett bevezetendő. Ugyanazon fajbeli csekélyebb értékű ingósá­gok együtt egy tételbe vehetők, de akként csoporto­sítva, hogy az így összesített tétel együttes becs­értéke 100 ftot meg nem haladhat. A kiküldött csak általa látott, előtte felszám­lált vagy megmért ingóságokat irhát össze. 52. §. Bírói végrehajtás alá nem vétethetnek : a) az isteni tiszteletre közvetlenül szánt tárgyak; b) az isteni tiszteletre szánt helyiségekhez tartozó szerelvények, a mennyiben nem magántu­lajdont képeznek. c) a vallási ereklyék, de foglalványaik lefog­lalhatok ; d) valamely köz- vagy magánhivatalhoz tar­tozó tárgyak, pecsétnyomók, irományok, jegyző­könyvnek, stb. e) rendjelek, érdempénzek és egyéb díszek; f) közhivatalnokoknak és a hadsereghez, hadi tengerészethez és honvédséghez tartozó szemé­lyeknek egyenruházata; g) a hadsereghez, hadi tengerészethez és hon­védséghez tartozó személyeknek fegyverzete, és a véderőbeli felszereléshez szolgáló eszközök, szer­számok, műszerek és lovak; h) a végrehajtást szenvedő és családja részére legszükségesebb öltözetek, ágynemű, a legszüksé­gesebb élelmiszerek a legközelebbi 15 napra; to­vábbá ima- és iskolakönyvek és taneszközök; i) családi arczképek, de kereteik lefoglal­hatok ; k) a keresetmód folytatásához, a polgári ren­deltetés betöltéséhez és a személyes biztonsághoz szükséges fegyverek; 1) tudósok és művészeknek hivatásuk betöl­téséhez nélkülözketlen könyvei, mintái és szerei; m) az iparosok és napszámosoknak legszüksé­gesebb munkaszerei. 53. §. A postajog, továbbá a postaszolgálatra rendelt szállítási eszközök, készletek és szerek, az államkincstár számára beszedett postailleték és vitelbér-összegek, végre a postamestereknek szál­lítási és iroda átalányi járandóságai nem tárgyai a végrehajtásnak. A postára szállítás végett feladott készpénz és más értékküldemények, utánvételi összegek, pos­tai vagy távirati uton utalványozott összegek a jogosított részére való kézbesítés előtt végrehaj­tás alá szintén nem vétethetnek. 54. §. Ipazüzleti jog csak ugy vonatkatik végrehajtás alá, ha a fenálló iparszabályok sze­rint érvényesen átruházható. Mennyiben van helye végrehajtásnak az ál­lami egyedáruság tárgyaira s az azok termeléséhez vagy eladásához szükséges eszközökre, továbbá lotto-nyereményekre és vámkezelés alatt levő árukra: a fenálló jövedéki törvények szerint dön­tendő el. 55. §. Alladalmi, törvényhatósági és községi szolgálatban levő tisztviselők és hivatalnokok, bör­tönőrök és hivatalszolgák, egyházközségi lelkészek és segédlelkészek, állami, községi és felekezeti nyilvános tanintézeteknél alkalmazott tanárok, tanítók és tanítónők, a véderőhöz tartozó szemé­lyek, közhasználatra szolgáló gőzmozdony, vas­utak hivatalnokai és szolgái, végül a nemzeti színháznál alkalmazott igazgatósági, művezetési és gazdasági tisziviselők, drámai és operai magán­szereplők rendes fizetésének, illetőleg várakozási illetékének személyes (működési) és kor-pótdijai­nak legfelebb egy harmada, és az is csak annyi­I ban vehető végrehajtás alá, hogy a végrehajtást szenvedő részére évi 600 frt a foglaláson tul is érintetlenül maradjon. A fölebb elősorolt személyeknek lakpénzeik csak lakbér fejében, a szolgálat után járó más illetményeik pedig épen ezen foglalhatók le. 56. §. Az 55. §-ban említetett személyeknek vagy ezek özvegyeinek nyugdijai vagy kegydijai, ugy szintén a nyugalmaztatás folytán járó szemé­lyes pótdijak, valamint a lelkészek aggasztyáni fi­zetései szintén csak egy harmadrészben foglalha­tók le, de csak annyiban, hogy a végrehajtást szenvedőnek évi 350 frtja a foglalás után is sza­bad rendelkezésére maradjon. Ha az 55. §-ban elsorolt személyek nyugdíj helyett végkielégítést vagy a véderőhöz tartozó személyek katonai rangúk elvesztésével kegydijt kapnak : ez a végrehajtási foglalás tekintetében a nyugdíjjal egyenlő tekintet alá esik. 57. §. A rokkantak ellátási dijaira, a sebesül­tek pótdijaira, a vitézségi érmek után járó dijak­ra, az elhunyt katonai személy családjának ha­lálozási évnegyed czimen kiutalt illetményekre vagy végkielégítési összegre; a jelen és az 55. §-ban említett személyek özvegyének vagy gyermekeinek férje illetőleg atyjuk szolgálataiért adományozott illetményekre végrehajtást vezetni nem lehet. 58. §. A katonai házassági biztosíték kamatai­nak csak egy harmada és csak ugy foglalható le. hogy a kamatokból egy évre legalább 350 frt a végrehajtás alól ment maradjon. E korlátozás mellett is a végrehajtás csak oly kötelezettségek miatt engedhető meg, melyeket a házassági kötelék tartama alatt mindkét házastárs közösen, vagy a házassági kötelék megszűnte után a nő vállalt magára. A katonai házassági biztosíték tőkéje csak azon korlátozással vonható végrehajtás alá. hogy a tőke a végrehajtás utján behajtandó követelés kielégítésére csak a biztosítéki kötelék feloldása után fordittathatik. 59. §. Az 55. év 56. §§. rendeletei alól kivétel­nek van helye azon esetben, ha a végrehajtás az adós ellen feleségét, gyermekeit vagy szülőit illető tar­tás miatt intéztetik. Ez esetben a marasztaltnak 300 ftot meghaladó tényleges szolgálati illetmé­nyei (424. §.) tényleges szolgálaton kívül pedig annak egész nyugdija és személyes pótdija korlát­lanul lefoglalhatok. A katonai házassági bisztositék kamatai az adós feleségének vagy gyermekeinek tartása miatt szintén korlátlanul teljes összegeikben vonhatók végrehajtás alá. Az adós szüleinek tartása miatt azonban a végrehajtásnak a házassági biztosíték kamatait illetőleg csak a 350 ftot meghaladó részre van helye. 60. §. Az 55. év 56. §§-ban érintett szemé­lyeknek oly illetményei és járandóságai, melyekőket hivatalos kiküldetésök folytán vagy hivatalos állásuknál fogva tett utazásuk következtében a fenálló szabályok szerint illetik, habár ezen illetmények és járandóságok nem a közpénztár által fizetendők és végrehajtás alá nem von­hatók. 61. §. Magánalkalmazásban levő hivatalno­kok és szolgák évi fizetéseinek és járandóságainak vagy nyugdijainak csak fele része és ez is csak ugy vonható végrehajtás alá, hogy a végrehajtást szenvedőnek legalább évi 300 ft maradjon. Ugyanez ek özvegyeinek és gyermekeinek nyugdijaira vagy az atya illetőlegférj szolgálataiért adományozott illetményeire végrehajtás nem ve­zethető. Napdijak általában nem, munkabérek pedig ha nap vagy hétszam szerint fizetettnek, végrehaj­tás alá nem vétethetnek. Jelen szakasz korlátozó intézkedései a végre­hajtást szenvedőnek feleségét fel- vagy lemenő ro­konait illető tartás .miatt foganatosítandó végre­hajtások eseteiben nem alkalmazandók. 62. §. A közpénztárakból vagy szegény- és alapítványi pénzalapból fizetendő kegydíjakra, jó­tékonysági és alamizsnapénzekre, melyek özve­gyeknek, árváknak és más szűkölködőknek az ál­lam vagy közhatósági felügyelet alatt levő társa­latok, intézetek és alapítványok által nyújtatnak, végrehajtás nem intéztethetik. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents