Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 28. szám - Közigazgatási bíráskodás. [7. r.]

— 222 — Minden hivatás s foglalkozás sajátságos következménye, hogy az avval foglalkozó gondolatmenetét s szellemirányát módosítja, reá mintegy különös bélyeget nyom, mely szelleme minden nyilvánulatáhan okvetlenül mutatkozni fog. így pl. az adóhivatalnok1) mindig a fiskus érdekeit fogja szem eló'tt tartani és az állam érdekére nézve eló'nyösb nézőpontnak fog hódolni ;2) ugyanazon esetben, melynél az ügyész kész vádpontjaival előállani, a védő ügyvéd minden nehézség nélkül fog rámutathatni az enyhitó' körülményekre, stb. Ehhez járul még azon körülmény is, hogy ha a közigazgatási törvényszéket csupán nyugdíjazott belügyminiszteri osztályfőnökökből és pénzügyminiszteri tanácsosokból állítjuk össze, egészen bizonyos, hogy ez urak nem egy könnyen mellőznének vagy érvénytelenítenének rendeleteket, melyeket vagy maguk bocsátottak ki, vagy melyek jogereje és fenállása alatt évekig szolgáltak, sőt megijednének attól, s pajkosságnak tekintenék, ily rendelet ellen küzdeni, mely ismeretük szerint némileg már szokásjoggá vált. Ezért nem várhatunk sikert, ha kizárólagosan volt közigazatási hivatalnokok judikálnak. Egy biró legelső kelléke, hogy a jogszabályokat és a belevágó életviszonyokat ismerje. Csak azok lehetnek közigazgatási birák, kik a közigazg. jog alkalmazásában és az igazgatási és rendőri hatóságok gyakorlatában jártasak, kik saját tapasztalatból tanulták megismerni a különnemű rendőri szempontok horderejét, a rendőrségnek az egyesek irányában való feladatát is, a közigazgatás feladatát a közjólét ápolására, kik sok évi gyakorlat által beleélték magukat az idevágó törvények szellemébe. Tehát az úgynevezett bel- s pénzügyi igazgatás köréből kell majd a hivatalnokokat a törvényszék betöltésére alkalmazni.5) Ezért nem várhatunk sikert, ha kizárólagosan volt birák judikálnak. Tehát csakis e két különböző szakismereteket föltételező factor cooperatiójától várható kielégitő eredmény; vagyis más szóval: azon birák, kik a közigazgatási törvényszéknél hivatvák ülni, oly formán vétessenek, hogy a közigazgatási érzék mellett a birói formai jogérzék is lelje képviseletét és kifejezését.4) Ezt ugy érni el, ha közigazgatási hivatalnokok és birák együttesen lehetőleg egyenlő számmal j u d i c á 1 n a k.5)") ') A pénzügyi hivatalnok »reinsten "Wassers<r. *) L. Bluntschl i-B r a t e r : i. in. XI. kötet. — H a r d 11 báró idézett beszédét. — »J o g t u d. Köz1 ö n y« II. köt. 29. sz. i. cz. 3) L. Gneist: »B1. f. adm. Praxis* 190., 191. 1. — Luthardt: 22. 1. «) L. III. rósz XV. fej. 5) Hy e báró (Sitz. d. Herrenb. am 23. Jánner 1875) hasonló értelemben azon indítványt tette, hogy minden senátusban az elnök és a szavazó tagok a birói karból vétessenek s a közigazgatási törvényszékhez való meghívásuk előtt legalább öt évi birói gyakorlatot legyenek képesek kimutatni. Ezen indítványt azonban elejtették. 6) >Wenigstens die Halfte dieser MitgliedermussdieQualifikation zum Richteramte habé n«. Hogy a közigazgatási érzék p r a e d o m i n á 1 á s a érvényesíttethessék, az elnök is a közigazgatási magasb hivatalnokok sorából vétethetik, mi által a közigazgatási elemnek a jogászi elem felett számbeli túlsúlya már eleve is biztosíttatik. A birói elemnek is jelenléte az előbbiekben emiitett nyomós okokon kivül azért is szükséges, mert csakis ezáltal tesz a közigazgatási törvényszék a jogoltalmat kereső közönségnél bizalomra s népszerűségre szert. Nem szükséges ugyan, hogy a törvényszék népszerűséget hajhászszon, azonban itt is alkalmazhatjuk B e n t h a m igaz szavait: >Nem elégséges, hogy az igazságszolgáltatás igazságos legyen, igazságosnak is kell látsz ani a !c Az igazságosság látszatával pedig csak akkor birand, s a közigazgatási törvényszék Ítéletei a nép véleményében s képzetében csak akkor birandnak teljes sulylyal, ha a szavazók többsége azon körökből vétetik, melyekben leginkább bíznak, hogy teljes függetlenséggel s tekintet nélkül a kormány szükségleteire svalamely más pártérdekre fogják ítéleteiket hozni. S ezen kört a birói kar hozzátartozói képezik, kik a jogot keresik, találják s szolgáltatják, kik ezt élethivatássá s kötelességszerű feladattá, mondhatni ép ugy kedélyük s jellemük, mint értelmük feladatává tették az évek hosszabb során át.') Ez képez azután reális biztosítékot az iránt, hogy valóban bíráktól birói nézet szerint is fog a közigazg. jog szolgáltathatni. Előbb említettük, hogy a független választott laicus elemek számbeli túlsúlyának segélyével létesített első fokú közigazg. törvényszéknek kell határozottan elsőbbséget tulajdonitanunk. A szabadelvű kormányok beismerik a nép részvétének szükségét5) a végrehajtásban, de különösen azt, hogy minde(L. az oaztr. közig, tsz ék létesítéséről szóló törvény 10. §. 4. bekezdését). A közig, tszéknél alkalmazott bírósági személyzet minőségének megállapítása az urak háza által báró H á r d 11 indítványára történt meg, mert a kormányjavaslat c-sak azt mondta ki általánosságban, hogy »a közig, tszék tagjait a minisztertanács javaslatára a császár nevezi ki«. (L. »K. V.« §. 11.) — A 13. §. 5. bekezdése hasonlóképen igy hangzik : »Von den einzelnenSenaten beigezogenen Katiién muss wenigstens dieHalfte ausMitgliedern, welche die Qualification zum Bichteramte habén, entnommen werden«. Azonban csupán a qualifikátió bírásának követelni é n y e nem elegendő, mert a doctrina s a gyakorlati élet követelménye, hogy a bírák fele tényleg a birói ka rból vétessék. A qualifikátiót bírhatja valaki, ki talán husz vagy még több évvel azelőtt letette a birói vizsgálatot a nélkül, hogy azóta csak valaha törvényszéki teremben megfordult volna is Ilyen emberek, kik azután az administratió széles árja által vitetik magukat, nem bírnak a biró formai jogérzékével, pedig épen ez az, mit a törvény intentiónál, midőn a tagok felénél a hivatalra való képesítettséget obligatorius módon stipulálja. — Egyedül az osztrák törvényhozásnak a törvény prácis szövegezésénél elkövetett mulasztásának róható fel, hogy a kormány e hiány felhasználásával valamennyi állást, egyetlenegy kivételével az admin. orgánumok köréből választotta. Valamenynyinek a birói praxis egy hét pecséttel elzárt könyv, azonban a törvény megölő betűjének eleget tettek e kinevezésnél! Szolgáljon ez tanulságul arr.i nézve, hogy minél világosabb a törvény szövegezése, annál kevésbbé sikerülend kibúvó ajtócskák segélyével olyan lépéseket tenni, melyek egy egész intézmény becsét devalválni s azt meghiúsítani képesek. L. »Neue freie Presse* 1876. évf. 4235. sz. s III. rész XIV. fej. — P a n n : Beitráge stb. 58. 1. ') L. B i z y s Ilye bárók beszédeit. — S. d. H.-H. am 23. Jánner 1875. a) L. »Budapesti Szemlet uj folyam XIV. k. 164. s k. 1. nek előtt a közigazgatási jurisdictió az önkormányzat hatalomkörébe') essék, de leginkább azért, mert az alkotmányos államkormányok rendszerében a fizetéses hivatalnokság már nem elegendő többé arra, hogy a jurisdictiónak a politikai pártok befolyása') ellen a szükségessé vált erősséget nyújtsa. Azért, mert az igazgatás concrét természettel bír, kell a szabályozandó viszonyokat ismerni közvetlen szemlélődésből, mit az igazgatottak közreműködésével alakult első instantia bir is.s) Nincsen kétség benne, hogy minél nagyobb mérvben vesz részt a község a nyilvános hatalom administratiójában, annál ritkábbak lesznek az esetek, hogy a közhatalom orgánumai által magánérdekek sértetnek. Különösen Angliában mutatta meg Gneist,4) hogy a végrehajtásnak polgári elemek általi kiegészítésének megvan az a jó oldala, hogy a rendőri hivatalnok-sereget kihágásoktól s túllépésektől megóvja a közbelépés lehetősége által. Míg az államhivatalnokokat nem hozzuk a népszerű elemmel, a laicus elemmel helyes, szerves összefüggésbe, addig az igazgatás terén segítve nem leend. Ezt a tudomány »a táradalomnak az állammal való összekötésének < nevezi; vagy mint a német doctrina mondja: »Die Übertragung der Sch öffenverfassung auf dic Verwaltung.<5) Badenben és Poroszországban az első instantiában, Poroszországban még a másodikban is, látjuk mindenütt, hogy a fizetés nélküli, tiszteletbeli államhivatal a fizetéses államhivatallal van öszszekapcsolva. Az igazgatási joghatóság közegei — úgymond Grneist6) — az alkotmányos államban nem állhatnak többé kizárólag hivatásszerű hivatalnokokból, ellenkezőleg szerves alakulásra van szükségük (tiszteletbeli tisztségek által) magának a társadalomnak köréből. Ebben az uj alakulásban fekszik a mai jogi államnak ^archimedesi pontja<. Egyedül a független birtokos osztályok közreműködése által válhatik a közigazgatási jurisdictió valóban függetlenné szemben a parlamenti pártokkal és a pártkormányokkal.7) A hivatásszerű hivatalnokságnak a fizetéstől függése chronikus tendentiát szül, hogy a rendőrséggel és valamennyi d i scretionar államhatalommal választási s pártczélokra visszaéljenek.8) Az arbitriir államhatalmak önkényes s pártszerü kezelése ellen egyedül az önkormányzat (helyesebben >önigazgatás<) !) L. Gneist: Kreis-Ordnung 211. 1. ') Ugyanott 165. 1. 3) L. III. rész, XV. fej. «) L. Englische Communalverfassung III. kiad. 512. 1. 5) Hasonló értelemben nyilatkozik Bluntschli (Staatsrecht: II. köt. 348. 1.) is : »Auch für die Organisation der Verwaltungsgerichte (eigentlicher : V e r w a 1tungsrechtliche Gerichte) ist eine Verbindung der Amts- und Berufselemente mit dem freien bürgerlichen Element wohlthátig zumal in erster Instanz.t 6) Gneist: Jogi állam 205. 1. 7) Gneist: K.-O. 167. s k. 1. 8) Ugyanott 199. 1.