Magyar Themis, 1877 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1877 / 14. szám - A budapesti ügyvédi kamara választmányának jelentése a telekkönyvi törvényjavaslat tárgyában. [1. r.]

— 115 — zésre vonatkozó rendelkezései tekintetében rnég két kifogásunk van : A törvényjavaslat 53. §-a azt mondja: ha az előjegyzés kellő időben nem igazoltatik, az a ki ellen az előjegyzés kieszközöltetett, annak törlését kérheti. E szerint az előjegyzés kitörlésének kérelmezésére egyedül azon felet jogositja fel, ki ellen az előjegyzés megengedtetett. Nézetünk szerint a törvényjavaslat 53. §-ának ezen rendelkezése nem elégséges. Eltekintve attól, hogy az előjegyzés kitörlésének kérelmezésére az ingatlan mindenkori tulajdonosát fel kell jogosítani, vannak még más személyek is, kiknek érdekükben áll, hogy az igazolatlan előjegyzés kitörültessék és kiknek ennélfogva a kitörlés kérelmezését annyival inkább meg kell engedni, mivel érdeküknek semmi más jogosult érdek ellent nem áll, sőt a telekkönyvek közhitelessége is követeli, hogy a dolgok a telekkönyvben ugy jelenkezzenek, a mint valóban állanak. Ily személyek nézetünk szerint azoa jelzálogos hitelezők, kik követeléseikkel az előjegyzett követelés utáu következnek. Ehhez képest a nem igazolt előjegyzés kitörlése mindenkinek meg volna engedendő, a ki kimutatni képes, hogy az előjegyzés kitörlésében érdekelve van. A törvényjavaslat 51. §. azt mondja, hogy ha az előjegyzés per utján igazolandó, a kereset az illetékes bíróság előtt a felfolyamodási határidő lejárta után 15 nap alatt adaodó be, s hogy ' ezen határidőt a bíróság fontos okokból ujabb 30 nappal meghosszabbíthatja. Nézetünk szerint az előjegyzés igazolására kitűzött határidő meghoszszabbitása nem volna megengedendő. A telekk. előjegyzés folytán keletkezett állapot nem lehet állandó. Az adósnak felette érdekében áll, hogy azon ideiglenes állapot minél előbb megszüntettessék. A hitelezőre nézve az előjegyzés jogi kedvezmény, melyet szoros telekk. jog szerint nem igényelhet, mely ennélfogva ugy mint egyéb tekintet, az időtartam tekintetében sem válhatik méltatlan nyomássá az adós ellenkező érdekeire nézve. le^1^ Azért hiszsOTK^liwva törvényjavaslatnak az előjegyzés folytán keletKezett ideiglenes állapot fenállását feltétlenül bizonyos időre kell szorítania ; a hitelező dolga legyen a kitűzött időben gondoskodni arról, hogy ideiglenesen bejegyzett joga véglegesen bejegyeztessék. Ha a határidők meghoszszabbitása megengedtetik, akkor az igazolatlan előjegyzés kitörlése véghetetlen hosszú időre elhalasztatik. A törlési kereseteket és a törlési perek feljegyzését tárgyazó részében a törvényjavaslat megkülönböztet kereseteket, melyek által a bekeblezés, annak »eredeti érvénytelensége miatt« megtámadtatik (68. §.), és »eredetileg érvénytelen bekeblezés« alatt azt érti, mely semmis, vagy a bekeblezése idején már megdönthető vagy megszűnt jogügylet alapján eszközöltetett; megkülönböztet továbbá kereseteket, melyek által »v alamely eredetileg érvényes bekeblezés megrövidités indokából vagy valamely más a bekeblezés után bekövetkezett ok miatt megerőtlenittetni kivántatik« (76. §.), és ily érvényteleníthető bekeblezés alatt azt érti, mely megrövidités indokából vagy más indokból a bekeblezés megtörténte után érvénytelenithetővé vált jogügylet alapján eszközöltetett; megkülönböztet végre kereseteket, melyek eredetileg érvényesen bekeblezett jogok elévülés által vagy más módon, pl. kifizetés, beszámítás, elengedés stb. folytán bekövetkezett elenyészése alapján indíttatnak (77. §.). A kitörlési keresetek, és a per utján kitörölhető bekeblezések ily megkülönböztetését a telekk. jog szempontjából nem tartjuk helyesnek. Érvénytelen bekeblezésnek a telekk. jog szempontjából csak az nevezhető, mely a telekk. jog szabályainak tartalmára és alakjára nézve meg nem felel, pld. nem telekkönyvileg bekeblezett tulajdonos, hanem más hasonnevű 6zemély által kiállított okmány alapján, vagy nem okmányszerüleg eszközöltetett. Minden telekk. bejegyzés, mely a telekk. jog szabályainak alakjára és tartalmára nézve megfelel, melynek alapját a telekk. törvény által előirt kellékekkel biró okmány képezi és mely okmányszerüleg foganatosíttatott, a plekk. jog szempontjából érvényes, habár a jogügylet, melyről az okmány kiállíttatott, semmis vagy megtámadható lett volna is és így a bekebelezésnek a kötelmi jog szabályaira tekintettel nem is kellett volna keletkezni. A bekebelezések, melyek a törvényjavaslatban érvényteleneknek vagy érvénytelenithetöknek mondatnak, pusztán megtámadhatók, a kötelmi jog szempontjából bizonyos előfeltételek alatt és bizonyos személyekkel szemben, — mivel a szerződési jog követelménye, hogy oly esetekben, midőn bekeblezések a bizonyos személyek közt fenforgó viszonyoknál fogva ezekre nézve jogtalanoknak, sérelmeseknek tűnnek fel, azok dologbani joghatálya a sérelmet szenvedő személyekre nézve megszüntethessék, ha a szerződési viszonyban álló személyek között arra való jogosultság és kötelezettség kimutatható. Jogtalanul fenállhat és illetve sérelmes lehet valamely bekeblezés bizonyos személyekre nézve vagy azért, mert a követelés vagy a jogezim, melyre tekintettel a bekeblezés eszközöltetett, már a bekeblezés idejekor nem létezett, érvénytelen vagy megtámadható volt (pld. ha a kölcsönügylet valósággal létre nem jött, a bekeblezés alapját képezett szerződés érvénytelen volt), vagy pedig azért, mert a követelés később elesik, a jogezim később megszűnik, vagy megtámadhatóvá válik és igy azon személy, a ki a bekeblezést kieszközölte, azon személy ellenében, ki ellen e bekeblezés kieszközöltetett, a köztök fenálló szerződési viszonynál fogva a bekebelezést kieszközölni jogosítva nem lett volna, vagy a jogezim megszűnése miatt a bekeblezés a bizonyos szerződési viszonyban levő személyek közt igaz ok nélkül fenállónak tűnik fel. A törvényjavaslat a 68. §-ban kimondja, hogy a bekeblezés, melynek eredeti érvénytelenségi miatt magát valaki sértve érzi, per utján megtámadható. A 77. §-ban kimondja a törvényjavaslat, hogy a.nyilvánkönyvi tulajdonos vagy hitelező, a ki azt hiszi, hogy valamely az ő fekvőségére vagy követelésére eredetileg érvényesen bekeblezett jog elévülés által vagy más módon elenyészett, annak kitörlése végett keresetet indíthat. A 76. §-ban a törvényjavaslat oly esetet is emlit, a melyben valaki bekeblezést megrövidités indokából vagy később bekövetkezett ok miatt megerőtleniteni akar, a nélkül, hogy itt is kimondaná azt, hogy az ilyen keresetnek csakugyan helye is van. Nézetünk szerint azon eseteknek megállapítása, hogy mikor lehet valamely bekeblezést a szerződési jogból folyó indokok alapján megtámadni, nem a telekk. törvénybe tartozik. Ha azonban a törvényjavaslat meg akarja állapítani azon eseteket, a melyekben bekeblezések megtámadhatók, akkor azokat kimeritőleg kell megállapítania és ki kell neki mondania, hogy a bekeblezés megtámadható, ha az annak alapjául szolgált követelés vagy jogezim nem létezett, vagy érvénytelen vagy megtámadható volt; ha a j egügylet, mely a bekeblezés alapjául szolgált, a bekeblezés után érvénytelenné vagy megtámadhatóvá vált, és ha a bekeblezett jog későbbi tények folytán egészen megszűnt. Az eseteknek, melyekben a bekeblezés a kötelmi jogból folyólag megtámadható, kimerítő felsorolása nélkül a törvényjavaslat e tekintetben csak kételyt és zavart idézhet elő. A törvényjavaslat 68. §-ában a szerinte eredetileg érvénytelen azaz semmis, vagy a bekeblezés idejében már megdönthető vagy megszűnt jogügylet alapján keletkezett bekeblezés perreli megtámadását és az előbbi telekk. állapot helyreállításának kérelmezését mindenkinek megengedi, a ki magát telekk. jogában az ilyen bekeblezés által sértve érzi, megengedi az ily bekeblezés megtámadását az általa sértett fél jogutódjának, azoknak is, a kik az ily bekeblezés által sértett telekk. jogra szerződés vagy birói végrehajtás utján jogot nyertek, sőt megengedi utóbbiaknak azt is, hogy nemcsak a telekk. állapot helyreállítását, hanem egyúttal saját jogaik telekk. bejegyzését is kérelmezhessék. A törvényjavaslat 69. §-a pedig különbséget tesz oly eset között, a midőn a bekeblezés eredeti érvénytelensége miatt indított kitörlési kereset oly viszonyokra alapittatik, melyek közvetlenüi a felperes és alperes közt állanak fen, és ismét oly eset között, midőn a bekeblezés eredeti érvénytelensége miatt támasztott kitörlési kereset oly viszonyokra alapittatik, melyek nem közvetlenül a felperes és alperes közt forognak fen. A törvényjavaslat ezen rendelkezéseit helyteleneknek kell kijelentenünk, mert helyesek ezen rendelkezések csak akkor volnának, ha érvénytelen bekeblezésnek a törvényjavaslat azt tekintené, mely a telekk. jog szabályainak meg nem felel. (Vége következik.) Az ügyvédi kamarákból. A zala-egerszegi ügyvédi kamara részérül ezennel közhírré tétetik, miszerint Kováchich Őszinte, kaposvári ügyvéd, elhalálozása folytán, Horváth Béla lengyeltóti ügyvéd pedig saját kérelme folytán, a kamara lajstromából kitörültetett, s az előbbinek irodája részére gondnokul Hochstádter Ferencz kaposvári ügyvéd rendeltetett ki. A balassa-gyarmati ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Tőrök Sándor losonczi lakos ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. Az eperjesi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Gallé Gusztáv kis-szebeni, és Schmidt Bobért eperjesi ügyvéd — elhalálozás folytán — a kamara lajstromából kitörültetett. Előbbinek irodájára nézve Blaskovits Béla kis-szebeni, utóbbiéra nézve pedig Borosa Zsigmond eperjesi ügyvéd rendeltetett ki gondnokul. Ugyanezen kamara közhírré teszi továbbá, hogy Klein Ede ügyvéd lakását Poprádról Namesztóra, Kail Libor ügyvéd pedig Szepes-Váralljáról Kézsmárkra tette át. Különfélék. — A jogászkörben f. h. 5-én ifj. Dr. N e um a n n Sándor ügyvéd tart felolvasást a bizományi ügyletről. — Megjelent: Az anyagi magyar magánjog codifikátiója. Irta Dr. Dell' A dami Rezső, ügyvéd. I. A nemzeti eredet problémája. Különlenyomat a »Magyar Themis«-ből. Athenaeum. 324 1. Ára 1 frt 50 kr. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. (Apr. 10-tól ápr. 17-ig). — Krebsz Mihály szegedi tsz. apr. 4. 5. 6. (73). — Rosenberg Mór nyíregyházi tsz. apr. 10. 11. 12. (44). — Adolf IírauSZ bpesti ker. s vtsz. apr. 10. 11. 12. (51). — Grosz Bernát nyíregyházi tsz. apr. 10.11. 12. (64). — Kégl László bpesti e. f. kir. tsz. apr. 11. 12. 13. (411. — Miliajlovics Joszim pancsovai tsz. apr. 14. (46). — Ferdinánd F. Leirner bpesti ker. s vtsz. apr. 16. 17. IS. (38). — Signer Fülöp nyitrai tsz. apr. 16. 17. 18. (40). — Lőiringer Lipót szegedi tsz. apr. 16. 17. 18. (40). — Philip Votzaszek bpesti ker. és vtsz. apr. 16. 17. 18. (47). — Lefkovits Albert lőcsei tsz. apr. 16. 17. 18. (47). — Brandstein Gyula m.-szigeti tsz. apr. 16. 17. 18.(56). — Náscb. Áron m.-szigeti tsz. apr. 16. 17. 18. (56). — Heinerman István fehértemplomi tsz. apr. 16. (60). — Lukácsi Mihály pestvidéki tsz. apr. 17. 18. 19. (19). Előfizetési felhívás MAGYAR* THEMIS 1877-iki második évnegyedére. A szerkesztőség akülmunkatársakegyes értekezéseinek és különösen a gyakorlati irányt szem előtt tartó dolgozatainak közlése mellett — ugy mint eddig, ezentúl is — különös gondot fordít a lap állandó rovatainak minél érdekesebb és változatosabb összeállítására és az ügyvédi érdekek képviseletére. Állandó rovatok: a „Szemle", mely kritizáló modorban rövid és szabatos értesítéseket nyújt a bel-és külföld jogéletébe vágó eseményekről, valamint a hazai és külföldi lapok érdekesebb czikkeiről; a „bel- és külföldi jogesetek" rovata, mely a gyakorlat terén felmerülő érdekesebb peresetek ismertetésére és egyes kiválóbb esetekben a keletkezett birói határozatok tudományos és tárgyilagos bírálatára van szánva ; a „könyvészet", melyben ugy a bel-, mint a külföldi jogi irodalom termékei beszéltetnek meg; az „ügyvédi és közjegyzői kamarákból" czimű rovat, mely a kamarák hivatalos közleményei mellett a kamarai ügykör összes mozzanatait felöleli és különösen a fegyelmi tárgyalásokra fö figyelmet fordít; az „egyleti közlemények", melyek a jogi egyletek működésének teljes és kime-