Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 30. szám - Törvényjavaslat a polg. törvényk. rendt. tárgyában alkotott 1868. LIV. t.-cz. módosítása iránt. [2. r.]

— 242 — kétségtelen, hogy a legfőbb törvényszék bármely jogorvoslatnak visszautasítása által egészen helyesen »jogi képtelenségéi akarja constatálni ezen intézménynek, — legalább mai alakjában. A mi végre az ügyvédi képviseltetés kizárását illeti, a tőzsdebiróság ezen eljárása, tekintettel az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 38. §-ára, mely az ügyvédet feljogosítja feleit bármely bíróság előtt képviselhetni, nemcsak törvénytelen, hanem az intézmény szempontjából veszélyes is már csak az okból, mert az intézmény ellenei azon következtetést vonhatnák az eljárásból, hogy a tözsdebiróság magát az országos törvények által — mint azok felett álló — nem tekinti kötelezve. Ha a »P. Ll.« az ügyvédi kar azon törekvését, hogy magának a képviselhetést, mely őt törvény szerint jogként megilleti, itt is biztosítsa, »piszkos kenyérkeresési indokokból* magyarázza, ugy ez ízlés dolga, és bátran az olvasó kö7Önségre lehet bízni annak megbirálását, hogy az igazságszolgáltatás e fontos tényezője ellenében sikra hozott fegyverek összeférnek-e a tisztességes küzdelemmel. Jogtudó elnök és ügyvédi képviseltetés mellett nem történhetett volna meg azon eset, mint megtörtént tényleg, hogy alperes, ki késznek nyilatkozott felperes követelését megfizetni, ha az késznek nyilatkozik a keresetben {elhozott tényekre a hitet letenni, — s felperes erre az alperes feltétlenül elmarasztaltatott, a nélkül, hogy felperes az esküt tényleg letette volna. Törvényjavaslat a polg. törvényk. rendt. tárgyában alkotott 1868. LIV. t.-cz. módosítása iránt. > (Folytatás). 23. §. A 85., 86.. 87. §§. helyett. A sommás eljárásban a feleknek szabadságában áll ügyeiket személyesen vinni, s ha személyesen nem viszik, ennek vitelét oly személyekre is bizhatják, kik nem ügyvédek ; azonban a megbízottnak,ha nem ügyvéd, munkadij nem jár. Zugirászok megbízottak nem lehetnek. Ügyvédek tárgyalásokra csak ügyvédet vagy bejegyzett joggyakomokaikat helyettesithetik. Ha a fél ügye vitelét zugirászra bizta, vagy ha a fél vagy megbizott a kellő előadási képességgel nem bir, avagy ha az ügyvéd a fentebbiek szerint el nem fogadható helyettest küldött a tárgyalásra, a biró a tárgyalást rövid, de mégis elegendő határidőre elhalasztani s a felet ügyvédnek rendelésére, illetőleg az ügyvédet jogosított helyettesnek küldésére utasítani tartozik. Ha az ujabb tárgyalásnál a képviselet fentebbi szabályai meg nem tartatnak, a tárgyalás a fél kizárásával ugy folytatandó, mintha a fél meg nem jelent volna. Rendes perben a fél, ha maga nem ügyvéd, ügye vitelére ügyvédet tartozik rendéin'. A kereset, ha ügyvéd által ellenjegyezve nincsen, ezen hiány pótlása végett záros határidő kitűzése mellett visszaadandó. Ha alperes a perfelvételi határnapon személyesen jelen meg, vagy oly egyént biz meg, a ki nem ügyvéd, a pertárnok a felet vagy megbizottat ügyvéd általi megjelenésre utasítja, s a törvényes megjelenésre 3 napra ujabb határidőt tüz. Ha a fél törvényesen képviselve ekkor sem jelennék meg, az 1868: LIV. t.-cz. 111. §. alkalmazásának leend helye. Pertári megjelenésekre az ügyvédek bejegyzett joggyakornokaikat helyettesíthetik. Birói minőségben alkalmazott tisztviselő a maga, neje és gyermekei ügyeit személyesen viheti. 24. §. A 88. és 89. §§. helyett. Az ügyvéd vagy megbizott tartozik meghatalmazványát eredetben vagy hiteles másolatban az első tárgyalási jegyzőkönyvhöz, vagy az első beadványhoz mellékelni, s minden beadványt sajátkezű aláírásával ellenjegyezni. Sommás ügyekben a bíróság előtt személyesen megjelenő felek ügyvédök vagy megbizottjok részére szóval adhatnak meghatalmazást; mi a jegyzőkönyvbe bejegyeztetik. Ha a keresetlevélhez, vagy az eljárás alapjául szolgáló más beadványhoz szabályszerű meghatalmazás nem mellékeltetett, a beadvány a hiány kipótlása végett záros határidő kitűzése mellett visszaadandó. Ha az alperesért megjelent ügyvéd vagy meghízott az első határnapon szabályszerű meghatalmazást mellékelni nem tud, az eljárás folytatandó ugyan, de az ügyvéd vagy megbízottnak a pertárnok vagy biró által meghagyandó, miként a következő pertári tárgyalási vagy bizonyítási határnapon törvényes kellékekkel ellátott meghatalmazását mutassa be. Ha a sommás perben ujabb tárgyalási vagy bizonyitásfelvételi határnap nem szükséges : a bíró az ítélethozatal és meghirdetésre legfclebb 15 napra terjedő ujabb határnapot tüz, és a meghatalmazásnak akkorra leendő bemutatását hagyja meg. Ha az ügyvéd vagy megbizott a következő pertári, tárgyalási, bizonyítási vagy itélethirdetési határnapon szabályszerű meghatalmazását be nem mutatja, a fél ugy tekintendő, mintha meg nem jelent volna, s az 1868: LIV. t.-cz. 111. §-ának alkalmazása mellett hozandó ítélet. A szabálytalan megjelenés által felmerült költségtöbbletben az azt okozó ügyvéd vagy megbizott marasztalandó el. Sommás perben egyébiránt, ha a felek valamelyike helyett szabályszerű meghatalmazással nem igazolt ügyvéd vagy megbizott jelent meg, a bíróságnak a tárgyalás mellőzésével ujabb tárgyalási határnapot kitűzni jogában áll. 25. §. A 93. §. helyett. Sommás eljárás alá tartoznak: 1. Azon keresetek, melyek tárgya járulékok nélkül 500 frt összeget tul nem halad, vagy oly ingóságok iránt indíttatott, melyek helyett felperes 500 frtot meg nem haladó összeget elfogadni késznek nyilatkozik, a mennyiben a keresetek külön ügybirósághoz utasítva nincsenek. 2. A pertárgy értékére vagy összegére való tekintet nélkül: a) Okiratokban bárminő jogezimen feltétlenül kötelezett határozott összeg iránt, vagy bizonyos fajú helyettesithetö ingó dolgoknak határozott mennyisége iránt indított kereset, ha ezekre nézve a sommás eljárás okmányilag kiköttetett; b) a nő és gyermek részére ideiglenes tartás és lakás kirendelése iránti keresetek, a váló házastársak között, ugy a törvénytelen gyermek tartása iránti keresetek; c) két évnél nem régibb kamatok, életjáradék, tartási és élelmezési kötelezettség teljesítése iránti keresetek, ha a főkötelezettség okiraton alapszik; d) a lakbérleti viszonyból felmerülő minden keresetek; e) két évnél nem régibb haszonbér megfizetése iránti keresetek, ha a haszonbérleti viszony fenállását Írásbeli szerződés igazolja; /) haszonbérlet tárgyának átadása, vagy abból való elmozdítás iránti keresetek a szerződés lejárta, a bérfizetés elmulasztása vagy oly föltételek nem teljesítése vagy megszegése miatt, melyek teljesítése a haszonbérlet megszüntetésének terhe alatt írásbeli szerződésben kiköttetett; g) a bérleményen levő épületek föntartása, | valamint minden más kötelezettség teljesítése iránti keresetek a haszonbérlet tartama alatt és a haszonbérlet lejárta után hat hónap alatt, ha a kereső félnek joga Írásbeli haszonbérleti szerződésen alapszik; h) a haszonbérlet tartama alatt azon keresetek, melyeket a haszonbérlő a haszonbérbe adó ellen a bérlemény nem használhatása, vagy a haszonbérbeadó a haszonbérlő ellen a bérleménynek nem a megállapított föltételek szerinti használata miatt indit; ha a haszonbérleti viszony Írásbeli szerződés által van szabályozva; i) mindennemű határjárási, mesgycigazitási és birtokháborilási keresetek, melyekkel azonban a tulajdonjog iránti kereset össze nem köttethetik; k) munkabéri vagy szolgálattétel iránti szerződésből kifolyó, a munka vagy szolgálati bér megfizetését, a munka vagy szolgálat teljesítését, a szerződési viszony megszüntetését tárgyazó azon keresetek, melyek az iparhatóságok hatásköre alá nem tartoznak, ugy szintén a fuvaros és a fuvart fogadó fuvarbér megfizetése iránt felmerült keresetek; l) fogadósok és utasok között az ellátási viszonyból támadt kereset az utasnak helyben tartózkodása ideje alatt; m) azon egyes esetek, melyekben az 1868: LIV. t.-cz. és jelen törvény sommás eljárást rendel. 26. §. A 95., 96. §§. helyett. A törvény által a sommás eljárásra utasított ügyeket rendes perutra áttenni nem lehet. 27. §. A 99. §. helyett. Sommás eljárásban, ha a biró kifogásnak helyt adott, az ellen felperes felfolyamodással élhet; alperes ellenben, ha kifogása elvettetnék, panaszát csakis az itélet elleni felebbezésben terjesztheti elő. Rendes eljárásban az illetékességi kifogás tárgyában hozott végzés ellen, akár adatott hely a kifogásnak akár nem, bármelyik fél élhet felfolyamodással. 28. §. A 110. §. után következő uj §.: Az első folyamodásu bíróságok ítélethozatala előtt szintén jogosítva vannak a tárgyalás kiegészítését és további bizonyítási eljárást rendelni. Az eljárás ez esetben is az 1868: LIV. t.-cz. 110. §-ban megállapított módon történik. 29. §. A 113. §. helyett. Ha a tárgyalásra illetőleg a perfelvételre, vagy a további pertári határnapokra egyik fél sem jelent meg, az iratok sommás eljárásban azonnal, rendes eljárásban pedig a pertárnoknak 3 nap alatt beadandó jelentése folytán irattárba tétetnek. Az elmulasztott tárgyalási vagy pertári határnaptól számitott egy év alatt a pernek folyamba tételét bármelyik fél kérheti, s ha ezen idő alatt ilyen kérelem a felek egyike részéről sem adatott be. a per megszűntnek tekintendő. 30. §. A 117. és 118. §§. helyett: A tárgyalás azzal veszi kezdetét, hogy a keresetlevél vagy a szóbeli panaszról felvett jagyzőkönyv felolvastatik, s ennek netaláni kiigazítása vagy módosítása jegyzőkönyvbe iktattatik. A tárgyalás a biró által akként vezetendő, hogy a feleknek a vitakérdésre vonatkozó előterjesztései és bizonyítékai a jegyzőkönyvbe kimeritően felvétessenek. Mindenekelőtt alperes szólittatik fel a védelmére szolgáló ténykörülmények és bizonyitékok előterjesztésére, s azután az alperes által előadottakra felperes s a mennyiben szükségesnek mutatkozik, erre ismét alperes hallgatandó meg. A biró a feleknek a ténykörülményekre és bizonyítékokra vonatkozó előterjesztéseit lényegileg egész terjedelemben, a jogi kifejtéseket pedig lehető rövidséggel jegyzőkönyvbe igtatni, s a felek vagy képviselőjökhez intézett kérdések által oda hatni köteles, hogy a döntő körülmények tisztába hozassanak, a valódi tényállás kipuhatoltassék, a felek szükséges bizonyítékaikat előterjeszszék, s az ellenfél által ajánlott bizonyítékokra nyilatkozzanak. Sommás eljárásban hallgatagul beismertnek csak azon állítás vétetik, melyre az ellenfél a biró által hozzá e részben intézett kérdés daczára nem nyilatkozik. A félnek azon nyilatkozatát, hogy valamely tényről tudomása nincsen, csak akkor lehet tagadásnak tekinteni, ha azon tény nem a nyilatkozó félnek saját cselekménye, s illetőleg arról saját tapasztalatából tudomással nem bir. Nem jogtudó feleket a biró a bizonyítás terhe és a bizonyítási eszközök iránt felvilágosítani köteles. Ha valamelyik fél a tárgyalásra megjelen ugyan, de a hozzá intézett felszólitás daczára védelmét elő nem terjeszti, ugy tekintendő, mintha meg sem jelent volna. Ugyanez áll azon félre, a ki a tárgyaláson megjelent ugyan, de a biró engedélye nélkül, a védelem előterjesztése nélkül eltávozott. Ha valamelyik fél a védelem részbeni előterjesztése után távozik el, vagy vonakodik további védelmét előterjeszteni, a tárgyalás az ellenféllel tovább folytattatik s az ügy a részben előterjesztett védelem figyelembe vételével döntetik el. 31. §. Ha a biró valamely személyesen jelen nem levő fél megkérdezését szükségesnek látja, ezen felet személyes megjelenésre idézheti. Az első tárgyalásra meg nem jelent fél személyes megjelenésre nem idézhető. Ha a személyesen megidézett felet a megjelenésben valamely elfogadható ok akadályozza s ezt bejelenti, a meghallgatás lakásán a biró által eszközöltetik; ha pedig a fél más bíróság terűiétén lakik vagy huzamosan tartózkodik, a meghallgatás végett a hely bírósága kerestetik meg.