Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 32. szám - Az örökség megszerzéséről és a hagyatéki eljárásról szóló törvénytervezet. [2. r.]

— 257 pek váltása legtöbbnyire az ügyvédek által teljesíttetik, kik úgyszólván a törvényszék tisztviselőinek tekintetnek és felelősséggel tartoznak. A költség kérdésével is a biró csak akkor foglalkozik, ha vitás viszonyok döntendők el. Nagyon megkönynyittetik a költségek ügyének kezelése az által, hogy az egyes iratoknak már előre a díjszabályzatban megállapított bélyeg] egy gyei kell ellátva lenniök, ezen jegy nélkül a bíró elé nem is hozhatók ; a birák és a felek közt egyébkint szükségesnek mutatkozó közlekedést a titkárok látják el. A mi a bírói kar állását illeti, alig szükséges megemlíteni, hogy Angolországban a birói tekiutély valósággal meg van óva; fegyelmi bíróságról, illetékességi összeütközések bíróságáról, büntetésképeni áthelyezésről, gratifikátiókról és egyéb ilyen intézményekről SZÓSÍDCS. A biró csakis a parlament mindkét házának indítványa foly- J tán mozdittathatik el. Evek hosszú során át egyetlen egy ily indítvány tétetett a parlamentben az iránt, hogy egy a 80. életévet meghaladott ir biró pbysikai gyengesége miatt mentessék fel a birói functiók ellátása alól; az indítvány azonban beható tárgyalás után mellőztetett, mivel az illető biró ellene nyilatkozott és kijelenté, hogy még elég \ erősnek érzi magát kötelességeinek teljesítésére. | A birói tekintély, és e mellett a laikus elem j erős részvétele az igazságszolgáltatásban, nagy mértékben hozzájárul az angol nemzet jogérzetének fentartásához. Kiemeljük e tekintetben befejezésül csak azt az egyet, hogy ha a biró a fenyítő esküdtszéknél elnököl, fegyveres rendőröknek vagy katonaságnak nyoma sincs ; egyetlen öreg ember, kinek bot van a kezében, tartja fen a rendet, s legfölebb itt-ott hangoztatja ezen szót: silence. Dr. Nagy József. Az örökség megszerzéséről és a hagyatéki eljárásról szóló törvénytervezet. Térhiány miatt mai számunkban sem fejezhetjük be a javaslat közlését; áttekintésül a II. rész főbb intézkedéseit összefoglaljuk a következőkben. Hagyatéki bíróságok gyanánt a járásbíróságok járnak el, törvényszék csak a hitbizományra nézve mint hitbizományi bíróság vezetheti az örökösödési eljárást. Az esetben, ha a hagyaték jelentékeny s a közjegyző helyben van, az örökösödési eljárás vezetésével közjegyző bízandó meg, különben csak akkor, ha maguk az örökösök kérik. A közjegyző azon hatáskörrel jár el, melylyel a hagyatéki bíróság, de hatásköre megszorítást szenved annyiban, hogy bizonyos a hagyatéki bíróságnak fentartott intézkedéseket nem tehet és különösen oly határozatokat nem hozhat, melyek ellen felfolyamodásnak van helye. Ha a halálesetfelvételből vagy a végrendeletből az tűnnék ki, hogy gyámhatósági beavatkozás szüksége forog fen, az örökösödési ügy vezetésére a gyámhatóság keresendő meg. Ha az örökjog vitássá nem tétetik, a hagyatéki bíróság örökösödési, illetőleg hagyományi bizonyítványt állit ki az örökösök, illetőleg hagyományosok jogainak igazolására, de csak akkor, ha az örökös az örökség elfogadása iránt nyilatkozott. (Örökösi nyilatkozat). Ha az örökség vitássá válik, a hagyatéki bíróság az érdekelt feleket maga elé idézi és som- ( más tárgyalás folytán dönti el, kinek részére állítja ki az örökösödési, illetőleg hagyományi bizo- 1 nyitványt. Ezen sommás hagyatéki tárgyalásnak gyámhatósági beavatkozás esetén is helye van, de csak az esetben, ha a gyámhatóság előtti eljárás folytán az örökség megnyiltától számítva 4 hóig egyesség nem létesült. A sommás eljárás folytán kiadott örökösödési bizonyítvány ellenében a meg nem elégedő fél rendes örökösödési pert kezdhet. A hagyaték leltározásának helye van, ha azt a hitelezők vagy hagyományosok kérik, ha az örökösök ismeretlenek vagy olyanok épen nincsenek, ha az örö.kösödésre vagy utóörökösödésre hivatott személy vagy több örököstárs közül csak egy is kéri. továbbá j a törvényes vagy szükségképi örökös kérelmére az I esetben is, ha törvényes kellékekkel biró végrende- | let vagy öröklési szerződés van s végre hitbizományi j öröklés esetében. A leltározással a közjegyző vagy bírósági végrehajtó bízandó meg. Azon örökös, ki örökségét birtokba is vette, azt a hagyaték megnyiltától 4 hóig sértetlenül megőrizni tartozik. Az osztály megtételére nézve a hagyatéki bíróság sommás tárgyalást tart, s ha a felek közt egyesség nem létesül, azokat rendes osztályperre utasitja. Oly vagyon, melynek az örökösök közti felosztása 600 • ölnél kisebb ingatlan osztályrészeket eredményezne, természetben fel nem osztható. A ha- | I gyatéki bíróság végzései ellen felfolyamodásnak illetőleg igazolásnak van helye. A másodbiróság végzése azonban jogorvoslattal már meg nem támadható. i A törvényjavaslat szövegének folytatása igy hangzik: IV. Fejezet. j A hagyományosok jogviszonyáról. 58. §. A hagyományos az örökhagyó által reá rótt terheket, további hagyományokat és meghagyásokat a hagyomány erejéig teljesíteni köteles Több hagyományosra rótt kötelezettség ellenkező intézkedés hiányában a hagyományosokat a végrendelet által nyert előny arányában terheli. A hagyományosra rótt további hagyomány teljesíthető az által is, ha a hagyományos az őt illető hagyományt arra ruházza, akinek javára további hagyománynyal terhelve van. 59. §. A hagyományos az örökhagyó kötelezettségeiért rendszerint nem felelős; ha azonban az őt illető hagyományra nézve kielégittetett, az örökhagyó azon hitelezőit, a kik az örököstől vagy a hagyatékból kielégítést nem nyerhettek, hagyományának értéke erejéig kielégíteni köteles. Ezen kötelezettség több ily hagyományost hagyományaik értéke arányában terheli. Azon hagyományos, a ki a fentebbiek alapján fizetést teljesít, vagy a hagyomány-tárgyon zálogjogilag biztosított oly követelést fizet ki, mely az örökhagyó intézkedése szerint őt nem terheli, e kifizetés által a hitelező jogaiba lép. (21. §.). 60. §. Ha az örökhagyó a hagyatékához tartozó minden jelentékenyebb vagyonról hagyományok rendelése által intézkedett, és határozottan meg nem jelölt egyéb jelentéktelen vagyonát egy vagy több személynek a nélkül hagyta, hogy ezt vagy ezeket kifejezetten örökösnek nevezte volna : a mennyiben az örökhagyó a hagyatéki terhek viselésére nézve határozottan máskint nem intézkedett, a hagyományosok is hagyományaik értékének arányában azon mérvben felelősek a hagyatéki terhekért, mint az örökösök. 61. §. Ha a hagyományos a hagyományt visszautasítja, mennyiben az örökhagyó máskint nem intézkedett, a hagyományosra rótt, vagy a törvény szerint őt terhelő kötelezettségek arra szállanak át, a ki az örökhagyó intézkedése vagy a törvény határozata szerint a hagyományos helyébe lép, illetőleg a hagyomány kiadásától szabadul. 62. §. Ha a hagyatéknak azon részéből, mely az örökhagyó adósságainak kifizetése után fenmarad, a hagyományosok teljes kielégítést nem nyerhetnek: az örökös, a végrendeleti végrehajtó j és a hagyatéki gondnok a hagyományok kielégítését mindaddig elhalaszthatják, mig ez iránt egyesI ség nem jön létre, vagy a vitakérdések peruton el nem döntetnek. Azonban az örökösnek, a végrendeleti végrehajtónak és a gondnoknak jogában áll a hagyaték maradványát a hagyatéki bíróságnál letenni; sőt ezt a hagyományosok bármelyikének kérelmére tenni kötelesek. 63. §. A hagyományosok hagyományaik ki- • elégitését akkor is követelhetik, ha a végrendeleti ! örökös az örökséget elfogadni nem akarja vagy el nem fogadhatja, és e miatt a törvényes örökösödés esete áll be. (9. §.) 64. §. Az örökhagyó eltemettetése, a haláleset felvétele, a hagyaték leltározása és zár alá vétele, az ismeretlen örökösök hirdetményi felbij vás által támadt költségek, továbbá a végrendeleti I végrehajtónak a hagyatéki és pergondnok költségei j és dijjai, valamint az örökös által a 42. §. értelI mében követelhető költségek és jutalomdíj a haI gyatéki terhekhez számittatnak és az örökhagyó hitelezőit és a hagyományosokat megelőzőleg elégitendők ki. V. Fejezet. Az örököstársak jogviszonyáról. 65. §. Az örököstársakat az örökhagyó jogai és kötelezettségei örökrészeik hányadában illetik. Ezen hányad az örökösödési bizonyítványban kiteendő. A hagyatéki követelések az örökség felosztásáig az örököstársakat közösen illetik; és a menyI nyiben a követelések érvényesítése tárgyában az örököstársak között egyértelmű megállapodás nem jő létre, a követelések érvényesítésére gyámhatósági beavatkozás esetében az árvaszék, más esetekben bármely örököstárs kérelmére a hagyatéki bíróság nevez ügygondnokot. 66. §. Az örökhagyó adósságaiért, és azon hagyományokért, melyekre vonatkozólag a végrendelet ellenkező intézkedést nem tartalmaz, az örököstársak örökrészeik arányában felelősek. A zon adósságokért azonban, melyek az örökhagyó halálától számított egy év alatt, vagy ha a hitelezők összehivattak, és az összehívási határidő ezen egy évnél hamarabb lejárt, az összehívási határidő alatt a hagyatéki bírósághoz akár a hitelező által, akár a 47. §. utópontja szerint a perbíróság által bejelentettek, az örököstársak a 39. és 41. §§. korlátai közt annyiban vannak egyetemlegesen kötelezve, hogy az egy vagy több örököstárstól be nem hajtható hányadot a többiek örökrészeik arányában tartoznak viselni. Ugyanezen korlátok között egyetemlegesen felelősek a 60. §. esetében a hagyományosok is. Az, aki ezen egyetemleges kötelezettség alapján fizet, a közvetlen kötelezett ellenébe a hitelező jogaiba lép. 67. §. Ha az örökhagyó a hagyatéki tartozások fizetésére nézve az örököstársak örökrészbeli hányadától eltérő arányt állapított meg: ezen esetben a hitelező választásától függ, ha vajon ezen arányban vagy az örökösödési hányadok arányában kívánja-e az örököstársak ellen követelését érvényesíteni. Azon követelések, melyek zálogjogilag vágynak biztosítva, a zálogjogilag terhelt vagyonokból az örököstársak kötelezettségeinek arányára való tekintet nélkül behajthatók. 68. §. Az örökhagyó által megállapított hozzájárulási arány az örökösöket egymás között azon. esetben is kötelezi, ha a hitelező követelését az őrököstársak ellenébe az örökösödési hányadok arányában érvényesiti. 69. §. Azon örököstárs, a ki oly tartozást fizet ki, a melyet az örökhagyó intézkedése szerint más örököstársnak kellett volna kifizetni, valamint a ki azért, mert az osztályrészébe kapott hagyatéki vagyon zálogjogilag van terhelve, valamely örököstársat terhelő adósságot fizet ki, visszkövetelési joggal bir azon örököstársa ellen, a kit a kifizetett tartozás közvetlenül terhelt. Ha a közvetlenül terhelt örököstárs fizetésképtelen, a fizetést teljesítő és a többi fizetésképes örököstárs a fizetési képtelenség által támadt veszteséget örökrészeik arányában tartoznak viselni. 70. §. Ha több örökös vagy hagyományos ugyanazón osztatlan teherrel van megróva, s közülök egy vagy némelyek az örökséget vagy hagyományt meg nem szerzik: a többi örökösök vagy hagyományosok az egész osztatlan terhet tartoznak viselni: de attól, a ki a megürült örökséget vagy hagyományt kapja, illetőleg utóbbinak teljesítésétől szabadul, aránylagos megtérítést követelhetnek. 71. §. Az örököstársak bármelyike jogosítva van az örökségnek osztály alá vételét követelni. A vagyonelkülönzésre rendelt félévi határ! idő előtt csak valamennyi örököstárs beleegyezésével foganatosítható az osztály, mely azonban az örökhagyó hitelezőinek és a hagyományosoknak a vagyonelkülönzésre vonatkozó jogait nem érinti. Ha a vagyonelkülönzés elrendeltett, az azzal kapcsolatos zárlat feloldása előtt az őrököstársak között való osztálynak helye nincsen.