Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 34. szám - Törvényjavaslat a polg. törvényk. rendt. tárgyában alkotott 1868. LIV. t.-cz. módosítása iránt. [5. r.]

— 275 — végzés helybenhagyása után a nyilatkozatra illetőleg a feltétel teljesítésére ujabb határidő tűzendő; 2. A hagyatéki ingatlanok telekkönyvi átírása végett örökösödési bizonyítvány illetőleg az átírást rendelő végzés (129. §.) jogerőre emelkedés előtt a telekkönyvi hatóságot megkeresni nem lehet; 3. Az örökösödési bizonyítvány jogerőre emelkedéséig a birtokbannem levő örökös birtokba nem helyezhető; 4. A hagyatéki zárlat fel nem oldható, az elkülönzés telekkönyvi feljegyzése ki nem törölhető s a letett biztosíték ki nem adható mindaddig, míg azon örökösödési bizonyítvány vagy azon végzés, melynek alapján a zárlat feloldandó, a telekkönyvi feljegyzés törlendő és a biztosíték •visszaadandó, jogerőre nem emelkedett; 5. A 149. §. 7-ik pontja alapján beadott felfolyamodásnak jogerőre emelkedése előtt az értékcsökkenés vagy aránytalan költségek nélkül eltartható hagyatéki vagyonok el nem adhatók; 6. A rövid utu osztály kérdésében hozott végzés jogerőre emelkedése előtt a hagyatéki ingatlanokból az egyes örököstársakat illető osztályrésznek az egyes örökösök nevére leendő átírása végett a telekkönyvi hatóságot megkeresni, ugy az ingóságokból való osztályrészt az egyes örököstársaknak átadni nem lehet; 7. Azon végzés alapján, mely által a gondnok vagy végrendeleti végrehajtó pénzbirságra marasztatott, vagy készpénzbeli megtérítésre köteleztett, a végzés jogerőre emelkedése előtt kielégítési végrehajtást nem, hanem csak biztosítást lelet rendelni. Ugyanezen szabály áll a gondnok vagy végrendeleti végrehajtó részére az örökösök ellenében megállapított marasztalási összegre nézve is; 8. A rövid utu osztály során közösségben maradt vagyonra elrendelt árverés a hagyatéki bíróság e tárgyban hozott végzésének jogerőre emelkedése előtt nem foganatosítható. 156. §. A másodbiróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincsen. 157. §. Az örökösödési eljárás során igazolásnak csupán a 11., 12. és 20. §§. szerint kitűzött határidőnek, a rövid utu osztály tárgyában kitűzött tárgyalási határnapnak, és az e tárgyban hozott végzések elleni panasz beadására szolgáló határidőnek vétlen elmulasztása esetében van helye. Az igazolás az elmulasztott határidő vagy határnaptól számított 15 nap alatt adandó be. Az igazolási kérelem tárgyalására, elintézésére és hatályára nézve a törvénykezési rendtartás szabályai megfelelően alkalmazandók. 158. §. A hagyatéki bíróság által az örökösödési eljárás során hozott végzések, a mennyiben a jelen törvény különös intézkedést nem tartalmaz, a törvénykezési rendtartás szabályainak megfelelő alkalmazása mellett hajtatnak végre. A végrehajtás rendszerint az érdekelt fél kérelmére, a fél kérelme nélkül hozott végzések végrehajtása pedig hivatalból rendelendő meg. A bírói leltározás és hagyatéki zárlat akkor is hivatalból foganatosítandó, ha valamely érdekelt fél kérelmére lett elrendelve. Harmadik személyek birtokában nem örökség vagy hagyomány czimén levő tárgyakra az örökösödési eljárás folyamában hozott végzés végrehajtása ki nem terjeszthető. 159. §. Ha a hagyatékot egészben vagy részben hagyatéki gondnok kezelte, a hagyatéki bíróság köteles arra ügyelni, hogy a gondnok számadását, ha e kezelés huzamost) ideig tart, minden év végével, különben a gondnokság megszűntével beadja. Szükség esetében a bíróság a gondnokot számadástételre és egyéb meghagyásainak teljesítésére annyiszor a mennyiszer kiszabandó birsággal szoríthatja, sőt a gondnokot a kezeléstől is azonnal előmozdíthatja s annak vagyonára a biztosítást hivatalból elrendelheti. 160. §. Ha a gondnok a számadását beadja, azt a hagyatéki bíróság, ha nagyobb terjedelme miatt azonnal maga meg nem vizsgálhatja és el nem intézheti, a felek által, vagy ha ilyenek nincsenek, hivatalból kinevezett szakértő által 30 napnál tovább nem terjedhető kitűzése mellett megvizsgáltatja. Ha ezek a számadást nem helyesük, az észrevételekkel a bíróság a gondnoknak 15 nap alatt beadandó feleletre, és a feleletet annak a ki az észrevételt tette, 15 nap alatt beadandó viszonfeleletre kiadja. 161. §. A hagyatéki bíróság a számadás kérdését a viszonfelelet beadásától 15 nap alatt, vagy ha az érdeklettek meghallgatását szükségesnek találja, ennek megtörténte után 15 nap alatt beterjesztett adatok alapján további bizonyítási eljárás mellőzésével végzés által intézi el; ebben először a bevételeket azután a kiadásokat, a menynyiben vitásak voltak tételenkiut, különben egész általánosságban, végre a gondnok jutalomdiját megállapítja, és nem végszámadás esetében a bevételi többletet a jövő évi számadásba a hagyaték javára mint bevételt átvezettetni rendeli; akiadási többlet iránt pedig a gondnok kérelméhez és a körülményekhez képest intézkedik. Végszámadás esetében a bíróság a gondnoknak meghagyja, hogy a bevételi többletet az örökösöknek, illetőleg a gyámhatóságnak vagy az uj gondnoknak adja át, avagy bírói letétbe helyezze; viszont ha kiadási többlet van, az örökösöket a gondnok kiadásainak megtérítésére kötelezi. Addig mig a gondnok a fentebbi meghagyást nem teljesiti, részére a felmentvény ki nem adható. Viszont a gondnok az őt illető kiadási többlet és dijak fedezésére, ha ez iránt neki biztosíték nem nyujtatik, a hagyatéki ingóságok megfelelő részére megtartási joggal bir; a hagyatéki ingatlanokra pedig ebbeli követelése kérelmére elöjegyzendő. 162. §. A hagyatéki számadás elintézése által jogaiban sértett fél vagy gondnok részére sérelmének orvoslása tárgyában a törvény rendes utja fent marad. 163. §. A 158—161. §§. intézkedései a 35. §-ban foglalt eltéréssel a végrendeleti végrehajtókra is alkalmazandók. 164. §. A polgári törvénykezési rendtartás szabályai szerint a bíróságokat a felek és megbízottaik irányában illető fegyelmi hatalmat a hagyatéki bíróságok is gyakorolhatják. A kir. közjegyző fegyelmi büntetést nem szabhat, hanem ennek kiszabása végett előterjesztést tehet a hagyatéki bírósághoz. 165. §. Jelen törvény a hatályba lépte előtt megnyílt örökösödési ügyekben nem alkalmazandó. 166. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Törvényjavaslat a polg. törvényk. rendt. tárgyában alkotott 1868. LIV. t.-cz. módosítása iránt. (Folytatás). 62. §. Ha a birói határozat a kérelem valamely pontjára nézve intézkedést nem tartalmaz, mindenik fél kérheti annak póthatározat általi kiegészítését. A kiegészítés iránti kérvény a határozat kézbesítésétől illetőleg kihirdetésétől 8 nap alatt az első bírósághoz adandó be. A kiegészítés iránt azon biróság, mely a kiegészítendő határozatot hozta, rendszerint a felek meghallgatása nélkül határoz. Ha azonban a felebbviteli biróság határozatának kiegészítését tárgyazó kérelem nyilván alaptalan, azt az első biróság is elutasíthatja. ítélet kiegészítése ujabb ítéletben rendeltetik meg. A kiegészítés iránt beadott kérvény halasztó hatálylyal nem bir. A 259—271. §§. helyett: 63. §. Minden birói határozat rendszerint annak kézbesítendő, a ki a határozatról értesíttetni rendeltetett. Jogi személyeknek, hatóságoknak, testületeknek, részvénytársulatoknak kézbesittetni rendelt határozat az abban megnevezett képviselőnek, s ha ilyen megnevezve nem volna, annak kezeihez kézbesittetnek, a ki a jogi személyt képviselni van jogosítva. A per folyamában hozott birói határozatok, ha a fél ügyvéd vagy meghatalmazott által van képviselve, az ügyvédnek vagy meghatalmazottnak kézbesittetnek. 64. §. A kézbesítés az e végből rendelt közegek által vétbizonyitvány mellett eszközöltetik. A vétbizonyitványt a kézbesítés napjának feljegyzése után ugy az átvevő mint a kézbesítő sajátkezüleg aláírni tartoznak. Ha az átvevő irni nem tud, nevét a vétbizonyitványra a kézbesítő írja alá, és az átvevő kézjegygyei látja el. Az irni nem tudó félnek a kézbesített határozat czélja és lényeges tartalma tudtul adandó, s hogy ez megtörtént, a vétbizonyitvány ra feljegyzendő. A kézbesítő a vétbizonyitványt,s a mennyiben a kézbesítés eszközölhető nem volt, erről való jelentését a bíróságnak 24 alatt bemutatni illetőleg beküldeni köteles. Ha a fél a kézbesítendő iratot elfogadni, vagy a vétbizonyitványt aláírásával illetőleg kézjegyével ellátni vonakodik, az irat nála hagyatik, 8 e körülmény a vétbizonyitványon megjegyeztetik. Az ilykép a félnél hagyott határozat szabályszerűen kézbesítettnek tekintetik. 65. §. Ha azon fél, kinek valamely határozat kézbesítendő, sem lakhelyén, sem üzleti helyiségében nem található, a kézbesítés a féllel közös háztartásban levő családtagok vagy szolgálati viszonyban álló személyek, vagy üzletében alkalmazottak közöl bárkinek kezeihez teljesíthető, ha ez életkora 16. évét betöltötte. Ha a félnek ily hozzátartozója nincsen, a kézbesítendő határozat ugyanazon házban vagy a szomszédságban lakó két más felnőtt személy jelenlétében a fél lakásának ajtajára kiszegeztetik. Ha pedig azon fél, kinek az első végzés szabályszerűen kézbesittetett, lakását megváltoztatta vagy eltávozott, a kézbesítő erről a bíróságnak jelentést tenni köteles; a biróság pedig, ha az illető ujabb lakását vagy tartózkodási helyét be nem jelentette, avagy ha a bejelentett helyen fel nem található, részére ügygondnokot rendel és a további végzéseket annak kézbesitteti. 66. §. A fél ügyvédének kézbesítendő határozatok, ha az ügyvéd hon nem találtatik, az irodai személyzet tagjainak kézbesittetnek. Ha a kézbesítés ezen módon nem eszkölzöltethetik: a kézbesítés illetőleg kiszegzés a 65. §. szabályai szerint történik. 67. §. Keresetre hozott végzésnek az alperes részére való kézbesítésénél a következő különös szabályok tartandók meg: 1. Ha fél irni nem tud, vagy a végzést elfogadni, vagy a vétbizonyitványt aláírni vonakodik, a kézbesítés egy tanú jelenlétében eszközlendő, — ki ha irni tud, a vétbizonylatot sajátkezüleg aláírja, ellenesetben pedig neve a kézbesítő által íratván alá, kézjegyével látja el. 2. Ha a fél azon községből vagy városból, melyben lakása vagy üzlethelyisége van, hosszabb időre eltávozott, de tartózkodási helye tudva van, a 65. §. szerint való kézbesitésnek helye nincsen, hanem a végzés a bejelentendő tartózkodási helyen való kézbesittetés végett a bíróságnak haladéktalanul visszaküldetik. 3. Ha a fél hosszabb időre eltávozott és tartózkodási helye ismeretlen, a kézbesítés a 65. §. szerint eszközöltetik; s azon körülmény, hogy a fél tartózkodási helye ismeretlen, a bíróságnak bejelentetik. 4. A keresetre hozott végzés a megidéztetni rendelt fél helyett ügyvédének vacry meghatalmazottjának csak akkor kézbesítendő: ha ezen ügyvéd vagy meghatalmazott azon bíróságnál, mely a kézbesítés iránt intézkedik, szabályszerű meghatalmazás bemutatása mellett első végzések elfogadására jogosított megbízottul van bejelentve. 68. §. Ha azon fél, kinek részére valamely birói határozat kézbesítendő, meghalt, erről a kézbesítő a bíróságnak haladéktalanul jelentést tenni köteles. Ezen esetben a kézbesítés meg nem történtéről az ellenfél a biróság által értesítendő s az elhalt fél örököseinek bejelentésére záros határidő tűzendő. Ha ezen határidő alatt felperes az örökösöket be nem jelenti, vagy pedig az ismeretlen örökösök részére gondnok kinevezését nem kéri, ugy tekintendő, mintha az eljárás folytatásától elállott volna. Ha a fentebbiek miatt keresetre hozott idéző végzés nem volt alperesnek kézbesíthető, felperes zárhatáiidő kitűzése mellett a tudvalevő vagy ismeretlen örökösök ellen intézendő ujabb kereset beadására utasittatik. Ha az ujabb kereset a ki-