Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 28. szám - Közigazgatási bíráskodás. [7. r.]

Hetedik évfolyam. 28. szarr\. Budapest, 1877. július 12. Wegjslen minden csütörtökön ; a „magyar jogászgyDIés" tartama alatt naponkint. MAGYAR A ténratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendík. THEMIS Szerkesztősé; : V. Nagy korona-utcza 14. ÍZ. jÍLŐFIZETÉSI ÁRAK (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérment« szétküldéssel) a „Magyar Themis"-re, az „Igazságügyi rendeletek tára" és a „Döntvények gyűjteménye" czimű mellékletekké együttesen: egész évre 10 forint, télévre ö forin t negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentes en, vidékről legezélszerűbbeu postautalvány útján küldendők, Kiadó-hivatal: IV. barátok tere 7. tz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVÉD-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. 1{ülbn mellékletek: a „^Döntvények gyűjteménye," és az „Jgazsác/ügyi rendeletek tára." Felelős szerkesztő: 3Dr. Payer László. Kiadó: az „.A.tlien.a.e-u.zn" részvénytársaság. TARTALOM: Közigazgatási bíráskodás. G r u b e r Lajostól. — A perrendtartási novella. — Az angol jogreform. Dr. Nagy Józseftől. — A német judikaturában. — Ismét a tőzsdebiróság. Major Kálmán budapesti ügyvédtől. — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Legközelebbi csödbejelentési határidők. — Kivonat a budapesti Közlönyéből. — (Csődök. — Csödmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet : A »Döntvények gyűjteményétnek egy ive. Közigazgatási bíráskodás. Gruber Lajostól. A közigazgatási törvényszékek betöltésénél követendő eljárás.1) Midőn a közigazgatási törvényszékek betöltéséről szólunk, akkor az államélet legsensibilisebb pontjainak egyikéről van szó, mert a jog utolsó biztositéka azon mérsékletben leend, mely a jogosult szervektől gyakoroltatik, hogy nemcsak pártemberek, hanem valódi igazságérzékkel biró férfiak hivassanak meg birákul. Bahr2) — a »Rechtsstaat« czimümunka szerzője — azt kívánja, hogy azon eminens fontosságú agendák tekintetbe vételével, melyekre a nyilvánjog felett ítélendő birák hivatvák, e törvényszékek ne egyoldalulag kizárólagosan az államkormánytól töltessenek be, hanem hogy a népképviselet ennél bizonyos mértékben szintén közreműködjék.3) Bahr e nézetének indokolására a következőket jegyzi meg: >Wenn zwei miteinander streiten und sich einigen Schiedsrichter zu wahlen, so wird keiner von Beiden, und ware er auch der Höchste und sein Gegner der Geringste, in Anspruch nehmen, dass er die Richter alléin ernenne.4) Wenn die Regierungsgewalt die hiezu berufenen Richter alléin ernennt, so liegt darin eine Bevorzugung, welche dem G1 a u') L. H a e r d 11 báró beszédét: »Sitzung des Herrenhauses am 23. Janner 1875*. — Holtzendorff: Kechtslexikon II. k. — Pann: i. m. 25. 1. — Báhr: Bechtsstaat 70. és 73. 1. — Weiske: Jordán czikke 153.1.— Brater: >Blátter für administrative Praxis* VII. k. 13. 1. — »TJ n s e r e Z e i t« VII, I, 504. 1. — Gneist: »Blátter für adm. Praxis* 190., 191. 1. — L u t h a r d t: i. m. 99. 1. — BluntschliBrater: Deutschei Staatswörterbuch XI. k. i. h. — »J o g t u d. Közlöny: II. évf. (1867.) 29. sz. V ü n c s czikke >A municipális biráskodás és a közigazg. igazságszolgáltatás*. ') I. m. 72. s k. 1. 3) Deák Perencz hasonló nézetet fejezett ki : »— — — A közp. bizottság visszhangozta több osztály óhaját s azon óhaját fejezte ki: hogy határozza el a ház, hogy az igazságügy miniszter egy felállítandó legfelső állambiróság iránt mielőbb törvényjavaslatot terjeszszen a ház asztalára.... É n oly állambiróságot óhajtok, a melynek fele részét az országgyűlés választja, másik fele részét ő felsége nevezi ki, s ezek együtt választják meg az elnököt*. — L. képv. h. napló 1869/72. II. 442. 1. ; országos ülés július 9. 1869. — Tisza Kálmán 1871. mart. 23. képh. beszéde. ') Ugyanott 73. 1. ben an ein völlig unp arteiisches Gericht niemals günstig sein w i r d c. Azonban soha sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy »az alkotmány terén lehet pártviszály, az igazgatás terén épenséggel nem szabad pártviszálynak léteznie. < ') A közigazgatási törvényszéknek a politikai áramlatoktól mentnek kell maradnia. Azon férfiaknak, kik a közigazgatási törvényszéknél ülnek és kik hivatvák a nyilvánjogot állandóan és szilárdan fentartatni, nem szabad párthullámzásoknak kitéve lenni, azért nem is szabad pártszempontból választatniok. Ilyeténképen joggal állítgatná valaki, hogy a közigazgatási törvényszék személyzetének a minisztériumokon kivül kell állania, és tőlük semmi tekintetben nem szabad függnie'); már pedig ha kizárólagosan a kormánytól függne a közigazgatási birák kinevezése, akkor a kormány jogosulatlan befolyást vehetne5) az ügyek eldöntésének mikéntjére és pedig egyszerűen kilátásba helyezett és valamely ügy kívánság szerinti eldöntésétől függő előléptetések4) által. E bajon épen segíthetni, t. i. az által, hogy a közigazgatási bíráskodást olyformán organisáljuk, hogy első fokban független választott laicus elemek5) ítéljenek a vitás közigazgatásjogi ügyek felett, mig második és utolsó fokban ki') L. U n g e r beszédét : Sitzung des Herrenhauses am 22. Janner 1 875. — Tisza Kálmán 1871. martiua 22. tartott képviselőházi beszédében szintén ezeu nézetn k adott kifejezést. ') Brater: >B1. f. adm. P r a x.« VII. k. 13. 1. 3) L. Ghyczy Kálmán országgyűlési beszédét 1871. martius 21-én. ') L. »Zeitschrift für Staatswissens c h a f t* 1876. III. Heft. : »TJeber denBechnungshof mit besonderer Bücksicht auf das deutsche B e i c b« anonym szerzőtől 512. 1. : »Eine Behörde, derén Mitglieder Veranlassung habén, sich um weitere Beförderung zu anderen I Behörden zu be w érben, ist nicht unabhangig I von derBegiernng, wenn sie aber in Klassen getheilt sind und vollends wenn auch noch mit Bemunerai tionen eingewirkt werden kann, so sind sie weiches Matériái in der Hand des Vorstandes nnd ihre U n a b h á ngigkeitisteitelPhrase*. Másutt: * — Es ist gerechtfertigt, wenn auf Beförderung von Mitgliedei n z u b e s s e r d o t i rI tenStellen bei anderen Behörden nicht zu rechI n e n i s t«. ' L. III. vész XV. fejezet. nevezett, de el mozdíthatatlan és a bírói függetlenség minden szükségszerű attribútumaival felruházott birák mint állambivatalnokok működnek. Ha a közigazgatási törvényszék bíráinak rangját és fizetését ép oly módon állapítjuk meg, mint a legfelsőbb törvényszék ') biráinál, ugy hogy azon birák, kik a közigazgatási törvényszék kikötőjébe jutottak — ha szabad magam ugy kifejeznem — mintegy a birói carriere tetőpontját érték már el, akkor nem kell többé félnünk, hogy az avancement per spectivája által valahogyan befolyásoltat hatnék a közigazgatási bíró a pártkormán} részéről, és akkor nem is forog semmi rationális ok fen, hogy a kormánynak a közigazgatási birák kinevezésére vonatkoz") exclusiv kinevezési joga valamiképen mndifikáltassék.2) Ha már az iránt tisztába jöttünk, kit illessen a közigazgatási birák kinevezésének joga, mely s néhai* controvers kérdés egv időre nagyban foglalkoztatta az elméket, akkor csak az képezendi még feladatunkat: megmutatni, mily szükségszerű qualifikátióval kell hogy bivjon a közigazgatási biró. Azt már előbb5) igyekeztünk kimutatni, mily viszásságokra vezetne, ha kizárólagosan volt közigazgatási hivatalnokok vagy egyoldalulag birák sorából vétetnének a közigazgatási birák. Az előbbiek a jogászi értelemben vett »jus strictum« iránt lennének érzéketlenek, midőn döntéseiknél kivételesen a »jogot* is kellene kizárólagos elvként szemügyre venni;4) mig ellenben ezek tulajdonképeni functiója és technikája valamely cselekvénynek törvény alá való subsumtiójában állván, képtelenek lennének a »czélszerüség« s »méltányosság* kívánalmait eléggé méltányolni.5)6) ') L. az osztrák többször id. törvény 10. §-át. a) »Die ökonomische Lage der Mi tgl ied e r mus so bestellt sein, dass sie weder auf Befördeningen zu rechnen, noch sich uin Bemunerationen zu bekümme) n braucben*. »Zeitschr. f. Staatsw.* s. évf. i. cz. 512. i. U. o. 513. 1. : »— Es ist das Mindeste, was in dieser Hinsicht gefordert werden kann, wenn man für di • Mitglieder die namliche und zwar durchaus dii gleiche Stellung und das Becht der Unentfernbarkeit in Anspruch nimmt, w i e für die d i obersten Gerichtshofs*. 3) L. I. rész III. IV. fej. ') B a h r : i. m. 70. 1. ») W e i s k e : i. h. 153. 1. b) »Unsere Zeit* i. h. 504. 1.