Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 17. szám - Az országházból

— 135 Szóló felteszi, hogy a kormány nem fogja e hatalmát a választásra gyakorlaudó befolyásra felhasználni; nem teszi fel pedig azért, mert azt hiszi, hogy a kormány ettől felelőssége érzetében tartózkodni fog; mégis óhajtaná, hogy a kormány megragadja az alkalmat, hogy eleve elhárítsa magáról még csak árnyékát is azon feltevésnek, hogy az ez által kezeibe letett hatalmat ily czélra fel fogja használni, ezt pedig nem fogja jobban tehetni, mint ha önkényt lemond ezen hatalomnak az n vonalon tulterjesztéséről. a melyen tul arra valódi szüksége nincsen. Szóló azt hiszi, hogy tökéletesen elégséges, ha a kormány nyugdíjazások által a feloszlatandó törvényszékek tagjai számára helyet készit; mert azt nem érti, hogy formálhat magának a kormány jogot egy megszüntetett törvényszék feloszlatásának ötletéből arra, hogy egy megmaradó törvényszék tagját áthelyezze. Szóló figyelmeztet arra, hogy a törvényhozás csak néhány évvel ezelőtt garantirozta a birói állás függetlenségét, s hogy e garantiát a törvényhozás a birói karnak nyújtotta, tehát azon osztálynak, a melytől a legpártatlanabb igazságot kivánja. Nem tudna gondolni nagyobb •c sapást e házra, mintha a birói karban azon nézet verne gyökeret, azon meggyőződés, hogy a törvényhozás nem váltja be azon szavát, melyet épen .azon kar irányában fejezett ki, melytől e házban az igazságszolgáltatást várja. Csemeginek felelve, ki azt állította, hogy az < ddigi törvények is megadták a kormánynak az áthelyezés jogát uj szervezés esetében, a jelenlegi pedig az, — megjegyzi, hogy részéről azon állítást, hogy 43 törvényszék megszüntetése szervezés, csak nettónak tartja. A következő módosítást nyújtja be: A harmadik szakasz első bekezdésének 3-ik sorában »e tekintetben* szavak helyett mondassék ^nyugdíjazás tekintetében.« Ugyanezen bekezdés végén pedig pont helyett pontosvessző tétessék, és mondassék: »a jelen törvény alapján csak a megszüntetett törvényszékeknél alkalmazva volt bírókat és kir. ügyészeket lehet.« Perczel Béla igazságügyminiszter: T. ház! Én tökéletesen egyetértek Hoffmann Pál képv. úrral, hogy azon kivételes hatalom, mely e törvénynél fogva a minisztériumnak adatik, csak azon korlátok közt adassék meg, a melyek az igazságszolgáltatás javítása tekintetéből szükségesek. De legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy a kormány részéről is csak annyiban kívántatik ezen hatalom igénybe vétetni, a mily mértékben azt a kitűzött czél elérésére elkerülhetetlenül szükségesnek tartjuk. Azon módosítást, melyet a t. képv. ur a 3. § első kezdéséhez indítványozott, nem fogadhatom el. Megmondom az okát, hogy miért ? mert ezen módosítás az igazságszolgáltatás szempontjából nem javítana az állapoton, finanozialis tekintetben pedig nevezetesen rosszabbá tenné a helyzetet (Igaz ! TJgy van! a középről.) T. ház! Méltóztassék figyelembe venni az eddigi tapasztalásokat. Az igazságügyminiszter a fennálló törvénynél fogva eddig áthelyezést nem tehetett. Megtörtént igen sokszor, hogy egyik tvszéknél előreláthatatlan okok következtében a teendők túlságosan megszaporodtak; míg ellenben egy másik tvszéknél az ellenkező eset állott be, t. i. hogy megapadtak. Az igazságügyminiszter ezt tudta, látta; de nem állott hatalmában, hogy attól a tvszéktől, & melynél a teendők megapadtak, egy birói tagot csak fél évig is, vagy egy évre is, áthelyezzen, azon tvszékhez, a hol a teendők túlságosan megszaporodtak; mert ha ezt tette volna, sértette vo na a törvényt. így hát kénytelen volt ott, a hol a teendők felszaporodtak, hogy a felszaporodás a felek és az igazságszolgáltatás rovására még nagyobb mértékben ne történjék, az állam terheltetésével a birák létszámát szaporítani. Ez jelenleg is meg fog történni igen sokszor, remélem azonban, hogy azon reformok következtében, melyeket a kormány fog előterjeszteni, oly tvszéknél, mely ma 8 tagból áll, az igazságszolgáltatás veszélyeztetése nélkül is a létszám 2—3 taggal kevesbíthető lesz. A t. képviselő urnák indítványa szerint ezen 2—3 felesleges tag más törvényszékhez át nem helyezhető, hanem az államnak terheltetésével okvetlenül nyugdíjazandó lesz. En tehát, mint mondám, az igazságszolgáltatás szempontjából a módositványban javítást nem látok, fináncziális szempontból pedig határozottan az állapotnak súlyosbítását látom. A t. képviselő ur felhozni méltóztatott azon körülményt, hogy a választások előtt állunk és habár hangsúlyozta azt, hogy nem teszi fel a kormányról, hogy azon hatalmat, melyet épen most ily körülmények közt vesz igénybe, a választások érdekében fogná kizsákmányolni, habár azt mondotta, hogy ezt nem teszi fel, azonban engedje meg a t. képviselő ur, azon oknál fogva, hogy ezt a körülményt felemiitette, azt a kételyt táplálom magamban, hogy t. képviselő ur aggályai még mindig meg vannak. Legyen megyőződve a t. képv. ur, hogy a kormány azon felelősségnél fogva, melyet magára vállalt, és melyet a képviselő ur is érinteni méltóztatott, nem fogja ezen hatalmat választási czélok elérésére és igy a többség biztosítása szempontjából értékesíteni, és legyen meggyőződve a t. képviselő ur. hogy a kormányt egyéb, mint az igazságszolgáltatás érdeke nem fogja vezérelni. A kormányt ezen törvényes intézkedések keresztülvitelénél egyéb, mint az igazságszolgáltatás érdeke, nem fogja vezérelni, (Helyeslés a középen) és nem fogja engedni, hogy az igazságszolgáltatás érdeke bármi más politikai czélok miatt veszélyeztessék. (Helyeslés a középen.) Az általám említetteknél fogva kérem a t. házat, méltóztassék a Hoffmann képviselő ur által beadott módositványt mellőzni. (Helyeslés a középen.) Teleszky István kijelenti, hogy teljesen megnyugtatta az igazságügyminiszter azon Ígérete, hogy semmi sem áll tőle távolabb, minthogy azon hatalmat, mely neki ezen javaslat által adatik, fegyelmi szempontból használja fel. Ha mindamellett szóló korlátozni akarja e hatalmat, ezt azért teszi, mert óhajtja, hogy a mennyire lehet megnyugtassanak mások is, különösen a birói kar. Ennek folytán a következő módosítást nyújtja be : A 3. §. utolsó bekezdése után következő bekezdés teendő: Azon bíró, ki a jelen törvény alapján már egy izben áthelyeztetett az 1871. 9. t. czikk első §-a b) pontjának esetén kivül ujabban csak akkor helyeztethetik át, ha azon bíróság, melynél alkalmazva van, megszűnik, vagy ha e bíróságnál a szervezés folytán a birák létszáma leszállitatnék. (A b) pont az áthelyezés azon eseteit tartalmazza, a mely ugyanazon bíróságnál alkalmazott bíráknál rokonsági öszeköttetés folytán válik szükségessé.) Apponyi Albert gr. Hoffmann Pál módositványát pártolja. A miniszter Hoffman Pál megszorító indítványával szemben a korlátlan áthelyezés jogát bizonyos czélszerüségi okokból védte, melyek messze tul mennek azon alapon, a mely által ezen tjavaslat indokoltatott. A miniszter azt mondá, hogy a jelenlegi szervezet szerint sok törvényszék, nél felesleges személyzet van, és ha meg nem adatik a korlátlan áthelyezési jog, ezen nem fog a kormány segíthetni és ez által az állam fináncziális helyzete sem fog könnyebbülni. Szóló figyelmeztet arra, hogy már azon intézkedés által, hogy a törvényszékek száma leszállittatik, a fennmaradó tvszékek okvetlenül nagyobb működési kört fognak nyerni, és ennélfogva nem hiszi, hogy akkor is oly aránytalan lenne a törvényszékek személyzetének száma a munkakörhöz képest, mint most. De nem erre fekteti a fősúlyt. Megengedi, hogy teljesen áll azon indokolás, melyet a miniszter nézete támogatására felhozott, de még akkor is sokkal magasabbra helyezi a birói függetlenség elvének fenntartását, mint az ilyen kisszerű és ideiglenes még eltűrhető gyakorlati viszásságnak gyors orvoslását. Pártolja Hoffmann indítványát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Lázár Ádám nem fogadhatja el sem Teleszky, sem Hoffmann módositványát, amazt feleslegesnek, ezt szükségtelennek tartván. Különben szükségesnek tartaná, ha ezen szakaszban egyszerűen hivatkozás történnék az 1871. 9. t.-czikk azon szakaszára, mely az áthelyezésről intézkedik. E szakasz rendelkezését a bírósági hivatalnokokra is kiterjesztetni kivánja. Sckwartz Gyula csodálkozik azon, hogy nem emelkedik a házban hang, mely felszólalna az ellen, hogy a birák nyugdíjazása és áthelyezése kizárólag a miniszter discretionarius hatalmára bizatik, s hogy nem történt ennek megszorítása czéljáböl concret indítvány. Szóló óhajtaná, hogy a nyugdíjazás és áthelyezés a semmitőszék indokolt előterjesztése alapján történjék, Nem ad be ez iránt indítványt, de ha azt más beadni találná, kijelenti, hogy pártolni fogja. Trauschenfels Emil kimondatni kivánja, hogy »azon meg nem szüntetett törvényszékek birái, kik akaratuk ellenére áthelyezendőknek rendeltetnének, jogositvák szabadon választáni ezen áthelyezés elfogadása vagy szabályszerű nyugdíjaztatás között.« Simonyi Ernő Hoffmann Pál módositványát pártolja. Eötvös Károly indítványára a szakasz akép módosíttatott, hogy necsak a birák, hanem a királyi ügyészek közül is csak annyi nyugdíjazható, a mennyi állás a reductió folytán megszüntetendő lesz. A többi módositványok elvettettek. A 4-dik szakaszban az előadó indítványára kimondatott, hogy a szervezési idő elteltét követő 3 év alatt köteles az igazságügyminiszter pontos statistikai adatokat terjeszteni a törvényhozás elé minden egyes törvényszék és járásbíróság ügyforgalmáról, hogy ezek alapján akkor a törvényhozás mind a bíróságok létszámát, mind a területek beosztását és a székhelyek meghatározását, mind pedig a bírósági létszámot végleg megállapíthassa. (Helyeslés.) Ezenkívül a szakasz Eötvös Károlynak előbb elfogadott módosításához alkalmaztatott. Elfogadtatott továbbá Hoffmann azon indítványa, hogy határozottan kimondassék, hogy a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvény a szervezés befejezésével ismét teljesen hatályba fog lépni. (Az eredeti szövegben az mondatik, hogy »ujból« hatályba lép.) Hoffmann Pál a következő uj szakaszt indítványozza : »a törvény értelmében történendő uj szervezésnek befejezéséig az első fokú birói és kir. ügyészi állomásokra mindenekelőtt oly egyének nevezendők ki, kik jelenleg birák vagy kir. ügyészek gyanánt alkalmazvák.« Azért mondja »mindenekelőtt« meddig ilyenek állanak rendelkezésre, mert azon eseten nem birja képzelni, hogy a midőn áthelyezendő egyének vannak, ne ezek helyeztessenek el, hanem jelenleg nem is alkalmazott alkalmaztatván, ezeket is kelljen a szolgálatért fizetni, a nem alkalmazott egyéneket pedig disponibilitásban tartani. Perczel Béla igazságügyminiszter. T. ház! A megszüntetendő törvényszékek tagjaira nézve két bánásmódnak egyike követtetik, t. i. vagy nyugdíjaztatni, vagy áthelyeztetni fognak. Azon birák tehát, a kik nyugdíjaztatni nem fognak, igen természetesen szükségszerüleg elhelyezendők lesznek. Én tehát az ajánlott dispositióját a törvénynek szükségtelennek és feleslegesnek tartom, mert az magában a dolog természetében fekszik. Ennélfogva a módositványt nem fogadom el. (Helyeslés.) Hoffmann Pál: Miután ezen nyilatkozat által a t. igazságügyminiszter ur azon föladatot, melyet én módositványom indokául nyilvánítottam, határozottan magáévá tette, én teljes megnyugvást nyertem azon czél iránt, melyet elérni óhaj tottam, s igy módositványomat visszavonom. Az 5-dik szakasz észrevétel nélkül elfogadtatik. TÖRVÉNYJA VASI. ÁTOK. A végrendeletek, öröklési szerződések és halálesetére tett ajándékozások alakszerűségeiről szóló törvényjavaslat indokolása. Atalános indokolás. A végakaratnyilvánitás alakszerűségei tekintetében hazai jogunk különbözőleg és határozatlanul intézkedik.