Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 28. szám - Közigazgatási bíráskodás. [7. r.]

— 223 bázisán legalább első fokban létesített közigazgatási jurisdictió képes hathatós biztositékot nyújtani.') Helyesen jegyzi meg Gneist2) a nyilvános tevékenység kényszer-jellegére vonatkozólag: >Ein entsprechender Theil der öffentlichen Th&tigkeit gehört ebenso zu den nothwendigen Arbeiten, wie die Steuern zu den nothwendigen Ausgaben des Hausstandes. Unser Militar- und Schulzwang bedarf noeh der Erganzungdurch den Zwang zum bürgerlichen Ehrendienst, um zu den vollen Bedingungen der politischen Freiheit, d. h. der Bildung eines gesetzgebenden Körpers zu gelangen.« 3) A közigazgatási bíráskodás alakzatai Európában. I. A közigazgatási bíráskodás Francziaországban. A franczia contentieux-t csak a történelem segélyével érthetjük és magyarázhatjuk meg magunknak. Ez t. i. — ugy mond S t e i n — a központi királyság kétségbeesett harczának maradványa, melyet önállóságának megalapítása és fentartása végett a hübérjogból kiindult törvénykezés ellen vivott. Énnek következménye volt, hogy az állami jogok és érdekek feletti bíráskodás nem volt polgári bíróságokra bizható, mert ezek kétségtelenül mindig elitélték volna azt. Azért kénytelenült a végrehajtó hatalom a nyilvánjog feletti biráskodást egészen s kizárólagosan occupálni a azt saját orgánumai által kezeltetni. Ezen állapot a forradalom kitörése előtt már régen létezett; a forradalom mitsem változtatott azon, hanem törvényes formuláját állította fel, a régi rendszert az uj alapokon is fentartván. Ha a forradalom előtt Francziaországnak állami egysége a királyságban volt, a forradalom után az már a nemzetnél levőnek tekintetik: >la souveraineté appartient á la nation, elle est uneet indivisible«. Ezen forradalmi dogma magyarázhatja meg nekünk, hogy ! miért nem volt a bíróságokra bizható a nyilvánérd ekek feletti jurisdictió; ez magyarázhatja meg nekünk azon látszólagos ellenmondást, hogy ugyanazon törvényhozás, mely a jogegyenlőséget proclamálta, eximálta a közigazgatási hivatalnokokat a bíróság előtti bepanaszolhatás alól, mégha cselekvényeik tételes törvényekbe ütköztek is.4) Csak ugyanazon elv következetes kifolyása, hogy az illetékességi kérdések szintén nem a rendes bíróságokra ruháztattak. Ezen felfogást betetőzi a VIII. év 1799. decz. 13-án kelt constitutiójának 75. art.,5) mely következőképen hangzik: >) Ugyanott 200.1. =) K.-O. 42. 1. — L. még »Közig. Lapok* I. évf. 3. sz. Mészáros id. cz. 3) Ugyanott 45. 1. III. rész 15 fej. *) Az állami közigazgatásnak működéséből kifolyó s annak körébe tartozó jogok és kötelezettségek feletti bíráskodás oly esetben, midőn valamely magános a közig, közegnek eljárása által magát megsértve érzi, az úgynevezett közig, jogszolgáltatást (Adm.-Justiz) képezi. A magá- j nosokkal kötött szerződésekből a tulajdonjognak használa- | tából az állam és magánosok között támadható kölcsönös j jogok és kötelezettségek feletti bíráskodás ped.'g a szoros ; értelemben vett jogszolgáltatásnak köréhez tartozik. L. Csatskó: 6. s k 1. 5) L. E scher : Politik 581. s k. 1. »Man kann die I in dem Art. 75. liegende Beschrankung der richlerlichen Competenz nicht verkennen, um so naehr, als der Ausdruck »agents du gouvernement* auf's weiteste genommen und auf die subalternen Functionare in allén Zweigen der Verwaltung erstreckt wird*. íLes agents du Gouvernement ne peuvent étre poursuivis pour les faits relatiís á leurs fonctions qu'en vertu d'une décision du Conseil d'État«. Ezen rövid vázlatból is látható, hogy az igazgatás minden oldalról bástyákkal vette magát körül, melyek azt a bíróságokra nézve absolute hozzáférhetetlenné teszik, mely irányában a »noli me tangere« féle elv érvényrejutása felett féltékenyen őrködik az igazgatás, ha mindjárt a bíróságok természetszerű hatásköre ez által jogtalanul megnyirbáltatott is.]) Francziaországban a bíróságoknak cselekvősége egyedül a jogszolgáltatásra van szoritva, a közigazgatás körébe tartozó minden ügyek kizárásával; de a közigazgatási közegekről viszont nem mondhatni, hogy azok csupán csak a közigazgatási ügyeknek elintézésére volnának szoritva, mert a bíróságoknak mellőzésével oly ügye- 1 ket is intéznek el, melyek szorosan véve a biróságok köréhez tartoznak. A közigazgatási hatóság fentartja magának oly peres ügyek birói eldöntését is, melyek szorosan véve a bíróság köréhez tartoznának. Mindazon peres ügyek, melyeknél az államkormány mint ilyen és nem mint valamely magánjognak alanya (tulajdonosa vagy birtokosa) működött: a közigazgatási jogszolgáltatásnak tárgyát képezik ;2) vagy a biróságok elébe tartoznak oly ügyek, melyeknél az államkormány nem mint ilyen, hanem mint magánjogok alanya jő tekintetbe: a közigazgatási tények tartalma s értelme, ugy az ily tényből származható következménynek módja és köre iránt ítélni és dönteni a közigazgatási jogszolgáltatáshoz tar- ' tozik. Ha pl. kérdés támad: vajon valamely jószág az államé vagy magánosé-e, vagy ha valamely szolgálmány iránt magánbirtokos és az állam mint állami jószág tulajdonosa közt per támad, az eldöntés a törvényszéki jogszolgáltatáshoz tartozik. Az állammal kötött szállítási vagy munkateljesitési szerződésekből eredő jogkérdések eldöntése, a közigazgatási közegek által hivatalos eljárásuk folytán valakinek okozott kárnak megtéritése iránti per, a közigazgatási jogszolgáltatás köréhez tartozik.5) Francziaországban sok oly peres ügynek elintézése van a közigazgatási jogszolgáltatásnak fentartva, mely szorosan véve a törvényszéki jogszolgáltatásnak volna a dolog természeténél fogva átengedendő.'1) »Qu'il n'a jamais pu fairé comprendre cetté disposi- | tion t'e l'acte constitutionnel de Part. VIII. aux Amé- i ricains.« Tocqueville. I ') »Das öffentliche Recht geht hier noch immer in > den Begriff der Verwaltung auf.« L. Gneist K.-O. 119. 1. "') Die französiche Administrativ-Justiz legt den Entscheid von Streitigkeiten der Administiation mit ihren Contrahenten — Lirferanten, Unternehmern ti. s. n. — in die Competenz der Verwaltung selbst (der andern B a r t e i) ; eine Bestimmung, welche solide und rechtliche Miinner abschreckt, sich in solche Contracte einzulassen und daher dem Interessé der Verwaltung selbst schadlich ist. 1. E s c h e r : Politik 588. 1. — C o n c h a : 86. 1. 3) Lsd Csatskó: 9. s k. 1. *) C o n c h a (1. i. m. 86. 1.) szellemdus párhuzamot von a belga és a franczia közigazgatási bíráskodásnak szervezete között s kimutatja annak okát, hogy miért kell Francziaországban a magánjogot a közérdek alá helyezni, valamint a franczia közközig, bíróság függetlenségének lehetetlen voltát. Az említetteken kivül még következő tárgyak lettek szükségtelenül a civil biróságok j udicaturáj a alul kivéve: az állami tulajdonnak különös czélokra való szentelése, bányáknál a concessió terjedelme iránti határozás, a vállalkozó és a telektulajdonos közötti viszony szabályozása mocsárok kiszárításánál, az egyenes adók kivetése és alapjuknak kipuhatolása, a hivatalnokok nyugdíjigényei, az állami adósságból eredő jogok az állam ellen, különösen a nyilvános obligatióknak harmadik személyekre való átruházása, a politikai és választási jogok terjedelme és gyakorlásuk módja körüli kérdések; végre igazgatási cselekmények magyarázata feletti döntések, különösen szállítási és az állam által kötött más egyéb ügyeknél. A franczia közigazgatás csak az állammal mint ilyennel törődik első sorban, ha ez által a polgárok jogait és érdekeit háttérbe tolja is. A franczia közigazgatási bíráskodás feletti véleményünk az, hogy ott tulajdonképeni bíráskodásról szólani paradoxon volna,1) mert elmozdítható s függő hivatalnokokat csak nem illetheti a biró név, melynek fogalmi kelléke az önállóságot involválja. Azonban utánzásra méltó a franczia »közigazgatási bíráskodás «-nál alkalmazott eljárás, mely a szóbeliségen s nyilvánosságon alapszik s jogorvoslatokat nyújt. Közelebbről elmezve a franczia közigazgatást a legmegvetendőbb rendőri állam rendszerét fogadta elabirói elemektől való teljes elzái-kúzottsága által,2) mert saját ügyében biró. eltekintve attól, hogy oly ügyekben is bíráskodik, melyek Európa többi államaiban a rendes bíróságokhoz tartoznak, t. i. hivatalos eljsrásból keletkező magánjogi kérdések felett. A franczia justice administrative épenséggel nem bír a nyilvánjog feletti jurisdictió jellegével, hanem — mint látni fogjuk — egy testületi igazgatás ítéletével egyes, kivált magánjogi kérdések felett.3) Francziaországban a biróságok nem akadályozhatják és nem nehezíthetik meg a törvények végrehajtását, sem az igazgatás cselekvényei felett nem Ítélhetnek; ez az alkotmány egyik alapelve, mely onnét vette eredetét, hogy a régi parlamentek igényei által a végrehajtó hatalom rendeletei csak a törvényszéki jegyzőkönyvekbe való lajstromozás (en registrement) által nyertek általános érvényt. ') Alle Instruction dieser Streitfragen von untén herauf, sind ausschliesslich in den Handen der Verwaltung s-B ranchen: L. Gneist Kreis-Ordnuno119.1. ° s) »Es waltet in der fianzösichen jur. adm. der G esichtspunkt der Ordnung und Zweckmass i g k e i t, nicht der Charakter áer Rechtsschranke gegen die zeitigherrschende Staatsgewalt. Die ausschliessliche Besetzung dieser Behörden duroh entlassbare Verwaltungsbeamte und der Charakter des Verfahrens setzt sie ausser Stand, ein Schutzwehr ge g e n den W i 11 e n der zeitigen Machthaber zu werden. GneistK.-O. 118. s k. i. 3) A franczia állam egész fejlődése szerint a m agánjogon valóeroszaktétel az egésznek előnye végett egy természetes jellenség ; "ezen határozottan román és pogány természet fejlődése, mely a népsouverainitás fictiójában gyökerezik, csak még a tömeg, az államegésznek jogát s akaratát ismeri el s az egyesek mind csak ott számithatnak személyes jogra, hová az állam érdekeit már nem többé vagy még nem képes kitér" jeszteni. L. "W a g e n e r 415. s k. 1.