Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 32. szám - Közigazgatási bíráskodás. [10. r.]

— 254 — közös szülékről maradt öröklött vagyonban való szükségképi öröklését támogatja, hogy az öröklött vagyonból a testvérekre azért jutott kevesebb, mert az örökhagyó is élt és örökölt,*) annyira elüt mindazon indokoktól, melyeket a köteles rész intézménye mellett felhozni szokás, hogy e helyen, midőn a köteles részhez való igény általános elvi jogosultsága forog kérdésben, számba sem vehető. Később talán, midőn az öröklött és szerzeményi vagyon megkülönböztetése iránt lesz alkalmam nyilatkozni, az ezen megkülönböztetésre alapított öröklési rendszer egyes pontjai közt erre is vethetek pár pillantást. Most csak annyit jegyzek meg, hogy ily alapból kiindulva csakugyan oda jutnánk, hogy mint az ősiség korában ma is az osztályos rokonság egész csoportját szükségörökösül kellene ismernünk. Ismétlem tehát, hogy én köteles rész követelésére csak a következő személyeket tartanám feljogositandóknak: első sorban a leszármazó egyenes águ rokonokat, a törvényes gyermekeket és unokákat, és pedig gyermekek neve alatt nem csak a vérszerinti, hanem az örökbefogadott gyermekeket is, mert ezek iránt az örökbefogadó szüle fogadás utján épen azon kötelmeket vállalta magára, melyekre édes gyermekei iránt a természet kötelezi; lemenők nem létében az egyenes águ felmenő rokonokat, s végre bárminő örökössel szemben a túlélő feleséget, kinek köteles részére nézve, miután az özvegy nő sorsának biztosítása a házastársak családi állásának szabályozásával legszorosabb összefüggésben van, legyen szabad nézetemet röviden abban foglalnom össze, hogy az özvegy nő köteles része az örökhagyó férj gyermekeivel való összetalálkozásakor egy vagy más alakban, de mindenesetre csak a szükséges tartásra irányulhatna, mig más örökösökkel szemben legczélszerübben egy megfelelő vagyonrészben lenne véglegesen kiadandó. (Folyt, követk.) Enyiczkei Gábor. Közigazgatási bíráskodás. Gruber Lajostól. VI. A közigazgatási bíráskodás Badenben.1) Baden2) a német államok között az első volt, mely a közigazgatási bíráskodásra nézve önálló organismust teremtett, és mely mint úttörő reformer jelenkezik. Ez az 1863. október 5-én kelt törvényen alapszik (bad. Reg. B. Nr. 44.) és az erre vonatkozó végrehajtó rendeleten (1864. július 12-éről), mi által egyúttal az egész belső igazgatás tökéletes organisatiója vitetett keresztül. Ezáltal külön közigazgatási törvényszékek állíttattak fel. Az első fokú közigazgatási bíróságot a kerületi tanácsok képezik, melyek különben ezenkívül nagy administrativ hatáskörrel lettek felruházva. A >Bezirksrath« a vitás közigaz*) Zlin8zky i. m. 344. 1. ') L. >B e r i c h t des Ausschusses des Abgeordnetenhauses.* — Pann: 144. s k. 1. — Ludwig Grünw a 1 d : 44. 1. — Z e i t s c h r i f t für badische Verwaltung und Verwaltüngsrechtspflege* 1870. és 1871. évf. — S te i n : I. k. 439. s k. 1. - Conclia: 93. a k. 1. !) L. »Verh. d. 12. deutgchen Juristenta g e sc 246. és 250. 1. gatási ügyekben a jury egy nemét képezi. [ Ha maga a nép által választott tagjai, a Bezirksrathnak a közigazgatási hatóságnak valamely döntésénél, mely állitólagosan magánérdekeket sért, magyarázzák a törvényt, akkor meg lehetünk nyugtatva, hogy az illető panaszos félen a közigazgatási bíróság jogtalanságot nem fog elkövetni. A kerületi tanács a fejedelmi kerületi hivatalnokból mint elnök — s 6—9 tagból áll, kiket egy a kerületi gyűlés által összeállított lajstromból a belügyminiszter évenkint nevez ki. A kerületi tanácsok, mint közigazgatási törvényszékekhez van utalva a határozás a nyilvánjog legtöbb (taxative felsorolt) vitái felett, községi-, kerületi-, iskolai-, egyházi- és országos culturügyekben. Oly vitákra nézve, melyek a több kerületből álló kerület-kapcsolatot illetik, egy speciális instantia rendeltetett. A vitás igazg. ügyekben való Ítéletek ellen valamint a feleknek, ugy a kerületi hivatalnoknak joga van a közérdek tekinteténél fogva a közigaz g. törvényszékhez felebbezni. Ez kizárólagosan hét kinevezett tagból (és póttagokból) áll és mint II. és utolsó instantia dönt e felebbezések és recursusok —, de azonkívül még valamennyi az adókötelezettségre vonatkozó panaszok és egynehány más ügy felett. A kormány jogosítva van rendelete utján a kerületi tanácsok és a közig, törvényszéknek hatáskörén tágítani. A közig, törvényszék ítéletei ellen semmiségi panasznak, de csak a hatalom túllépés illetéktelensége miatt van helye. E felett aminiszterium dönt az illei tékességi összeütközések eldöntésére nézve j körülirt összeállításában. A kerületi tanács mint I. fokú közi igazg. törvényszék áll a kormánytól kinevezett és állandóan alkalmazott kerületi hivatalnok —, (B e z i r k s a m t m a n n), és a belügyminiszter részéről évenkint kinevezett kerületi tanácsosokból (Bezirksr a t h e). A közigazgatási törvény a kerületi tanácsok tagjai kinevezésénél követendő eljárást illetőleg következőket állapit meg 2. és 60. §§-aiban: Az ország valamennyi köz| ségeiben a község fi-lakosai közül mind1 azok írandók össze, kik badeni állampolgái rok, 25. évüket túlhaladták és legalább 1 év óta azon hivatali kerületben honosak, melyhez a község tartozik. Ezen a községi tanács által évenkint revidiálandó lajstrom a kerületi gyűlés elé terjesztetik indítványozás végett. A lajstrom azután a »Kreishauptmann«-nak adatik át ki részéről megteszi inditványait, végre a >Landescommisftr<i: is gyakorolja, mint J utolsó, inditványozási jogát, és mindezek i után a belügyminiszter nevezi ki a kerületi tanácsok tagjait évenkint. A ker. tanács tagsága tiszteletbeli hivatal, de azon kényszerjelleggel, hogy indokolatlan elutasitása a helybeli szegény alap javára fizetendő pénzbüntetést von maga után. Hogy valaki a kerületi tanács tagja lehessen, nem kivántatik meg, hogy jogi képzettséggel birjon, hanem csak az, hogy általános képzettséggel biró, becsületes és a közügyekért érdeklődő férfi legyen. A közigazgatási törvényszék csupán jogképzett és a kormánytól élethossziglan kinevezett birákból áll. A felügyeleti jogot ezen törvényszék s tagjai felett a belügyminiszter gyakorolja. A belügyminiszter fegyelmi hatalma nem bir talán azon értelemmel, hogy a törvényszék függetlenségét veszélyeztesse, hanem azért áll fen, mert szolgálati felügyeletnek léteznie kell,') és a bíróságok is az igazságügyminiszterium fegyelmi felügyelete alatt állanak. A közigazg. biróság ügyeinek taxativ felsorolása leginkább azon előnynyel bir, hogy a közigazgatási bíróságok és a tulajdonképeni igazgatás közötti viszony tökéletesen tisztáztatik, s ezáltal kikerülteinek a gyakori illetékességi összeütközések. Ha a közig, biróság competentiájáról általában akarunk szólani, azt kell mondanunk, hogy mindig létezni kell esetnek, melynél közönséges polgári uton azért nem lehetséges segély, mert a nyilván és nem a magánjog normái irányadók a határozathozatalnál. A közigazg. biróság competentiájának megállapításánál azon felette hosszadalmas eljárást követték,2) hogy specifikálták az egyes eseteket, és azon főszabályból indultak ki, hogy a közigazgatási bíróságok illetéktelenek, kivéve ha csak bizonyos esetre nézve illetékességük a törvényben nincsen különösen megnevezve.3) A részletezés módszerének alkalmazása itt valamint mindazon országokban, hol a közigazgatási bíráskodás már alulról kezdve van organisálva, folytonos bizonytalanságok és administrativ hatóságokkal való összeütközések kikerülése végett mellőzhetetlen. Világos, hogy egy prácis cynosura felállítása sokkal egyszerűbb és a tájékozásra nézve felette ajánlatosnak bizonyulna be. Hogy a kormány rendeleti uton tágíthat a közig, biróságok hatáskörén szükség esetében, már előbb említtetett. Tehát csak közigatásjogi viták tartoznak Badenben a közigazg. biróságok elé.4) Erdeksértésnek esetében az administrativ hatóságok fokonkinti inferioritásukban a kormány alatt csorbítatlanul ítélnek. A közig, bírósághoz csak az fordulhat, ki határozott törvényre való hivatkozás mellett határozott nyilvánjognakD) a közigazgatás által való sértését bebizonyíthatja, különben a törvényszék lényegénél fogva nem lehet illetékes. A nyilvánjog feletti azon viták, melyek a kerületi tanács döntése alá tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy egyesek, testületek, vagy az állam maga legyen an; nál érdekelve, tíz pontban vannak részle]) » . . . Die dem Disciplinargerichte zugewiesenen Functionen werden hinsichtlich der Mitglieder des Ver•waltungsgericb.tsb.ofes von diesem selbst geübt<. L. az 1875. október 22. osztrák törvényt, E. G. B. Nr. 36. §. 11. alin. 3. ") » A badeni közig, bíráskodás egyik hátrányos jellemvonását képezi hatáskörének positiv, az alája tartozó eseteknek taxativ felsorolása általi megállapítása*. C o n c h a : 93. s k. 1. 3) A mint látjuk a badeni közigazg. bíráskodás épenséggel nem nyújt minden esetben kielégítő oltalmat az igazgatás jogellenes actusai ellen. 4) Badenben azok képezik a nyilvánjog tárgyait, melyek az államnak az egyesek —, mint tagjaihoz való jogviszonyaira vonatkoznak. 5) L. az id. o s z t r. törv. 2. §.