Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 33. szám - Közigazgatási bíráskodás. [11. r.]

— 262 — sági fontosságát; figyelembe véve továbbá azon körülményt, hogy ezen egyön­tetűséget pusztán törvényhozási intézkedések által biztositani mindeddig nem sikerült: kétség­telenül jogosultnak fog tekintetni azon tö­rekvés, mely a döntvéuypraxist szervezni óhajtja és annak az igazságszolgáltatásban fontos szerepet vindikál. Rendszeres tör­vénykönyvek területein talán csekélyebb lesz befolyása; de ott, hol a joganyag rend­szeresítve és könnyen hozzáférhető alakba öntve nincs, kizárása teljes lehetetlenség. A jogtörténet tanúsítja is, hogy a bi­róságok ezen autonómiáját részint hallga­tag, részint kifejezetten mindig elismerték a törvényhozások. A fentebbiekből kitűnnek határai is. A czélon tul menne az, a ki a biró meggyőződését és lelkiismeretét egy decisiónak oly mértékben rendelné alá, a milyenben azt csak a törvény követelheti. Ép ellenkezőleg kívánatos, hogy a kétes jogi kérdések ne nyerjenek egyszerre me­rev és megváltozhatlan megoldást, és hogy azok mi gyakrabban megvitattassanak azon fórum előtt, mely peres ügyekben az állam legelső tekintélye. Őrizkednünk kell tehát annak megengedésétől, hogy valamely bí­róság teljes gyülekezete az egyes tanácsok­nak oly utasításokat adhasson, melyek azok szabad meggyőződését előre is lekötnék. A jogpolitikusok rendesen megelégedtek azzal, hogy vagy pusztán összegyűjtötték az elvi jelentőségű határozatokat, a bennük foglalt elvek érvényre jutását azok benső tekinté­lyére hagyván, vagy pedig kötelességévé tették az egyes tanácsoknak, hogy a contro­versiát tartalmazó jogesetet eldöntés végett a plénum elé vigyék, valahányszor eltérő vélemény nyilvánul. Utóbbi álláspontot foglalja el a tudtunkkal legújabb e nemű törvény, a német. A fentebbiekben találja indokolását a novella-tervezet ide vágó javaslatai fölötti ítéletünk. Helyeseljük azon intézkedést, mely a Curia tanácsainak kötelességévé teszi a plénum elé terjeszteni azon vélemé­nyeiket, melyek előbbi határozatoktól el­térnek. De ellent kell mondanunk a máso­dik bekezdés rendelkezésének, mely szerint a teljes ülés határozata az összes tanácsokat > kötelezi*. Ellentmondunk a harmadik ali­neának is, mely az ismételt előterjesztést csak az illető tanács egyhangú határo­zata folytán engedi meg. A tanácsokra rótt azon kötelesség, hogy eltérő nézetüket a teljes ülés elé ter­jeszteni tartoznak, kényszeríteni fogja a bí­rákat arra, hogy a többi tanácsok ítéleteit, de saját előbbeni határozataikat is, szorgo­sabban tanulmányozzák, mint az jelenleg történik. Ez már magában véve is üdvös hatással lesz judicaturánk következetessé­gére. De a biró lelkiismeretére való tekin­tet megköveteli, hogy az eltérő felfogás és minden uj indok, valahányszor felmerül, a véglegesen döntő fórum tudomására jusson: ezért ellenezzük az egyhangúság szükségét, a mi egyébkép szervezetünknek, melyben minden határozat szótöbbséggel jön létre, alapelvébe is ütköznék. Ha positiv inditványnyal is szabad fellépnünk, javasoljuk az 1869. június 12-én kelt német törvény (Gresetz. betreffend die Errichtung eines obersten Gerichtshofes in Handelssachen) 9. §-ának receptióját. E czikk igy szól: >Ha valamely tanácsnak valamely jogi kérdés fölötti véleménye ugyanazon tanácsnak vagy más tanácsnak vagy a tel­jes tanácsnak előbbi határozatától eltér, e jogi kérdés ítélethozatal előtt a teljes tanács elé terjesztendő. Utóbbinak véleménye irányadó az ügy eldöntésénél«. A német törvényre azt jegyzi meg Menger, hogy az a döntvények hivatalos gyűjtését tételezi fel. Nálunk is ez volna életbe léptetendő. De nem azon uton, me­lyet a tervezet javasol s mely ellen alkot­mányos aggodalmak hozathatnának fel, ha­nem törvény által. Az európai tekintély, melyre a német kereskedelmi főtörvény­szék döntvényei szert tettek, bizonyítja ezen intézkedés életrevalóságát; s meg va­gyunk győződve, hogy a tervezetnek ily­kép módosított dispositióí a felső judica­tura egyöntetűségét és becsét nálunk is nagyban növelnék. Dr. Tauszig János. I Közigazgatási bíráskodás. Gruher Lajostól. VII. A közigazgatási bíráskodás Poroszországban.1) >E téren a legrégibb2) idők óta köve­telték a németek a jogszolgáltatás biztosí­tékait. E követelésükben az >Én« szem­pontjából indulának ki, ez jogát és tulaj­donát védelmezni akarja a törvényszék oltalma által, még az állam ellen is. Töre­kedtek tehát a magánjogi enclavet mind­inkább szélesbiteni, ha lehetséges a jogvé­delmet a nyilvánjog egész terére kiterjesz­teni. Ez ugyanazon alapvonás, mely egy­kor a hűbérállamban majdnem minden nyilvánjogot »magánjoggá változtatta át«. °) A középkori ó német jogban találjuk, hogy a birodalmi törvényszékek fel voltak jogosítva az alattvalóknak sérel­mei felett a f ej e d el m ek kormány­zói rendelkezései ellen még a nyilvánjog tekintetéből is dönteni. Poroszország egykor erélylyel vitte át az igazgatásba a jog ellenőrzctet. Can­cellár és tanácsosokból alakult egy tes­tületi > titkos államtanács«, melyben a scontentieux«, mint a franczia >Conseil d'Etat«-ban collegiális módon állandó, él­tük fogytáig kinevezett hivatalnokok által döntetett el. Azonkívül volt a közép és alsó fokban az egyesbirói intézmény. Az ') L. M o li 1 : Geschichte> und Literatur der Staatsw. II. köt. 330. 3 k 1. — »U n 3 e r e Z e i tc VII. I. 321. I. — Holtzendorff: Beclitslexikon t. köt. — G n e i 3 t: Kreis-Ordnung 167. s k. 1. — Grünwald Béla: Köz­igazgatásunk és a szabadság VII. Fejezet. — K a u t z : Po­litika 441.1, 432. 1. 20. jegyzet; 431. 1. 11. jegyz., 442.1. 11. jegyz. — P a n n : 161—178. 1. — Luil w i g G r ü n­\v a 1 d : 56—70. 1. —• »Bericht des Ausschusses des Ab­geordnetenhauses*. — Ulbrich: 85—88. 1. — »J en a e r L i t e r a t u r-Z e i t u n g<* 1876. évf. 24. sz. - Kaise r­f e 1 d : Venvaltungs-Gerichtshof 11. s k. 1. — »Gesetz betreffend die Zu standigkeit der Ver­waltungsgerichtsbehörden« (Gesetz-Samm­lung 8. 297, kiadva Berlinben 1876. augusztus 10-én). — Szilágyi Dezső: 1876. politikai előadásai. — C o n­c h a : A közigazgatási bíráskodás 94. s k. 1. — S c li w ar cz Gyula: Képv. h. napló 1869|72. XV. k. 12 2. 1. — Pann: Beiti-age zur Reform des Verwaltungsrechtes. Wien. lí<77. 36. 1. — C s e n g e ry Antal: Képviselőházi beszéd 1871. martius 23-án. •) E kérdés történelmi fejlődésmenetét illetőleg be­cses részleteket tartalmaz: »Verh. d. XII. deutschen Jurist entagesi III. k. 222. s k. 1. 3) L. Holtzendorff: Beclitslexikon I. kötet Gneist czikkét. eljárás az igazgatási hatóságok előtt írás­beli volt.') Stein-Hardenberg reformja szük­ségessé vált, mert ezen gépezet a társada­lom újjáalakulásában nehézkessége által anachronismusként tünt fel, A titkos államtanács feloszlatásával a központi igazgatás egyszerüsittetett és öt miniszteri államtitkárra bízatott. Az uj mi­niszterek azonban megtartották a döntési jogot vitás igazgatási kérdésekben, ezt minden miniszteri attribútumaként igazság­szolgáltatásának departement-jához vontat. Poroszországban vitás igaz­gatási ügyekben a jogszolgálta­tás valamennyi fokban külön igazgatási törvényszékek által gyakoroltatik. Ez azáltal válik lehet­ségessé, hogy a jogszolgáltató igazgatási hatóságok birói jelleggel, testületileg szer­veztetnek, hogy a törvényszéki eljárást va­lamennyi fokban alkalmazzák és hogy egy részrehajlatlan törvényszéki döntésre nézve sokféle garantiát nyújtanak. Itt a közigazgatási bíróság tevékeny­sége érdemlegesen intézkedő; va­lamennyi törvényszék a végrehajtás jogá­val bir és az előttük való eljárás tisztán contradictorius. Poroszországban előbb az egész igazgatást reformálták, éssokuj törvényt hoztak, mielőtt a köz­igazgatási biráskodás létesíté­séhez5) fogták volna. Németország nem az angol, hanem a franczia systemát adoptálta igazgatási ügyekben a jog vagy jogtalanság kérdésé­nek eldöntésére. Poroszországban a közigazgatási bíró­ság a »Kreís-0rdnung«4) által (1872. deczember 13.) azonban csak a hat keleti provinczia számára hozatott be. E provin­cziák következők: Poroszország, Bran­denburg, P o m m e r a ni a, P ose n, Szi­lézia és Szászország. Mint első instanczia az egyúttal nagy administrativhatáskörrel megbízott >Kreis­ausschüsseí működnek.5) Ezeka>Laud­r a t h« elnöklete alatt 6 tagból állanak, kik a >K r e i s v e r s a m m 1 u n g« által5) a járás­hoz tartozók sorából, mindazon katonák ki­vételével, kik a járáson belül lakással bir­nak, absolut szótöbbséggel választatnak.7) A >Landrath«-ot a király nevezi ki, azonban a járási gyűlés fel van jogositva a járás földbirtokosai sorából arra alkalmas ') Denkschriften des FreiUerrn v. S t e i n. °) L. Holtzendorff: Beclitslexikon J. kötet Gneist id. czikke. 3) A porosz közigazgatási bíráskodásnak mindazon határozátai, melyek által »a szó technikus értelmében vett tulajdon* érintetik, interimistikus jelleggel bírnak, ezek ellenében « törvény rendes utja állván a fe­leknek nyitva. Ezek — ugy mond C o n c li a (95. 1.) — nem tagadható hiányok*. *) L. oGesetzsammlung Nr. 41 vom 23. Dezember 18725, 661 — 712. 1. 5) »Im Kreisausschuss wird die unabanderliche Ma­ximé gewahrt, dass jeder Verwaltungsgerichtshof aus dem mitvervvaltenden Personen zu bilden ist«. — L. G n e i s t: Kr.-O. 167. 3 k. 1. '•) »Bei der Zusammensetzung der Kreisversamm­lung niu3s die Neuwahl nach dem Divi-Klassensystem und nicht etwa die Deputirten-Absendung schon geviihUev Ge­meindevertreter angewendet werden, damit nicht ein zunft­müssiger Geist ein eigensinniger uno querköpSger Patricier­stolz sich ausbildeU. L. »Unsere Z e i t« VII. I. 504. 1. 7) A járási bizottságban valamint a kerületi közig, törvényszéknél ísa választott elem határozott többséggel bir. Ezen intézmény által a közönség jogérzéke hatalmasan előmozdittatik.

Next

/
Thumbnails
Contents