Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 15. szám - A budapesti ügyvédi kamara választmániának jelentése a telekkönyvi törvényjavaslat tárgyában. [2. r.]

— 122 8éges nyelvezet volna; de nem tanácsos a nagy nemzeti munka elkészülését egy egyetlen ember képességétől, munkaerejétől és életétől függővé tenni. A második mód annyit jelentene, mint lemondani az egységes felfogás és nyelvezet minden biztositékáról. Csakis a harmadik mód nyújt biztos kilátást a czélnak nem nagyon messze időben való elérhetésére. Tanácsos tehát a munka végzése végett bizottságot alakítani, melynek számára 9 tag mutatkozik elégségesnek. Kétségtelen, hogy a javaslat közvetlenül a bizottság által nem dolgoztathatik ki; a bizottság mint collegium csakis az általános érdekű előzetes kérdéseket oldhatja meg, és ennek utána saját kebeléből szerkesztőket kell kineveznie az egyes részek kidolgozására, és pedig egy-egy szerkesztőt a) a kötelmi jogra, b) a gyámügyi és családi jogra, a családi vagyonjog kizárásával, c) a családi vagyonjogra és az örökjogra, d) az ingatlan dologi jogra és az egész zálogjogra, e) a dologi jog egyéb intézményeire, bezárólag a birtokot. A szerkesztők a munka ideje alatt egymással értekezzenek és kölcsönös eszmecserét tartsanak fen egymás közt; a bizottság számára azonban maradjon meg az ellenőrzés és a differentiák kiegyenlítése. Ennélfogva minden szerkesztő köteles azon elvek iránt, melyek az általa kidolgozandó főrészben uralkodnak, kellő időben a bizottság előleges határozatát kikérni. Ezenkívül indítványozhatja, hogy bizonyos speciális részekre más szakemberek is meghivassanak és jogi vélemények kikéressenek. A részleges javaslatok a bizottság által, mihelyt beérkeznek, tanácskozás alá vétetnek és megállapittatnak. Az egésznek összeillesztése és az általános rész és az életbeléptetési törvény kidolgozása végett általános előadó választandó. A javaslat az első olvasás után az indokolással együtt a szövetséges államokkal közöltetik és közzététetik. Az ennek következtében beérkezendő mődositó javaslatok a bizottság egy vagy több referense által összeállittatnak és megvizsgáltatnak, s azok felett a bizottság a második olvasáskor határoz. Ennek befejeztével a javaslat a szövetségtanácsnak lesz átadandó. Ezen javaslatok alapján a szövetségtanács 1874. jun. 22-én a következő határozatokat hozta: 1. A bizottság által ajánlott módozat elfogadtatik. 2. A tvkv. kidolgozására 15 tagból álló bizottság állíttatik össze. A bizottság székhelye Berlin, hol a szerkesztéssel megbízott tagok a munka ideje alatt állandóan laknak. 3. A tvkv. javaslatának kidolgozására összeállított bizottság tagjai a következők: P a p e (elnök) a lipcsei keresk. főtvszék elnöke, D e r s c h e i d a kolmári országos tvszék elnöke, G e bhard badeni miniszt. tanácsos, Johow berlini főtvszéki bíró, K ü b e 1 stuttgarti főtvszéki elnök, Kurlbaum II. minisztertanácsos az igazságügyminiszteriumban, Plank a czellei felebbezési bíróság tagja, E, o t h müncheni tanár, S c h m i d t bajor miniszt. tanácsos, W e b e r a drezdai legfőbb törvényszék elnöke és "Windscheid lipcsei tanár. A budapesti ügyvédi kamara választ] mániának jelentése a telekkönyvi törvényjavaslat tárgyában. (Vége.) Oly telekk. állás, mely oly bekeblezés folytán keletkezett, mely a telekk. jogszabályok ellenére történt, azaz történt daczára annak, hogy nem telekkönyvszerü okmány képezte alapját, vagy történt daczára annak, hogy az ingatlan, melyről az okmányban intézkedés történt, a telekkönyvben bevezetve, a személy, mely az okmányban intézkedett, mint tulajdonos vagy jelzálogos hitelező a telekkönyvben bejegyezve és e szerint az okmányban foglalt intézkedés a telekkönyvi állásra tekintettel kivihető nem volt, jogszerüleg nem létezik, hanem csak létezni látszik. Az ily a telekk. jogszabályokkal ellenkező bekebelezésekből keletkező jogviszony a biró által nem létezőnek volna tekintendő, bárki által állittassék, vagy ellenvettessék. Mindazonáltal érdekében állhat bizonyos személyeknek, hogy annak érTénytelensége a bíró által kimondassék és a telekkönyvben bejegyeztessék ; miután a telekkönyvek közhitelességének elvéből az következik, hogy az ily érvénytelen bekeblezés folytán előállott telekk. állás is elegendő jogi alap arra, hogy annak alapján 3-ik személyek jóhiszemben és a telekkönyvben bízva jogokat szerezhessenek. Ily esetben a kitörlési kereset a bekeblezés érvénytelensége miatt megengedendő mindenkinek, a ki a telekk. állapot visszaállításában érdekelve van, mert a telekkönyvek közhitelességi elvénél fogva is kívánatos, hogy a telekkönyben a telekk. jogszabályoknak meg nem felelő bekebelezés ne jelenkezzék. Minthogy minden telekk. bejegyzés, mely a telekk. törvénynek megfelelően keletkezett, ipso jure eszközli a jogváltozást és függetlenné teszi a telekkönyvbe bejegyzett jogügyletet egyrészt a telekk. állapot helyes vagy nem helyes voltától, melyre tekintettel keletkezett, másrészt azon tényektől, melyek a szerződési jog szerint jogalapját képezték, és igy a telekk. bejegyzések ezen a telekkönyvek közhitelességének elve által követelt nagy hatályossága mellett, mások hiszékenységének felhasználása által könnyen oly jogi állapot létesíttethetnék, mely a szerződési joggal homlokegyenest ellenkezik, ennélfogva a közönséges szerződési jog követelménye, hogy az, a ki ellen valamely a szerződési jog szabályaival ellentétben álló, illetve a szerződési joggal ellenkező bekeblezés kieszközöltetett, vagy kinek bekebelezett joga utóbbi tények folytán érvénytelenné vált, a telekk. bekeblezés megszüntetését követelhesse attól, aki azt, a kötelmi jog szabályai ellenére kieszközölte, vagy a ki a kötelmi jog szabályai szerint a bekeblezett jog további fenállásához igényt nem tarthat. Ily esetben azonban a kereset mindig csak azon jogviszonyon alapulhatván, mely egyrészt azon személy közt, ki ellen a bekeblezés kieszközöltetett, másrészt azon személy közt, ki azt kieszközölte, fenáll, a kereset indítására jogosult csak az lehet, kinek terhére kötelmi joggal ellenkező bekeblezés foganatosíttatott. Ha eredetileg érvénytelen bekeblezés az, mely már a bekeblezéskor semmis, megdönthető megszűnt jogügylet alapján keletkezett, akkor kitörlési kereseteket, melyek közvetlenül a felperes és alperes közt fenálló jogviszonyokra alapittatnak, és kitörlési kereseteket, melyek nem közvetlenül felperes és alperes közt fenforgó viszonyokra fektettetnek, megkülönböztetni nem lehet, mert bármely jogügylet csak az abban részt vett személyek közt fenforgó különös viszonyoknál fogva lehet semmis vagy megtámadható; bekeblezés eredeti érvénytelensége miatt a törvényjavaslatban felvett értelemben tehát a kereset mindig csak oly viszonyokra alapitható, melyek közvetlenül a felperes és alperes közt fenállanak. A telekk. törvényjavaslat szerkesztőjének figyelmét kikerülte, hogy az 1871. július 25-iki osztr. telekk. törvény, melynek legtöbb §-ait a törlési kereseteket és perfeljegyzéseket tárgyazó fejezetbe átvette, az általunk fentebb jelzett álláspontot elfoglalja ; érvénytelen és illetve érvénytelenség miatt megtámadható bekeblezésnek csak azt tekinti, mely a telekk. jogszabályoknak meg nem felelően keletkezett, és hogy e szerint akkor, a midőn a törvényjavaslat eredetileg érvénytelen és érvényteleníthető bekebelezések közt tesz különbséget és eredetileg érvénytelen bekeblezéseknek azokat tekinti, a melyek már a bekeblezés idejében semmis, megdönthető vagy megszűnt jogügylet alapján eszközöltettek, érvényteleníthető bekeblezéseknek pedig azokat tekinti, melyek a bekeblezés után érvénytelenithetővé vált jogügylet alapján eszközöltettek, az osztr. telekk. törvény §-ai ezen törvényjavaslatba nem illenek és itt helyt nem foglalhatnak. Helytelennek kell kijelentenünk a törvényja- ] vaslatnál azt is, hogy bekeblezett jogok elévülés általi és más módoni elenyészését egy tekintet alá veszi. Elévülés által megszünhetik valamely jog, | mely érvényesen keletkezett és érvényesen fenállott mindvégig és ennélfogva a kötelmi jog alapján megtámadható, vagy megszüntethető nem lett volna. Minden más esetben valamely jog csak bizonyos személyek közt fenforgó jogviszony alapján szünhetik meg. Valamely elévülés által megszűnt jog kitörlésének megengedése mellett csakis a ! közérdeknek azon követelménye szól, hogy a telekkönyvben a dolgok ugy jelenkezzenek, a mint tényleg léteznek. A kitörlési keresetek feljegyzésére és a feljegyzés következményeire nézve kimerítő határozatok a törvényjavaslatban hiányzanak. Kívánatos leendett, hogy a törvényjavaslatban kimondatott volna, miszerint minden kitörlési per, akár valamely bekeblezés érvénytelensége miatt, akár közvetlenül a felperes és alperes közt fenálló viszonyok alapján, akár elévülés alapján indíttatik, a telekkönyvben feljegyezhető, — hogy az ily feljegyzésnek hatálya az, miszerint a feljegyzett kitörlési keresetre keletkezett ítélet mindazon személyek ellen is hatályos, kik telekk. jogokat csak a feljegyzési kérvény után szereztek. Ugy látszik, hogy az általunk most kívánt intézkedések a perfeljegyzés megengedésére és hatályára nézve, a 66. §-ból csak a szerkesztőnek feledékenységéből maradtak ki és illetve nem vétettek át az osztr. telekk. törvény 61. §-ából. Legalább odamutat a törvényjavaslat 76. §-a, mely szerint az, a ki valamely bekeblezést megerötleniteni akar és az iránt az illetékes bíróságnál a keresetet megindította, ezen keresetnek telekk. feljegyzését a 68. §-ban kitett joghatálylyal a per bíróságánál kérheti. A telekk. ügyekbeni bíráskodást illetőleg a törvényjavaslat helyeslésünkkel annyiban találkozik, a mennyiben a telekk. hatóság gyakorlását egyes bírákra bízni és a jelenleg az 1855. deczemb. 15-ki telekk. rendelet értelmében a telekk. hatóságok előtt folytatandó pereket a törvényszékekhez, mint birtokbiróságokhoz utasíttatni kívánja. Remélhető ugyanis, hogy ez által a szorosan vett telekk. ügyekben az eljárás gyorsítása és egyszerűsítése el fog éretni. Azonban nézetünk szerint a következetesség itt azt kívánná, hogy a telekk. hatósággal kizárólag a járásbíróságok ruháztassanak fel. Azt, hogy a törvényszékek a telekk. hatóságot a végre kiküldött egyes birák által gyakorolják^ azért nem tartjuk helyesnek, mivel ez a törvényszékek szervezetével ellenkezik. A telekk. eljárást illetőleg néhány megjegyzésre szorítkozunk: Nem engedhető meg — a mit a törvényjavaslat 87. §. megengedni kiván —, hogy telekk. bejegyzések más hatóságoknál vagy bíróságoknál beadott kérvényekben mellesleg kérelmeztethessenek. Az által a telekk. jogok szerzése több tekintetben bizonytalanná tétetnék. Ha valaki kitörlési vagy tulajdoni pert indit, a per feljegyzését kérje külön a telekk. hatóságnál, ne pedig a per bíróságánál. A telekk. ügyekben előforduló határidőkre nézve, a törvényjavaslat 90. §-ával ellenkezőleg, azt tartanok czélszerübbnek, ha az ünnep- és szünnapok is a határidőkbe beszámíttatnának. Az ünnepnapoknak a határidőkbe be nem számítása esetén, a határidők lejárata felette bizonytalanná tétetnék. Hogy az előjegyzés igazolására kitűzött határidő meghosszabbítása nem volna megengedendő, azt már fentebb kifejtettük. A felfolyamodás beadására a 30, illetőleg 60 napi határidőt tulhosszunak tartjuk. Hogy a telekk. bejegyzések iránti kérelmek élőszóval is előterjeszthetők legyenek, kívánatos; mivel csak az esetben remélhető, hogy az alsóbb rendű néposztályok fekvőségeire nézve előforduló birtokváltozások telekk. bekeblezése rendesen meg fog történni. Egy kérvényben lehessen kérni több bejegyzést, de csak, ha valamennyi bejegyzésre egy és ugyanazon okmány szolgál alapul, ha egy és ugyanazon jog több tjkv-ben vagy pedig többféle jog egy és ugyanazon telekjegyzőkönyvben bejegyzendő. Midőn Nagyméltóságodnak a fentebbiekben a »telekk. rendtartás tárgyában* készített törvényjavaslatra vonatkozó véleményünket beterjeszteni szerencsések vagyunk, maradtunk mély tisztelettel Excellentiádnak alázatos szolgája a budapesti ügyvédi kamara. Az ügyvédi kamarákból. A szegedi ügyvédi kamara 1876. évi jelentése. A lefolyt évben folyó ügyekben 718, feI gyelmiekben 207 beadvány érkezett.