Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1877 / 30. szám - Közigazgatási biráskodás. [9. r.] - Örökösödési jogunk törvényhozási szabályozásához. A magyar tud. Akadémia által dicséretre méltatott pályamű. Írta Dr. Teleszky István. Budapest. Eggenberger Nándor bizománya. 1876. [Könyvismertetés]
— 239 _ tási bíráskodásról, akkor mindig a szövetségi tanács és nem a szövetségi törvényszék kezében van az. A szövetségi törvényszék létesitésére vonatkozó articulusa') az alkotmánynak a szövetségi tanácshoz utalt ügyeket különösen >Ad m i nis tr a ti vs tr eitigkeiten« nevezi. Midőn a szövetségi tanács és szövetségi törvényszék közötti illetékesség vitás, akkor a szövetségi gyűlés dönt. Az alkotmány 102. art. szabályozza a szövetségi tanács illetékességét. Azon esetek, melyek a szövetségi tanács elé jönnek, tulnyomólag politikai és közigazgatási természetűek. A szövetségi tanács | illetékessége bizonyos esetekre van korlátolva. Ha egyáltalában kérdésessé lesz, akkor a vélelem a szövetségi törvényszék illetékessége mellett harczol. A szövetségi tanács illetékességét kiterjesztó'leg magyarázni nem lehet. Az egyes esetek minősége analóg átvitelt kizár. A szövetségi tanács döntvényei a svájezi államjog fontos s dús forrását képezik s azért érdemük szerint nagy tekintélynek is örvendenek. Mindezek j daczára nincsenek megelégedve a szövetségi tanács jogszolgáltatásával s folytonosan panaszkodnak felette.9) A jogszolgáltatás egyaránt terhére van a szövetségi tanácsnak ép ugy mint a szövetségi gyűlésnek, mely utóbbi más, nevezetesen törvényhozási munkálatok által mindinkább s mondhatni nagyon is nagy mértékben igénybe vétetik. így könnyen megesik azután, hogy felebbezések a szövetségi tanácsok következő gyűlésében intéztethetnek csak el. Ehhez járul még azon körülmény is, hogy ha a tanácsok egybehangzó határozatot hozni képtelenek, kárba veszett az idő és a fáradság is. Ha a tanácsok a szövetségi tanács egy döntvényét elejtik, ez szükségképen csorbát ejt a szövetségi tanács tekintélyén. Azután még a szövetségi gyűlés nem is alkalmas arra, hogy a szövetségi tanács felett ellenőrzést gyakoroljon, mely szükségtelen is. Ezen bajoknak elejét vehetni az által, hogy a szövetségi tanács megelőző nyilvános tárgyalásainál hozott döntvényeit f elebbezhetetlen éknek ny ilvánitjuk. Egy két kamarából álló törvényhozó hatóság, mint a szövetségi gyűlés, nem ritkán nagyon nehéz s kényes közigazgatásjogi kérdések felett kénytelen dönteni s ítéleteket megmásítani vagy megerősíteni, pedig a törvényhozó hatóság valamennyi tagjainál legkevésbbé sem lehet a matériáié teljes ismeretét feltételezni avagy azt, hogy a megvitatandó vitapontokba jogászilag behathasson. 3) A szövetségi tanácsa szövetség legfelsőbb végrehajtó s vezérlő hatósága, mely hét tagbób áll.1) A szövetségi tanács tagjai a szövetségi gyűlés által választatnak három évre mindazon svájezi polgárok közül, kik a nemzeti tanács tagjaiul megválaszthatók. ') Art. 113, Alin. 2. J) L. L a n d g r a f f i. cz. i. hely 117. 1. ;) íj. B 1 u m e r i. besz, id. hely, 26. 1. *) Art. 93. j Ugyanazon cantonból azonban egy tagnál több nem választható.l) A nemzeti tanács mindenkori megújításánál a szövetségi tanács megújítása is bekövetkezik. Az időközben megürült állomások a szövetségi gyűlés legközelebbi gyűlésénél a hivatali tartam még hátralévő részére ismét betöltetnek. A szövetségi tanács tagsága összeférhetetlen más hivatallal, akár a szövetség, akár a canton szolgálatában, ép ugy más hivatás vagy ipar üzése tilos.2) A szövetségi tanácsban a szövetségi I elnök elnököl, ki, ép ugy mint az alelnök, az egyesült tanácsosok által a tanács tagjai közöl egy év tartamára választatik. A visszalépő elnök a legközelebbi évben sem mint elnök, sem mint alelnök nem választható. Ugyanazon tag két közvetlenül egymásra következő évben nem fogadhatja el az alelnöki hivatalt.5) A szövetségi elnök és a szövetségi tanács többi tagjai évi fizetést húznak a szövetségi pénztárból.1) Hogy érvényes itélet hozathassák, a szövetségi tanács legalább is négy tagja kell, hogy jelen legyen.5) A szövetségi tanács tagjai a szövetségi gyűlés két részének tárgyalásainál szavazati joggal birnak s azonkívül egy tárgyalás alatt lévő tárgyat illetőleg indítványtétel jogával birnak.6) A szövetségi tanács a jelenlegi alkotmány korlátain belül következő jogokkal s kötelességekkel bír: 1. 0 a szövetségi ügyeket a szövetségi törvények és szövetségi határozatokhoz képest vezérli. 2. Felügyel a szövetség alkotmányának, törvényei s határozatainak megtartására, valamint a szövetségi concordatumok7) szabályaira s ezeknek kezelésére magától vagy benyújtott panaszok folytán a szükséges intézkedéseket megteszi, a mennyiben oly felebbezések feletti ítélethozatal nem a szövetségi törvényszékhez lett utasítva. 3. Felügyel a megyei alkotmányok biztositékára. 4. Törvényjavaslatok s határozatokat terjeszt a szövetségi gyűlés elé s véleményt ad azon indítványokat illetőleg, melyek a szövetség tanácsaitól vagy a megyéktől hozzá terjesztetnek.8) 5. Végrehajtja a szövetségi törvények i s — határozatokat, a szövetségi törvényszék ítéleteit, épugy mint a megyék közötti vitáknál kötött egyezségek vagy békebirói határozatokat. 6. Azon választásokat megejti, melyek sem a szövetségi törvényszék vagy más hatóságra nem ruháztattak. 7. A megyéknek maguk között avagy a külfölddel kötött szerződéseit megvizsgálja s jóváhagyásával látja el, a mennyiben megengedhetők. 8. A szövetség érdekeit külfelé meg') Art. 96. I ») Art. 97. 3) Art. 98. <) Art. 99. *) Art. 100. >•) Art. 101. 7) Az egyes cantonok között kötött államszerződések. Art. 102. védi, mint nevezetesen nemzetközi viszonyait s egyáltalában elintézi a külügyeket. 9. Megőrzi a Svájcz külső biztonságát, valamint semlegességének s függetlenségének fentartását. 10. Gondoskodik a szövetség benső biztonságáról, a csend és rend kezeléséről. 11. Sürgős esetekben jogosult a szövetségi tanács — a mennyiben a tanácsok nem lennének együtt — szükségelt számú katonaságot behívni s a felett rendelkezni, a szövetségi gyűlés halaszthatlan egybehivásának fentartásával, ha az egybehívott csapatok kétezer embert felülhaladnának, vagy ha az egybehivás három hétnél tovább tart. 12. Elintézi a szövetségi katonaügyet s a közigazgatás valamennyi ágait, melyek a szövetséghez tartoznak. 13. A megyék törvényeit s rendeleteit megvizsgálja, melyek jóváhagyására szorulnak; a megyei igazgatás azon ágait ellenőrzi, melyek felügyelete alá helyeztettek. 14. A szövetség pénzügyi igazgatásáról gondoskodik, a költségvetés tervezetéről s a szövetség bevételei s kiadásainak szám, adásáról. 15. A szövetségi igazgatásnak valamennyi hivatalnokai s alkalmazottainak ügyvitele felett a felügyelet őt illeti. 16. A szövetségi gyűlés rendes üléseinél mindenkor számol tevékenységéről, s jelentést tesz a szövetség belső állapotáról valamint viszonyairól külfelé, s azon intézkedéseket ajánlja figyelmébe, melyeket a közös jólét előmozdítására czélirányosoknak tart. Különös jelentéseket is kell tennie, midőn a szövetségi gyűlés vagy ennek valamely része ugy kívánná. A szövetségi tanács ügyei departements-ként az egyes tagok között elosztatnak. Ezen beosztásnak azonban egyedüli czélja az, hogy az ügyek vizsgálatát s elintézését előmozdítsa; a mindenkori döntvény a szövetségi tanácstól mint hatóságtól indul ki.') A szövetségi tanács és departements-jai jogosultak, különös ügyek számára szakértőket meghívni.2) A Svájczban a szövetség biztosítja a cantonal-alkotmányokat és pedig a nép szabadságát és jogait valamint a polgárok alkotmányszerü jogait ép ugy, mint azon joi gositványokat, melyeket a nép a hatóságokra ruházott.5) Ezen garantia következtében — ugy mond Blumer1) — minden svájezi polgárt azon megbecsülhetetlen jog illeti, hogy a szövetségi hatóságok interventióját felkérje, nemcsak, midőn szövetségi — és concordatum — szabályok, hanem akkor is, midőn a cantonalis alkotmányok határozott rendelkezései a hatóságok részéről figyelmen kivül hagyattak .... Csak ez által vált az alkotmányok biztositéka teljes igazsággá s ama jog annál ') Art. 103. =) Art. 104. 3) L. a iB u n d e s v e r f a s s u n g« 5. és 6. articulusait. *) L. : H a n d b u c h d e s s c h \v e i z e r i s o h e n Bundesstaatsrechtes (Scluirt'liausen, 1863.) I. kot. 148. s k. 1. s 309. s k. 1. *