Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 31. szám - Az örökség megszerzéséről és a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat. [1. r.]

— 250 a hagyatéki követeléseket behajtani és a hagyatéki adósságokat kifizetni a végrendeleti végrehajtó csak akkor van jogosítva, ha ezzel őt az örökhagyó különösen megbizta. Ezen esetben a hagyatéki követelések behajtása, s a hagyatéki igények érvényesítése végett saját felperessége alatt pert indíthat; ellene azonban az örökhagyó hitelezői és a hagyományosok peruton csak akkor léphetnek fel, ha a hagyatéki bíróság pergondnokul őt nevezte ki. (47. §.) 32. §. Az örökösök és azok, a kik az örökhagyó intézkedése szerint valamely hagyományt kiszolgáltatni vagy meghagyást teljesíteni tartoznak, kötelesek az e végett szükséges dolgokat és pénzösszeget, és ha a végrendeleti végrehajtó az adósságok kifizetésével is megbízatott, az erre fordítandó pénzösszeget is a végrendeleti végrehajtónak vagy közvetlenül azoknak kiszolgáltatni, a kik a végintézkedés szerint, avagy mint hitelezők követelési joggal bírnak. A késedelmesek ellen a végrendeleti végrehajtó peruton léphet fel. Azon hagyatéki terheket és hagyományokat, melyek ellen az örökös kifogást emel, a végrendeleti végrehajtó csak a követelésnek jogerejü bírói határozattal való megítélése után van jogosítva kifizetni. 33. §. Ha a végrendeleti végrehajtó a vagyonkezeléssel is megbízatott: az előbbi §-ban foglalt czélokra szükséges összeg beszerzése végett a végrendeleti végrehajtó az érdeklettek beleegyezésével vagy a hagyatéki biróság engedelmével az eljárási szabályokban megállapított módon (131. §.) a hagyatéki ingó és iDgatlan vagyont eladhatja. A kötelezett örökösök vagy hagyományosok ezen eladást megelőzhetik az által, hogy a szükséges összeget a végrendeleti végrehajtónak kiszolgáltatják. 34. §. Az örökösök a vagyon kezelésével megbízott végrendeleti végrehajtótól a hagyatéki vagyonok kiadását azonnal követelhetik, mihelyt ők a hagyományokat és az örökhagyó meghagyásait teljesítették, vagy a végrendeleti végrehajtónak a teljesítésre szükséges dolgokat és pénzösszeget kisz olgáltatták. Ha a végrendeleti végrehajtó a hagyatéki tartozások kifizetésével is megbízatott: a vagyon kiadása előtt az örökösök az adósságokat is kifizetni, vagy az ezek fedezésére szükséges pénzösszeget a végrendeleti végrehajtónak kiszolgáltatni kötelesek. 35. §. A végrendeleti végrehajtó az e minőségben kezeihez jutott vagyonról és pénzösszegről végrehajtói tisztének bevégzésétől számított egy hónap alatt az örökösöknek számot adni tartozik, és e kötelezettség alul őt az örökhagyó fel nem mentheti. A vagyonkezeléssel is megbízott végrendeleti végrehajtó, ha e megbizatás egy évnél tovább tart: évenkint köteles számot adni. 36. §. A végrendeleti végrehajtó e minőségben tett kiadásai megtérítését a hagyatéki tömegből, illetőleg az örökösöktől követelheti. Az örökhagyó különös intézkedéseinek vagy határozott kikötésnek eseteit kivéve, a végrendeleti végrehajtót a hagyatéki biróság által megállapitandó mérsékelt jutalomdíj csak akkor illeti, ha a vagyonkezeléssel is megbizva volt. 37. §. Ha több végrendeleti végrehajtó neneveztetett, mennyiben az örökhagyó máskint nem intézkedett, együtt kötelesek a végrendeletet végrehajtani. Véleményeltérés esetében a végrendeleti végrehajtók szótöbbséggel határoznak Ha a végrendeleti végrehajtók páros számmal vannak, az utolsó helyen nevezett nem működhetik mindaddig, mig valamely előbb nevezett végrehajtónak ebbeli tiszte meg nem szűnik. Ha a kinevezettek közül csak egy él, vagy csak egy fogadja el a megbízást: ez egymagában is fel van jogosítva a végrendeleti végrehajtói teendőket teljesíteni. 38. §. A mennyiben az örökhagyó máskint nem intézkedett a végrendeleti végrehajtó-társak, ha a vagyonkezelés is reájok bízatott, egyetemlegesen felelősek. Az, a ki valamely határozat hozatalához hozzá nem járult, e határozat következményeiért nem felelős. Ha a végrendeleti végrehajtók a teendőket egymás között megosztották, mindenik társ saját cselekményeért első sorban maga felelős. III. Fejezet. Az örökhagyó hitelezőinek és azörökös hitelezőinek jogviszonyáról. 39. §. Az örökös az örökhagyó hitelezőinek és a hagyományosoknak csak az örökség értéke erejéig felelős. Ezen érték meghatározásának az örökhagyó és az örökös között létező követelések, melyek a hagyaték értékét kevesbítik vagy szaporítják, fenállóknak tekintendők; és az öröklött vagyon után szedett haszon, bér és kamat szintén az örökségi értékhez számitandók. 40. §. Az örökhagyó hitelezőinek, ha követeléseiket okirattal, vagy kereskedelmi könyvkivonattal igazolják, avagy más módon valószínűvé teszik, és a hagyományosoknak jogában áll a hagyatéki bíróságnál a hagyatéknak bírói leltározását kérni. Ezen leltározás elrendelését a korábban foganatosított gyámhatósági leltározás nem akadályozza. A leltározás költségeit az azt kérő hitelező vagy hagyományos tartozik előlegezni; a költségek megtérítését azonban a hagyatéki tömegből követelheti; de ha már előbb gyámhatósági leltározás foganatosíttatott, csak azon esetben, ha az ujabb leltározás a korábbinak helytelenségét tünteti ki. 41. §. Ha a hagyatéki vagyon nem leltároztatott, az örökös azon perben, mely ellene az örökhagyó tartozása és a hagyományok miatt indíttatott, az öröklött vagyon s ennek értékét bevallani és ezen bevallását esküvel erősíteni köteles. Az örökhagyó hitelezőinek és a hagyományosoknak a vagyonbevallás és a leltár ellenében az öröklött vogyonra és ennek értékére nézve az ellenbizonyítás megengedtetik. Az öröklött vagyonból kifizetett hagyatéki terhek összegét az örökös köteles bizonyítani. Ha bizonyittatik, hogy az örökös hagyatéki vagyont a leltározás előtt tudva elvont, vagy esküvel erősített bevallásában tudva elhallgatott: a netaláni büntetőjogi következményeken felül az örökhagyó hitelezőinek és a hagyományosoknak saját vagyonával feltétlenül felelős. 42. §. Az örökös az örökhagyó hitelezőit és a hagyományosokat bírósági beavatkozás nélkül tartozik kielégíteni. Ha az örökös az örökhagyó hitelezőit és a hagyományosokat önmaga kielégíteni nem akarja, jogosítva van hagyatéki gondnok kinevezését kérni; ennek azonban a hagyatéki összes vagyonokat kezelés végett átadni köteles. Ezen esetben a gondnok az adósságokat és a hagyományokat azon módon tartozik kielégíteni, a mint ezt az örökös tartozott volna tenni. Ha az örökös az örökhagyó tartozásait és a hagyományokat a tömegből maga elégíti ki, 8 ez által a tömeg kimerittetik, a hagyatéki tömegből költségei megtérítését és fáradságához mért a hagyatéki biróság által megállapítandó jutalmat követelhet. 43. §. Az örökösnek, bármelyik örököstársnak, a hagyatéki gondnoknak, az adósságok kifizetésével megbízott végrendeleti végrehajtónak és gyámhatósági beavatkozás esetében a gyámhatóságnak jogában áll az örökhagyó hitelezőit az eljárási szabályokban megállapított módon felszólítani, hogy követeléseiket jelentsék be. (142. §.) Ezen összehívás folytán nem jelentkezett hitelezők, ha a hagyaték értékét a jelentkezett hitelezők követelései és a kielégített hagyományok kimerítik, jelzálog és kézi zálog által nem biztositott követeléseiket az örököstől és a hagyatékból nem követelhetik. Az összehívás által az örökhagyó hitelezőinek követeléseik érvényesítésére vagy biztosítására vonatkozó jogai nem érintetnek. 44. §. Azon hitelezők, kik azon ok miatt, mert a hagyaték kimerittetett, az örököstől, illetőleg a hagyatékból, sem pedig az 59. és 60. §§. alkalmazása mellett a hagyományozoktól kielégítést nem Dyerhetnek: követeléseik aránylagos megtérítését követelhetik a kielégítést nyert azon hitelezőktől, kiknek követelése csőd esetében az ö követelésüket megelőző osztályba nem lett volna sorozandó. E jog érvényesítésére azon körülmény, hogy a hagyatéki hitelezők összehivattak-e vagy nem, befolyással nincsen. 45. §. Ha a jelentkezett hitelezők követelései a hagyaték értékét valószínűen felülmúlják, az örökös, a hagyatéki gondnok, a hitelezők kifizetésével megbízott végrendeleti végrehajtó, és gyámhatósági beavatkozás esetében a gyámhatóság ezen körülményt a csődeljárás elrendelése végett a csődbíróságnak bejelenteni kötelesek. Ugyanezek a hitelezők összehívásának mellőzése mellett is jogosítva vannak a tömegnek valószínű fizetésképtelenségét a csőd elrendelése végett a csődbíróságnak bejelenteni. Ha több örököstárs, vagy az örökséghez igényt tartó több személy közül a csőd elrendelését csak egy vagy némelyek kérik: a csődbíróság szükség esetében a többi érdeklettek, vagy a menynyiben ezek késedelem nélkül meghallgatok nem lennének, a részökre kinevezendő ügygondnok meghallgatása után az előterjesztett adatok figyelembe vételével határoz. 46. §. Az örökhagyó hitelezői követeléseik érvényesítése végett az örökséget birtokba vett, vagy a gyámhatóság avagy a biróság előtt örökösi nyilatkozatot adott örökös ellen léphetnek fel. Ha a perbe vont örökösön kivül más örökösök is vágynak vagy a vitás örökséget mások igénylik, a perbe vont örökös követetheti, hogy ezek is a perbe idéztessenek, illetőleg a mennyiben beidézésök hosszabb időt venne igénybe, részökre a perbíróság által ügygondnok neveztessék. 47. §. Az örökhagyó hitelezői és a 22. §, esetének kivételével, a hagyományok jogositvák azon esetben, ha az örökjog vitás, vagy az örökösök ismeretlenek, vagy tartózkodásuk nem tudatik, a hagyatéki bíróságnál a hagyaték részére pergondnok kinevezését kérni a végből, hogy követeléseiket az ellen érvényesíthessék. Az örökösödési bizonyítvány kiadása után e joggal a hitelezők és hagyományosok többé nem léhetnek. Valamely érdekelt fél kérelmére kinevezett pergondnok ellen a többi követelők is felléphetnek. Ha a jelen törvény 42., 48., 124. és 131. §§. értelmében hagyatéki gondnok neveztett, pergondnok kinevezésének helye nincsen ; hanem az örökhagyó hitelezői és a hagyományosok követeléseiket a hagyatéki gondnok ellen érvényesíthetik. Az örökösök és az örökségre igényt tartók a pergondnok vagy hagyatéki gondnok ellen indított perekbe beavatkozhatnak, s a joderejü örökösödési bizonyitványnyal ellátott örökös a folyamban levő pereket önszemélyében folytathatja. A pergondnok vagy hagyatéki gondnok ellen folyamba tett minden perről a hagyatéki biróság idéző végzésnek megküldése mellett hivatalból értesítendő. 48. §. Az örökhagyó hitelezőjének, ha követelése még le nem járt volna is, ugy szintén a 22. §. esetének kivételével a hagyományosoknak jogában áll az örökhagyó halálától számított négy hónap alatt a hagyatéki bíróságnál a hagyatéki vagyonnak az örökös vagyonától való elkülönítését, s a hagyatéki adósságok és hagyományok kielégítésére való fordítását kérni. Elkülönzést kérhet azon hitelező, kinek követelését közokirat vagy teljes bizonyerővel bíró magánokirat igazolja, és azon hagyományos, kinek hagyománya külkellékek tekintetében a törvény rendeletének megfelelő végrendeleten vagy örökszerződésen alapul. Azon hitetelező és hagyományos, ki az örököst személyes adósául elfogadta, az elkülönzést kérni nincs jogosítva. Az elkülönzés elrendelésével egyidejűleg a hagyatéki vagyonnak zár alá vétele rendelendő el (131. §.), és az elkülönzés a hagyatéki ingatlanokra s telekkönyvi jogokra feljegyzendő. Nem terjeszthető ki az elkülönzés azon hasznokra, melyeket az örökös az elkülönzés folytán elrendelt zárlat foganatosítása előtt elhasznált. 49. §. Ha az, a ki az elkülönzést kérte, követelésére nézve, az örökös a végrendeleti végrehajtó vagy a hagyatéki gondnok által az elkülönzést rendelő végzés kézbesítésétől számított 15 nap alatt kifizettetik, vagy ugyanezen határidő alatt a követelés összege vagy értéke a hagyatéki.