Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 35. szám - A magánjog és tárgya, különös tekintettel a magyar általános magánjog codifikátiójára.Írta Dr. Daempf Sándor pécsi jogakadémiai tanár. A szerző sajátja. Pécsett, 1877. [Könyvismertetés] [2. r.]

— 281 — osztva, ugy hogy a politikai igazgatás minden ágára vonatkozólag ki van mondva, mi tartozik az előforduló közigazgatási ügyek közöl a tiszta közigazgatás terére, s mi dönthető el esetleg még a contradictorius eljárás utján is. Yasuttársulatok és magánszemélyek közötti vitáknál a vitelbér s fuvar-árjegyzéket illetőleg kivétel lőn megállapítva, ezek t. i. a rendes bírósághoz fognak ezentúl utasittatni a politikai hatóságok helyett, melyekhez előbb tartoztak.1)'2) (L. 1876:' VI. t.-cz. 27. §.) Poroszországban a közigazgatás némely ágaira nézve, mint pl. ipar- s engedélyügyeknél, iskolaépitési ügyeknél stb. kiterjesztették a közigazgatási bíráskodás szerveinek hatáskörét a czélszerüségi kérdés körére is; sok más ágban azonban, hol a közigazgatás discretionar hatalmának nagyobbnak kell lenni, mint pl. •tárgyalásoknál, melyek gyári- s üzleti telepitvények előállitására vonatkoznak, a közigazgatási törvényszéki eljárást tökéletesen kizárt ák. Községi ügyeknél3) a járási bizottság döntő befolyást gyakorol a földbirtok mindennemű változására vonatkozólag s azért ő dönt oly folyamodványok felett, melyek egyes telkeknek összesítésére vagy tagosítására vonatkoznak valamely községi- vagy földbirtok-kerülethez való viszonylatukat illetőleg. Ha határszabályozásoknál viszályok keletkeznek, akkor ezek felett a vitás közigazgatási eljárásban a járási bizottság dönt.4) A járási bizottság határozata alá tartoznak továbbá valamely szabályzat (Statut) viszonyainak valamennyi módosításai, különösen akkor, midőn ezek a községi gyűlésben való szavazati jog szabályozására vonatkoznak.5) Továbbá dönt a járási bizottság: a községi adók felosztása-, községi telkek eladásának vagy megterheltetésének jóváhagyása felett, bizonyítvány kiállítása felett oly czélból, hogy valamely község telkek eladásánál a törvényes formákat teljesítette s végre fizetési modalitások szabályozása felett midőn községek ellen végrehajtások6) foganatosíttatnak. Ha valakitől megtagadtatik a jog a községi gyűlésben vagy a községi választásoknál szavazni, vagy ha egy községi előljáró vagy esküdt választásának szabályszerűsége ellen kifogás emeltetik, e felett a községi elöljáró dönt. Ezen végzés ellen tíz napon belül a szavazásra jogosult, illetőleg a kifogást emelő keresetet indíthat a járási bizottság előtt.") Ha valakitől megtagadják azon jogot, hogy községi vagyon 2) Igen sokat foglalkozott a porosz bizottság azon vitás kérdéssel is, mennyiben vonható a közigazgatási hatóságok arbitrar hatalma a közigazgatási bíráskodás judicaturája a.á. — Paon (i. m. 56. 1.) ebben az administratió bénitását látja. 3) L. III. rész, XII. fej.: »A közigazgatási bíráskodás Hessenbe n«. — Hessenben a közigazgatási bíráskodási szervekre ruháztatott a czélszerüségi szempont megvizsgálása is. ') I. Abschnitt, §. 40. — Angelegenheiten der Landgemeinden und Gutsbezirke. der Arntsverbándc und Kreise. — A. Angelegenheiten der Landgemeinden und Gutsbezirke. — Kommunáibezirks-Veránderungen etc. L. 1871 . VIII. t.-cz. és 1876 : V. t.-cz. ')§. 41. Streitige Grenzen von Kommunalbez. etc. 3) §. 42. Gemeindestatuten etc. 3) §. 43. Verausserung von Grundstücken, Aufnahme von Schulden, Kegulirung von Zahlungsmodalitáten etc. <) §. 45. Streitigkeiten über Stimmrecht und Wahl von Gemeindebeamten und Gemeindeverordneten. és hozadékának használatában részt vehessen, vagy ha vitás a kötelezettség vagy a községi terhekhez való hozzájárulás, efelett a községi előljáró dönt.') Ezen döntés ellen 21 nap alatt a járási bizottság előtt lehet keresetet támasztani Ha valamely község az őt törvényszerűit illető kötelezettségeket nem teljesiti, akkor a hatóság jogosult a járási bizottság előtt keresetet támasztani, s akkor közigazgatási uton döntenek ily nyilvánjogi teljesítések kötelezettsége felett.") Mindezen törvényes intézkedések által a községi élet gazdasági oldala a közigazgatási bíráskodás oltalma alá helyeztetik. — A mí a községi szervek feletti felügyeleti jogot illeti a tartományi tanácsnok s felsőbb fokban a kormányelnök jogosult fegyelmi büntetéseket kimérni a községi elöljárók-, esküdtek- és t.elekbiztosokra, ép ugy mint a községek többi hivatalnokára. 5) A hivatalelőljárok felett csak a járási bizottság in corpore jogosult fegyelmi büntetéseket kimérni. A tartományi tanácsnok intézkedése és a járási bizottság határozata ellen 21 nap alatt a kerületi közigazgatási törvényszék előtt kereset támasztható, s a kormáuyelnök, illetőleg a kerületi bizottság elnökének intézkedése ellen ugyanazon határidőn belül a kereset a közigazgatási főtörvényszék előtt támasztható. (Folytatása következik.) Jogirodalom. ItA magánjog és tárgya, különös tekintettel a viagyav \általános magánjog codJjikátiójára. Irta Dr. Daempf Sándor pécsi jogakadémiai tanár. A szerző sajátja. Pécsett 1877. )í (Folytatás.) Szerző Stein követője és igy viszonylag előrehaladott, bár oly iránynak híve, melyet mi részünkről kielégítőnek nem tartunk. Szerzőnek előszavában jelzett idegenszerű felfogása abban áll, hogy a magánjognak köret szorosan a gazdasági élethez szabja; a magánjognak tárgyát végelemzésben a gazdasági javaknak forgalmi értéke képezi. E felfogáshoz következetesen a tiszta személy- és családjogot kizárja a magánjogból, mely kizárólag az egyének vagyoni viszonyait tárgyazza, melyek rendezésében az egyén függetlenül jár el. A családi viszonyok nem nyugszanak az egyéni szabad rendelkezés elvén és nem czélozzák a szorosan vett egyéni szükségleteknek kielégitését alkalmas eszközöknek azaz gazdasági értékeknek szerzése által, tehát nem is magánjogi jellegűek. A családi viszonyoknak czélja a nemnek fentariása. a társadalmi lét folytonosságának biztositása, tehát közvetlen közérdeknek, melyet erkölcsinek nevezünk, megvalósisitása; e viszonyok szabályozása tehát a közjogba, különösen a közigazgatási jognak körébe tartozik. Szerző gazdasági álláspontjának ridegségét mérsékli és a hírhedt »individualistikus. atomistikus« felfogást erkölcsivé emeli azon társadalompolitikai elv, melyből kiindul és melyet mindenütt érvényesít, t. i. az egyénnel, mint társadalmi lénynyel és az egész társadalommal közös t ö k é 1 y e sbedési törekvés és czél. Szerző ugyanis — szintén Steinnel — megkülönbözteti a társadalmat, mint az emberek öszszeségét, az államtól, az alakilag szervezett társadalomtól. A társadalomban az egyéni, »öntökélyesülési« törekvés korlátlanul nyilatkozik; az államnak hivatása ellenben az egyéni érdekeknek összhangba hozatala azoknak korlátozása, összeütközésük megelőzése stb. által, az összeségnek, 5) §. 49. Streitigkeiten über Gemeindenutzungen und Gemeiudelasten. ')§. 51. Unterlassung aesetzlicher Leistungen von Seiten einer Gemeinde oder eiues Gutsbeziiks. 2) §. 61. C. Aufsicht über die Landgemeinden, Gutsbezirke und Amtsverbánde. az egész társadalomnak, az emberiségnek érdekei vagyis tökélyesülési törekvése, haladása szempontjából. E hivatását az állam betölti léte és tevékenysége által, a mennyiben maga a társadalomnak alaki szervezete, s a társadalmon belül ennek fejlődési igényeihez képest az egyén szabad tevékenységének körét meghatározza. Az állam létének alakja, a társadalomnak szervezete, és az állam tevékenységének szerve: a jog. A jog egyrészt az egyéni érdekigényeket a szükségesség jellegével ölti fel, másrészt azokat egymással összhangba hozza; tehát niiut egyéni jog sem puszta alanyi hatalom, hanem mértékét a közérdekből veszi. Á jog e szerint mindig tételes (positiv); az észjog csak ész-igényeket jelent, mint Stahl mondá. A jog nem eszmei, hanem reális érdekeken alapszik; nem absolut, örök és változatlan, hanem relativ és az örök fejlődési igényeknek, a változó haladó társadalomnak természetéhez alkalmazkodó, módosuló, változó. Az egyéni (magán-) s állami jog egyaránt a társadalmi érdekek által meghatározott korlátolt külső tevékenységi kört, cselekvési lehetőséget, szabadságot jelent, mely szűkebb az erkölcsi, belső szabadság körénél. Az alanyi jog cselekvési szabadság, a tárgyi jog az ezt biztosító társadalmi szervezet. A jog eredete egybeesik az érdek azaz az emberi természet szükségletei s a kielégítésükre vezető eszközök viszonylatának öntudatával, a jót vagyis czélszerüt képező hasznos javak szerzésére irányzott munkával. Ekkor létesül öntudatlan gyakorlat által szokásjog, majd öntudatos törvényjog. ! Az emberi szükségletek közül a tisztán egyéniek az anyagi javak szerzésében nyilatkoznak; e téren az egyén autonóm s ez autonómiát körülirja a tárgyi magánjog. Ellenben a faji életre vonatkozó, szintén az emberi természetben gyökerező szükségletek kielégítésére irányzott tevékenység természeténél fogva szorosan közjellemü; e téren az egyén nem autonóm, e viszonyokat szabályozza a közjog. A tál sadalom elve, a kö/jog kiiuduláspontja, az egyéni érdekegyenlőség; ellenben a magánjog nem ismeri ez elvet, az egyéni szabadság abban nincs általa korlátolva. A magánjog a szorosabb értelemben vett társadalmi tudománynak, a közjog az államtudománynak tárgya; e két tudomány egymáshoz mellérendeltségi viszonyban áll; a tágasabb értelmű társadalmi tudomány mindkettőt átkarolja. Szerzőnek ekként jelzett eszmemenete nem jelenkezik azonban még a teljes zártság szabatosságában, az igazságtól áthatott öntudat plastikus erejében. Bizonyos fluktuatió észlelhető rajta, mely arra mutat, hogy szerző müvének Írásakor még küzdött a nézetek tömkelegében oly magas és szilárd álláspontért, melyről alapgondolatának bordere j ét, annak átalakító következményeit az egyes jogintézmények sokaságában világosan áttekinthesse. Helyenkint elragadja sejtelme és hivatkozik ' Darwinra és Büchnerre, majd ismét, az idegenj szerű által mintegy elijesztve, nagyon is ismerős j lapályokba sülyed. Álláspontjánál fogva sokat foglalkozik a nemzetgazdaságtan íróival, de sem a List-CareyDühring-féle irányra, sem a socialisták naprólnapra növekedő táborára nem reflectál. Midőn a jogtudomány segédtudományairól szól, ezt chablonszerüen teszi, mint akár már Bacon Roger a XIII. szazadban tehette volna, ki első hirdette a tudományok válhatlan összefügi gésenek nagy tanát. A régi észjogtan alapját a megfelelő nietaphysikai rendszerekben leirta; a modern jogböli cseletnek alapját a modern bölcseletben kell keresnie. Az élettani lélektannak tanait meg sem érinti szerző, pedig ezen nyugszanak a jogtan alapelvei. A szabadságról szólva, beérni Savigny mondatával, hogy a jogra nézve a tulajdonképi akaratszabadság léte vagy nem léte közömbös; a társadalmi f. jlődés és haszon alapelveit Wolf »tökélyesülési« ösztönéből levezetni: oly eljárás, mely az idegenszerűséget fölötte devalválja. A lehetőség, czélszerüség, öntudat stb. fogalmaival ily könnyedén el nem bánhatni, midim századunk legnagyobb gondolkodni, Schopenhauer, Mill, Hamilton, Spencer, Lewes, legújabban a legnagyobb