Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1877 / 28. szám - A perrendtartási novella
— 224 — Francziaországbau nem vizsgálhatják meg a bíróságok a közigazgatási intézkedések törvényszerűségét, söt annyira megy az egyiknek a másiktól való függetlensége, hogyha a bíróságnak valamely jogi ügy eldöntésénél valamely közigazgatási intézkedés tartalma és értelme iránt kételye van, akkor nincs joga e felett ítélni, hanem az igazgatási hatóság nyilatkozatát kell meghallgatnia, és ez képezi Ítéletének alapját.1) A franczia közigazgatási bíráskodás franczia nézetek szerint magának a közigazgatásnak egy részét képezi, azért mert idegen bírói hatalomtól nem függhet; a közigazgatáshoz tartozik a törvények végrehajtása és a közjólét előmozdítására irányzott tevékenysége mellett a vitás kérdések feletti döntés is. Francziaország nem ismer közigazgatási keresetjogot, nem ismeri a hatóságoknak a törvényszék előtti bepanaszolását; Francziaországban az administratió önállóságát oly sérthetetlennek tartják, hogy ezáltal az egyes joga esetleg nem jnt teljes érvényre. Keresetről csak akkor lehet szó, ha valamely intézkedés nyilvános közigazgatási érdeket sért. Magánérdekek vagy a magánjog közigazgatási intézkedés általi megsértésének legtöbb esete csak a felsőbb hatósághoz intézhető folyamodással, a miniszter utolsó fokbani döntésével támadható meg, s ez az úgynevezett »voie graC i e U S e « . (Folyt, köv.) V jf f A perrendtartás! novella a jogászkörökben igen nagy érdeklődést keltett. Minthogy több oldalról vettünk felszólítást az iránt, hogy múltkori közleményünkben csak röviden érintett némely újításait bővebben ismertessük, a következőkben a javaslat végső §-ainak kimerítő vázlatát közöljük. A perrendtartás 516. §-a helyett jön : Ha a felhívott fél a keresetet megindítja, a törvénykezési rendtartás közönséges szabályai szerint kell eljárni. Ha pedig a felhívásra felelet adatik, a nyilatkozat elleniratnak illetőleg alperesi Tédelemnek tekintetvén, az ügy rendes perben külön jegyzőkönyvben, sommás perben pedig szóbelileg tárgyaltatik s ítélet által döntetik el, van-e felhívásnak helye vagy nincsen. Ha a felhívásnak hely adatik, egyúttal a felhívottnak az 1868. LIV. t.-cz. 132. §. szabályai szerint s az 515. §-ban érintett jogkövetkezmények terhe alatt keresetleyelének beadására illetőleg sommás ügyekben e helyett panaszának szóbeli előterjesztésére ujabb zárhatáridő tűzetik ki. Az ítélet ellen beadott felebbezé6nek a további eljárásra halasztó hatálya van. Ha az 1868. LIV. t.-cz. 565. §. szabályaihoz képest se a felelet se a kereset kellő időben be nem nyujtatik, vagy a jelen törvény 122. §-ában érintett ujabb határidő alatta kereset meg nem indíttatik : a bíróság a felhívó ujabb kérelmére a kérdéses jogot a felhívottra nézve itéletileg érvénytelennek nyilvánítja. 518—521. §§. helyett jön: Számadási viszonyokban, valamint a számadást követelő adhat be felhívási keresetet a végett, hogy az. a ki neki számolni tartozik, számadását zárliatáridő alatt mutassa be; ugy a számadó is követelheti, hogy az a kinek számadással tartozik, vagy helyeselje a számadást, vagy az ellen kifogái) A constituáló nemzetgyülekezet többek közt 1790. augusztus 24. még azon törvényt is bocsátotta közzé, melyben határoztatik: >que les juges ne peuvent troubler, de quelque ma. ere <jue ce sóit, les opérations des corps administratifs.t sait a kitűzendő határidő alatt terjeszsze elő. A számadás beadására intézett felhívási keresetben a felhívó legjobb tudomása szerint felszámítani köteles azon követelési összeget, melyben alperest marasztalni kívánja azon esetre, ha ez számadását nem terjesztené elő. Midőn a számadó fél számadásainak helyeslésére vagy kifogásolására intéz felhívási keresetet, tartozik keresetéhez számadását, és a bevételeket és kiadásokat bizonyító okiratokat mellékelni. Ha a jogosított felhívására a számadás előterjesztetett: az mint kereset tekintetvén, a számadás kérdése a rendes eljárás szerint tárgyaltatik és döntetik el. Ha a felhívott magát a számadásra kötelezettnek nem érzi, s a kitűzött határidő alatt ily értelemben nyilatkozik: nyilatkozata ez esetben elleniratnak tekintetvén, külön jegyzőkönyvben tárgyaltatik sitélet által döntetik el, tartozik-e a felhívott fél számot adni vagy nem. Ha a felhívott a törvényes határidő alatt számadását vagy a felhívási keresetre nyilatkozatát be nem nyújtotta, vagy azon határozat folytán, mely által a számadási kötelezettség megállapittatott, a kitűzött határidőben kórelmét elő nem terjesztette : a felhívó ujabb kérelmére, mennyiben a felhívási keresetre felhozott tények s állitások magának a felhivónak bizonyítékai által meg nem czáfoltatnak, a felhívott a felhívási keresetben foglalt kérelemhez képest itéletileg elmarasztalandó. Ha a számadónak felhívására a felhívott fél kellő időben nem felel: a számadó további kérelmére a számadás itéletileg helybenhagyottnak nyilvánittatik, s a számadó fél a további felelősség terhe alól felmentetik. Ha a számadónak felhívására a felhívott felel, s ebben a felhívás jogosultságát tagadja, illetőleg azt vitatja, hogy ő a számadást helyeselni vagy kifogásolni nem köteles, felelete elleniratnak tekintetik, s külön jegyzőkönyvben tárgyaltatván, ítélet által döntetik el, tartozik-e a felhívott fél a számadást helyeselni vagy kifogásolni. Az Ítélet ellen beadott felebbezésnek az ügy további folyamára halasztó hatálya van. Ha a felhívott fél a számadás helyeslésére vagy kifogásolására kötelezettnek mondatik ki, felhívottnak a számadás elleni kifogásoló keresetének beadására ujabb határidő tűzendő ki, s ha a kereset be nem adatik, a számadó ujabb kérelmére a számadás itéletileg helybenhagyottnak nyilvánittatik, s a számadó fél a további felelősség terhe alul felmentetik. Ha pedig a felhívott a számadás elleni kifogásoló keresetét akár az első ízben, akár a kötelezettség megállapításának jogerejü eldöntése után ujabban kitűzött határidőben beadja, ez a rendes eljárás szabályai szerint tárgyaltatik s döntetik el. Ezen keresetben a számadás kifogásolt tételei pontosan megjelölendők, s minden kifogásolt tételre nézve megfelelő kérelem terjesztendő elő. A számadások bevételi és kiadási tételei elkülönitendők, s ezek mindenike külön-külön folyó számokkal jelölendő meg. A számadások tételeinek folyó száma mindkét fél által a számadási per egész folyama alatt a számadás ellen beadott kifogásokban, a számadást kifogásoló keresetben, a további periratokban és a felébbviteli beadványokban pontosan megtartandó. Az 528. §. helyett jön: Az 1868. évi I. IV. t.-cz. 523. §-ának a) és b) pontjai esetében a tiz, illetőleg harmincz esztendő elteltét követő nap, a c) pont esetében pedig a halálveszélyt követő nap tekintendő az eltűnt egyén elhunyta napjául, s ezen nap az ítéletben naptárilag megjelölendő. A holtnak nyilvánítás azonban nem zárja ki annak igazolását, hogy az eltűnt előbb vagy később halt el, vagy hogy még életben van. Ez utóbbi esetben az, a ki a birói holtnak nyilvánítás alapján valamely vagyont vett birtokába, jóhiszemű birtokosnak tekintendő. Az 1868. évi LIV. t.-cz. 524., 525., 526. és 527. §§-nak intézkedései megfelelően alkalmazandók akkor is, ha nem holttá nyilvánítás, hanem az elhalálozás tényének tanuk általi bizonyítása czéloztatik. Ezen esetben, ha a halálozás megtörténet bizonyítottnak kimondatik, az ítéletben a tanúvallomások alapján az elhalálozás napja naptárilag megjelölve állapítandó meg. Az 533. §. után jön: Gondnokság alá helyezésnek, a kiskorúság meghosszabbításának és az atyai hatalom megszüntetésének kérdésében azon törvényszék jár el, melynek általános illetősége alá a kiskorú, a gondnokolt, vagy a gondnokság alá helyezendő tartozik. Ezen illetékességtől eltérésnek nincs helye. Ezen ügyekben az előterjesztett kérelem vagy gyámhatósági megkeresés alapján a törvényszék rendszerint a tényállást hivatalból nyomozza ki, hivatalból veszi fel a szükséges bizonyítékokat, s ezek megtörténte után az érdekletteket külön jegyzőkönyvi tárgyalás mellett meghallgatva, Ítélet által határoz. Ha a gondnokság alá helyezést az 1877. évi . . . t.-cz. 28. §-ának b) és c) pontja alapján az illető saját maga kéri, a kérelem vagy személy azonosságának igazolása mellett a törvényszék előtt szóval terjesztendő elő s veendő jegyzőkönyvbe, vagy bíróilag avagy közjegyzőileg hitelesített beadványba foglalandó. Ezen esetben a gondnokság alá helyezés minden további tárgyalás nélkül végzés által rendeltetik el. Ha a gondnokság alá helyezés az 1877. évi . . . t.-cz. 28. §. a) pontja alapján vagy a b) és c) pont alapján, de nem a gondnokság alá helyezendő részéről kéretik: a jegyzőkönyvi tárgyalásra megidézendő az, a ki a gondnokság alá helyezést kérte, továbbá a gyámhatóság képviseletében a gyámügyész, a gondnokság alá helyezendő, s az a) és b) pont esetében az ennek részére kirendelt külön ügygondnok. Kiskorúság meghosszabbításának kérdésében megidézendő a gyámügyész, a kiskorú törvényes képviselője, s a kiskorúnak ezen eljárásnál való képviseletére rendelt külön gondnoka. Az atyai hatalom megszüntetésének kérdésében megidézendő a gyámügyész, az atya és a kiskorú képviseletére kirendelt ügygondnok. Az Ítélet mindezen érdekletteknek kézbesítendő, s felebbezési jog mindezeket illeti. Az 1877. évi t.-cz. 28. §-a a), b) és c) pontjainak eseteiben jogosítva van a törvényszék, ha a tényállás kinyomozása közben a késedelem veszélye mutatkoznék, az ítélet hozatala előtt a gondnokság alá helyezendőnek vagyonára hivatalból ideiglenes zárlatot rendelni, ezt foganatosítani, s illetőleg telekkönyvileg feljegyeztetni. Ha a gondnokság alá helyezés elsőbirósági Ítélettel elrendeltetett, az ideiglenes zárlat a veszélyre való tekintet nélkül hivatalból megrendelendő, foganatosítandó. Mindkét esetben az ideiglenes zárlat a hivatalos lapban haladéktalanul közzé teendő s a hirdetménynek előszöri beigtatását követő naptól kezdve a gondnokolt feltételesen a mennyiben a gondnokság alá helyezés jogerejü ítélet által kimondatik, cselekvési képességgel nem bir. Az ideiglenes zárlatot rendelő végzés ellen felfolyamodásnak helye nincsen. Ha az 1877 t.-cz 28. §-ánakb) ésc) pontjai alapján az illetőnek saját kérelmére rendeltetett el a gondnokság alá helyezés, a gondnokoltnak fel- vagy lemenő ágbeli rokonai kérelmet terjeszthetnek elő az iránt, hogy a gondnokság az 5 kérelmükre is elrendeltnek mondassék ki. Az 1877. évi t.-cz. 28. §. b) és c) pontjainak eseteiben, ha a gondnokság egyedül a gondnokolt saját kérelmére rendeltetett el, s ki nem mondatott, vagy kimondatni nem kéretett, hogy ez a gondnokoltnak fel- vagy lemenő ágbeli rokonai érdekében is elrendeltnek tekintendő: a gondnokoltnak bármikori kérelmére a gondnokság végzésileg megszüntetendő. Ellenkező esetben a megrendelt gondnokságnak úgyszintén a meghosszabbított kiskorúságnak megszüntetése ítélet által mondandó ki. Ezen esetekben két egyenlő ítélet ellen használt felebbezésnek is halasztó hatálya van. A birtokháboritási ügyekben követendő eljárásra nézve a következők rendeltetnek: 1. A ki valamely dolog vagy jog birtokában megsértetett, vagy a birtokból törvénytelenül kiüttetett: birtokháboritási keresettel folyamodhatik orvoslásért, vagy a birtokba való visszahelyezésért ; 2. A birtokháboritási keresetet három hónap alatt kell megindítani azon naptól számítva, a melyen a sértett félnek a háboritás elkövetése tudomására jutott. Egy év múlva a háboritás tényétől számítva a birtokháboritás miatt sommás eljárásnak többé helye nincsen. 3. A tárgyalás kizárólag az utolsó birtok s háboritás tenyéré és bizonyítására szorítkozik. A