Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 29. szám - Az angol jogreform. [3. r.] - Törvényjavaslat a polg. törvényk. rendt. tárgyában alkotott 1868. LIV. t.-cz. módosítása iránt. [1. r.]

— 234 — podik meg, vagy eltérő határozatok létezéséről értesül: e jogkérdést az ügy eldöntése előtt indokolt indítvány mellett az egyesült polgári tanácsok teljes ülése elé terjeszteni köteles. A teljes ülés által megállapított jogszabály az összes tanácsokat kötelezi. Ha azonban valamely polgári tanács utóbb felmerült esetben egyhangúlag a teljes ülési határozattól leendő eltérés mellett nyilatkozik: a jogkérdés^ ujabban a teljes ülés elé terjesztendő. Érvényes határozathozatalra a polgári tanácsok birái kétharmadának jelenléte igényeltetik. A teljes ülési tárgyak előadásának, a tanácskozás és szavazás rendjének, a határozat hitelesítésének és döntvénykönyv vezetésének s a döntvények közzétételének módozatait ő Felsége jóváhagyása alá terjesztendő szabályzattal a m. kir. Curia maga állapítja meg. Jelen szakasz intézkedései hasonszerüen alkalmazandók a kir. ítélő táblánál is azon ügyekre nézve, melyekben a kir. ítélő táblák másodbiróságilag véglegesen határoznak. 5. §. A 14. §. helyett: Ha akár az ügy minősége folytán hivatalból, akár a felek kifogása folytán a per folyama alatt valamely bíró illetéktelensége vagy érdekeltsége mondatik ki, ugy szintén akkor is, ha az érdekeltség csak a per folyamán állott be, az illetéktelen vagy érdekelt bírónak addigi eljárása és cselekményei semmisekké válnak, a felek tényei ellenben a per további folyamában is megtartják érvényöket. E szabály azon esetre is alkalmazandó, mikor a biróküldés szüksége csak az eljárás folyamában merül fel. Illetéktelenség esetében a periratok további eljárás végett az illetékes bírósághoz tétetnek át. Bírói érdekeltség esetében a további eljárás ugyanazon bíróságnál az érdekelt bírósági tag mellőzésével folytatandó, vagy a mennyiben szükséges, biróküldés végett az iratok a karmadbirósághoz hivatalból felterjesztendők. A 30., 31., 32., 33., 34., 35. §§. helyett: 6. §. Az általános bírói illetőséget alperesnek lakhelye, s ha több biróság kerületében bir lakhelylyel, ezek bármelyike, ha pedig az országban 1 akhelylyel nem bir, tartózkodási helye állapitja meg. Ha oly személynek tartózkodási helye is ismeretlen, ki előbb az országban lakhelylyel birt, annak állandó illetőségét előbbi utolsó lakhelye állapítja meg. A hadsereg, hadi tengerészet és honvédség tettleges szolgálatban álló tagjainak lakhelyéül állomási helyük tekintendő. Magyar honpolgárok, kik külföldön a területenkívüliség jogát élvezik, megtartják azon állandó illetőséget, melylyel az országban birtak. Ennek hiányában ugy tekintendők, mintha a főváros első kerületében tartanák lakhelyüket. 7. §. A nő, kivéve, ha férjétől elválasztatott, vagy ha a házassági kapocs bíróilag felbontottnak mondatott ki, a férj általános illetőségét követi, s azt mint özvegy is megtartja mindaddig, mig magának más lakhelyet nem alapit. A nem teljeskoruak és gondnokság alatt lévők törvényes képviselőjök általános illetőségét követik. 8. §. Közkereseti, betéti s részvénytársaságok , szövetkezetek s bányatársulatok, továbbá közintézetek, testületek, alapítványok és egyletek általános illetőségét, a mennyiben ez alapszabályaik által vagy más módon törvényes érvénynyel nincs különösen szabályozva, székhelyük, illetőleg ügyvezetésük helye állapítja meg. A köztörvényhatóságok s községek, valamint a kezelésük alatt álló alapok és alapítványok általános illetőségét a törvényhatósági bizottság, illetőleg a községi képviselő testület székhelye állapítja meg. A kir. kincstár és az állam kezelése alatt álló alapok és alapitványok általános illetőségét azon nyilvános közeg székhelye állapítja meg, mely a feDálló jogszabályok szerint az eset minőségéhez képest a kincstár képviseletére van hiTatva. 9. §. Az országban általános illetőséggel nem biró személyek elleni vagyonjogi igények iránti keresetekre nézve azon bíróságok mindenike illetékes, melynek kerületében ingatlan létezik, mely Talamely követelésüknek jelzálogául szolgál. Azon személyek ellen, kik gyári, kereskedelmi vagy iparüzlet folytatása végett lakhelyükön kivül teleppel bírnak, a telep üzletköréből folyó keresetek azon biróság előtt indíthatók, a hol a telep létezik. Azon személyek ellen, kik valamely gazdászati üzletet folytatnak, az ezen üzletből folyó keresetek a gazdasági üzlet helyének bírósága előtt indíthatók meg. 10. §. A szerződés teljesítése és érvénytelenítése, valamint a teljesítés elmulasztásából eredhető kártérítés iránti keresetek azon biróság előtt is indíthatók, melynek területén a szerződés a kikötés vagy a dolog természete, avagy a törvény szerint teljesítendő. Okmányban kötelezett készpénzbeli követelés iránti keresett a kikötött fizetési hely bírósága előtt is megindítható. Könyvkivonati es számlakövetelések két év alatt azon hely bírósága előtt perelhetők be, hol a könyvek vitetnek. 11. §. Kártételből és büntetés terhe alatt tiltott cselekményből származó keresetek a cselekmény helyének bírósága előtt, idegen vagy közös vagyon kezeléséből eredő keresetek a kezelés helyének bírósága előtt, a jelen törvény 25. §-ának d)—i) pontjában foglalt keresetek pedig azon biróság előtt is megindíthatok, melynek kerületében a bérlemény egészben vagy részben fekszik. Az ügyvéd azon kereseteket, melyek egyességileg kötelezett jutalomdiját, vagy nem peres ügyekben, avagy különböző bíróságok előtti peres ügyekben felmerült dijait és költségeit tárgyazzák, | saját általános illetősége előtt is megindíthatja. Sommás birtokháboritási, határjárási és I megyeigazitási ügyek az illető hely bírósága előtt I inditandők. Ha a kérdéses terület több biróság kerüle! tébe esik, a per ezek bármelyike előtt megin| ditható. 12. §. A 37. §. helyett. Az örökösödési perek, ben arra való tekintet nélkül: vajon szerződésből származott-e a kereset, vagy törvény avagy végrendelet jogezimén nyugszik, és az örökhagyó végakaratának teljesítésére vagy megszüntetésére van-e irányozva, — azon törvényszék itél, melynek területén az örökhagyónak utolsó rendes la] kása volt. Ha az örökhagyó az országon kivül halt el, I az örökösödési perek azon belföldi biróság illetéj késségét követik, melynek területén az örökhagyó legutóbb lakott; s ha e lakhelyet kitudni nem lehetne, vagy ha az országban sohase lakott, azon biróság lesz illetékes, melynek területén a hagyaték létezik. Ezen illetékes biróság előtt a hagyatéki hitelezőknek és a hagyományosoknak az örökhagyó vagy örökös mint ilyen elleni igényeikből eredő keresetek mindaddig megindithatók, mig a hagyaték egészben vagy részben a biróság kerületében létezik; de több örökös létében csak ugy, ha az osztály még meg nem történt. 13. §. A 49. §. helyett. Pertársaság esetében felperes az alperesek illetékes bírósága közül bármelyiket választhatja, de a főkötelezettet saját illetősége mellőzésével a mellékkötelezett irányában illetékes biróság elé vinni nem lehet. Több egyenlően illetékes biróság közül felperes szabadon választhat. 14. §. A hazai törvény által megállapított illetékességi szabályok külföldiekre is alkalmazandók. 15. §. Az 50. §. helyett. Hazai biróságok között felmerült illetőségi összeütközéseket az illető biróságok nyilatkozatainak bevétele után a kir. Curia dönti el. 16. §. Az 53. §. helyett. Eltérésnek a rendes birói illetőségtől nincs helye : a) telekkönyvi ügyekben; b) hitbizományi ügyekben; c) házassági s általában olyan ügyekben, melyek által házassági elválás czéloztatik; d) olyan perekben, melyeknél távollevő vagy gyámság és gondnokság alatti személyek, s a gyám vagy gondnok közötti jogviszony képezi a per tárgyát. 17. §. Az 57. §. helyett. Ha az 56. §-ban foglalt okok alapján valamely törvényszéknek elnöke, vagy annyi tagja ellen tétetik kifogás, hogy a többiektől a határozat hozatalára megkívántató szám ki nem telik, vagy ha a biróküldés más fontos oknál fogva czélszerünek mutatkozik : biróküldésnek van helye. A biróküldés jogát a kir. Curia gyakorolja. 18. §. A 65. §. után uj §.: Ha a kereset az 1868. LIV. t.-cz. 64. és 65. §§-ban meghatározott kellékekkel nem birt, vagy a biróság már a kQreset vagy más beadvány benyújtásakor észreveszi, hogy az a felek személyére vagy az ügy tárgyára, a jogczimre, a ténykörülményekre, vagy a kérelemre nézve homályos, határozatlan vagy érthetetlen: a biró a keresetet vagy beadványt kijavítás végett azonnal visszaadhatja s a kijavításra rövid záros határidőt rendel. Ezen határidő alatt kijavítva benyújtott kereset vagy I eadvány jogi hatályára nézve ugy tekintendő, mintha első ízben helyesen lett volna beadva. A határidő után kijavítva benyújtott kereset vagy beadvány, jogi hatályára vonatkozólag, ugy tekintetik, mintha előbb beadva sem lett volna. A 79., 80., 81., 82. §§. helyett: 19. §. Ha a sommás perbe idézett alperes egy harmadiktól pervesztés esetére szavatosságot követelhet, jogosítva van a szavatost a per folyamba tételéről értesíteni. E végből a szavatosság okait magában foglaló perbejelentési kérvényét az első tárgyalás előtt bármikor, vagy legkésőbb az első tárgyalás kezdetén a per bírájához két példányban írásban benyújtani vagy szóval előterjeszteni köteles. A perbejelentési kérvény mácodpéldánya, illetőleg a szóbeli előterjesztésről felvett jegyzőkönyv másolata a szavatosnak kézbesittetik. Ha a biróság azt látja, miszerint szavatosság esete forog fen, és a szavatos a kitűzött tárgyalási határnapig nem értesíthető, a tárgyalást elhalasztani, s az ujabban kitűzött tárgyalási határnapról a feleket és a szavatost értesíteni köteles. Ha a perbejelentés csak az első tárgyalásnál terjesztetett elő s felperes a tárgyalás elhalasztásába bele nem egyezik : a tárgyalás csak akkor halasztható, ha a körülmények azt mutatják, hogy alperes nem az ügy húzása miatt hivatkozik szavatosra. 20. §. Ha alperes a rendes eljárásban akar szavatosra hivatkozni, perbejelentési kérvényét a per bíróságához a perfelvételi határnapig bármikor beadhatja. A biróság e kérvényt felperes meghallgatása nélkül elintézi, s a kérvény Il-od példányának kézbesítése mellett a szavatost értesiti s esetleg, a mennyiben a szavatos az alperes által igénybe vehető 15 napi halasztás lejártáig valószínűen értesíthető nem lenne: legfőlebb 15 nappal későbbre ujabb perfelvételi határnapot tűz ki s erről a peres feleket is értesiti. 21. §. Ha szavatos a főügy tárgyalására vagy a perfelvételi határnapon megjelen s alperes védelmét elvállalja, a pert alperessel közösen folytatják ; ha pedig a szavatos meg nem jelen vagy megjelen ugyan, de kijelenti, hogy az alperes védelmét el nem vállalja, valamint akkor is, ha a perbejelentés a szavatos ismeretlen tartózkodása vagy más ok miatt kézbesíthető nem volt, a per a szavatosra való tekintet nélkül tovább folyik. Az alperes és szavatos közötti jogviszony a felperes által az alperes ellen indított perben el nem döntetik. A védelem elvállalásából a szavatos kötelezettségének elismerése nem következtethető. 22. §. A 83. és 84. §§. helyett. Azon személyek, kik önképviseletre nincsenek jogosítva, a törvényes képviselők által képviseltetnek. A jogi személyeket az igazgatóság vagy az alapszabályokban kijelölt közegek, a törvényhatóságokat az alispán illetőleg polgármester, a községeket az előljáró, a kir. kincstárt — a mennyiben külön szabály eltérő intézkedést nem tartalmaz — a kir. jogügyigazgatóság, a közalapítványokat pedig a kir. közalapítványi igazgatóság képviseli. (Foiyt ks*1 A magyar közjegyzők országos gyűlése. Arad, jul. 8. Bonts Döme a közjegyzői kamara elnöke a július 8-diki ülésben a következő indítványt terjesztette a kamara elé és azt a közjegyzői intézmény érdekében elfogadásra ajánlja: