Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 26. szám - Közigazgatási bíráskodás. [5. r.]

— 208 — A nyomozási elv1) szerint a bíró a kereset előterjesztése után önállóan és a felektől függetlenül mindent hivatalból tesz, a mit csak az igazság kiderítése végett jónak és czélszerünek gondol.5) Minden határ túllépése és az államhatalomnak minden pártszerü kezelése a hatóságok részéről hivatalból kijavítandó, s már csak ezen okból is alkalmaz hatatlan a »tárgyalási maximac eí téren. A közigazgatási jogban egy tárgyilagos jogrendről van szó, mely nem függvén a felek indítványaitól és ezeken tul csupán a nyilvános jog s jólét kedveért kezelendő.5) Csak azon esetekben, melyekben czélszerüségi okoknál fogva tisztán magánjogi vitaügyek tartoznak a közigazgatás elintézésére, mint pl. cselédek és gazdák vagy munkaadók és munkások stb. között támadt vitáknál, lép a tárgyalási elv a nyomozási I elv (Ofncial-Maxime) helyébe. (1876: XIII. t.-cz. 115. s k. §§-ai, a cselédekre vonatkozó ált. intézk.). Kétségtelenül az egyes akaratától fog függni a közig, törvényszék előtt panaszolni,1) azonban a tárgyalás és az Ítélethozatal többé a felek dispositiójától nem tétethetik függővé. A közigazgatási perben a kereset a hatósági orgánumok részéről törvényellenes eljárást involvál, s ezért az államnak egyaránt ép ugy kötelességében mint jogában áll követelni, hogy ilynemű vita a biró eldöntése alá hozáss é k.5) Ha a per megindittatott és felperes időközben a keresetlevél folytán beállotthatáskövetkeztében panaszával viszszalép, akkor ugy mint a fenyítő eljárásban az államügyész, itt is a közérdek képviselője kell, hogy előzetesen a visszalépés megengedhetősége felett határozzon. Még sem közönyös — úgymond Kissling —, midőn pl. valamely keresetben állíttatik, hogy a pénzügyi orgánumok igazságtalanul vetik ki az adókat — vagy hogy bizonyos személyiségek a kormányszervektől törvényellenesen a védkötelezettség teljesítése alól felmentetnek. Talán azért, mert az ezen közigazgatási actusok által állítólagosán pártfogolt személyek arra bírják a felperest, hogy visszavonja keresetét, mert még ennek visszautasítása esetében is kellemetlenül érintetnek a tárgyalás által, azért talán a közigazgatás arra legyen kárhoztatva, hogy ily vád ellenében hallgatnia kelljen, holott a közérdek köve')Herczegh: i. m. 13. 1. 2) Ausztriában az állambiróság, a közigazg. törvényszék és a birodalmi törvényszék szintén a n y omozási elvet adoptálták az eljárásra nézve. CL. a miniszteri felelősségről szóló törvény 17. §-át és a birodalmi törvényszék szervezetéről szóló törvény 19. §-át). 3) »V. d. XII. d. J. t.« 4) !>Die Verwaltungsbescnwerde ist n u r e i n A ns t o s s für die Behörden um ex officio ein decretum justum zu erlassení. Ibidem p. 328. 5) Kissling: i. m. I. f. 22. 1. — E n d e m a n n : Das deutsche Civilprocessrecht 364. 1. — >,Z e i t s c h r i f t für Verwaltung« 1872. évf. 7. sz. — K a u t z : i. m. 512. 1. 3. j. telményének látszik lenni, hogy ilyenkor az elfogulatlan bíróság ítéljen az ügy felett.l) Vitás közigazgatási ügyekben meg kell a birónak engedve lenni, hogy hivatalból szerezzen magának világosságot minden körülmény felől, mely a vitás ügy viszonyaira vonatkozik ; képesnek kell lennie, hogy ne csak az alaki jogászi, hanem az anyagi igazságot is s a tényleges tényálladékot vehesse döntése alapjául.3)8) A felek jogosultak rendelkezni a jog, de BO ha sem az igazság felett.1) K kérdést illetőleg is lényeges elvi eltérés mutatkozik Stein és Gneist nézetei között. Mig az előbbi magánjogi gondolatmenetében azon felfogást vitatja, mely szerint a közigazgatási jogszolgáltatás m a g á n k < • r e s e t e 11 alapszik, és ebből folyólag természetszerűen csakis a tárgyalási maximát látja helyén lévőnek és alkalmazhatónak, addig ez utóbbi a felfogást különösen ellenzi és következetes deductióiban azon conclusióhoz jut, hogy a nyomozási vagy vizsgálati elv alkalmazandó a közigazgatási perben. A tőzsdebiróság kérdése az ügyvédi kamarák feliratai és a perrendtartási novella folytán ismét napirendre került. A következő két felszólalást vettük e tárgyban. A modern Augurokról. E lap június 21-iki számában ismertetve volt a polg. perrendtartás novellája, mely most egy enquete-ben fog tárgyaltatni. Kiterjed ezen novella a pesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabona-csarnokok külön biróságára is, és oly irányban kívánja reformálni az ezen bíróságok előtti igazságszolgáltatást, hogy 1. a hatáskör az eddiginél szűkebbre szorittatik; 2. az ügyvéd általi képviselet megengedtetik, és ') L. Badische R e g i e r u n g s v e r o r d n u n g vom 12. Juli 1864 §. 52 : »Der Vertreter des öffentlichen Interesses kann stets auf Erledigung einer anhángigen Sache dringen, auch wenn die Privátpartéién übereinstimmend erkláren, dass aie dieselbe beruhenlassenwollen*. — L. a többször i. osztr. törvény 34. §-át : »Das Ausbleiben der Betheiligten oder ihrer Vertreter steht der Verhandlung und Entscheidung nicht im\Vege«. — L. a Kreis-Ordnung 141. s k. §§-ait: »Die Ladung erfolgt unter der Vorwarnung, dass beim Ausbleiben der Partéién nachLage der Acten werde entsebieden werden«. — L. még e mii III. rész VI., XIV. és VII. fejezeteit. 2) A tényálladék belyes és tökéletes megállapítására szolgálnak a bevallás, bizottsági szemle, a szakértői lelet, tanuk kihallgatása, (különösen szakértőké), okmányok és a felek esküje. 3) A badeni törvény szerint a közigazgatási törvényszék maga veszi fel a tényálladék o t. Ugyanezt látjuk a Kr.-O. szerint a Kreis bizottságoknál és a közigazgatási törvényszékeknél is. — L. Gbyczy Kálmán 1871. martius 23. képv. besz. ') Felette fontos az uj porosz illetékességi törvény (vom 26. Juli 1876) 29. §-ának rendelkezése, mely következőleg hangzik : »Bei Eröffnung der Verfügungea und Beschlüsse der Verwaltungsbehörden sind die Betheiligten über die Rechtsm i 11 e 1 , die Fristen zur Einlegung derselben und über die Folgen der Versáumniss derselben zu b e 1 e h r e n. — — Die vorstehende Bestimmung rindet auf die Beseheide und Endurtheile der Verwaltungsgerichte entsprechende Anwendung«. — Erre vonatkozólag jegyzi meg P a n n : Beitráge zur Reform des Verwaltungsrechtes (Wien, 1877) 47. 1. 20. jegyz. : »Heute ist in Preussen eine solche Belehrung um so dringender nöthig, als bei dem complicirten Instanzenzuge, und der verschlungenen Competenz der Laie nur sehr schwer einen Ausweg aus dem Labyrinthe von Klags- und Beschwerde-Instanzen findet. E s s e t z t eben der Apparat einer durchgreifenden Rechtscontrolle entschieden einen hóhérén Grad von politischer Bildung vorausi. 3. a polgári törv- - ----esetekben az itélet végrehajtásának elrendelését megtagadhatja. Egyéb tekintetben pedig marad minden réginél. & E lap olvasói előtt nem szükséges mondani, milyen intéz mény ez a tőzsdebiróság, s a ki netalán nem volna eléggé tájékozva ez iránt, azt I e lapok mult évi folyamában e tárgyról közlött czikkeknek átolvasására kérjük, itt csak azt emelvén ki, hogy e bíróság tagjai jog- és törvénytudatlan kereskedők, gyárosok és börziánerek, kik nem az ország törvényei szerint, hanem egy ekként hangzó nevetséges phrazis szerint »1 egj o b b tudomás és lelkiismeret* Ítélnek a polgárok peres ügyeiben, s eljárásuknál a perrendtartásnak semmiféle szabályát megtartani nem tartoznak, | ítéleteik pedig minden perorvoslat, sőt még a rendes biró előtti birtokon kívüli fellépés kizárásával is végrehajthatók. Ezen biróság eljárásának reformjáról van tehát szó az emiitett novellában, és pedig a most említett irányban. A helyett, hogy Magyarország alkotmányának helyreállítása előtti időben egy alkotmányellenes kormány által felállított eme szörnyszülött, melynek ha volt létjoga, ugy az a bíróságok rendezése óta, de különösen a kereskedelmi törvény és eljárás életbeléptetése óta bizonyosan elenyészett, végképen eltörültetnék, és ezzel az első folyamodásu igazságszolgáltatási közegek szervezésének reformja egyelőre befejeztetnék, a novella elégségesnek tartja a továbbra is fentartandónak javasolt tőzsdebiróság hatáskörét megnyirbálni, egy már régen érvénybe lépett törvény intézkedését újra törvénybe felvenni és a perorvoslatnak egy eddig nem ismert különös nemét feltalálni. És ez neveztetik nálunk az igazságszolgáltatás javításának. Van ugyan nekünk egy a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényünk (1869. IV. t.-cz.), melyi ben többek közt kimondatik, hogy a birói hatalom • ő felsége a király nevében gyakoroltatik, hogy az ítélő bírákat a király nevezi ki, hogy a birói álló, mások betöltéséhez magyar honpolgárság és bizonyos qualificatió, de különösen jogi képzettség kívántatik, hogy továbbá a biró nem folytathat bizonyos foglalkozásokat, nem lehet tagja bizonyos testületeknek, egyleteknek, stb. és hivatali esküt is kell tennie. Van továbbá birói felelősségről szóló törvényünk is (1871. VIIL t.-cz.), mely meghatározza a hivatali bűntetteket, a fegyelmi vétségeket, ezek büntetését és az e körüli eljárást, valamint a vaI gyoni felelősséget is, hogy ekként az igazságszoli gáltatásra szoruló peres feleknek és a közszolgá! latnak érdekei megvédessenek még a bírák és bij rósági hivatalnokok ellenében is. De sem ezen fenálló törvények, sem a jog! tudomány vívmányai, sem az igazsá ^szolgáltatás t érdekei egy cseppet sem confundalják a mi korI mányunkat és codifikátorainkat abban, hogy még továbbra is fentartani javasoljanak iskolát sem I végzett s jog- és törvény tudatlan egyénekből álló, önkény szerint perorvoslatok kizárásával itélő, az ország törvényeit alkalmazni nem kötelezett, és mégis mindennemű felelősségen kivül álló oly állandó bíróságokat, melyeknek fentartása egyenesen az idézett törvényekbe, a tudomány vívmányaiba és az igazságszolgáltatás érdekeibe ütközik. Pedig az idézett, és még csak alig néhány év előtt hozott törvények talán csak el nem avultak ? A providentiális férfiú kormányra jutása óta azonban furcsa szél kezd fújni. Minden rosznak I okozói a tudósok, a kik az intézmények létrehozaI tálakor a tudományos theoriákat alkalmazták, a helyett, hogy az ország speciális viszonyait szem j előtt tartva, az »egyszerü józan ész« taná' csát követték volna. Már ezentúl másként lesz minden. Félre a tudósokkal és theoriáikkal. Éljen az egyszerű jó| zan ész. Különösen az »ügyvédek«, a »fiskálisok«, a j »prokátorok« takarodjanak. Most majd a régi szolj gabirák és táblabírák fogják a saját szájuk ize I szerint alkotott intézményekkel boldogítani az or| szágot és helyrehozni azt, a mit a prókátorok el' rontottak. A kormány sugalmazott lapjai dühög