Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 32. szám - Czégbitorlás. A bécsi Mercur contra budapesti Mercur

— 255 — tesen és egyenkint megnevezve. Oly vitás közigazgatási ügyek tehát, melyekre nézve a kerületi tanácsok illetékessége nem lett külön megállapitva, az igazgatásnak eldöntése alá tartoznak továbbra is. A közig, törvényszék tevékenysége legfontosabb terének tekinti a kincstárnak pénzügyi vitás ügyeiben való functióit. Előbb Badenben szintén csak fináncz hatóságok döntöttek ily nemű összeütközések felett és jelenleg is I. fokban e tisztán igazgatási hatóságok hivatvák az'adótörvény ek alkalmazása felett határozni. Ha a fél nincsen megelégedve az alsóbb fináncz hatóság határozatával akkor sérelmével nem fordul magasb fokú hatósághoz, hanem m i n dj á r t a közigazg. törvényszékhez. A közigazg. törvényszék mint másodés utolsó fokú instantia mindazon ügyeken kivül, melyek a kerületi tanácsok competentiájához tartoznak, még különösen határoz azon esetekben is, midőn kétes: tartozik-e valaki adót fizetni és mennyit; midőn valaki az általa kelleténél többet fizetett adó visszafizetésére igényt tart; midőn valakinek a badeni állampolgárságra vonatkozó joga vita tárgyává tétetik stb. E különösen kiemelt ügyekre nézve az a szabály, hogy mielőtt a közigazg. törvényszék eldöntése alá hozatnak, előbb az illetékes administrativ hatóságnál legyenek végleg elintézve. Elv az, hogy a közigazg. törvényszék sohasem jogosult a dministrative intézkedni, hanem csak viták felett kell döntenie; ha intézkedést tart szükségesnek, akkor indítványait az állami minisztériumhoz kell terjeszteni. A mi Badenben a vitás közigazgatási ügyekben való eljárást illeti, itt is meg van engedve a feleknek az ügyvédek általi képviseltetés. A tárgyalások és határnapok kitűzésénél az eljárás lehető legnagyobb gyorsaságára kell tekintettel lenni. A bizonyításnál minden eszköz alkalmazható a fő- és póteskü kivételével. A tanuk vallomásra kötelezhetők. Fontos a törvény azon határozata, hogy ha a közvetlenül érdekeltek maguk nem is lépnének fel igényükkel a közigazg. biróság előtt, akkor a mennyiben a vitás viszony szabályozása közérdek által követeltetik, az illető vitás kérdésnek eldöntése a közérdek képviseletével megbízott hivatalnokok által a közigazgatási bíróságoknál inditványozható. A tárgyalások a nyilvánosság és szóbeliség elvére fektetvék a kerületi tanácsoknál ép ugy, mint a közigazgatási törvényszék előtt. A fél meg nem jelenése a közigazgatási per nyilvános tárgyalására kitűzött határnapon csak mint a szóbeli magyarázatok előadásáról való lemondás tekintetik. A tárgyalás tehát nemcsak, hogy a felek távollétében is megtörténik, hanem a közérdek képviselője egy folyamatban levő ügy végzését még azon esetben is követelheti, midőn a magánfelek megegyezőleg nyilvánítják, hogy attól e 1 akarnak állani. A mi a kerületi tanácsok előtti eljárást illeti, itt a végtárgyalás előtt egy ezt j megelőző eljárásban a »Bezirksamtmann« I által a felek meghallgattatnak, a tények megállapittatnak és a bizonyítás befejeztetik. Tehát mint látjuk a tényleges viszony megállapitása már az első instantiában történik. A nyilvános tárgyalásnál a »Bezirksamtmann< elnököl, ki egyszersmind a tényleges vitapontok, az eddigi elővizsgálat — és a bizonyítékok rövid resumejét előadja. Ezután az érdekeltek vagy meghatalmazottjaik nyilatkozataikat szóbelileg előterjeszthetik. Az ítéletek — melyek legkésőbben 14 nap múlva nyilvánosan kibirdetendők — indokokkal láttatnak el; formájuk a következő: Erkenntniss. In der Sache - - — entscheidet der Bezirksrath zu N. als VerwaltungsGericht. < Ki jogát sértettnek érzi a kerületi tanács — mint közigazgatási törvényszék — ítélete által, felebbezhet.') A felebbezésnek felfüggesztő hatálya van akkor, ha az 8 nappal az ítélet kihirdetése után bejelentetik. Azonban különösen sürgős körülmények között a törvényes határidő alatti bejelentés daczára is végrehajtható az ítélet, kivéve ha ez által a félre nézve pótolhatlan kár támad. Pótolhatlan kár esetében az ítélet végrehajtása még elkésett felebbezésnél is felfüggesztendő. A felebbezési irat tartalma az ellenféllel közöltetik. A kerületi tisztviselőnek (Bezirksamtmann) jogában áll a kerületi tanács ítélete ellen a közérdek tekintetéből felebbezni, csakhogy ezt mindjárt a tárgyalásnál be kell jelentenie. Ezen jogával 14 nap alatt (a tárgyalástól számítva) élhet, addig is, mint már előbb emiitettük, az ítélet kihirdetése elhalasztható. Ha a kerületi tisztviselő közj érdekből felebbez, erről az ítélet kihirdetésével egyidejűleg a fél az okok rövid megemlítésével tudósítandó. A közigazgatási törvényszéknél az acták egy előadónak adatnak ki s ez az anyagot összeállítja különös tekintettel az eldöntésnél tekintetbe jövő jogi kérdésekre. Azután közlik az actákat megtekintés végett az állami érdek képviselőjével; neki jogában áll ezekre megjegyzéseit röviden megtenni. A tárgyalás előtt 3 nappal megtekinthetik az érdekeltek az előadó összeállítását. A felek jogában áll a tárgyalás elején és a bizonyítási eljárás befejeztével szólani. Ha a felek egyike nem jelenik meg, akkor a referens tartozik a mennyiben a tárgyalások teljességéhez megkívántatik ez előadást az ellenfél indítványai — és magyarázatainak közlése által az actákból kiegészíteni. A tárgyalás befejezése előtt az állam érdek képviselője indítványait teszi és azokat indokolja. A tisztán collegiális szervezettel biró közigazgatási törvényszék mindig öt tagu collegiumban itél. A közigazgatási törvényszék tagjai ') »Die Betheiligten sind bei Eröffnung der Entscheidungen des Kreis-Ausschusses über das Berufungsr e c h t, die Berufungsfristen und die Folgen der Versáumniss ausdrücklich zu belehren; die UnterlassuDg dieser Belebrung balt jedoch den Lauf der l Berufungsfristen nicht auf«. — L. a K.-O. 146 — 154. §§. Badenben ugyanazon ranggal bírnak, mint a minisztériumok collegiális tagjai.') Végül egynehány statisztikai adattal szolgálunk. Baden nagyherczegségnek jelenleg 11 „ millió lakósa van 278 négyszög mérföldön s van neki egy közigazgatási törvényszéke és 59 kerületi tanácsa. Az 1872. évre a közigazgatási törvényszék költségei 29,154 írttal (délnémet értékben) lettek előirányozva. A kerületi tanácsok, mint közigazgatási bíróságok ügyköre hat évi időközben (1865—1870.) évenkint 737 vitás közigaztási ügyre terjedt. Ha ezen összeget az ország lakosaihoz arányosítjuk, akkor minden 20,305 polgárra jő egy vitás közigazgatási ügy. Megemlitendőnek tartjuk még, hogy 100 eset közül mindig 20-ban történt felebbezés.2) V Czégbitorlás. (A bécsi Mercur contra budapesti Mercur.) (Dr. Sz. R.) Talán nem lesz minden érdek nélküli egy czégbitorlási per ismertetése, mely legközelebb a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék előtt folyt le. Tudtunkkal ez az első hasonnemü per, mely a kereskedelmi törvénykönyv hatályba lépte óta ezen biróság előtt indíttatott. Az eset következő: A sWechslergescháft der Administration des Merkúr, Ch. Cohn« bécsi czég Dr. Chorin Fei rencz ügyvéd által képviselve, keresetet indított, Dr. Misner Ignácz által képviselt Politzer S. budapesti kereskedő, mint a >Bank- und Wechslergeschaft der Administration des Merkúr, S. Politzer* budapesti kereskedő czég ellen, mivel ez hírlapi hirdetményekben, valamint czimfeliratul a maga üzlete felett czégét nem a czégköDyvekbe történt bejegyzés értelmében, hanem a czég birtokosát megjelölő »S. Politzer« név elhagyásával használja. A kereset kitételei szerint a k. t. ll.§-a I értelmében, kereskedő, ki üzletét egyedül folytatja, I czégül csak saját polgári nevét, és pedig legalább I vezetéknevét köteles használni. A k. t. 10. §-a szerint a czég nemcsak azon név, melyet a kereskedő aláírásul köteles használni, hanem mely alatt egyszersmind üzletét tartozik folytatni. A k. t. 21. §-a szerint a törvénynek a czégbejegyzésre vonatkozó intézkedései megtartására a bíróságok hivatalból tartoznak ügyelni, kötelesek őrködni a felett, hogy minden a forgalomban felmerülő kereskedelmi czég a czégek jegyzékébe bevezettessék és ezen bevezetésnek megfelelően használtassék. Alperes az által, hogy czégét a maga vezetéknevének kihagyásával használja, az idézett törvényes intézkedések ellenére cselekszik, azon íélreismerhetlen szándékkal, hogy a közönséggel elhitesse, hogy üzlete azonos a Bécsben ugyanazon czég alatt vezetett és a legjobb hirnévnek örvendő felperesi üzl lettel. Alperes a közönség ezen félrevezetése által jogtalan módon elsajátítja egy régóta fenállóczég hírnevének előnyeit és ez által ennek jogosult érdekeit sérti. Ezek alapján felperes a k. t. 24. §-a értelmében itéletileg kéri kimondatni, hogy alperes különbeni pénzbírság terhe alatt tartozik czégének a polgári név elhagyásával való használatát abbanhagyni és minden üzleti viszonyaiban czégét oly módon használni, a mint az a czégjegyzékbe he van vezetve. Alperes ellenveté, miszerint külföldiek czégbitorlás tekintetében kereseti joggal nem bírnak; hogy a törvénynek a czégekre vonatkozó intézkedései, a mint a külföldieket nem kötelezik, ugy azoknak jogokat sem adnak. Ily jogok csak a czégnek az illetékes törvényszéknél való bejegyeztetése által nyeretnek. Ezen felfogást támogatja a k. t. 16. §-a, mely szerint minden kereskedő tartozik ') Felemlitendőnek tartjuk, bogy a kerületi tanács elütti eljárás bélyeg mentes. L, K.-O. 162. §. ') L. »Zeitschrift für badische Verwaltung und Verwaltungsrechtspflege*. 1870. és 1871. évf.