Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 18. szám - A törvényes házasságon kivül született gyermek polgári magánjogainak szabályozásáról 9. [r.]

138 nem egyedül anyagi viszonyaikra, de a házasságra magára is kiterjedhetnek. És végre azon kifogás ellenében, hogy a közjegyző a jegyesek családi viszonyaival ily alkalmakkorbővebben — a szükségnél jobban megismerkedik, határozott megnyugvást szolgáltat azon körülmény, hogy a közjegyző titoktartásra eskü terhe alatt van utalva.* Igaz, hogy a főrendi ház jogügyi bizottsága a kérdéses pótlást csak szabatosabb szövegezés kedvéért javasolta, feltevén azt, hogy a képviselőház a kényszer alá a kérdéses házassági szerződéseket is kívánta vonni, és igaz, hogy e feltevés tévedésen látszik alapulni. *) De ez az eredmény jelentőségén mit sem változtat; tény az : hogy a felsőház elfogadta jogügyi bizottságának inditványát, minek folytán a törvény a) pontja következő szerkezetet nyert: »a) házassági szerződések és a házastársak között kötött adásvevési-, csere- életjáradéki és kölcsönszerződéseknél* stb. E módositás a képviselőház osztályai és központi bizottsága által elfogadtatott. A képvisel őMzban azonban a törvény mostani szerkezete hozatott javaslatba és emeltetett határozattá is. A törvényhozás valódi intentiójának biztosabb megvilágositása végett pedig szóról szóra közöljük a tanácskozás menetét a gyorsírói feljegyzések nyomán. ^Beöthy Algernon jegyző olvassa az 54. §-t, és az erre vonatkozó jelentést. Schmausz Endre előadó : »T. ház! A főrendi ház azon aggályt táplálja, hogy a közjegyzői kényszer a házassági szerződésekre itt kellőkép kiterjesztve és az kellőkép kifejezve nem volna. Azért a központi bizottság a főrendi ház ezen toldalékához hozzájárul.« Pulszky Ágost. T. ház! Azt hiszem, hogy a főrendi ház aggodalma teljesen jogosult, azonban a főrendiház szövegezése, melyet a központi bizottság is javasol, szintén kételyre ad okot, a mennyiben a házassági szerződést ugy is lehet interpretálni, hogy az nem a házassági vagyonra, hanem magára a házasság megkötésére vonatkozik. Azt hiszem tehát, hogy e kifejezést szabályozni kellene, és azért bátor vagyok a következő módosítást ajánlani (olvassa): »Az a) pont alatt a főrendiház által javasolt »házassági és« szavak helyett a következő szavak veendők fel : »A h á z asfelek közti vagyoni viszonyokat szabályozó, t o v á b b á.« Kérem ezen indítványomat elfogadtatni. Elnök : Az indítvány még egyszer fel fog olvastatni. Beöthy Algernon jegyző olvassa. Schmausz Endre előadó : Csupán másképen fejezi ki Pulszky Ágost módositványa azon betéteit, melyet a főrendiház javasol, és én annál kevésbbé táplálok ez ellen aggályt, miután csakugyan megeshetnék, hogy az ugy érteimeztetnék, hogy ez a házasság megkötésére, a matrimoniumra vonatkozik. Én azt részemről elfogadom, és ajánlom a t. háznak elfogadás végett. Elnök : Méltóztatnak elfogadni Pulszky Ágost képviselő ur indítványát? (Elfogadjuk.) Pulszky Ágost indítványa elfogadtatik. Nem tudjuk ugyan, mily értelmezést tulajdo*) Mi legalább tévesnek tartjuk e feltevést, és pedig következő okoknál fogva : a) a kormányjavaslat a) pontja határozottan csak házastársak között kötött szerződésekről szólott, ezek alatt tehát a házasság előtt kötött szerződések (tehát a házassági szerződések is, ha, a mint szokott történni, még a házasság előtt köttetnek) nem érthetők; b) ehhez járul a kormányjavaslat indokolása, mely, a mint láttuk, a kényszernek behozatalát a házastársak közti ügyletekre nézve — nem a házasfelek saját érdekének, hanem kizárólag csak a közhitelnek szempontjából, vagyis azért tartja szükségesnek : nehogy a hitelezők házastáriak közt kötött hamis keletű, vagy színlett szerződések által megkárosittassanak ; ily színlett szerződések pedig jegyesek közt nem szoktak köttetni ; végre c) az egész 54. §. mintájául az előbbi jegyzetben emiitett osztrák törvény szolgált — ennek a) pontja pedig a kényszer alá eső jogügyletek közt egész önállóan világosan megemlíti a (vagyonjogi) házassági szerződéseket (Ehepakten), s ezek az osztrák törvény hivatalos magyar szövegében : házasulási egyezményeknek neveztetnek. Ugy a mint tehát a kormányjavaslata az osztrák törvény b) pontját vette át, ugy bizonyosan átvette volna az a) pontot is, ha ezt szükségesnek tartja. Nem tehetjük fel legalább, hogy az csak véletlenül mellőztetett volna. nitott maga Pulszky ur e kifejezésnek »házasfelek« — kétségkívüli azonban, hogy itt azon értelem határoz, melyet annak a képviselőház tulajdonított — ezen értelmet pedig megmagyarázza ugy az indítványozónak, mint az előadónak indokolása, mely ellen senki fel nem szólalt, mely tehát a házat ebbeli határozatában vezérelte.Ezen indokolás szerint pedig : »m ásítépen fejezi ki Pulszky u r indítványa a főrendiház módosítását*; — ebből pedig következik, hogy a képviselőház a »házasfelek« alatt nemcsak a házastársakat, szóval nemcsak a házasult feleket, hanem a jegyeseket, tehát a házasulandó feleket is értette, mert a főrendiház a kényszert a házassági szerződésekre átalában véve kívánta kiterjeszteni — (a mennyiben vagyonjogi viszonyokat szabályoznak, és nem magát a házassági köteléket, vagy egyéb személyjogi kérdéseket illetik) - akár a házasság után, akár az előtt köttetnének.:i!) De hogyan fog értelmeztetni az 54. §. a) pont ja a közéletben az országgyűlési tárgyalások ismeretének, mint a helyes magyarázat kulcsának, hiányában ? Valóban kíváncsiak vagyunk. Annyi bizonyos, és ez elég szomorú, hogy az 54. §. a felületes foltozgatások folytán elég kételyre sőt talán veszteségekre is fog okot szolgáltatni. Különben — ha a törvényhozás az emiitett jogügyletekre nézve már egyátalán szükségesnek tartotta a kényszer behozatalát — csak helyeselhető, hogy nemcsak a közhitel egyoldalú szempontjára, hanem magának a házasfeleknek kölcsönös érdekeire is volt tekintettel; — a mint ezt a közjegyzőségi törvényről irt commentárban (92— 93. 1.) tüzetesebben fejtegettem. Az 54. §. egyéb pontjaira nézve máskorra tartom fenn szerény nézeteim elmondását. Rupp Zsigmond. Szemle. A kereskedelmi ülnökök intézményének megszüntetése Németországban. — Az alsó-ausztriai ügyvédegylet tanácskozása azon kérdésben, vajon köteles-e az üggvéd feljelenteni más ügyvédnél tapasztalt fegyelmi vétséget. — Az ausztriai ügyvédgyillés elhalasztása. — A német hírlapírók gyűlése.— A káromkodás az olasz büntet'ótörvénykönyvben.) (P.) A német birodalmi gyűlés által kiküldött jogügyi bizottság a napokban kezdte meg tárgyalásait a bírósági szervezetről és a p. perrendtartásról szóló törvényjavaslatokról. Mint különösen fontos elvi határozatot kiemelendőnek tartjuk, hogy a bizottság, eltérőleg az alapul szolgáló törvényjavaslattól, a külön kereskedelmi bíróságokat mellőzte. A tagok többségénél döntő volt azon körülmény, miszerint a laikus elemnek a kereskedelmi bíróságoknál való részvétele nem mutatott semmi eredményt. A kereskedők egészen feleslegeseknek mutatkoznak a bíróságoknál, mert az egyes esetek jogi finomságaiba nem képesek behatolni; ha pedig szakértői nyilatkozatokra van szükség, rendesen külön szakértőket kell kihallgatni, mivel minden kereskedő csak a saját szakmájában jártas. Ezen kivül nehézségekkel jár a kereskedelmi ügyeknek a többi polgári ügyektől való különválasztása is, a mi igen sok illetékességi vitákra ad okot. — Ezen kérdés nem sokára nálunk is napirendre kerül. A kereskedelmi ülnökök intézménye hazánkban sem igen tudott magának barátokat szerezni. A legközelebbi jogászgyülésre ezen kérdés már ki is van tűzve. Az a 1 só-ausztriai ügyvédegylet az utóbbi napokban azon kérdéssel foglalkozott, váljon megkivánja-e az ügyvédi kar érdeke hogy azon esetben, ha egy ügyvéd hivatásának gyakorlata közben észreveszi, hogy kartársa fegyelmi vétséget követett el, a feljelentést megtegye. A vélemények e kérdésben annyira szétágaztak, hogy határozat nem jöhetett létre. Felhozatott egyrészről, hogy az ügyvéd feladata mindenekelőtt az, hogy felét képviselje; sok esetben azonban a fe*) Azon kérdésre : váljon miért nem használta ez esetben a törvényhozás a »jegyes« kifejezést is — a képviselői körökben azon felelet adatott: hogy jegyes alatt csak a katholikusok szokták az eljegyzettet érteni,* gyelmi feljelentés a fél érdekét sértené, a mit semmi esetre sem szabad megengedni. Más oldalról azonban felhozatott, hogy flagrans esetekben kötelessége az ügyvédnek a feljelentést megtenni. A többség, ugy látszik, ezen nézethez hajlott; azonban határozat nem mondatott ki. Az osztrák ügyvédgyülés nem fog pünkösdre összehivatni, mint előre terveztetett, mivel az előmunkálatok még nem készek. A német hírlapírók gyűlésének előkészítő bizottmánya a következő két érdekes kérdést fogja kitűzni az idei tanácskozások számára : 1. Mondassék ki, hogy a nyilvános törvényszéki tárgyalásokról szóló hű tudósítások nem büntethetők. 2. Vajon az utóbbi időben több oldalról megtámadott hírlapírói névtelenség a hírlapirodalom üdvös működésének szükséges feltétele-e vagy nem. Végül megemlitendőnek véljük azon tényt, hogy m. ii. 22-én az olasz senatusban azon indítvány tétetett, hogy a büntetőtörvénykönyvbe határozni ányok vétessenek fel a némely vidéken nagyon elharapódzott káromkodás ellen. Az indítvány nagy többséggel elfogadtatott, és egy hónapig terjedhető fogság szabatott ki. A törvényes házasságon kivül született gyermek polgári magánjogainak szabályozásáról. \ IX. A törvényes házasságon kivül származottak joghelyzete az eltérő érdekű tényezőktől, az emberi művelődés történelmének különböző eseményeitől — különböző időkben — befolyásolt egyes államokban annyira különböző, hogy méltán kérdezhetni : hogy az emberiséget egyátalán és minden egyes államot egyaránt érdeklő ily lényeges kérdésnek melyik megoldása felel meg a jog kívánalmainak ott és akkor, hol és mikor a jognak : alapja, az isteni akarattal való párhuzam minősítette emberi szabadság; kútforrása, a nemzeti közszellem; alapjelleme, az egyenlőség; tere, az emberiség természetileg alakuló társas összletében foglalt külviszonyok összege; rendszere, a jogviszonyok organismusának kifejezése (213). A mai — kitűnően emberi — magánjog jellegén a törvényes házasságon kivül származott ember is —jogképes lévén—»egy éniség«-nek tekintendő (214); — egyéni minőségén valamely családnak, valamely nemzetnek tagja; s mint ilyen vagyoni, családi s közügyi viszonyokban kell hogy álljon egyik államban ugy, valamint a másikban. Minden állam a tapasztalatból keletkezett szükségérzettől indíttatva polgárainak jogviszonyait javítani törekszik; — és mégis mekkora különbség mutatkozik az egyindoku (215) s közös irányú (216) törvényhozások határozványaikban f A törvényes házasságon kivül számlázottaknak a szülők családjához való helyzetét illetőleg a törvényhozások — rövid szemlénk szerint is — két lényegesen különböző alaprendszer körül forognak. Egynémelyike az a t y a s á g sarkelvére épített rendszert követve, a törv. házasságon kivül származott gyermekeknek az atya honosságát és vezetéknevét adva, kettőjük között bizonyos családi viszonyt létesít, ezt azonban az atya rokonságára nem terjeszti ki; — egynémelyik pedig az anyaság sarkelvének rendszerén járva, a 213. ) Lásd »A jog lénye.* Dr. Hoffmann Pál Pest. 1864. 214. ) A régi német jog szerint a törvényes házasságon kívül szülöttek jogképtelenek és igy jogtalanok voltak. L. Marczou » V o n der bürgerlichen Éhre* 303. oldalon. 215. ) »Az állam legszentebb érdekei: a közerkölcsiség állapota, a népesedés helyes arányú fejlődése, s a társadalom számos tagjainak nyugalma s jóléte fűződnek a. törvénytelen gyermekek jogi állapotának kérdéséhez.« Dr. Győri Elek, a magyar jogászgyülésnek 1871. évi évkönyve II. füz. 184. old. 216. ) U. az » .... az államnak : ép ugy kötelessége, mind saját czéljai, mind e gyermekek érdekében odahatni, hogy igen el ne szaporodjanak.* U. o. a 186. old.