Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 31. szám - Az örökség megszerzéséről és a hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat. [1. r.]

— 249 — nem fogadja, az örökösödési rend ugy határozandó meg, mintha az a ki az örökséget vagy örökrészt el nem fogadja, az örökhagyó előtt halt volna el. Ezen esetben az el nem fogadónak leszármazói is ugy örökösödnek, mintha amaz az örökhagyó előtt halt volna meg. 8. §. Végrendeleti és szerződési örökösödés esetében, a mennyiben a végrendelet vagy az örökszerződés az esetre helyettesitett örököst nem rendel, vagy egyébként eltérő intézkedést nem tartalmaz: a megürült rész azon örököstársakat illeti, a kik az egész hagyatékra, vagy annak valamely hányadásra az el nem fogadó örökössel együttesen, vagy az örökrész megjelölése nélkül, vagy egyenlő örökrész meghatározása mellett vannak örökösökül nevezve. Az örökség meghatározott hányadára nevezett örököst ezen növedékjog nem illeti. Ugyanezen szabályok alkalmazandók a feltételesen nevezett örököstárs örökrészére nézve: elhalasztó feltétel esetében addig mig az örököstárs a feltétel teljesültével az örökséget megnyeri, feloldó feltétel esetében pedig akkor, ha az örököstárs a feltétel teljesültével az örökségtől elesik. Az, a kire valamely örökrész növendékjog utján száll, e részt külön elfogadás nélkül szerzi meg; s erről lemondani nincs jogositva. 9. §. Ha a megürült örökrész sem az örökhagyó intézkedésénél, sem a növendék jogánál fogva másokat nem illet: e részre nézve a törvényes örökösödésnek van helye. 10. §. Ha az örökhagyó az örökség elfogadását határidőhöz kötötte és ezen határidő alatt az örökös az örökséget el nem fogadta, az örökség el nem fogadottnak tekintendő 11. §. Ha az örökhagyó ilyen határidőt nem tűzött ki, az örökös az iránt, hogy az örökökséget elfogadja-e vagy nem, bizonyos határidő alatt nyilatkozni nem köteles. Azok azonban, a kiket az el nem fogadás esetére az örökség illetne, továbbá az utó-örökösök, a hagyományosok, az örökkagyó hitelezői és az örökös hitelezői követelhetik, hogy az örökös a hagyatéki biróság által megálltpitott legalább 6 heti, s legfelebb 3 hónapi, s esetleg az örökös kérelmére meghosszabbítható határidő alatt az örökség elfogadása iránt nyilatkozzék, és a menynyiben saját cselekményétől függő feltétel alatt lett örökösnek nevezve, ugyanezen határidő alatt a feltételt teljasitse. Ha az örökös a kitűzött határidő alatt az örökséget el nem fogadja, vagy a feltételt nem nem teljesiti: örökösödési jogát elveszti a nélkül, hogy ezen jogkövetkezményt a hagyatéki bíróságnak kimondani kellene. (126. §.) 12. §. Ha az örökös a kitűzött határidő eltelte előtt elhal a nélkül, hogy nyilatkozatt, vagy a feltételt teljesítette volna: saját örökösei a nyilatkozat beadására, illetőlég a feltétel teljesítésére az előbbeni §. intézkedése szerint ujabb határidő kitűzése mellett felhivandók; kivéve ha a feltétel oly minőségű, hogy azt utóbbiak nem teljesíthetik, mely esetben a 11. §. következménye ujabb határidő kitűzése nélkül beáll. 13. §. Azon esetekben, midőn hagyatéki eljárásnak van helye, azt a ki az eljárás folyama alatt az örökség elfogadása iránt nem nyilatkozik, ugy kell tekinteni, mintha az örökséget el nem A 11. ós 12. §§-ban szabályozott jogvesztés eseteit kivéve azonban ez az örököst nem akadályozza abban, hogy igényét rendes örökösödési keresettel érvényesítse, mindaddig mig örökjoga el nem évül. 14. §. Ha az örökösödésre hivatottak közül az örökséget senki sem akarja elfogadni, az örökség az államkincstárt illeti. Az államkincstár ez esetben az örökös jogaival és kötelezettségeivel bir; azonban az elévülési időn belül jelentkező örökösnek, — kivéve ha ez az örökségről lemondott, az örökséget kiadni tartozik. (125. §.) 15. §. Az örökös az örökség megnyílta után fel van jozositva a hagyatéki vagyont, ha az örökjog vitássá nem tétetett, önhatalmúlag birtokába venni. Az örökség tárgyát képező ingatlanok vagy telekkönyvileg bejegyzett jogok átírása örökösödési bizonyítvány alapján történik. A biróság az örökösödési bizonyítványt az eljárási szabályok értelmében, ha gyámhatósági beavatkozásnak van helye, az árvaszék megkeresése, egyébkint pedig az örökös vagy más harmadik, jogilag érdekelt személy kérelmére adja ki. A mennyiben az érdeklettek kívánják, örökösödési bizonyítvány adandó ki akkor is, ha az örökösödés tárgyát ingatlanok vagy telekkönyvileg bejegyzett jogok nem képezik. (99—110. §§.) 16. §. Ha az örökösödési jog vitás, az örökösödési bizonyítványt az eljárási szabályok értelmében annak részére kell kiadni, és azt kell a hagyatéki vagyonok birtokába helyezni, a kinek örökösödési jogosultsága valószínűbb. (115— 117- §§•) 17. §. A hagyatéki vagyont a 15. §. szerint birtokba tevő, ugy a biróság által örökösödési bizonyitványnyal ellátott örökös ellen azok, a kik örökösödési jogokat igényelnek, ebbeli jogukat rendes örökösödési keresettel érvényesíthetik. A 15. §. szerint birtokban levő, ugy az örökösödési bizonyitványnyal ellátott örökös addig mindenki irányában örökösnek tekintendő, mig a rendes örökösödési kereset folytán az örökösödési jog másnak nem ítéltetett meg. Az örökösödési kereset eredménye azon személyek jogait, kik az örökössel a telekkönyvilég nevére átirt ingatlanokra nézve, vagy a birtokában levő öröklött ingó vagyonra nézve jóhiszemüleg terhes jogügyletet kötöttek, még akkor sem érinti, ha a kereső fél az örökösödési perben nyertes lett. Zárlat elrendelése esetében ezen szabály csak azon jogügyletekre nézve áll, melyek a zárlat foganositása, és telekkönyvezett ingatlanok tekintetében annak feljegyzése előtt köttettek. 18. §. A hagyományos a hagyományhoz való igényét rendszerint az örökhagyó halálával, ha pedig a hagyomány felfüggesztő feltételtől tétetett függővé, a feltétel beálltával elfogadási nyilatkozat nélkül nyeri meg. A hagyományosnak azonban jogában áll a hagyományt visszautasítani. Ugyanazon hagyományt részben elfogadni, részben visszautasítani nem lehet. A már elfogadott hagyomány vissza nem utasítható, s a visszautasító nyilatkozat vissza nem vonható. 19. §. Ha az örökhagyó másként nem intézkedett, a megürült hagyományra nézve növedéki jognak van helye ; de csak azon esetben, ha ugyanazon hagyomány több hagyományos társnak együttesen, rész- megjelölés nélkül, vagy egyenlő részben hagyományoztatott. Külön tárgyaknak, vagy ugyanazon tárgynak meghatározott részekben való hagyományozása esetében növedékjognak helye nincsen. 20. §. Azok, kik a hagyományt visszautasítás esetében kapnák vagy a hagyomány-kiszolgáltatási kötelezettségtől mentesülnének, a hagyatéki bíróságnál kérhetik, hogy a hagyományos a hagyomány megtartása iránti nyilatkozatra, illetőleg ha a hagyomány saját cselekvényétől függő felfüggesztő feltételhez van kötve, ezea feltétel teljesítésére utasittassék. A határidőre és a mulasztás következményeire nézve a 11. és 12. §§. szabályai alkalmazandók. (126. §.) 21. §. A hagyományos a hagyományt rendszerint az örökhagyó halála napjától számított 6 hónap elteltével van jogositva követelni. Felfüggesztő feltétel vagy kezdeti időpont esetében azonban a hagyomány a feltétel beállta vagy az időpont elérkezte előtt nem követelhető. A hagyomány csak annyiban követelhető, a mennyiben azt az örökhagyó halálakor az örökségnek, illetőleg a hagyománynyal terhelt vagyonnak értéke a terhek, az örökhagyó adósságai, és a törvényes osztályrész (köteles rész) levonása után fedezi. Ha ez a hagyományok kielégítésére nem elegendő: a hagyományok aránylagosan leszállitandók; de azon hagyomány, melyet minden más hagyomány előtt kiadatni rendelt, vagy melyek leszállítását megtiltotta az örökhagyó, csak akkor szállítható le, ha annak magának kiszolgáltatására sem .elegendő az örökség illetőleg a kijelölt külön tömeg. A fel nem osztható hagyomány egészen kiszolgáltatandó, ha a hagyományos készpénzben megtéríti azon többletet, mely a leszállítás után neki kiadandó értéket felülmúlja. A hagyomány kifizetése vagy kiadása körüli késedelem következményeinek és a hagyományozott tárgyra fordított költségek megtérítésének kérdése a kötelmi jog szabályai szerint döntendők el. A hagyományozott tárgyakon fekvő terhek, a mennyiben az örökhagyó máskint nem intézkedett, a hagyományos által viselendők. 22. §. Ha a hagyomány oly ingatlan, vagy meghatározott (nem helyettesíthető) ingó vágyottból áll, mely a hagyatékban természetben megvan, és a hagyomány sem felfüggesztő feltételhez, sem időmeghatározáshoz kötve nincsen: a hagyományos a hágyománynak közvetlenül a hagyatékból való kiadatását követelheti. Ezen esetben, ha az. örökhagyó máskint nem intézkedett, a hagyományozott tárgy a hagyományost az örökhagyó halála napjától illeti. 23. §. Ha a hagyományhoz való igény vita, tárgyát nem képezi: a hagyatéki biróság a hagyományos vagy más harmadik jogilag érdekelt személy kérelmére a hagyományról az eljárási szabályok értelmében hagyományi bizonyítványt ad ki. A hagyományi bizonyítvány joghatálya az örökösödési bizonyítvány joghatályával azonos. A 22. §. esetében a hagyományozott ingatlan az örökhagyó nevéről közvetlenül a hagyományos nevére iratik át. (111.—113. §§.) 24. §. Az örökség megszerzése által az örökhagyónak vagyonjogi viszonyokat tárgyazó jogai és kötelezettségei az örökösre szállanak át. Az örökség elfogadása esetében az örökhagyónak cselekvényei és intézkedései akkor is kötelezik az örököst, ha ezek az örökös saját vagyonára vonatkoznak. 25. §. Azon jogok és kötelezettségek, melyek az örökös személyében egyesülnek, a mennyiben a. törvény ellenkezőt nem rendel, az örökség elfogadása által megszűnnek. II. Fejezet. A végrendeleti végrehajtókról. 26. §. Az örökhagyó végrendeleti intézkedéseinek teljesítése, a mennyiben végrendeleti végrehajtó nincs nevezve, az örökösnek kötelessége. 27. §. Az örökhagyó jogositva van egy vagy több végrendeleti végrehajtót nevezni. Végrendeleti végrehajtó nevezhető a végrendeletben vagy örökszerződésben, avagy a végrendeleti végrehajtóval kötött szerződésben ; utóbbinak azonban közokiratba, vagy a végrendeletre nézve előirt alakszerűséggel készített magánokiratba kell foglalva lenni. Gyámság és gondnokság alatt levő végrendeleti végrehajtóul nem nevezhető ki. 28. §. A végrendelet végrehajtását csak az tartozik elvállalni, a ki ez iránt magát az örökhagyónak lekötelezte. Ezen eset kivételével azt, aki a végrendeleti végrehajtónak van kinevezve, de a hagyatéki biróság által kitűzött határidőben az elfogadás iránt nem nyilatkozik, ugy kell tekinteni, mint a ki a megbízást el nem fogadta. 29. §. Ha a végrendeleti végrehajtó a megbízást elfogadta vagy szerződésileg elvállalta: a végrendeleti intézkedések fentartását és teljesítését eszközölni köteles. A végrendeleti végrehajtó jogai e kötelezettségei tekintetében első sorban az örökhagyó intézkedései irányadók ; e mellett az alábbi §§.-ban megszabott korlátok közt a meghatalmazott jogaival és kötelezettségeivel bir. A meghatalmazást az örökös vissza nem. vonhatja, s az rendszerint (30. §.) csak akkor szűnik meg, ha a végrendeletnek minden intézkedés* teljesíttetett, vagy legalább a teljesítés biztosíttatott. 30. §. A hagyatéki biróság, a mennyiben hivatalból tartozik a hagyatékra lelügyelni, hivatalból is, különben pedig az érdeklettek kérelmére elmozdíthatja a végrendeleti végrehajtót, ha ez tisztét kellően betölteni nem tudja vagy nem. akarja, avagy ha hatáskörét túllépi. Saját kérelmére a végrendeleti végrehajtó et tisztétől fontos okokból felmenthető. i • • . 31. §. A hagyatéki vagyont kezelni,;továbbá^.