Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 33. szám - Közigazgatási bíráskodás. [11. r.]

— 262 — sági fontosságát; figyelembe véve továbbá azon körülményt, hogy ezen egyöntetűséget pusztán törvényhozási intézkedések által biztositani mindeddig nem sikerült: kétségtelenül jogosultnak fog tekintetni azon törekvés, mely a döntvéuypraxist szervezni óhajtja és annak az igazságszolgáltatásban fontos szerepet vindikál. Rendszeres törvénykönyvek területein talán csekélyebb lesz befolyása; de ott, hol a joganyag rendszeresítve és könnyen hozzáférhető alakba öntve nincs, kizárása teljes lehetetlenség. A jogtörténet tanúsítja is, hogy a biróságok ezen autonómiáját részint hallgatag, részint kifejezetten mindig elismerték a törvényhozások. A fentebbiekből kitűnnek határai is. A czélon tul menne az, a ki a biró meggyőződését és lelkiismeretét egy decisiónak oly mértékben rendelné alá, a milyenben azt csak a törvény követelheti. Ép ellenkezőleg kívánatos, hogy a kétes jogi kérdések ne nyerjenek egyszerre merev és megváltozhatlan megoldást, és hogy azok mi gyakrabban megvitattassanak azon fórum előtt, mely peres ügyekben az állam legelső tekintélye. Őrizkednünk kell tehát annak megengedésétől, hogy valamely bíróság teljes gyülekezete az egyes tanácsoknak oly utasításokat adhasson, melyek azok szabad meggyőződését előre is lekötnék. A jogpolitikusok rendesen megelégedtek azzal, hogy vagy pusztán összegyűjtötték az elvi jelentőségű határozatokat, a bennük foglalt elvek érvényre jutását azok benső tekintélyére hagyván, vagy pedig kötelességévé tették az egyes tanácsoknak, hogy a controversiát tartalmazó jogesetet eldöntés végett a plénum elé vigyék, valahányszor eltérő vélemény nyilvánul. Utóbbi álláspontot foglalja el a tudtunkkal legújabb e nemű törvény, a német. A fentebbiekben találja indokolását a novella-tervezet ide vágó javaslatai fölötti ítéletünk. Helyeseljük azon intézkedést, mely a Curia tanácsainak kötelességévé teszi a plénum elé terjeszteni azon véleményeiket, melyek előbbi határozatoktól eltérnek. De ellent kell mondanunk a második bekezdés rendelkezésének, mely szerint a teljes ülés határozata az összes tanácsokat > kötelezi*. Ellentmondunk a harmadik alineának is, mely az ismételt előterjesztést csak az illető tanács egyhangú határozata folytán engedi meg. A tanácsokra rótt azon kötelesség, hogy eltérő nézetüket a teljes ülés elé terjeszteni tartoznak, kényszeríteni fogja a bírákat arra, hogy a többi tanácsok ítéleteit, de saját előbbeni határozataikat is, szorgosabban tanulmányozzák, mint az jelenleg történik. Ez már magában véve is üdvös hatással lesz judicaturánk következetességére. De a biró lelkiismeretére való tekintet megköveteli, hogy az eltérő felfogás és minden uj indok, valahányszor felmerül, a véglegesen döntő fórum tudomására jusson: ezért ellenezzük az egyhangúság szükségét, a mi egyébkép szervezetünknek, melyben minden határozat szótöbbséggel jön létre, alapelvébe is ütköznék. Ha positiv inditványnyal is szabad fellépnünk, javasoljuk az 1869. június 12-én kelt német törvény (Gresetz. betreffend die Errichtung eines obersten Gerichtshofes in Handelssachen) 9. §-ának receptióját. E czikk igy szól: >Ha valamely tanácsnak valamely jogi kérdés fölötti véleménye ugyanazon tanácsnak vagy más tanácsnak vagy a teljes tanácsnak előbbi határozatától eltér, e jogi kérdés ítélethozatal előtt a teljes tanács elé terjesztendő. Utóbbinak véleménye irányadó az ügy eldöntésénél«. A német törvényre azt jegyzi meg Menger, hogy az a döntvények hivatalos gyűjtését tételezi fel. Nálunk is ez volna életbe léptetendő. De nem azon uton, melyet a tervezet javasol s mely ellen alkotmányos aggodalmak hozathatnának fel, hanem törvény által. Az európai tekintély, melyre a német kereskedelmi főtörvényszék döntvényei szert tettek, bizonyítja ezen intézkedés életrevalóságát; s meg vagyunk győződve, hogy a tervezetnek ilykép módosított dispositióí a felső judicatura egyöntetűségét és becsét nálunk is nagyban növelnék. Dr. Tauszig János. I Közigazgatási bíráskodás. Gruher Lajostól. VII. A közigazgatási bíráskodás Poroszországban.1) >E téren a legrégibb2) idők óta követelték a németek a jogszolgáltatás biztosítékait. E követelésükben az >Én« szempontjából indulának ki, ez jogát és tulajdonát védelmezni akarja a törvényszék oltalma által, még az állam ellen is. Törekedtek tehát a magánjogi enclavet mindinkább szélesbiteni, ha lehetséges a jogvédelmet a nyilvánjog egész terére kiterjeszteni. Ez ugyanazon alapvonás, mely egykor a hűbérállamban majdnem minden nyilvánjogot »magánjoggá változtatta át«. °) A középkori ó német jogban találjuk, hogy a birodalmi törvényszékek fel voltak jogosítva az alattvalóknak sérelmei felett a f ej e d el m ek kormányzói rendelkezései ellen még a nyilvánjog tekintetéből is dönteni. Poroszország egykor erélylyel vitte át az igazgatásba a jog ellenőrzctet. Cancellár és tanácsosokból alakult egy testületi > titkos államtanács«, melyben a scontentieux«, mint a franczia >Conseil d'Etat«-ban collegiális módon állandó, éltük fogytáig kinevezett hivatalnokok által döntetett el. Azonkívül volt a közép és alsó fokban az egyesbirói intézmény. Az ') L. M o li 1 : Geschichte> und Literatur der Staatsw. II. köt. 330. 3 k 1. — »U n 3 e r e Z e i tc VII. I. 321. I. — Holtzendorff: Beclitslexikon t. köt. — G n e i 3 t: Kreis-Ordnung 167. s k. 1. — Grünwald Béla: Közigazgatásunk és a szabadság VII. Fejezet. — K a u t z : Politika 441.1, 432. 1. 20. jegyzet; 431. 1. 11. jegyz., 442.1. 11. jegyz. — P a n n : 161—178. 1. — Luil w i g G r ü n\v a 1 d : 56—70. 1. —• »Bericht des Ausschusses des Abgeordnetenhauses*. — Ulbrich: 85—88. 1. — »J en a e r L i t e r a t u r-Z e i t u n g<* 1876. évf. 24. sz. - Kaise rf e 1 d : Venvaltungs-Gerichtshof 11. s k. 1. — »Gesetz betreffend die Zu standigkeit der Verwaltungsgerichtsbehörden« (Gesetz-Sammlung 8. 297, kiadva Berlinben 1876. augusztus 10-én). — Szilágyi Dezső: 1876. politikai előadásai. — C o nc h a : A közigazgatási bíráskodás 94. s k. 1. — S c li w ar cz Gyula: Képv. h. napló 1869|72. XV. k. 12 2. 1. — Pann: Beiti-age zur Reform des Verwaltungsrechtes. Wien. lí<77. 36. 1. — C s e n g e ry Antal: Képviselőházi beszéd 1871. martius 23-án. •) E kérdés történelmi fejlődésmenetét illetőleg becses részleteket tartalmaz: »Verh. d. XII. deutschen Jurist entagesi III. k. 222. s k. 1. 3) L. Holtzendorff: Beclitslexikon I. kötet Gneist czikkét. eljárás az igazgatási hatóságok előtt írásbeli volt.') Stein-Hardenberg reformja szükségessé vált, mert ezen gépezet a társadalom újjáalakulásában nehézkessége által anachronismusként tünt fel, A titkos államtanács feloszlatásával a központi igazgatás egyszerüsittetett és öt miniszteri államtitkárra bízatott. Az uj miniszterek azonban megtartották a döntési jogot vitás igazgatási kérdésekben, ezt minden miniszteri attribútumaként igazságszolgáltatásának departement-jához vontat. Poroszországban vitás igazgatási ügyekben a jogszolgáltatás valamennyi fokban külön igazgatási törvényszékek által gyakoroltatik. Ez azáltal válik lehetségessé, hogy a jogszolgáltató igazgatási hatóságok birói jelleggel, testületileg szerveztetnek, hogy a törvényszéki eljárást valamennyi fokban alkalmazzák és hogy egy részrehajlatlan törvényszéki döntésre nézve sokféle garantiát nyújtanak. Itt a közigazgatási bíróság tevékenysége érdemlegesen intézkedő; valamennyi törvényszék a végrehajtás jogával bir és az előttük való eljárás tisztán contradictorius. Poroszországban előbb az egész igazgatást reformálták, éssokuj törvényt hoztak, mielőtt a közigazgatási biráskodás létesítéséhez5) fogták volna. Németország nem az angol, hanem a franczia systemát adoptálta igazgatási ügyekben a jog vagy jogtalanság kérdésének eldöntésére. Poroszországban a közigazgatási bíróság a »Kreís-0rdnung«4) által (1872. deczember 13.) azonban csak a hat keleti provinczia számára hozatott be. E provincziák következők: Poroszország, Brandenburg, P o m m e r a ni a, P ose n, Szilézia és Szászország. Mint első instanczia az egyúttal nagy administrativhatáskörrel megbízott >Kreisausschüsseí működnek.5) Ezeka>Laudr a t h« elnöklete alatt 6 tagból állanak, kik a >K r e i s v e r s a m m 1 u n g« által5) a járáshoz tartozók sorából, mindazon katonák kivételével, kik a járáson belül lakással birnak, absolut szótöbbséggel választatnak.7) A >Landrath«-ot a király nevezi ki, azonban a járási gyűlés fel van jogositva a járás földbirtokosai sorából arra alkalmas ') Denkschriften des FreiUerrn v. S t e i n. °) L. Holtzendorff: Beclitslexikon J. kötet Gneist id. czikke. 3) A porosz közigazgatási bíráskodásnak mindazon határozátai, melyek által »a szó technikus értelmében vett tulajdon* érintetik, interimistikus jelleggel bírnak, ezek ellenében « törvény rendes utja állván a feleknek nyitva. Ezek — ugy mond C o n c li a (95. 1.) — nem tagadható hiányok*. *) L. oGesetzsammlung Nr. 41 vom 23. Dezember 18725, 661 — 712. 1. 5) »Im Kreisausschuss wird die unabanderliche Maximé gewahrt, dass jeder Verwaltungsgerichtshof aus dem mitvervvaltenden Personen zu bilden ist«. — L. G n e i s t: Kr.-O. 167. 3 k. 1. '•) »Bei der Zusammensetzung der Kreisversammlung niu3s die Neuwahl nach dem Divi-Klassensystem und nicht etwa die Deputirten-Absendung schon geviihUev Gemeindevertreter angewendet werden, damit nicht ein zunftmüssiger Geist ein eigensinniger uno querköpSger Patricierstolz sich ausbildeU. L. »Unsere Z e i t« VII. I. 504. 1. 7) A járási bizottságban valamint a kerületi közig, törvényszéknél ísa választott elem határozott többséggel bir. Ezen intézmény által a közönség jogérzéke hatalmasan előmozdittatik.