Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 14. szám - Észrevételek 7. [r.]

— 109 — vallják, csak hallomás után és nem saját tapasztalásukból bizonyítják, tehát e részbeni vallomásaik, a törv. rend. 190-ik §-a értelmében, birói tekintetbe vehetők nem voltak. A budapesti ügyvédi kamara ügyrendé. (Mepáttapitva az 1815. évi mártius 31 -én tartott rendkívüli közgyűlésen.) I. Közgyűlés. A közgyűlések tartása s összehívása. 1. §. A rendes közgyűlés évenként martius havában tartatik. Rendkívüli közgyűlést az elnök ezenkívül is hívhat egybe. 2. §. Köteles az elnök rendkívüli közgyűlést egybehívni: a) ha a választmány, — b) ha a választmányon kívül álló 20 kamarai tag, a tárgy előterjesztésével indokoltan, kívánja. 3. §. A közgyűlés összehívása a tárgysorozatot magában foglaló meghívásnak a hivatalos hírlapban való 3-szori közzététele által történik. A hírlapi közzétételnek a gyűlés napját legalább 8 nappal, választás esetén pedig 30 nappal (1. ü. r. törv. 23. §.) meg kell előznie. Napi és tanácskozási rend. 4. §. A közgyűlés napirendét az elnök által megállapított tárgysorozat képezi. A sorrendtől csak a gyűlés határozata alapján lehet eltérni. 5. §. Rendes közgyűlés napirendjére első helyen mindig a lefolyt évi működésre vonatkozó választmányi jelentés tűzendő ki. 6. §. Indítványok és módositványoK mindig írásban adandók be. 7. §. A napirenden álló tárgyakra vonatkozó indítványok rendszerint azonnal tárgyalandók. A gyűlés azonban elrendelheti azoknak mellőzését yagy elhalasztását. 8. §. Önálló indítványok a titkárnál Írásban jelentendők be. A bejelentésnek a közgyűlést legalább anynyi idővel kell megelőznie, hogy az indítvány az ügyrend 3. §-a szerint a tárgysorozatba fölvehető s közzétehető legyen. Ily indítvány csak akkor vehető tárgyalás alá, ha a közzétett napirendben bennfoglaltatik. 9. §. Oly tárgyak, melyeket nem a választmány terjeszt a közgyűlés elé, a választmányhoz utasitandók véleményezés végett. A közgyűlés azonban egyes tárgyakat külön kiküldendő bizottsághoz is utasíthat. 10. §. A választmány vagy a külön bizottságok által előterjesztett tárgyak előadója a titkár vagy helyettese, vagy pedig a választmány illetőleg a bizottság által megbizott előadó. 11. §. A tagok a feljegyeztetés során szólanak s a jegyző hívja fel őket szólásra. Beszédet olvasni nem szabad. 12. §. A vitát az előadók és inyditványozók zárszava fejezi be. Ezeken kivül mindenki csak egyszer szólhat a tárgy érdeméhez. 13. §. Bármikor szót kérhetnek: a) kik napirendet indítványoznak ; b) kik személyes megtámadásokra válaszolni ; c) kik a tanácskozási rendre hivatkozni akarnak; d) kik a vita bezárását indítványozzák ; és e) kik indítványukat visszavonni kívánják. Ha azonban a visszavont indítványt valaki magáévá teszi, a fölött a tanácskozás tovább foly. 14. §. A tisztviselők és választmányi tagok ténybeli felvilágosítás végett, az elnök engedelmével, közbeszólásra jogosultak. 15. §. A szólót beszédében félbeszakítani az elnökön kivül senkinek sem szabad. 16. §. Az elnök őrködik a tanácskozási szabályok megtartása felett, ügyel a csend és rend fenntartására. A tárgytól eltérő szónokot jogában áll a tárgyra utalni, a rendet és illemet sértő szónokot rendre utasítani. Ha a szónok ugyanazon beszéde folyamában másodszor is rendreutasitást von magára, az elnöknek jogában áll tőle a szót megvonni. 17. §. Haa tanácskozási rend nagyobb mértékben zavartatnék, az elnök az ülést felfüggesztheti vagy fel is oszlathatja. 18. §. Ha 3 tag a vita befejezését indítva nyozza, ezen indítvány azonnal szavazásra bocsátandó. Ha ezen indítvány elfogadtatik, a szólásra följegyzettek — egyrészről azok, kik a tárgyalás alatt álló indítvány mellet, másrészről, kik ellene vannak, — maguk közül egy szónokot választanak, és csak ezeknek, valamint a zárszóra jogosultaknak van joguk felszólalni. Az elnök rövid várakozás után felszólítást intéz az illető szónokok kijelölése iránt, s ha ekkor a kijelöltek meg nem neveztetnek, a vitát befejezettnek nyilvánítja. Szavazás és határozatok. 19. §. A vita befejeztével az elnök a kérdést szavazásra tűzi ki. A kérdés föltételéhez a tagok egyszer hozzászólhatnak. Az ügyrend 18. §-a ezen hozzászólásoknál is alkalmazható. 20. §. A kérdés ugy teendő fel, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. 21. §. A kérdések föltevésénél a napirend következő tárgyára való áttérést követelő indítványnak elsőbbsége van a tárgy felett, a tárgyalás mellőzését vagy elhalasztását kívánó indítványnak a fölött, mely a vita alatti tárgy érdemében kiván határozatot. 22. §. A tárgy felvétele után azon indítvány, illetve módositvány bocsátandó először tárgyalás alá, melynek elfogadása által minél több más indítvány és módositvány esik el; pénzösszegek kérdésében 'pedig mindig a legnagyobb összeg jön először szavazás alá. 23. §. A kérdés megállapítása után az elnök azon kérdést intézi a gyűléshez, hogy kivánja-e a szólók többsége szerint a határozat kimondását. Ha szavazást senki sem kiván, a határozat a szólók többsége szerint mondatik ki. 24. §. Ha szavazás kívántatik, az fölállás vagy ülve maradás által történik, s ha a többség ellenpróba által sem volna kivehető, a szavazók mindegyik része a jegyző által megszámittatik. 25. §. Névszerinti szavazásnak van helye — azon esetben, ha a határozatképességre csupán legkisebb szám van jelen, — egy tag, ezen kivül pedig 5 tag kivánata folytán. 26. §. Személyes kérdésekben -és választásoknál, — az utóbbi esetekben szavazó lapokkal — titkos a szavazás. 27. §. Választásoknál a szavazatszedő küldöttséget az elnök nevezi ki. 28. §. Az elnök csak a szavazatok egyenlő megoszlása esetében szavaz. 29. §. Szavazás közben beszédet tartani, vagy a szavazatot indokolni nem szabad. 30- §. A határozatot ugyanazon ülésben megváltoztatni, módosítani, vagy az ellen óvást emelni nem lehet. A jegyzőkönyv. 31. §. A jegyzőkönyvet a titkár vagy helyettese vezeti. A jegyzőkönyv a tanácskozás tárgyait s a hozott határozatokat foglalja magában, és az elnök, jegyző, s az ülés elején az elnök által kijelölt két tag által hitelesíttetik. II. A választmány. A) MŰKÖDÉSE ÁLTALÁBAN. Hatásköre. 32. §. A választmány van első sorban hivatva mindannak teljesítésére, mit az ügyv. rendt. törv. 19. §-a az ügyvédi kamarák hatásköréhe utal. Joga és kötelessége e végre a szükséges vagy általa czélszerünek talált intézkedéseket megtenni, a biróságok és egyéb [hatóságoknál előterjesztéseket tenni, felszólalni, sérelmes határozatok ellen jogorvoslattal élni, a kamara tagjaira és ügyvédjelöltekre kötelező határozatokat hozni. A kamara oly tagjai irányában, kik az ügyvédvizsgálóbizottsági tagságot vagy a választmány-, illetőleg elnöktől vett törvényes megbízatást alapos ok nélkül elfogadni, vagy ebbeli tisztöket teljesíteni vonakodnak, — az ü. r. törv. 2ő. §-ban emiitett bírságot alkalmazhatja. 33. §. Hatásköre kiterjed általában mindazon ügyekre, melyeket a törvény vagy az ügyrend a kamara hatáskörébe utal, amennyiben a közgyűlés, vagy a tisztviselők kizárólagos ügyköréhez nem tartoznak. Az elnök. 34. §. Az elnök a közgyűlések, a választmány és a fegyelmi bíróság rendes elnöke. Az ü. r. törvényben s az ügyrend más fejezeteiben megállapított jogain és kötelességein kivül hatásköréhez tartozik. a) a közgyűlések, választmányi és fegyelmi bírósági ülések összehívása, azokon a tanácskozás vezetése, a tanácskozási szabályok és a rend fenntartása feletti felügyelet s a határozatok kimondása ; b) a kamarai jegyzékek vezetésének és az egész ügymenetnek ellenőrzése; c) az ügydarabok számára előadók kirendelése ; d) a fegyelmi bíróság tagjainak, valamint az ő és az elnökhelyettes akadályoztatása esetében a fegyelmi bíróság ülésvezető elnökének kinevezése ; e) az ügyv. rendt. törv. 30. §-ban emiitett eseteken kívül is a békés uton kiegyenlítés ezen módjának alkalmazásba vétele; f) az irodai és szolga-személyzet felfogadása és elbocsátása s ezek fölött a fegyelmi hatóság gyakorlása. — Köteles továbbá g) a kamara pénztárát havonként legalább egyszer megvizsgálni s észleleteiről a legközelebbi választmányi ülésen jelentést tenni; végül h) joga van sürgősebb esetekben a kamara pénztárából 100 frtig utalványozni. Az elnökhelyettes. 35. §. Az elnökhelyettest a kamara elnökének akadályoztatása esetén és idejére az elnöki hatáskör illeti. A titkár. 36. §. A titkár, — akadályoztatása esetében pedig az elnök által kinevezett helyettese vezeti a közgyűlések, választmányi és fegyelmi ülések jegyzőkönyveit, aláirja az ügykezelési szabályok szerint a kiadmányokat, gondoskodik a jegyzékek s egyéb könyvek pontos vezetéséről, a kiadmányok szabályszerű kiállításáról, kézbesítéséről és szerkeszti a kamara évi jelentéseinek tervezetét. A titkár a kamara iroda-főnöke, irattárnoka, a kamara pecsétének őre, és ö látja el a választmány és elnök utasításához képest a kamara összes belügyeit. Az ügyész. 57. §. Az ügyésznek a törvényben s az ügyrend más fejezeteiben meghatározott jogain s kötelességein kivül hatáskörébe tartozik: a) a kamarai dijak, illetékek s egyéb kamarai követelések-, bírságoknak a választmány határozata folytán per utján behajtása ; b) a végrehajtás eszközlése az ü. r. törv. 104. §-ának esetében; c) a fegyelmi eljárás költségeiben elmarasztalt vádlottói ezen költségek végrehajtás utján megvétele. Az ügyész általában fegyelmi eljárás esetein kivül a kamarának peres ügyekben ügyvéde. Fegyelmi eljárás esetein kivül az ügyész magát bármely ügyvéd, vagy ügyvédjelölt által helyettesitetheti; fegyelmi eljárásban azonban akadályoztatása esetén csupán az elnök által kinevezet helyettes teljesíthet ügyészi teendőket. A pénztárnok 38. §. A pénztárnok a kamara bevételeit s a kamarára bízott alapítványokat kezeli, a kiadásokat mindig a választmány, illetőleg elnök utalványa folytán teljesiti s ügyel a költségvetés megtartására. A pénztár állásáról a választmányt havonként értesiti; kezeléséröl6rendes számadást vezet, s azt övenként a választmány vizsgálata, s a közgyűlés felülvizsgálata alá terjeszti.