Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 33. szám - Közigazgatási bíráskodás. [11. r.]

— 263 — személyzetet kijelölni. A j>Landrath« mint a kormány orgánuma az állam országos igazgatási tigyeit vezérli a járásban és azonkivül mint a »Kreis-tag« és »Kreisausschuss< elnöke a járás communalis igazgatását is vezeti.') — Törvényhatósági joggal biró városok2) önálló városi képviselettel birnak, melynek élén a király által megerősítendő >polgármester« áll. A tagok mindig hat évre választatnak, azonban minden második évben a tagok egyharmada kilép. A bizottság tagjai az elnök által megeskettetnek. A »KreisAusschuss« tagjának szolgálata tiszteletbeli hivatal; indokolatlan visszautasítása a szolgálatnak azon következményt vonja maga után, hogy az illető egyén 3—6 évig terjedhető időkörre nézve elveszti joga gyakorlatát a járás igazgatásában és képviseletében részt vehetni és egy nyolczadtól egész egy negyedik többet tartozik a járás terheiből viselni, mint a többi járáshoz tartozók. 3) Csak következő mentségi okok jogosítanak fel a járás igazgatása vagy képviseletében való fizetéstelen hivatalok visszautasítására vagy korábbi letételére : tartós betegség; olynemü üzletek, melyek a lakhelytől gyakori vagy sokáig tartó távoliételt vonnak maguk után ; hatvan éves kor; más fizetéstelen állami hivatal viselése és más különös viszonyok, melyek a »Kreistag« belátása szerint érvényes mentséget indokolnak. Ha a hivatal tartama három évnél többre terjed, akkor a hivatalról 3 év lefolyása után le lehet mondani. Ki a járás igazgatásában vagy képviseletében az előirt szabályszerű hivatal tartam alatt egy fizetéstelen tisztet viselt, ugyanennek vagy egy hasonnemünek átvételét a legközelebbi három évre visszautasíthatja.4) Hogy a »Kreis-Ausschuss« határozatképes legyen, az elnökkel együtt 3 tagnak jelenléte elégséges. Ha a tagok páros számmal vannak jelen, akkor a korra nézve legfiatalabb nem vesz részt a szavazásban. Ha az ügyben a bizottság egyes tagja vagy rokonai érdekelve vannak, ezeknek sem a tárgyalásnál, sem a szavazásnál részt venni nem szabad. A »Kreis-Ausschuss« tekintet nélkül arra, hogy egyesek, testületek vagy nyilvános hatóságok vannak-e érdekelve, azon vitás igazgatási ügyek felett dönt, melyek a ^Gesetz betreffend die Zustandigkeit der Verwaltungsbehörden und der Verwaltungsgerichtsbehörden* XXII szakaszában §§. 40—164. taxative fel vannak sorolva. Mint második és eddig utolsó fokú instancia a közigazgatási törvényszékek működtek, t. i. minden kormánykerületben léteztek úgynevezett »Deputationen für das Heimatwesen<?, melyek egy birói-, egy közigazgatási hivatalnok- és 3 ') L. a »Kreis-0.« 74—78. §§-ait. ') L. a porosz 1876. július 26. illetékes, törv. 5 — 23. §§-ait. 3) L. P a n n : Beitráge zur Beform des Verwaltungsrrechtes (Wien, 1877) 36. 1.: »A porosz Kreis-Ordnung alapiránylata egyrészről az, hogy az államhatalom az önkormányzat egyes elemeivel élénk érintkezésben maradjon, másrészről pedig az, hogy az alsóbb igazgatás majdnem valamennyi feladatait, az igazgatottak választott szervei által láttassa el«. 4) L. »JogtudományiKözlöny«: 1875. évf. 45. sz. 384.1. ^Németország legújabb jogfejlődései. a provinciális képviselet által választandó tagból összeállitvák, ezek csekély módosítással közigazgatási törvényszékekké alakíttattak át. Nem rég terjesztetett a pororosz országgyűlés elé egy törvényjavaslat, »betreffend die Verfassung der Vtrwaltungsgerichte und das Verwaltungsstreitverfahren«, mely által ez institutiók további és megfelelőbb kifejlődésüket találják; e javaslat ma már törvénynyé vált.1) E szerint a J>Kreis-Ausschüsse« mint >Kreisverwaltungsgerichte« eddigi administrativ hatáskörükben meghagyatnak, ellenben minden kormánykerületben egy kerületi igazgatási törvényszék (>Bezirksverwaltungsgerichtt) és az egész monarchia számára egy »Oberverwaltungsgericht« állíttatott fel. Egyelőre azonban az egész organisatió csak a már előbb említett provinciákban lépett életbe, a többi provinciákban azonban csak a »Kreisausschüsse< életbeléptetésével pár- • huzamosan fog létesíttetni. A kerületi közigazgatási törvényszékek és a felsőbb közigazgatási törvényszék egészen önálló, a közigazgatási biráskodás functióival kizái'ólag megbízott hatóságok. A kerületi közigazgatási törvényszékek az előbbi közigazgatási törvényszékek helyébe lépnek, melynek tagjai e functiót csak mint mellékes hivatalt látták el. Öt tagból állanak ; azok közül kettőt — egyet a birói- és egyet a közigazgatási karból—,a , király élethossziglan nevez ki. A tagok egyike egyúttal igazgató is. E tagok mindegyike számára kinevez a király továbbá, a kerületi igazgatási törvényszék székhelyén egy birói, illetőleg egy magasb igazgatási hivatalnokot helyettesnek. A többi 3 tag és ugyanannyi helyettes, három évre választatik a provinciális képviselet által a kerület lakói közül. Választható a német birodalomnak minden alattvalója, ki a tartományi országgyűlésre megválasztható. A kerületi közigazgatási törvényszékeknél tehát a választott elem 5 közül 3 szavazattal van képviselve. Ha csak 4 tag van jelen, akkor a kort tekintve legfiatalabb nem vesz részt a szavazásnál, mi a helyes döntésre nézve több biztositékot nyújt, mintha az elnök ruháztatnék fel döntő szavazattal. A kerületi igazgatási törvényszék a 2 kinevezett tag (illetőleg helyetteseinek) és egy választott tag jelenlétében határozatképes. 2) A felsőbb igazgatási törvényszék egy elnökből, a tanácselnökök és a szükséges számú tanácsosokból áll. A tagok egyik fele a birói hivatal-, másik fele magasb igazgatási hivatalokra kell, hogy képesítve legyen; megkívántatik továbbá, hogy a 35. életévet tul haladtak légyen. Valamennyi tagot a minisztérium kijelölésére a király élethossziglan nevez ki. Ez utóbbi határozatok egynémelyikénél lehetetlen az osztrák közigazgatási törvényszékekről szóló törvény befolyását észre nem vennünk. 0 Ezen javaslat 1875. július 3. óta törvénynyé vált. L. különben »Gesetz-Sammlung« S. 375. !) L. E. Meyer: Das Verwaltungsrecht, III. Auflage derEncyklopadie der Eechtswissenschaft vonFr. Hol tz end orff, Leipzig 1877. A közérdek képviseletére minden kerületi igazgatási törvényszéknél az államügyészség egy hivatalnoka és a felsőbb közigazgatási törvényszéknél egy főügyész (esetleg még más államügyészek is) alkalmaztatnak. A mi a közigazgatási törvényszékek dologi illetékességét illeti, ennek megállapítása egy speciális törvény által történt. (»Gesetz betreffend die Zustandigkeit der Verwaltungsbehörden und der Verwaltungsgerichtsbehörden. Vom 26. Juli 1876. — Nr. 8446«). Addig, mig a javaslat törvénynyé nem vált a közigazgatási törvényszék döntése ellen további jogorvoslatnak helye nem volt.1) A közigazgatási törvényszékek előtti eljárás tendentiája oda irányul, hogy a jogi eset tényleges alapja ex offo tisztáztassék, tehát a nyomozó elv van kiváló módon alkalmazva, ezért II. fokban egészen ujj azonban az első fokban való eljárással egészen azonos eljárás indíttatik meg, melynél csupán a jogczim és a panasz tárgya nem változtatható meg. A járási bizottság előtti eljárás bélyegmentes.2) Az itt benyújtott keresetben az igény tárgya, továbbá a személy vagy közhatóság ki, illetőleg mely ellen a kereset fordul, pontosan megnevezendő. Ha a kereset tárgyából kétségtelenül kiviláglik, hogy a támasztott igény jogilag indokolatlan, akkor ez indokolt végzés által visszautasitható. Ily végzés ellen azonban mégis lehet indítványozni a járási bizottság előtti szóbeli tárgyalást. Ha a kereset közhatóság ellen fordul, akkor az ez utóbbival írásbeli ellennyilatkozatának megtétele végett közölhető. Ez elleniratban a közhatóság tartozik kijelenteni, vajon követeli-e a szóbeli tárgyalást, vagy lemond-e róla és végzésileg kivánja-e az ügyet elintéztetni. Ha ez utóbbit kivánja, akkor a járási bizottság jogosult még megelőző szóbeli tárgyalás nélkül is az ügyben dönteni. Ez indokolandó végzés ellen felperes jogában áll, a járási bizottság előtti szóbeli tárgyalást indítványozni. Különben ha ez indítványt nem is teszi, ez nem akadályozza őt a felebbezésben. A járási bizottság jogosult a bizonyítékok helyreállítása végett a helyszínén vizsgálatokat elrendelni, tanukat és szakértőket megidézni és azokat hit alatt kihallgatni. Ha ezek vonakodnának engedelmeskedni, akkor a járási bizottság 50 tallérig terjedhető pénzbirságra ítélheti el őket. Még e végzés ellen is lehet a közigazgatási törvényszékhez felebbezní. Hivatalból idéztetnek egyúttal oly felek is, kiknek érdeke a hozandó döntés által érintetik. A szóbeli tárgyalás, úgymint az Ítélet kihirdetése a járási bizottság nyilvános ülésében történik. Az ítélet indokolandó. Ha mindkét fél kivánja, hogy az ügy szóbeli tárgyalás nélkül döntessék el, akkor ez írásbeli uton is megtörténhetik. Ha a bizottság elnöke felebbezett, ak0 Elv az, hogy tulajdonképen közigazgatási birói ügyekben csak két instantia van törvényesen megállapitva. ') A felsőbb fokokban a közigazgatási törvényszékek előtti eljárás szintén tökéletesen bélyegmentes.