Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 29. szám - Az angol jogreform. [3. r.] - Törvényjavaslat a polg. törvényk. rendt. tárgyában alkotott 1868. LIV. t.-cz. módosítása iránt. [1. r.]

— 235 >A kir. közjegyző intézmény ez évi július végével lételének hazánkban 2-ik évét tölti be. Két egész év lefolyása alkalmat nyújtott a gyakorlati élet terén hazánkban ez uj intézmény életképességének megitélhetésére és méltány latára. Kedvezőtlen nemzetgazdasági, kereskedelmi és forgalmi viszonyok között lépett az intézmény életbe és ezen viszonyok a lefolyt két év alatt időről-időre kedvezőtlenebb alakot öltöttek; ezenfelül az ország bíróságainál, az ügyvédi karnál, a közigazgatási hatóságoknál, a községek hivatalos közegeinél — kevés kivétellel — nem talált a várt sympathiára és támogatásra az ország törvényhozása által üdvösnek és szükségesnek tartott ezen intézmény. Mindamellett az intézmény életképesnek és magán-jogéletünkre üdvösnek, hasznosnak bizonyult. Aránylag jelentékeny eredményt mutat fel már is a lefolyt két év a magán jogügyletek, valamint a hagyatéki ügyek elintézésének terén is, azonban oly erős gyökeret még sem fogott az intézmény, hogy azt az ország minden vidékein teljesen meghonosultnak tekinthessük; az e tekintetben fenforgó akadályok és nehézségek azonban a törvényhozás és kormány által eloszlathatok. Vannak a közjegyzői törvénynek itt-ott hiányai, a melyeket a gyakorlati élet fedezett fel és melyek helyesbítést (rectifikátiót) igényelnek. A törvényhozás tagjai a közjegyzői törvény megszavazásakor az intézményt inkább elméletileg ismerték, annak gyakorlati hasznát és hatását a hazai közönség csak az utóbbi két év lefolyta alatt kezdette megismerni, a hazai jogászok csak ezen idő óta foglalkoznak azzal a gyakorlat terén, nem csoda tehát, ha a gyakorlat eredménye reformokat igényel. Azonban még mielőtt a gyakorlati élet terén az idő elegendő alkalmat szolgáltatott volna a hiányok észlelésére s a javítások szükségeinek megállapítására, mielőtt a kormány az intézmény gyakorlati fejlődéséről, az ügymenet terjedelméről és correctségéről, a létrejött közjegyzői okiratoknak a magán-jogéletre beható hasznosságáról, azok által a pereknek kevesbitéséről meggyőződést szerzett volna; mielőtt a kormány a közjegyzői működés terén felmerült mozzanatokról és az intézmény fejlődését vagy stagnálását kitüntető statisztikai adatokat beszerezte volna, az országba bevett közjegyzői intézmény egy ujabb törvényjavaslattal, »a gyámügyi törvényjavaslattal ennek a VI. fejezetében foglalt dispositióival nem direct, hanem kerülő uton — fenállhatásában támadtatik meg. A közjegyzői díjszabályzat is igényel némi javítást, különösen annak a bírói megbízotti minőségre vonatkozó részében, mely bő alkalmat szolgáltatott némely bíróságoknak a közjegyzők hátrányával járó magyarázatokra. És ami fődolog, a közjegyzői törvény 210. §-a kötelezi az igazságügyi minisztert, hogy a törvény hatályba léptétől számítandó 3 év után a közjegyzői dijak szabályozása iránt törvényjavaslatot terjeszen az országgyűlés elé. Ezen határidőből még csak egy év hiányzik. Mindezek oly mozzanatok, melyek az intézmény érdekében szükségessé teszik az ország összes közjegyzőinek éberségét és tevékenységét. Ki van leginkább azon helyzetben, hogy a közjegyzői törvény és a díjszabályzat egyes hiányait a gyakorlati élet terén észlelhesse, felfedezhesse? és ki lehet arra leginkább hivatva, hogy a tapasztalat nyomán észlelt hiányokat és a gyakorlati élet követelményeinek teljesen meg nem felelő, a törvényben és díjszabályzatban foglalt intézkedéseket a kormány és törvényhozás előtt felfedezze, a hiányokra rámutasson, a javítást és tökéletesbitést javasolja ? Senki más, mint az intézmény közegei, a közjegyzők. Mert nyíltan kimondhatjuk, tett tapasztalások után, hogy a közjegyzői törvény elméleti tanulmányozásával sem foglalkoznak bíráink és ügyvédeink, annál kevésbbé tanulmányozzák annak gyakorlati alkalmazását, amit egyébiránt — tekintve azon terjedelmes és bő anyagot, mely már a birák és ügyvédek saját szakmájába és hivatásaiknak körébe esik, — csodálni nem is lehet, míg a közjegyzők foglalkozását és hivatását kizárólag a közjegyzői törvény és annak gyakorlati alkalmazása képezi. Minő uton volna tehát eredményezhető, hogy az említett hiányok és szükségelt javítások a közjegyzők által a kormány és törvényhozás előtt felfedeztessenek, megismertessenek. Az országban lévő kir. közjegyzői kamarák és az országban lévő közjegyzők összeségének véleménynyilvánítása, a tapasztalatokra vonatkozó adatok gyűjtése és előterjesztése utján. E czélra a magyar közjegyzők országos gyűlését tartom czélszerünek, sőt szükségesnek. A tudomány majdnem minden szakmájának tagjai országos gyűlésekbe alakultak, a tudománynak szakmájuk terén való fejlesztése és szakközegeik tevékenységének buzdítása czéljából; — így keletkezett a magyar országos jogászgyülés, igy a mérnökök és építészek évi országos gyűlése, igy az orvosok ós természettudósok évenkinti országos gyűlése, stb. Mennyivel indikáltabb és szükségesebb reánk közjegyzőkre, illetve az intézményre nézve az ily országos gyűlés, a midőn intézményünk életének zsenge korát élve — gyámolitásra és öntevékenységre van szüksége. Én tehát a magyar kir. közjegyzők országos gyűlését hozom indítványba. A közjegyzők országos gyűlésének feladata lenne: az országban lévő közjegyzői kamaráktól előzőleg beszerzett adatok nyomán elkésziteni és megállapítani a statisztikát a közjegyzői működés két évi eredményéről, a közjegyzői törvény egyes szakaszainak reformálására vonatkozó javaslatot megállapítani, a törvényhozás elébe terjesztendő díjszabályzat iránti törvényjavaslathoz véleményt nyilvánítani s ezeket valamint a közjegyzői intézmény érdekében előterjesztendő más indítványait az igazságügyminiszter úrhoz és esetleg az országgyűléshez felterjeszteni. Ha indítványom életre való, méltánylásra és viszhangra talál: azon esetre egyedül Budapestközjegyzőitéskülönösenabudapestikir. közjegyzői kamarát tartom hivatottnak a kezdeményezésre, a gyűlés helyének és idejének meghatározásra, az országos gyűlés összehívása, a programm megállapítása, az országos gyűlés létrejövésének és megalakulásának stb. czéljára szükséges intézkedéseket megtenni. Hogy helyes volna-e a közjegyzők országos gyűlését az évi országos jogászgyüléssel összekötni, vagy azt önállólag rendezni (én az utóbbi nézet mellett vagyok), azt meghatározni szintén a kedvezményezők feladata leendne. Ezen indítványomnak elfogadását ajánlom a a t. kir. közjegyzői kamarának, és annak elfogadása esetében indítványozom továbbá: méltóztassék az összes, az országban lévő kir. közjegyzői kamarákkal ebbeli határozatát közölve, azokat az indítvány hasonló elfogadására és támogatására, a budapesti kir. közjegyzői kamarát pedig arra is felkérni, hogy az indítványozott országos gyűlés létrejövetele érdékében kebeléből a további szükséséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék*. Jelen indítvány egyhangúlag és helyesléssel elfogadott és a budapesti királyi közjegyzői kamara ezen indítványnak elfogadása és annak lehető mielőbb leendő foganatba vétele, a többi az országban lévő királyi közjegyzői kamarák pedig annak hasonlóképeni elfogadása és támogatása végett megkerestetnek. (Helyeseljük az eszmét, és kívánatosnak tartjuk, hogy a közjegyzői gyűlés oly időben hivassék össze, miszerint a tanácskozásai az országos jogászgyülést közvetlenül megelőző vagy követő napokon tartathassanak. Szerk.) Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága Hoffmann Lajos kalocsai ügyvédet pest megye központi árvaszékének feljelentése folytán kötvények behajtásánál és visszaszolgáltatásánál elkövetett kötelességszegés miatt Írásbeli feddésben marasztalta el. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Matolay Vidor homonnai lako« ' ügyvéd, kamarai választmányi tag, elhalálozása folytán » kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett, s irodája részére gondnokul Lukovics Géza homonnai ügyvéd rendeltetett ki. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Szentsák Ferencz ügyvéd lakását Kassáról Zsadányba tette át. A gyula-fehérvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Filip György gyula-fehérvári lakos ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. A miskolczi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Fodor Ferencz mezőkövesdi és Terhes Lajos rima-szombati lakos ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag felvétettek, ellenben Kuna Jenő ügyvéd, kir. aljárásbiróvá történt kineveztetése folytán, Mogyorósy Imre cserép-falusi lakos ügyvéd pedig önkénytes lemondása következtében, a fenti lajstromból kitörültettek. A miskolczi ügyvédi kamara részéről ezennel Í

közhírré tétetik, miszerint Pály Bálint és Mácsay Mihály miskolczi lakos ügyvédek elhalálozván, nevök a kamarai , lajstromból kitörültetett, s az előbbinek irodája részére Szabó Gábor, az utóbbiéra nézve pedig Pallaghy Béla miskolczi ügyvédek rendeltettek ki gondnokul. A miskolczi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Tirscher István ügyvéd lakását Rimaszombatból Rozsnyóra tette át. A szatmár-németii ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Stoll Béla, Katóka Sándor nagy-bányai és Papp Sándor nagy-somkuti lakos ügyvédek a kamara lajstromába felvétettek. A kolozsvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Baróthy Incze József kolozsvári lakos ügyvéd az ügyvédek lajstromába felvétetett. A szegedi ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Szikszay Dénes, Török Lajos h.-m.-vásárhelyi, és Enghi (Kispéter) Imre szegedi ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. A székesfehérvári ügyvédi kamara "részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Ferenczy Sándor baracskai lakos ügyvéd a szegedi kir. törvényszék f. évi február 21-én 9211/B. 76. szám alatt kelt ítéletével hivatalos hatalommali visszaélés és sikkasztás bűntényeiben bűnösnek mondatván ki, s 3 havi börtönre ítéltetvén, az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett. A győri ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Tary Endre volt mosonyi köz- és váltóügyvéd ezen kamara területéről való eltávozás folytán a kamara lajstromából kitöröltetett. A kecskeméti ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Diószeghy József kecskeméti lakos ügyvéd a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag , felvétetett. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint Moys István ügyvéd ellenében hamis vádaskodás miatt indított bűnvádi eljárás — jogos alap hiányából — beszüntettetvén, nevezettnek az ügyvédség gyakorlatától való felfüggesztése hatályon kívül helyeztetett. Az aradi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Omazta Elek b.-csabai ügyvéd elhalálozása folytán a kamara lajstromából kitörültetvén, egyidejűleg Omazta József b.-csabai közügyvéd a lajstromba felvétetett, és emiitett elhalálazott ügyvéd irodájára nézve gondnokul kirendeltetett. A debreczeni ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Soós István turkevei ügyvéd, elhalálozása következtében, a kamara lajstromából kitörültetett, s irodájára nézve Czihát Károly turkevei ügyvéd gondnokul kirendeltetett. Különfélék. — A bécsi „Juristiscbe Blátter"-ben olvassuk: * A magyar törvényhozásnak nem sokára a közigazgatási bíráskodással kellend foglalkoznia. A bureaukratismus elleni öröklött ellenszenvnél fogva a minisztériumoknak a különböző közigazgagatási ágakban hozott döntései folytonosan a legélénkebb támadások tárgyát képezik. Különösen a pénzügyminisztérium ügyészeinek gyakrabban nyersen kimondott igazságokat kell hallaniok, persze nagyon is gyakran semminemű logikával nem biró s a törvényes rendelkezésekkel ellenkező döntéseik felett. Különösen ha ez utóbbiak a magánjogi sphárába benyúlnak, akkor majdnem a hihetetlenséggel határos jogellenesség és önkény nyilvánul. A budapesti egyetem egy a közigazgatási bíráskodás feletti munkának, melyet Gruber Lajos irt, Ítélte oda az e tárgyban kiirt pályadijat. E munka az osztrák és a badeni parlamentnek a kérdésre vonatkozó tárgyalásaira támaszkodik, bőven használja P a n n művét s a német jogtudósoknak r majdnem valamennyi idevágó munkáit idézi. Ámbár az ismert nemzetgazdász Kautz tanár már előbb utalt műveiben a politikai jogszolgáltatás megszorításának szükségességére, mégis csak a legutóbbi időben lett az ország figyelme az igazságszolgáltatás ezen ágára irányozva. Az igaz, hogy az ősi szolgabiró-gazdálkodás visszaállításának kísérleteiben ellenkező áramlatok érvényesülnek ; azonban remélhető, hogy a józan ész diadalmaskodni fog s Magyarország is nem sokára közigazgatási bíráskodást nyer. Concha