Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 32. szám - Az örökség megszerzéséről és a hagyatéki eljárásról szóló törvénytervezet. [2. r.]

— 258 — 72. §. A vagyonelkülönzésre rendelt négy hónapi határidő eltelte után is az örököstársak bármelyike követelheti, hogy az osztály a 66. §-ban meghatározott egy évi idő elteltéig, illetőleg a hitelezők összehívása esetében az összehívási határnap lejártáig elhalasztassék; és az osztály megtörténte előtt azon tartozások, melyekért az örököstársak egyetemlegesen felelősek, kifizettessenek, vagy biztosittassanak. 73. §. Ha már fogamzott méhmagzat is van örökösödésre hivatva, az örökséget, vagy az örökség azon részét, melyből a méhmagzatot is, ha élve születik, osztályrész illetné, mindaddig nem lehet felosztani, mig a méhmagzat meg nem születik, vagy a születés elmaradása kétségtelenné nem válik. Az örökösödésre hivatott méhmagzat anyja terhes állapotában az örökség jövedelméből tartást követelhet. Az örökösödésre hivatott méhmagzat képviseletére a hagyatéki bíróság külön ügygondnokot rendel. 74. §. Az örökhagyónak az örökség felosztását tiltó intézkedése csak az örökhagyó halálától számított tíz évre bír hatálylyal. Eezn határidő lejárta után a tilalom csak azon vagyonok állagára nézve hatályos, melyeket az örököstársak az örökhagyó intézkedése szerint egy vagy több várományosnak osztatlanul tartoznak kiszolgáltatni. Az örökhagyónak az osztályra vonatkozó egyéb intézkedései, a mennyiben a szükség-örökösök törvényes osztályrészét (köteles részét) nem sérti, az örökösöket kötelezi. Az osztozó örökösök csak önszemélyökre nézve, s csak tiz évre mondhatnak le azon jogról, hogy a vagyonközösség megszüntetését követelhessék ; de ezen lemondásuk az örököseiket nem kötelezi. 75. §. Törvényes örökösödés esetében az örökhagyó leszármazó örökösei osztályrészökbe beszámítani tartoznak azt, a mit az örökhagyótól ennek életében kiházasitásul, önálló háztartás berendezésére, önálló üzlet alapítására vagy folytatására, vagy hivatali állás elfoglalására kaptak; ngyszintén azon értéket, melyet nagykorúságukban azon kikötéssel vettek kezeikhez, hogy a kapott érték örökösödési osztályrészökbe beszámítandó leszen. 76. §. Másnemű ajándékozások beszámítás tárgyául csak akkor szolgálnak, ha az ilyen ajándékozásban részesülő, de a 75. §-ban foglalt adományozásokat nem nyert leszármazók olyan leszármazókkal együtt örökösödnek, a kik a 75. §. szerint beszámítás tárgyát képező elönyözésben részesültek. 77. §. Azok, a kik örökbefogadás vagy törvényesités következtében nyertek törvényes örökösödési jogot, a 75. §. szerinti adományozásokat akkor is beszámitani kötelesek, ha az adományokat az örökbefogadás vagy törvényesités előtt kapták. 78. §. Távolabbi leszármazók ellenébe nem csak az képezi beszámitás tárgyát, a mit ők maguk kaptak, hanem az is, a mi az örökhagyóval való rokonságukat közvetítő közelebbi leszármazó örökrészébe beszámítandó lett volna. E tekintetben azon körülmény, hogy a távolabbi leszármazó után nem örökösödött, különbséget nem tesz. Ha a közelebbi leszármazó örökségéről kiegyenlítési érték megkapása mellett mondott le: az ő leszárroazói ezen kiegyenlitési értéket is beszámitani tartoznak. 79. §. A beszámitás akkint történik, hogy az előre kapott összeg és az előre kapott tárgyak értéke a hagyatékhoz hozzászámittatik, és a megfelelő összeg vagy érték a beszámításra köteles örökös osztályrészébe betudatik. Az adománytárgyak tekintet nélkül arra, •vajon még természetben megvagynak-e vagy nem, az adomány kézhezvételekor való érték szerint számittatnak be. Az előre kapott összeg vagy érték után az örökhagyó halálától számított 6°/0 kamatok szintén beszámitás tárgyát képezik. Ha valamely örökös osztályrésze kevesebb, mint az őt terhelő beszámítási összeg vagy érték: . a többletet a hagyatéknak megtéríteni akkor sem j köteles, ha az örökséget elfogadta. 80. §. A leszármazó örökösökön kivül minden más törvényes örökös, osztályrészébe csak azt tartozik beszámitani, a mit az örökhagyótól a beszámítási kötelezettség kikötését tartalmazó írásbeli elismervény mellett vett kezeihez. A 79. §. intézkedései a beszámitás ezen esei teiben is alkalmazandók. 81. §. A leszármazók osztályrészébe beszámítandó összeg vagy érték csupán a többi leszármazók osztályrészének megállapításánál veendő számításba. Ha a leszármazó örökösökkel együtt az örökhagyó házastársa is örökösödik, ennek törvényes örökösödési része a beszámítási összegek és értékek figyelembe vétele nélkül a tényleg létező hagyatéki vagyonok szerint, s illetőleg a 80. §. esetében az ellene beszámitás alá eső összegnek vagy értéknek a hagyatéki vagyonokhoz való hozzászámitása mellett állapítandó meg. 82. §. Az örökhagyó hitelezői és a hagyományosok, beszámitás esetében, az örökös ellen csak a tényleges vagyonokból kapott örökségi érték erejéig érvényesíthetik követelésüket, s e czélból a beszámítási értéknek az örökségi értékhez való hozzászámitását nem követelhetik. 83. §. Végrendeleti vagy örökszerződési örökösödés esetében beszámításnak csak az örökhagyó kifejezett intézkedése esetében, és pedig az általa megállapított módon van helye. Ha részben törvényes, részben pedig végrendeleti örökösödés esete forog fent, és az örökhagyó ettől eltérően nem intézkedett: a kölcsönös beszámítási jognak és kötelezettségnek csak a törvényes örökösök közt van helye. 84. §. Az osztály tekintetében az örököstársak szabadon egyezkedhetnek; a gyámok és a gondnokok azonban osztályos egyességet csak a gyámhatóság jóváhagyásával köthetnek. Ha csak egyetlen örökös kívánja is, az osztálynak a bíróság közbenjöttével kell megtörténni. 85. §. Ingatlanok és telekkönyvi bejegyzés tárgyát képező jogok megosztása harmadik személyek irányában csak azon időponttól bir joghatálylyal, melyben az osztályos egyesség vagy az osztály tárgyában hozott bírói határozat alapján a telekkönyi átirás eszközöltetik, illetőleg az erre vonatkozó beadvány a telekkönyvi hatósághoz érkezik. 86. §. A követelések és tartozások az örökrészek arányában megosztottaknak tekintendők; de az örökösöknek jogában áll a követeléseket és | tartozásokat az örökösödési hányadtól különböző | részekben megosztani; egyes követeléseket az ! örökösök közöl egynek vagy többnek osztályrészébe adni; s az iránt megegyezni, hogy egyes adósságok kifizetését egy vagy több örököstárs vállalja magára. 87. §. Azon okiratok, melyek több örököstárs osztályrészébe jutott dolgokat vagy jogokat tárgyaznak, ezen örököstársak között közösek maradnak. Ezen okiratok eredetiéi a legnagyobb osztályrészt kapott, vagy az osztályrészek egyenlősége esetében a legidősb örököstárs birtokában maradnak ; a többi örököstársak pedig hiteles másolatot kapnak. Családi viszonyokat tárgyazó s vagyonérték nélküli irományokat azon örökös, a ki az örökhagyóval legközelebbi rokonságban van, egyenlő rokonsági fokon levő örökösök közül pedig a legidősb veszi birtokába. 88. §. Az örökösök az osztály utján kapott dolgokért egymásnak kölcsönösen szavatossággal tartoznak. Ezen szavatosságból folyó kártérítéseknél az osztályrész elvitatása esetében az osztálykor való érték; hibák és hiányok esetében pedig azon értékkülönbözet szolgál alapul, mely az osztályba i felvett és a hiba vagy hiánynak az osztálykor figye- I lembe vétele esetében felvenni kellendett érték kö- | zött létezik. | Ezen kártérítési kötelezettség valamennyi örököst, és ha ezek közül egy vagy többen fizetés- { képtelenek, a többieket örökrészeik arányában terheli. j Valamennyi örököstárs osztályrészébe jutott J követelések valódiságáért és behajthatóságáért a többi örököstársak ugyanezen módon felelősek. 89. §. A szavatosságról való általános lemondás nem bir hatálylyal. Az örököstársak közötti szavatossági igény valamely dolog elvitatása esetében az elvitatástól, hibák és hiányok esetében az átvételtől, a követelés valótlansága vagy behajthatlansága esetében pedig lejárattól számított 3 év alatt évül el. Felmondástól függő követelések azon időben tekintendők lejártaknak, melyben a lejárat bekövetkezett volna, ha az örökös a neki jutott követelést, mihelyt erre jogosítva volt, felmondotta volna. II. RÉSZ. Hagyatéki eljárás. I. Fejezett. Az illetékességről, a haláleset felvételéről és a végrendelet meghirdetéséről. 90. §. Mint hagyatéki bíróság ezabályszerint azon járásbíróság van hivatva eljárni, melynek területén az örökhagyó utolsó rendes lakását tartotta. Ha az örökhagyó Magyarország területén kivül lakott, vagy ha utolsó rendes lakása nem tudatik: azon járásbíróság illetékes, melynek területén a hagyatéki vagyon vagy ennek nagyobb része létezik. Ha kétséges, több járásbíróság között melyik legyen illetékes: azon járásbíróság tartozik eljárni, melyhez az örökség megnyíltáról legelőbb érkezett jelentés. Ha a hagyatékhoz hitbizományi javak is tartoznak, azon törvényszék jár el mint hagyatéki bíróság, mely a hitbizományi hatóságot gyakorolja. Az illetőségi összeütközés elintézése a semmitőszék hatásköréhez tartozik. 91. §. A hagyatéki bíróság által az örökösödési eljárás vezetésével a székhelyen levő kir. közjegyző bizandó meg azon esetben, a midőn a hagyatéki vagyon jelentékeny. Ha hagyatéki vagyon csekély, vagy ha a közjegyző nem a bíróság székhelyén van: a kir. közjegyző megbízásának csak azon esetben van helye, ha ezt az örökösök kérik. Ezen esetekben a hagyatéki bíróság hatásköre, a mennyiben a jelen törvény kivételt nem tesz, a közjegyzőre átruházottnak tekintetik; a közjegyző azonban az eljárás folyamában felmerült oly határozatokat, melyek felfolyamodással megtámadhatók, maga nem hozhat, hanem köteles az ily határozatok tervét jóváhagyás és kiadmányozás végett a hagyatéki bíróság elé terjeszteni. Ugyanezen szabály áll azon végzésekre, mely által hagyatéki gondnok, pergondnok, vagy a 65., 73. és 140. §§. értelmében ügygondnok rendeltetik, a 45. §. értelmében a csődrendelési kérelem tárgyában határozat hozatik, a 115. és 136. §§. szerint első tárgyalási határnap tűzetik, a 126. §. szerint kért halasztás elintéztetik, a 125. §. értelmében a hagyaték az államkincstárnak átadatik, végre a 151. §. értelmében a felfolyamodással megtámadott végzés orvosoltatik, vagy a felfolyamodás folytán az iratok felterjesztése megrendeltetik. Szóbeli végrendelet esetében a közjegyző a tanuk kihallgatását (98. §.) nem eszközölheti. 92. §. Az örökség megnyíltáról a hagyatéki bíróságnak mindig jelentést kell tenni. Ezen jelentés rendszerint a haláleset-felvétel egy példányának beküldése által történik. (1877. évi . . . t.-cz. ...§•) Ha az örökség holttá nyilvánítás miatt nyílt meg, azon bíróság köteles jelentést tenni, mely a holttányilvánitás iránt első fokon határozott. Ha az örökhagyó Magyarország területén kivül halt meg, az örökösök magok kötelesek a halálesetet a hagyatéki bíróságnak bejelenteni, de csak akkor, ha az örökhagyó magyarországi alattvaló volt, vagy Magyarországon ingatlan vagyont hagyott hátra. — Ezen jelentés mellett az örökhagyó elhalálozása vagy holttányilvánitása közokmánynyal bizonyítandó, s mindazon körülmények előadandók és lehetőleg bizonyitandók, melyekből az örökösök nevét, életkorát, tartózkodási helyét, s az illetékes hagyatéki bíróságot és gyámhatóságot kitudni lehet.