Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 32. szám - Törvényjavaslat a polg. törvényk. rendt. tárgyában alkotott 1868. LIV. t.-cz. módosítása iránt. [4. r.]

— 259 — 93. §. A hagyatéki bíróság az örökség meg­nyíltáról beérkezett jelentést egyelőre tudomásul veszi, ha azonban magát illetéktelennek találja, a jelentést az illetékes hagyatéki bírósághoz te­szi át. A további eljárás rendszerint az érdeklettek kérelmére történik. (Folyt, követk.) Törvényjavaslat a polg. tör vény k. rendt. tárgyában alkotott 1868. LIV. t.-cz. módosítása iránt. Y (Folytatás). 50. §. A 216. §. helyett. A szemle teljesítése előtt a szakértők az 1868 : LIV. t.-cz. 200. §-ában foglalt figyelmeztetés mellett megesketendők arra, hogy a szemle tárgyát pontosan megvizsgálandják s véleményüket részrehajlás és melléktekintet nélkül szakismeretük szerint jólélekkel s valóság­hoz hiven fogják előadni. A szakértők által adandó véleményre vonat­kozó kérdéseket a bíró teszi fel; szabadságukban áll azonban a feleknek is oly kérdéseket indít­ványozni, melyeket a bizonyítandó ténykörül­ményre nézve szükségesnek tartanak. Valamely kérdés megengedhetösége iránt felmerült kétely esetében a bizonyítási eljárást vezető bírósági tag határoz. A szakértők véleménye jegyzőkönyvbe ig­tattatik. Ha azonban a tárgy megvizsgálása vagy a vélemény képzése hosszabb időt kiván, a bizonyí­tási eljárást vezető bírósági tag elrendelheti, hogy a szakértők egy azonnal kitűzendő határidő alatt indokolt véleményüket írásban nyújtsák be. Ezen esetben a szakértőknek jogában áll egymással kölcsönösen értekezni; Írásbeli indokolt véle­ményüket, ha egyetértésben vannak, közösen ad­hatják be, ellenesetben a különböző véleményben levő szakértők külön indokolt véleményt adnak. Ha szükséges, a szemle tárgyáról térkép vagy rajz készítendő, s ez a bírósági tag, a felek és szakértők által aláírandó. A bizonyítási eljárásnál felveendő jegyző­könyv felolvastatik s a netalán szükséges változta­tás beigtatása után a bírósági tag, a felek és szakértők által aláiratik. Ha a felek és szakértők közül valamelyik a jegyzőkönyvet alá nem írná, ezen körülmény az ok előadása mellett megje­gyeztetik. A fentebbi szabályok szerint kell eljárni akkor is, ha a szakértők nem bírói szemléhez alkalmaztatnak, hanem önállóan kell valamely különös szakismeietet kivánó tény vagy állapot kinyomozására vagy megvizsgálására véleményt adniok. Midőn a birói szemle szakértők közbejötte nélkül teljesíttetik, a szemle eredménye a jegyző­könyvbe pontosan felveendő. 51. §. A 217. §. helyett: Mennyiben legyen a szakértői vélemény a per eldöntésénél irányadó, minden egyes esetben a bíróság határozza meg. Ha a bíróság a szakértők véleményét kielé­gítőnek nem találja, tőlük ujabb véleményt kérni vagy más szakértőket alkalmazni van jogosítva. 52. §. A 234. §. helyett. Ha a bizonyító ellenfele a kínált főesküt sem elfogadni se vissza­kínálni nem akarja, azon ténykörülmény, melynek bizonyítékául az eskü kináltatott, — ha a többi bizonyítékok által az ellenkező beigazolva nincsen — bebizonyitottnak veendő. Ha pedig a bizonyító az ellenfele által visszakínált főesküt elfogadni vonakodik, ugy tekintendő, mintha általa a főeskü nem is kinál­tatott volna. 53. §. A 235. §. helyett. Ha a bizonyítandó ténykörülményről csupán a megkínált fél bír közvetlen tudomással, a főesküt ennek kell meg­ítélni. Ezen esetben a megkínált fél tartozik vagy a főesküt letenni, vagy arra megesküdni, hogy a kérdéses körülményről tudomása nincsen. Ha ellenben csak a bizonyító félnek van a bizonyítandó ténykörülményről közvetlen tudo­mása, az általa ajánlott főesküt részére egyedül akkor lehet megítélni, ha abba az ellenfél bele­egyezik. 54. §. A 237. §. helyett. Midőn valamely valódiságra nézve kétségen kivül álló követelés •összege má3 módon be nem bizonyítható, a bíró a bizonyító félnek becslő esküt ítélhet, habár e bizo­nyítási mód nem is ajánltatott. Ezen bizonyítás rendszerint csak akkor engedendő meg, ha a kötelezettség alapját nem szerződési jogviszony, hanem a bizonyító ellenfelé­nek vagy jogelődjének egyoldalú cselekvése vagy mulasztása (kártétel, megbízás nélküli ügyvitel) képezi. A biró a becslő eskü feltétele alatt megíté­lendő összeget a per körülményei és a bebizonyí­tott mellék-körülmények alapján lejebb szállítani van jogosítva. 55. §. A 238. §. helyett. Ha valaki okirato­kat, adósságokat vagy értéket tartozik felfedezni: erre az ellenfél kérelme folytán azon hozzáadás­sal köteleztethetik, hogy lemondása valódiságát esküvel kell bizonyítania. Az ilyen kérelem, a mennyibem nem önálló kereset tárgyát képezi, alkereset alakjában nyúj­tandó be. Az alkeresetben, mely külön jegyző­könyvben tárgyalandó és Ítélet által döntendő el, a követelő fél azon tárgyakat, melyek felfedezendők, tudomása szerint elsorolni tartozik. Ha a bíróság a kérelemnek helyt adott: al­peresnek hagyja meg, hogy az esküt az egyidejűleg kitűzendő határnapon tegye le, különben az, a mit az ellenfél a felfedező eskü tárgya iránt előadott, valónak vétetik. Az ítélet ellen beadott felebbezésnek (92. §.) a főügy folyamára halasztó hatálya van. 56. §. A 244. §. helyett. Ha azon fél, kinek az eskü jogérvényesen oda ítéltetett, az ítélet ho­zatala előtt vagy után meghalt, az érdeklettek kérelmére az ellenfélnek az eljárás minőségéhez képest sommás uton vagy jegyzőkönyvi eljárás szerint leendő meghallgatása után Ítélet által (92. §.) döntetik el: vajon letehetík-e az esküt a fél jogutódai, vagy pedig az elhalt által letettnek tekindendő. Az eskü letettnek csak azon feltétel alatt tekintetik, ha a fél arra személyesen, vagy e végre különösen meghatalmazott megbízottja által ajánl­kozott s egyszersmind kijelölte azon ténykörül­ményeket, a melyekre meg akart esküdni. A 245. 246. 247. 248. 249. és 250. §§. helyett: 57. §. Az eljárás befejezése után a peres ügy itélct által döntetik el. ítélet hozatik ezen kivül azon esetekben, melyekben a jelen törvény ezt kifejezetten rendeli. Minden más esetben végzés hozandó. A helytelen elnevezés a határozat minőségét meg nem változtatja. 58. §. A határozat a felek által felhozott tények és előadott bizonyítékok alapián hozatik. A jogszadályok hivatalból alkalmazandók. A birói határozatok rendszerint indoko­landók. E szabály alól kivétetnek az idézési és azon végzések, melyek érdemleges intézkedést nem tar­talmaznak. Az ítélet rendelkező része és az indokolás, külsőleg elkülönítendő. Az ítélet által minden vita tárgyává tett kérdés eldöntendő s abban a felek jogai és köte­lezettségei szabatosan megállapitandók. Egyes kérdések elintézését vagy a marasz­talási összeg kitudását a végrehajtási eljárásra fentartani nem lehet. Az összes vitakérdések egy Ítélet által dön­tetnek el, még akkor is, ha a perben több pertárs van érdekelve. A biró ítéletében a felek kérelméhez van kötve, s a félnek olyat, a mi általa nem kéretett, meg nem ítélhet. E szabály a követelés járulékaira is alkal­mazandó. 59. §. A 252. §. helyett. Az ügyvéd egyesség hiányában jutalomdiját és költségeit saját fele ellenében csak per utján érvényesítheti. Ezen keresetre nézve a per bírósága ille­tékes. A kereset a jegyzőkönyvi eljárás szerint tárgyaltatik, s az eljárásra nézve az általános sza­bályoktól annyiban van eltérésnek helye, hogy a meg nem jelent fél ugy tekintendő, minta ki a ke­reseti jutalomdíj összegének megállapítását a bí­róságra kívánta bízni. Egyességileg kikötött, továbbá nem peres ügyben felmerült jutalomdijait és költségeit az ügyvéd az eljárási általános szabályok szerint indítandó és lefolytatandó keresettel érvényesítheti. Ily keresettel érvényesíthető az ügyvéd követelése akkor is, ha különböző bíróságok előtti ügyekben felmerült költségeit és dijait együttesen követeli. 60. §. A 256. §. helyett. Az Ítélet csak a perben álló feleket és csak annyiban kötelezi, a mennyiben az Ítélet rendelkező részében a vita tárgyát képező kérdés tényleg eldöntetik. Csupán mellékkötelezettség tárgyában ho­zott ítélet az el nem döntött főkötelezettségre nézve nem bír kötelező erővel. Beszámítás szempontjából érvényesített visz­követelést tárgyazó ítélet csupán a követelésnek beszámíttatni kért részére nézve dönt. 61. §. A 258. §. helyett: A bírói határoza­tokba vagy azok kiadványaiba becsúszott név-, szám- vagy más nyilvánvaló tollhibák a bíróság által hivatalból vagy valamelyik fél kérelmére kiigazitandók s erről az összes érdeklettek érte­sitendők. Ha ily hiba a felebbviteli bíróság határoza­tában fordul elő, a kiegészítés eszközlése végett az összes iratok felterjesztetnek. A kiigazítás eszközlése előtt a felek csak akkor hallgattatnak meg, ha a bíróság ezt szüksé­gesnek találja. A kiigazítás végett beadott kérvénynek ha­lasztó hatálya nincsen. (Folyt, követk.) Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara, mint egyik utóbbi számunkban emiitettük, Hoffmann Lajos kalocsai ügyvéd ellen az írásbeli feddés büntetését szabta ki. Az illető ítélet szövege a következő : A budapesti ügyvédi kamara választmánya mint fegyelmi bíróság Pest Pilis-Solt és Kis Kun­megye központi árvaszékének Hoffmann Lajos ka­locsai ügyvéd ellen emelt fegyelmi panasza tárgyá­ban 1877. évi július 16-án tartott nyilvános szó­beli tárgyalás alapján következőleg i t él t: Hoff­mann Lajos ügyvéd az 1874. 34. t.-tcz. 68. §. a) pontjában minősített fegyelmi vétségben vétkesnek találtatván, ellene a 70. §-ban részletezett fegyelmi büntetések első foka, vagyis az Írásbeli feddés al­kalmaztatik; ellenben a 69. §. c) pontjában minő­sített fegyelmi vétség terhe alól vádlott felmentetik. A 258/1877. (egy. sz. a. felebbezés feladását tanúsító vevény és a felebbezést tartalmazott bo­ríték eltérő postai keletéiben büntethető cselek­mény jelenségei mutatkozván, az iratok jelen ítélet jogerőre emelkedése után további szabályszerű eljárás végett a kalocsai kir. törvényszék fenyítő osztályához áttétetni rendeltetnek. Indokok. Vádlott önmaga is beismeri, hogy panaszló árvaszék, mint a császártöltési köz­gyám felettes hatósága, s így a szóban forgó ügye­ket illetőleg vádlott közvetett megbízója ismételt felhívása daczára az átvett ügyek állásáról jelen­tést nem tett, mi pedig annál inkább kötelessége lett volna, mert árvapénzek biztosítása illetve be­hajtásával volt megbízva, s mert ez ügyek vádlott állítása szerint részben már régen lebonyolitat­tak; ebbeli mulasztása által hivatása szerinti kö­telességeit vétkesen megszegvén, vádlottat az 1874. 34. t.-cz. 68. §. a) pontjában minősített fe­gyelmi vétségben vétkesnek kimondani s ellene büntetésül, tekintve a kötelességszegés kisebb mér­vét, az írásbeli feddést alkalmazni kellett. Ellenben a panasz azon vádpontja, hogy vádlott a reá bizott ügyekben nevezetes hanyag­ságot s késedelmezést tanúsított volna, épen sem­mivel sem lévén igazolva, vádlott a 69. §. c) pont­jában minősített fegyelmi vétség terhe alól felmen­tendő volt. Az iratok áttétele iránti rendelkezés egy közokmány körül elkövetettnek látszó büntethető cselekmény jelenségeinek felmerültében találja in­dokát. Az aradi ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hírré tétetik, miszerint Prazuovszky Oyula orosházi ügy­véd, az ellene bünfenyitő uton hozott vád alá helyezés alapján, 1877. évi 276. sz. kamarai, és ezt helybenhagyó 1877. évi 275. sz. Curiai határozat folytán, az ügyvédség gyakorlatától felfúggesztetvén, irodájára nézve gondnokul Tavas:;/ János orosházi ügyvéd rendeltetett ki. As aradi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírre tétetik, miszerint, Hulla- hu-án aradi ügyvéd, kir. közjegy­zővé történt kineveztetése folytán, a kamara lajstromából kitörültetett.

Next

/
Thumbnails
Contents