Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 31. szám - Törvényjavaslat a polg. törvényk. rendt. tárgyában alkotott 1868. LIV. t.-cz. módosítása iránt. [3. r.]

— 251 — bíróságnál letétetik : a megrendelt elkülönzés hatálytalanná válik, a zárlat feloldandó és az elkülönzés telekkönyvi feljegyzése törlendő; ellenkező esetben pedig a kinevezett hagyatéki gondnok a hagyatéki hitelezők összehívására utasítandó. 50. §. Ha az örökös, a végrendeleti végrehajtó vagy a hagyatéki gondnok az elkülönzést j kért hitelező vagy hagyományos követelésének a hagyatéki bíróságnál ellenmond, az ellenmondás kézbesítésétől számított 15 napi meg nem hosszabbítható határidő alatt tartozik a hitelező vagy hagyományos a perrendtartás szabályai szerint illetékes bíróság előtt az elkülönzés igazolása végett pert indítani, s ennek megtörténtét ugyanezen határidő alatt a hagyatéki bíróságnál igazolni; ellenesetben az elkülönzés és zárlat feloldandó, illetőleg a 49. §. szerint letett biztosíték visszaadandó. Ha a követelés már lejárt, ennek megítélése végett folyamba tett per egyszersmind igazolási pernek tekintetik; ellenesetben az igazolási per csupán azon kérdésekre szorítkozik, hogy valódi-e a követelés, és fenáll-e. Az, a ki tudva, valótlan vagy fen nem álló követelésért kérte az elkülönzést, az ebből származott összes kárt és megszűnt hasznot megtéríteni köteles. 51. §. A megrendelt elkülönzés, a mennyiben a 49. §. értelmében fel nem oldatik, az összes hagyatéki hitelezők és hagyományosok érdekében elrendeltnek tekintendő. Az elkülönzés által az azt kérő hitelezők és hagyományosok a zár alá vett hagyatéki vagyonra zálogjogot nem nyernek, és az elkülönzést kérő hitelezőt vagy hagyományost az örökhagyó többi hitelezőivel vagy a többi hagyományosokkal szemben az elkülönzésböl folyólag semmi előjog sem illeti. 52. §. Az elkülönzés megrendelése esetéhen tartozik a hagyatéki gondnok az összehívás folytán jelentkezett hitelezőknek és hagyományosoknak lejárt s nem vitás követeléseit kielégíteni, a le nem járt vagy a vita tárgyát képező követelések fedezéséül szolgáló összeget pedig a hagyatéki bíróságnál letenni vagy biztosítani, s minderről jelentést tenni. A hagyaték maradványa az örökösnek gyámhatósági beavatkozás esetében pedig a gyámhatóságnak adandó ki, és ha az örökjog vitás, a hagyatéki bíróság további intézkedéséig zárgondnoki kezelés alatt tartandó. A hagyatéki hitelezők és hagyományosok kielégítése végett szükséges eladásokat a hagyatéki gondnok az eljárási tzabályok értelmében teljesítheti (131. §.). 53. §. Az örökös az elkülönzött és zár alá vett vagyonból kielégítést nem nyert hitelezőknek és hagyományosoknak a 39. s 41. §§. értelmében csak annyiban felelős, a mennyiben a hagyatéki vagyon egy részének elidegenítéséből, vagy hasznából a zárlat foganatosítása előtt bevett. Ellenben a kifizetett hagyatéki terheket beszámíthatja, illetőleg ezeknek az elkülönzött vagyonból való kifizetését követelheti. 54. §• Az elkülönzés az örökösödési bizonyítvány kiadását és az örökhagyó nevére irt ingatlanoknak s telekkönyvileg bejegyzett jogoknak átírását nem gátolja, de az elkülönzés feljegyzése és a zárlat mindaddig érintetlenül marad, míg a hagyatéki gondnoknak az összehívott hitelezők kielégítésére, illetőleg biztosítására vonatkozó jelentése alapján azt a hagyatéki biróság fel nem oldja, illetőleg törlését el nem rendeli. 55. §. Az örökös hitelezői az örökség megnyílta után és az örökösödési czim igazolása mellett a hagyatéki vagyonra zálogjogot szerezhetnek, ha a zálogjogszerzésnek a törvényben előirt feltételei fenforognak. Az'ilykép az öröklött ingatlanokra szerzett zálogjog csak az által válik hatályossá, ha az öröklött ingatlan az örökös nevére átiratik. 56. §. Azon jogok, melyeket az örökös hitelezője az öröklött ingóságokra az örökhagyó halálától számított hat hónap alatt, illetőleg a mennyiben ez előbb bekövetkezett volna, az örökösödési bizonyítvány jogerőre emelkedésének napjáig, az öröklött ingatlanokra és telekkönyvi jogokra pedig az örökös nevére való átírását megelőzőleg szerez, azon igények irányában, melyek az örökös mint ilyen ellen támaszthatók, csak feltételesen az örökhagyó hitelezőinek és a hagyományosoknak jogsérelme nélkül szerezhetők s ennélfogva az örökhagyó hitelezői s a hagyományosok ellenében azon tekintet alá esnek, mintha az örökhagyó halála után való hat hónap elteltével, illetőleg az örökösödési bizonyítvány jogerőre emelkedését, vagy az örökös nevére való átírását követőleg szereztettek volna. A hagyatéki vagyonok elkülönzése esetében az örökös hitelezői zálogjogot csak azon feleslegre szerezhetnek, illetőleg a szerzett zálogjog csak azon feleslegre hatályos, mely az örökhagyó hitelezőinek és a hagyományosoknak kielégítése folytán fenmarad. 57. §. Az örökséget el nem fogadó örökös hitelezője jogosítva van az örökség átszállásának időpontjában fenállott követelését, a mennyiben ez az egyenes adóstól behajtható nem volna, az örökség értéke erejéig az ellen érvényesíteni, a kire az el nem fogadott örökség átszállott. Ugyanezen jogot érvényesítheti a hagyományról lemondó hagyományos hitelezője a hagyomány értéke erejéig az ellen, a ki a megürült hagyományt kapja, vagy a kiadási kötelezettség alul mentesül. Ezen jog az örökség el nem fogadásától, illetőleg a hagyományról való lemondástól számított 2 év alatt, s ha a követelés az el nem fogadás vagy lemondástól számított egy év után járt le, a lejárattól számított egy év alatt elévül. (Folytatása következik.) ! Törrényj a vaslat a polg. törvényk. rendt. tárgyában alkotott 1868. LIY. t.-cz. módosítása iránt. (Folytatás). 39. §. A tárgyalás berekesztése után, s ha külön bizonyítási eljárás vált szükségessé, ennek befejezte után a bíró azonnal ítéletet hoz, abban a a vesztes félnek kötelezettsége teljesítésére legfölebb 8 napi határidőt tűz, s ítéletét a feleknek azonnal szóval meghirdeti. Ha a biró az eset bonyodalma miatt azonnal ítéletet nem hozhat, ezt elhalaszthatja, de tartozik azonnal az Ítélet meghirdetésére három napnál tovább nem terjedő határnapot kitűzni. Midőn megkeresés folytán teljesíttetett a bizonyítási eljárás, az erről felvett jegyzőkönyv beérkezte után 3 nap alatt a biró ítéletet hozni, s azt további 3 nap alatt a helybeli felek vagy ügyvédeknek meghirdetni, a helyben nem lakóknak pedig kézbesítés végett elküldeni köteles. A szóval kihirdetett Ítélet indokaival együtt 24 óra alatt írásba foglalandó. A felek az ítéletet és indokait megtekinthetik, arról másolatot vehetnek, s az ítélet 48 óra alatt eredeti kiadványban kiadandó. Ha az ítélet valamely félnek mpg nem jelenése miatt hozatott, annak írásban kézbesittetik. 40. §. A 125. és 126. §§. helyett. Az ítélet kihirdetése alkalmával a biró a nem jogtudó feleket felebbviteli jogukra figyelmeztetni, velők a törvénynek a felebbvitel beadására és határidejére vonatkozó intézkedéseit megismertetni, s azt, hogy ez megtörtént, a jegyzőkönyvbeu röviden megjegyezni köteles. A felebbviteli bíróságok határozatai beérkeztük után 3 nap alatt a székhelyen lakó feleknek vagy képviselőknek meghirdetendők s ugyanezen határidő alatt a helyben nem lakóknak kézbesítés végett elküldendők. Sommás ügyekben a biró az ítélet jogerőre emelkedése után az eskületételi határnapot hivatalból tűzi ki, s ha az esküt tenni köteles fél más biróság területén lakik, avagy huzamosan tartózkodik, az eskü kivétele végett a hely biróságát keresi meg. 41. §. A 132. §. után következő uj§.: Rendes eljárásban a perfelvételi határn pon vagy később, a peres ügynek jogerejü ítélet általi eldöntéséig, jogában áll a feleknek birói egyességet kötni, mely külön jegyzőkönyvbe foglaltatik, a felek és pertárnok által aláiratik, és utóbbi áltál az iratokkal együtt, vagy ha az iratok már előzőleg beterjesztettek, azok nélkül, a törvényszékhez mutattatik be. Az ekként megkötött birói egyesség jogerejü ítélet hatályával bir. A perfelvételi határnapon s illetőleg az ügyvéd általi megjelenés végett 3 napra kitűzött ujabb határnapig alperes személyesen, ügyvédi képviselet nélkül is köthet birói egyességet. 42. §. A 135. §. helyett. Ha többen vannak az alperesek s nem közös elleniratot adtak be, szabadságában áll felperesnek mindenik elleniratra együtt vagy külön válaszolni. Ha együttes válasziratot akar adni, ezt az előbb beadott ellenirat átvételekor, vagy ha ez az 1868: LIV. t.-cz. 132. §. értelmében kézbesittetett, a legközelebbi pertári megjelenés alkalmával kinyilatkoztatni köteles; mely nyilatkozat a perfelvételi jegyzőkönyvben megjegyeztetik. A közös válaszirat benyújtására szolgáló határnap a legutóbbi elleuirat beadásának napjától, vagy az ennek beadására kitűzött, de elmulasztott határnaptól számíttatik. A válaszirat beadásának határnapjáról a korábbi elleniratot adott alperesek, a pénztárnok által végzésileg értesíttetnek. 43. §. A 139. §. helyett. Ha a fél az 1868 : LIV. t.-cz 138. §. szerint, vagy az ellenfél beleegyezésével meghosszabbított határidőben sem nyújtaná be az ellenbeszédet, választ vagy viszontválaszt, ujabb halasztásért folyamodhatik.E végre a pertárnok külön jegyzőkönyvet nyit, melyre indokolt kérelmét a folyamodó, ellenindokait vagy észrevételeit pedig az ellenfél még az nap beigtatja. A jegyzőkönyvet az elciratokkal együtt a pertárnok az előadó bírónak, ennek akadályoztatása esetében az elnök által kijelölendő bírónak rövid uton adja át, E kérdés felett a törvényszék azonnal határoz s végzését a perfelvételi jegyzőkönyvbe igtatja. Az iratok legfeljebb 24 óra alatt a pertárnoknak visszaadatnak, s a felek a törvényszéki harározat tudomásul vétele végett az elhalasztatni kért határnaptól számított 48 óra múlva a pertárban idézés uélkül megjelenni kötelesek. Ha a törvényszék a halasztást megtagadja, a perirat beadására naptárilag megjelelendő 8 napi határidőt tűz. Jegyzőkönyvileg kért halasztás esetében a törvényszék legfeljebb 30 napi halasztást adhat. Ha az ellenfél a halasztásba beleegyezett, vagy meg nem jelent, avagy a halasztási kérelemre észrevételt nem tesz, a halasztás meg nem tagadható ugyan, de 30 napnál hosszabb határidő ez esetben sem adható. 44. §. A 140. §. helyett. A jegyzőkönyvileg kért halasztás előtt a feleknek jogukban áll a végirat és ellenvégirat kivételével egymásnak többszöri, egyenként azonban legfeljebb 30 napra terjedhető halasztást engedni, mi a percsomóban. mindannyiszor feljegyzendő. Rgy-egy periratnál összesen 90 napnál hosszabb időre terjedő halasztásokat közmegegyezéssel sem lehet adni. 45. §. A 143. §. helyett. Ha valamelyik fél a perfelvételi határnapon vagy a periratok beiktatásának határnapján kellő időben meg nem jelent és periratát be nem adta, az ellenfélnek joga van a percsomóban az ügynek ítélet alá terjesztését kérni. A pertárnok az iratokat e kérelem előterjesztése után azonnal, s ha ítélet alá terjesztés nem kéretett, az elmulasztott határnaptól számított 3 nap alatt (29. §.) a törvényszékhez bemutatni köteles. Mig az ellenfél az ügynek ítélet alá terjesztését nem kérte, vagy ilyen kérelem elő nem terjesztése esetében, mig az iratok bemutatására rendelt három napi határidő le nem járt, a pertárnok az elkésve beadott periratot elfogadni s az ellenfélnek az 1868: LIV. t.-cz 132. §. szerint kézbesittetni köteles. 46. §. A 148. §. helyett. A felek tartoznak a jegyzőkönyvet a törvény vagy egyesség által kiszabott időben, s ha a törvény rövidebb határidőt nem rendel, a megjelenés napjától számítandó 3 nap alatt befejezni. Ezen határidőt a pertárnok ugy osztja fel, hogy egy-egy perbeszéd beírására többet egyik fél se vehessen igénybe. 47. §. A 150. §. helyett. Az eljárásnak ezen módja szerint végiratnak és ellen-végiratnak csak akkor van helye, ha a felek megegyezése folytán a jegyzőkönyvi tárgyalás a pertári eljárás helyett választatik. Halasztásnak, a törvény s illetőleg a kölcsönös egyesség által megállapított határidők meghosszabbításának nincsen helye, habár a felek ez iránt kölcsönösen megegyeznének is.