Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 31. szám - Közigazgatási bíráskodás. [10. r.]

_ 246 — tekintet kivételével — jelentőséget tulaj- I donitani nem tudunk. Ilyen ama változtatás, mely némely közbenszóló határozatot, ellentmondásban a tervezet saját elvével, »itélet«-nek akar elkeresztelni. Negyedik kifogásunk — s ezt legelői kellett volna felhoznunk — az indokolás hiánya, mely ily munkálatnál annál nélkülözhetlenebb lett volna, minél inkább tanúsítja közzététele, hogy a szakirodalom hozzászólását a hivatalos körök kívánatosnak tekintik. Meglehet, hogy a javaslat szerzője egyik vagy másik intézkedés igazolására oly érveket tudna felhozni, melyek az oppositiót egyszerre elnémítanák. Ezeket elhallgatni minden esetre kár volt. így önmagunk vagyunk kénytelenek a javaslat határozatait conclusiókép saját okoskodásunkkal levezetni, s természetes, hogy ez nem mindig sikerül. Ennyit bevezetésül. Szándékunk a tervezet főbb ujitásaihoz hozzászólani, s ezt jövő czikkünkben, hajlamunknak megfelelően, azokkal fogjuk megkezdeni, a melyeket kétségtelen haladásnak tekintünk. Dr. Tauszig Ján<)$. Közigazgatási bíráskodás. Gruber Lajostól. IV. A közigazgatási bíráskodás Belgiumban.') A belga alkotmány Európában olyan jó hirbeu áll, hogy mindenhol mintának használták. Lássuk minő törvényes rendelkezések léteznek Belgiumban arra vonatkozólag, hogy az állampolgárok a közigazgatásnak törvény- s alkotmányellenes actusai ellen védve s oltalmazottak legyenek. A belga alkotmánynak minden czikke félre nem érthető módon elárulja azt, hogy a belga constituante minden tagjának szeme előtt lebegett a hatalmak megosztásának elve, mely elv a belga institutiókban makacs, mondhatni konok következetességgel lőn keresztülvive. Ezen elv alkalmazásának természetszerű folyománya csakis az lehetett, hogy a közigazgatás minden oldalról sánczokkal lett körülvéve, nehogy a biróság valahogyan ellenőrző befolyást gyakorolhasson reá s viszont; merev consequentiája ennek az lett, hogy Belgiumban, a liberális m us Eldorádójában! a közigazgatás maga itél saját tényei felett! A rendes biróságok Ítélnek a magáns büntetőjogi viszályok felett; a közigazgatási közegek contradictorius peres eljárás nélkül, egyszerű folyamodási uton Ítélnek a közigazg. panaszok felett. Különben Fooz2) azzal vigasztalja magát ezeket illetőleg, hogy: >L'administration trouve également, dans sa propre hiérarchie, des garanties contre s e s a b u s, contre ses erreurs. L'autorité supérieure suspend, réforme (?) les actes qui sont pris en dehors ') L. I.-H.-N. de F o o z: Le droit administratif belge t I-er, (Paris 1859.) p. 125—112. és 266—325. — B 1 u nt s c li 1 i : Alig. Staatsrecht, 5. kiad. 1876, II. k. 354. 1. 3. jegyzet. — C o n c h a : Közigazgatási bíráskodás 81.sk. 1. — Szilágyi Dezső: Politikai előadásai. — C s e ngery Antal: Képviselőházi beszéd, 1871. mártius 23-án. — A. Rauch: Parlamentariscb.es Handbueh, Plauen, 1867, erste Lieferung 140 — 165. 1.: »S t a a t s v e r f a ssung Belgiens, angenomm n vom Nationalcongresse am 25. Február 1831«. 2) L. i. m. 1. k. 308. 1. des lois ou qui sont de nature k blesser l'intérét général « ') Az alkotmány 93. art.2) értelmében a rendes biróságok még politikai jogok5) lelett is ítélhetnek, azonban itt is azon sajnos kivételeket kell tapasztalnunk, hogy: »Les difficultés qui s'élévent en matiére é 1 e c t o r a 1 e, en matiére de c o m p t a b ilité, sont judiciaires ou contentieuses de leur nature; mais la loi, se fondant surdes m o t i f s p 1 u s ou moins p o 1 i t i q u e s, les déclare administratives ou les considére comme télies, en contrariant le principe séparatif des deux pou voirs«.4) Ha a biróságok ily ügyekben hozott administrativ döntéseket törvénytelenség miatt megsemmisítenének, akkor >excés de pouvoirc-t követnének el.5) Azonban közvetett adók és >contraventions* tekintetében mégis befolyást gyakorolnak a biróságok a közigazgatás eljárására. Mindezek daczára mégis szabadi lvübb a belga rendszer a írancziánál a közig, hivatalnokok felelősségét illetőleg. A francaiáknál t. i. — mint fentebb láttuk — a közigazgatás még azon esetekben is maga itél, midőn működése következtében valamely polgár magánjogával coliisióba jött. Belgiumban e tekintetben valódi egyenlőség uralkodott már 46 évvel ezelőtt is, itt t. i. semmi tekintettel nincsenek arra, hogy a sértő alany esetleg az állam, illetőleg ennek képviseletében valamely igazgató közege-e vagy sem. Bárki sért Belgiumban magánjogot, az a rendes biróság előtt megjelenni tartozik. így rendeli azt az alkotmány 92.G) ; rticulusa. Tulajdonától valakit csupán a közhaszon tekintetéből lehet megfosztani, és csak azon esetekbe n és azon módon, melyet a törvény meghatároz és akkor is csak megelőző és igazságos kárpótlás után.7) A mi a választási eljárást illeti, itt a belga törvény a felszólamlások két nemét különbözteti meg, ugyanis: 1. Oly személyekét, kik állítják, hogy ők maguk helytelenül kihagyattak, kitöröltettek avagy a választói lajstromokba felvétettek.8) Ily esetekben első fokban a községi bizottság és felebbezés folytán második fokban a megyei bizottság dönt.9) 2. Oly személyekét, kik állítják, hogy mások helytelenül vétettek fel. Ezen fölszólamlásnak czélja meghiusitani hamis választások lehetőségét.1") Eczélból mindenki tudomást szerezhet magának a választási lajstromok tartal*) Hát ha nem közérdek, hanem magánérdek sértetik valamely administrativ intézkedés által ? =) »Díe Streitigkeiten, welche staatsbürgerliche Rechte zum Gegenstand habén, gehören v o r d i e T r i b u n a 1 e, mit Vorbehalt der durch das Gesetz bestimmten Ausnahmen«. 3) L. K a u t z : Politika 168. s k. 1. <) Fooz: i. m. 273. 1. 1. jegyzet. =) Ibidem 313. 1. 6) »Die Streitigkeiten, welche bürge rliche Rechte zum Gegenstand habén, gehören a u s s c h 1 i e s1 i e h vor die Tribunale*. ') I/. az alkotmány 11. czikkét. ») Fooz 126. 1. n) Ö n k o r m á n y z a t i hatóságok. ")Pooz ezt a »popularis a c t i o« egy nemének nevezi. — L. különbeü Bozóky: Institutiók 87. > §• I. 7). | máról és az adószedők kötelességévé tétetett az adólajstromok kivonatait a közönséggel közölni. Ha felszólamlás megtörtént, erről az érdekelt fél értesítendő s ily esetekben a községi s megyei bizottságok a kérdéses tárgyak valamennyi jogi- s ténykérdéseit eldöntik.') Ezen döntéseknek ép oly indokoltaknak kell lenni, mint a törvényszékekéinek, »et les arrétés de la députation, qui en cetté matiére, contiennent des décisions de fait, échappent á la censure de la cour de cassation*.2) A megyei bizottság végleges döntései ellen nyitva áll a semmitőszékhez való felebbezés utja. A feleken kívül még a megyei kormányzót is illeti eme jog, ki itt a közérdek képviselője 5) Azonban a községi bizottság nem élhet eme joggal akkor, midőn döntése a megyei bizottság által megsemmisíttetett, mert akkor saját ügyében biró is, fél is lenne. A semmitőszék sommás uton jár el és soron kívül intézi el ezen ügyeket. Hivatalból megvizsgálja, vajon nem forog-e fen törvénysértés és megtartattak-e a megkívánt alakszerűségek, mert a felebbező fél ily esetben nem tartozik a semmiség okait megnevezni. Megsemmisítés esetén az ügy a legközelebbi megy. i bizottsághoz visszaküldetik. A megyei bizottságok már ezután a semmitőszék előtt semminemű ujabb forrásokat nem nevezhetnek meg előbbi döntvénvük támogatására. Ha valaki a semmitőszék előtt megjelenni akar, okvetlenül előbb kell, hogy a megyei bizottság előtt jelent legyen meg. A semmitőszék tagjai a bírói függetlenség minden attribútumaival birnak. A semmitőszék tagjait a király két lajstrom szerint nevezi ki, melyek közül az egyiket a senatus, a másikat a semmitőszék nyújtja be. E két esetben a jelöltek, kik az egvik lajstromban felvétettek, a másikban is felvétethetnek. Mind az indítványok legalább 14 nappal a kinevezés előtt nyilvánosan közzététetnek. A semmitőszék tagjai a maguk köréből választják elnöküket s alelnöküket.J) Hogy a belga biróságok maguk állapítják meg illetékességüket az kiviláglik a Const. art. 106., mely következőképen hangzik : »La cour de cassation prononce sur les conflits d'a11ribu tions, d'aprés le mode régié par la loi. <5)*) Az előadottakból is láthatni, hogy a belga intézmények, ámbár a jogi állam szempontjából még felette sok kívánni valót hagynak fen, mégis sok tekintetben szabadéivüebbek mint a francziáké, a melyekkel való közeli rokonságuk szembeötlő. ') »Dans cet ordre de choses, elles remplissent des fonctions judiciaires, qui se rangent dans les termes exceptionnels de l'article 93 de la constitutiom. — Fooz: p. 128. 2) Ibidem p. 129. 3) »Remplit ici une sorté de ministére pub 1 i cc. Ibidem p. 130. •) L. a belga alkotmány 98. §-át, 2. bekezdés. 5) F o o z : 302.1. 2. jegyz. 6) > . . . . Les attributions des deux pouvoirs sont précisées de maniére á prevenirjusqu'á l'é v e ntualité d'un conflit*. — Ibidem.