Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 34. szám - Törvényjavaslat az örökség és a hagyomány megszerzéséről s ezzel kapcsolatos jogviszonyokról és a hagyatéki eljárásról. [4. r.]

274 — vagyonnak legalább egy tizedrésze illeti, bánat­pénz letétele nélkül árverelhet; s a vételárnak azon részét, mely az ő osztályrészébe jutna, beszá­míthatja. Egyébkint az árverési feltételeket az örökös­társak meghallgatása után a bíróság az árverés elrendelésekor állapítja meg. Kikiáltási árul a lel­tári becsérték szolgál. Ilyennek nem létében a vég­rehajtási eljárás szabályainak megfelelő becslés eszközlendő. A befolyt vételár a megállapított örökösö­sndési hányadok szerint osztatik fel. Ingatlanok vételárának felosztásánál azonban a végrehajtási árfelosztás szabályai tartandók meg. 140. §. A hagyatéki követelések tényleges felosztásának csak akkor van helye, ha ez iránt a felek között megállapodás jő létre; ellenesetben a követelések közösöknek hagyandók, s a mennyi­ben a felek a behajtásra közös meghatalmazottat egyetértöleg nem választanak, bármely örököstárs kérelmére a behajtásra ügygondnok rendelendő ki. V. Fejezet. A hagyatéki hitelezők összehívásá­ról, az elkülönzésröl, a végrende­leti végrehajtókra s gondnokokra vonatkozó eljárásról. 141. §. Az egyes örököstársakat terhelő be­számítási érték felosztása az által történik, hogy az örökösödési hányadok figyelembe vételével meg­állapíttatik, hogy mindenik örököstárs mit tarto­zik örököstársainak megtéríteni. Ellenkező megállapodás hiányában ezen összgek az osztályt rendelő végzés jogerőre emel­kedésétől számított egy év alatt 6° '0 kamattal fize­tendők. Az örököstársak mindenike a kölcsönös be­számítás után öt örököstársai ellen illető követe­lésnek a 138. §. értelmében való átírással egyide­jűleg leendő bekebelezését, továbbá a természetben megosztott ingóságokból a terhelt örököstársra eső osztályrésznek zár alá vételét, valamint azt is követelheti, hogy az őt illető összeg a 139. §. sze­rint elárverezett vagyonnak, és a 140. §. szerint be­hajtott követelésnek a terhelt örököst illető részé­ből kifizettessék. 142. §. A hagyatéki hitelezők összehívása iránti kérelem a hagyatéki bírósághoz adandó be, illetőleg gyámhatósági beavatkozás esetében e végből a hagyatéki bíróság keresendő meg. A kér­vény- vagy megkereséshez a tudvalevő hagyatéki hitelezők név- és lakjegyzéke csatolandó. Az összehívást tárgyazó hirdetmény a hiva­talos lapban legalább egyszer, a körülményekhez képest háromszor, esetleg valamely helyi lapban vagy külföldi lapban is közlendő; továbbá a 124. §-ban megjelölt járásbíróságoknál kifüggesztendő és a járásbíróságok területén szabályszerűen kör­zendő. E mellett a hirdetmény egy példánya az is­mert hitelezőknek kézbesítendő. Azok, a kik már előbb követeléseiket a hagyatéki bírósághoz beje­lentették, valamint azon hitelezők, kiknek nevé­ben a pergondnok ellen folyamba tett perről a ha­gyatéki bíróság hivatalból értesíttetett (47. §.), ujabban jelentkezni nem tartoznak. 143. §. Az örökösök és hagyományosok va­gyonelkülönzés iránti kérvényeiket a hagyatéki bírósághoz kötelesek beadni akkor is, ha gyámha­tósági beavatkozás esete forog fent. Ugyanezen szabály áll a pergondnok kinevezése iránti kére­lemre nézve. 144. §. A végrendeleti végrehajtó, a per­gondnok, a hagyatéki gondnok és a 42. §. esetében az örökös költségei és dijai felett gyámhatósági beavatkozás esetében, ha az örökösök között egyesség jött létre és vagyonelkülönzés nem esz­közöltetett, a gyámhatóság, más esetekben pedig a hagyatéki bíróság határoz. A végrendeleti végrehajtó felmentése gyám­hatósági beavatkozás esetében addig mig az ira­tok a gyámhatóságnál vágynak ennek, egyébkint a hagyatéki bíróság hatásköréhez tartozik. A végrendeleti végrehajtó elmozdítására azonban gyámhatósági beavatkozás esetében is a hagyatéki biróság illetékes. E tárgybeh kérelmek elintézése előtt a ha­gyatéki biróság az érdeklett feleket meghallgat­hatja. VI. Fejezet. A hagyatéki eljárásra vonatkozó ál­talános szabályok. 145. §. A hagyatéki biróság minden öröklési ügyről naplót vezet, melybe idősor szerinti sor­rendben a gyámhatóság megkereséseit, a felek beadványait, szóval előterjesztett kérelmeit lénye­ges tartalmuk kitüntetése mellett röviden bejegyzi. 146. §. A feleknek szabadságában áll a ha­gyatéki bíróságnál kérvényeiket és nyilatkozatai­kat írásban vagy szóval előterjeszteni. A jelen törvény 30., 40., 45.. 95., 98., 104., 107., 111., 114., 115., 122., 130., 131., 134., 142., 143., és 160. §§. eseteiben a felek kérelme, illetőleg nyilatkozata jegyzőkönyvbe veendő; más esetekben azoknak a hagyatéki naplóba való felvétele elég­séges ; ha csak a biróság jegyzőkönyv felvételét czélszerübbnek nem látja. A felek, a mennyiben az ügy állása megen­gedi, több kérelmet egy és ugyanazon beadvány­ban terjeszthetnek elő. 147. §. Senki sem köteles a hagyatéki biró­ság előtt ügyvéd segélyével élni; a biróság azon­ban oly feleknek, kik magukat érthetően kifejezni nem képesek, meghagyhatja, hogy a biróság előtti megjelenésre megbizottat rendeljenek. A kérvény, a mennyiben ügyvéd által ellen­jegyezve nincsen, a 136., 142. és 143. §§. eseteiben a 104. §. alakszerűségeivel látandó el; egyéb ese­tekben pedig a kérvényező által önkezűleg alá­írandó vagy két tanú előttemezése mellett, kiknek egyike a kérvényező nevét aláírja, kézjegygyei el­látandó. 148. §. A hagyatéki biróság intézkedéseit a feleknek, ha jelen vannak, szóval hirdeti ki, s azt hogy ez megtörtént, a naplóban feljegyzi. Ezen esetben a kézbesítés nem szükséges. Ha kézbesítés szüksége forog fent, a jelen törvényben foglalt eltérésekkel az általános sza­bályok alkalmazandók. Azon határozatok, melyek ellen panasznak van helye (149. §.), egész terjedelemben az iratok­hoz csatolandók, más intézkedéseknél elegendő azok tartalmát a naplóban feljegyezni. Ha az örökösödési eljárásban gyámság vagy gondnokság alatti személyek vágynak érdekelve, a gyámhatóság az iratok áttétele alkalmával a kiskorúak vagy gyámság alattiak törvényes képvi­selőjét megnevezni köteles. Mig ez meg nem tör­ténik, a végzések az illetékes gyámhatóságnak küldetnek meg. 149. §. Az örökösödési eljárás során hozott végzések ellen csupán felfolyamodási jogorvoslat­nak van helye, azonban csak a következő ese­tekben : 1. azon végzés ellen, mely által az örökös vagy hagyományos az örökség elfogadása, a ha­gyomány megtartása, vagy a feltétel teljesítése iránti nyilatkozatra utasíttatott, vagy az e tárgy­ban beadott kérelemnek hely nem adatott; 2. azon végzés ellen, mely által az örökösö­dési vagy hagyományi bizonyítvány kiadása meg­rendeltetett, vagy a hiánypótlás esetét kivéve (114. §.), az e tárgyban beadott kérelemnek hely nem adatott; 3. azon végzés ellen, mely által az örökhagyó nevére irt, de másnak tulajdonát képező ingatla­noknak vagy telekkönyvi jogoknak átírása a 124. §. értelmében megrendeltetett, vagy e kérelemnek hely nem adatott; 4. azon végzés ellen, mely által a végrende­leti végrehajtó elmozdítása vagy felmentése meg­rendeltetik, vagy e kérelemnek hely nem adatott; 5. azon végzés ellen, mely által a hagyaték birói leltározása, a hagyatéki hitelezők összehívá­sa, pergondnok kinevezése, vagyonelkülönzés, vagy zárlat iránt beadott kérelemnek hely nem adatott; 6. azon végzés ellen, mely által a hagyatéki zárlat feloldatott, a vagyonelkülönzés hatálytalan­nak nyilváníttatott, az elkülönzés telekkönyvi fel­jegyzésének törlése vagy a letett biztosíték vissza­adása elrendeltetett, vagy ezek iránt való kérelem­I nek hely nem adalott; 7. azon végzés ellen, mely által értékcsökke­j nés vagy aránytalan költségek nélkül való el nem . tarthatás eseteit kivéve, hagyatéki vagyon eladása j megrendeltetik, vagy az e tárgybeli kérelemnek | hely nem adatik; 8. azon végzés ellen, mely a végrendeleti vég­J rehajtó, a hagyatéki s pergondnok s a 42. §. ese­I teiben az örökös költségeinek és dijainak megálla­pítása tárgyában hozatik; vagy a gondnok avagy végrendeleti végrehajtó pénzbirságban marasz­taltatik; 9. azon végzés ellen, mely által a hagyatéki gondnoknak, vagy a végrendeleti végrehajtónak számadása érdemleg elintéztetik; 10. azon végzés ellen, mely által a rövid utu osztály kérdése érdemleg elintéztetik, vagy pedig az osztály iránti kérelemnek hely nem adatik; 11. azon végzés ellen, mely által a rövid utu osztály során közösségben meghagyott va­I gyonra a 139. §. értelmében árverés rendeltetik, vagy az e tárgyban beadott kérelemnek hely nem adatik; 12. azon végzés ellen, mely által a felfolya­modás visszautasittatik, vagy a 156. §. eseteiben az igazolási kérelem elutasittatik, avagy az e tárgy­ban tartott tárgyalás folytán az igazolásnak hely nem adatik. 150. §. A 149. §-ban fel nem sorolt végzések és intézkedések ellen külön felfolyamodásnak helye nincsen s az ezek által okozott sérelmek orvoslása iránti kérelem csak a később hozandó végzés ellen megengedett felfolyamodásban terjeszthető elő. Azonban ha a hagyatéki biróság az eljárás­ban késedelmet tanusit, az ez által jogaiban sértett félnek szabadságában áll közvetlenül a Il-od bíró­ságnál panaszt emelni, mely az első bíróságot feleletre vonni, s ha a panasz alapos, annak orvos­lása iránt intézkedni köteles. 151. §. A 149. §. eseteiben a felfolyamodás a végzés kézbesítésétől vagy meghirdetésétől szá­mított 8 nap alatt a hagyatéki bírósághoz adandó be, s abban uj körülmények és bizonyítékok is felhozhatók. Az elkésve beadott vagy törvény szerint meg nem engedett felfolyamodások hivatalból visz­szautasitandók. 152. §. A hagyatéki biróság a felfolyamodást, ha azt alaposnak találja, s harmadik személy a megtámadott végzés által még jogot nem szerzett, maga is orvosolhatja. Ellenkező esetben a felfolyamodást az annak elintézéséhez szükséges iratokkal, s az ügyállás hü. és kimerítő előadását magában foglaló jelentéssel a panasz beadásától számított 8 nap alatt a másod­birósághoz felterjeszti. Az iratok, a mennyiben a hagyatéki eljárás továbbfolytatásához szükségesek, hivatalból hitele­sített másolatban terjesztendők fel. Ha a felfolyamodásban uj körülmények és bizonyítékok hozattak fel, a biróság a mennyiben szükségesnek látja, a felterjesztés előtt az ellenér­dekű feleket meghallgathatja, vagy nyilatkozatuk beadására határidőt tűzhet. 153. §. A másodbiróság a felfolyamodással megtámadott végzést s az azt megelőző még jog­erőre nem emelkedett végzéseket és eljárást meg­semmisíteni vagy a végzést feloldani, s ujabb vagy póteljárást rendelni van jogosítva. A hagyatéki biróság a másodbiróság e tárgy­beli meghagyásait és utasításait megtartani köteles. Ha a másodbiróság a megsemmisítésnek vagy feloldásnak helyét nem látja, a felfolyamodás­sal megtámadott végzés érdemében határoz. 154. §. Ha a másodbiróság azt találja, hogy a felfolyamodásra az eljáró hagyatéki bíróságnak nyilván való törvénysértés szolgálatott okot, a mennyiben ez a felfolyamodásban kéretik, az eljáró bíróságot a költségek megfizetésében elmarasz­talni köteles. Nyilván alaptalan felfolyamodás esetében jogában áll a másodbiröságnak a panaszlót 500 ftig terjedhető pénzbirságban marasztalni. 155. §. A felfolyamodásnak halasztó hatálya j rendszerint nincsen. Ezen szabály alul következő kivételeknek van helye : 1-ször. Az örökös és hagyományos az örök­ség elfogadása vagy a hagyomány megtartása iránt nyilatkozni, illetőleg a feltételt teljesíteni csak az e tárgyban hozott végzés jogerőre emel­kedése után köteles; ennélfogva ha általa a 149. I §. 1-sö pontja alapján felfolyamodás emeltetett, a

Next

/
Thumbnails
Contents