Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 14. szám - Észrevételek 7. [r.]

— 110 Ő készíti a költségelőiráyzatnak a választ­mány elé terjesztendő tervét; a kamarai dijak és illetékeket beszedi és nyugtázza. A választmányi Ülések tárgyai. 39. §. Az ü. r. törv. 27. és 28. §§-ban meg­határozott, valamint az ügyrend 32. §. értelmében elintézendő ügyeken kivül a választmányi ülések tárgyait képezik: 1. a kamarai pénztár és számadások meg­vizsgálására évnegyedenként tagok kiküldése, s ezek által a legközelebbi ülésre beadandó jelentés elintézése ; 2. könyvtárnok választása s részére utasítás kidolgozása; 3. a kamara gazdasági ügyeinek ellátása, a kamarai helyiségek felfogadása, felszerelése és intézkedés a szükségletek beszerzése iránt ; 4. a kamarai illetékek, dijak, bírságok besze­dése iránti intézkedés, és igazolt szegénység esetén a kamarai illetékek részben vagy egészben ele­gendése. A választmányi ülések tartása, s ezekben a tanácsko­zási rend, szavazás, határozathozatal és jegyzőkönyv. 40. §. Választmányi ülés havonként leg­alább egyszer^tartandó. Az összehívás meghivó-jegyekkel történik. 41. §. Választmányijülésekben az elnök vagy elnökhelyettes akadályoztatása" esetén a választ­mány jelenlévő legidősb tagja vezeti az ülést s tel­jesíti az elnöki teendőket. A választmányi ülések nem nyilvánosak. Indítványok szóval is tehetők. A tárgyhoz érdemben is kétszer szólhatni, de másodszor csak a már feljegyzettek után. Vita bezárási indítványnak nincs helye. Névszerinti a szavazás egy tag kívánatára is. A jegyzőkönyv az ülés elnöke és jegyzője által hitelesíttetik. Ezen eltérésekkel a választmányi ülésekre is az ügyrend 4—31. §§-ai alkalmazandók. B) AZ ÜGYVÉDEK LAJSTROMÁNAK VEZETÉSE. 42. §. A jegyzékbe való fölvétel iránti fo­lyamodás benyújtása alkalmával 5 frt beiratási díj fizetendő. Elutasító határozat esetében ezen díj a határozat jogerőre emelkedése után visszaadatik. A jegyzékben történt felvétel a kamara területén levő bíróságokkal közöltetik. 43. §. A lakhelynek a kamara területén szándékolt megválasztása legalább 8 nappal, más kamara területére áttétele esetén 30 nappal előbb jelentendő be a lakhely tényleges megváltoztatása előtt, 44. §. Más kamara területéről átköltöző ügyvéd felvételi kérvénye csak az ü. r. törv. 8. §­ban emiitett értésités után vagy azzal egyidejűleg intézhető el. Ily felvételi kérvényben az is igazolandó, hogy folyamodó ellen bűnvádi vagy fegyelmi eljá­rás nincs folyamatban és hogy azon kamara iránti kötelezettségének, — melynek területéről átköltö­zik — elégett tett, 45. §. Lemondás vagy halál folytán beadott kitörlési kérvényekhez a hivatalos hirdetmény ig­tatási dija csatolandó. Kényszerkitörlés esetében ezen hirdetési dij az eljárási költségekhez tartozik, s azokkal együtt hajtandó be. 46. §. Bejelentések, melyek a kamara terüle­tén való lakhelyváltoztatásra vagy egyszerű lakás­változtatásra vonatkoznak, ülésén kivül intézen dők el. C) ÜGYVÉDJELÖLTEK FELETTI FELÜGYELET S NÉVJEGYZÉKEIK VEZETÉSE. 47. §. A jegyzékbe való felvétel iránti folya­modás benyújtása alkalmával 1 frt beiratási dij fizetendő. 48. §. A névjegyzékbe felvett ügyvédjelölt­nek erről végzés alakjában igazolvány adatik, mely a jelölt és főnökének nevét tartalmazza. Ha a jelölt más főnökhez lép gyakorlatra, a bejelentés alkalmával ezen igazolványt bemutatni tartozik. Ha ezen igazolvány elvész, másodlat csak a főnök által ellenjegyzett folyamodásra adatik ki. Az igazolvány másodlatának kiszolgáltatása & jegyzékben kitüntetendő. 49. §. A kamara területén más főnökhöz való átlépést tárgyazó bejelentések az ügyrend 46. S-a szerint intéztetnek el. Más kamara területéről átjövő ügyvédjelölt köteles felvételi folyamodványában az eddig illeté­kes kamara jegyzékének kivonatával kimutatni, hogy szabályszerüleg be volt jegyezve, továbbá kö­teles ezen kamara bizonyítványával eddigi maga­viseletét igazolni. D) PÁRTFOGÓ ÜGYVÉDEK S GONDNOKOK KIRENDELÉSE. 50. §. Sommás polgári ügyekben pártfogó ügyvéd kirendelésének csak a polgári törvényke­zési rendtartás 85. §. a. pontja esetében van helye. 51. §. A pártfogó ügyvédeknek bizonyos sor­rend szerinti kirendelését a választmány a sorrend­nek félévenként való előleges megállapításával eszközli. A sorrend törvényszéki, illetve járásbíro­sági területek szerint külön határoztatik meg s alapjául az illető bíróság területén lakó kamarai tagok neveinek betűrendje szolgál, azon esetek te­kintetbe vételével, melyekben az alábbi szakaszok szerint valaki jajára beszámításnak vagy a követ­kező sorrendbe való új fölvételnek van helye. 52. §. Az egyénenkénti kirendelés a bíróság felhívása folytán elnökileg ezen sorrend alapján történik, s a kirendelésről csak a felhívó bíróság értesíttetik. 53. §. A kinevezésekről a polgári és bűn­ügyekre vonatkozólag elkülönített betüsoros jegy­zékek vezetendők, melyeknek kiegészítő részét ké­pezi a félévről félévre külön vezetendő sorrendi­mutató. A sorrendtől csak akkor van eltérésnek he­lye, ha a sorban következő ügyvéd kinevezése el­len törvényes kifogást emelhet, mely esetben, ha a választmány, a megkereső biróság ebbeli értesítése folytán, a kifogásnak helyt ad, a legközelebbi ki­nevezés ezen ügyvédre esik. 54. §. Ha valamely kinevezett pártfogó ügy­véddé kinevezése folytán több rendbeli perben kény­telen ügyködni, mindezen perek további kirende­léseknél javára számitandók; az általa okozott igazolási perek azonban ily beszámításoknál te­kintetbe nem jöhetnek. Önkéntesen elvállalt szegény védelmek to­vábbi kirendeléseknél a vállalkozó ügyvédnek szintén javára számitandók. 55. §. Ha valamely ügyvéd gondnokul rendel­tetvén ki, az átvett iroda ügyiratai között vagyon­talan perlekedők ügyeire is akad, melyek az átvett irodába a volt iroda-tulajdonosnak pártfogó-ügy­véddé lett kinevezése folytán kerültek, akinevezett gondnok ezen ügyek jegzékének bemutatásával a kamara választmányának haladéktalanul és írás­ban tartozik nyilatkozni, vájjon ez ügyekben vagy közülök egyik-másikban továbbra kiván-e önkén­tesen pártfogó ügyvédként működni vagy sem; az előterjesztéshez képest intézkedik azután a vá­lasztmány, és a tényleg átvett védelmeket az előző szakasz értelmében a gondnok javára irja. 56. §. Ha valamely ügyvéd az ügyvédkedés­ről lemond, joga van kijelölni azon ügyvédet, kit a választmány által gondnokul kineveztetni óhajt. Halál esetén ezen jog az örökösöket illeti. Ha a kijelölt ellen bármi részben aggályok merülnek föl, a választmány, a körülmények sze­rint, hivatalból rendel gondnokot. E) KAMARAI DIJAK, ILLETÉKEK, BÍRSÁGOK BESZEDÉSE. 57. §. A kamarai illeték az azt megállapító közgyűlés napjától 30 nap alatt egyszerre fize­tendő. A később belépők, a mindig martius 31-től számítandó év bármely szakában lépnek be, be­jegyeztetésük alkalmával tartoznak az évi illeté­ket egészen lefizetni. 58. §. Ezen illeték, ugyszinte a beiratási díjak és bírságok lefizetése, valamint általában minden fizetés Budapesten a kamara pénztárno­kánál teljesítendő. Ilynemű követelések behajtása sommás per­utra tartozik s ezekre nézve a kamara ügyésze ál­tal szabadon választandó bármely budapesti bi­róság illetékes. III. Fegyelmi eljárás. A fegyelem fenntartása, panaszok s feljelentések elintézése. 59. Ha a választmánynak oly esetek jutnak tudomására, melyeket az ü. r. törvény 68. §-a alá tartozóknak vagy legalább is kisebb köteles­ségszegéseknek tart, jogában áll az ügyvédek s ügyvédjelöltektől felvilágosítást kivánni vagy őket igazolásra az ü. r. 74. §. szerint is felhívni anélkül, hogy panasz vagy feljelentés adatott volna be. 60. §. Panaszok s feljelentések eseteiben köteles az elnök mindenekelőtt az ü.r. törv. 30. s az ügyrend 34. §-ában szabályozott közbenjárást le­hetőség szerint megkísérteni. 61. §. Nyilván alaptalan vagy más hatóság illetőségéhez tartozó panaszok, és feljelentések to­vábbi eljárás nélkül visszautasitandók; a mennyi­ben pedig a választmány mint fegyelmi biróság a panaszt vagy följelentést ilyennek nem találná, a panaszlott az ü. r. törv. 74. §. értelmében zár­határidő kitűzése mellett s a panasz vagy feljelen­tés másolatának közlésével a maga igazolására felhívandó. 62. §. Ha az előző szakasz szerint kitűzött zárhatáridőben nyilatkozat nem adatik, a felhívás ismételhető s a panaszlott vagy ezzel egyidejűleg vagy az ismétlés eredménytelensége esetén a tör­vényes bírságban elmarasztalható, vagy pedig a választmány mint fegyelmi biróság azonnal az ügyrend 63. §. szerint járhat el. 63. §. Ha a panaszlott nem nyilatkozott s a választmány mint fegyelmi biróság a felhívást ismételni nem kívánja, vagy pedig nyilatkozatát a kitűzött időben beadta, a választmány mint fe­gyelmi biróság, a kamara ügyészének meghall­gatása után, az ü. r. törv. 73., illetőleg 107. §. sze­rint hoz határozatot, vagy megszünteti a további eljárást, vagy pedig elrendeli az ü. r. törv. 79. és következő szakaszaiban szabályozott fegyelmi eljárást. 64. §. Az ü. r. törvény 73., illetőleg 107. §-ban emiitett megintés vagy rendreutasitás csak írásban eszközölhető. A választmánynak, mint fegyelmi bíróságnak alakulása s ülései. 65. §. A szorosabb értelemben vett választ­mány rendes és póttagjainak a fegyelmi bíróság­ban való szolgálati sorrendét az elnök állapítja meg minden év elején akkép, hogy 4 rendes és 2 póttag osztatik be félévi időtartamra. 66. §. A fegyelmi biróság ülései akkép ala­kitandók az elnök által, hogy mindenkor a tár­gyalandó ügy előadója legyen az ülés egyik birói tagja s a határozatképességre szükségelt többi birói tagok lehetőleg a szolgálati sorrend szerint hivandók meg. 67. §. Oly ügyeknél, melyek nagyobb elő­tanulmányt nem igényelnek, vagy ha az ügy ren­des előadója huzamosabban akadályozva van, az elnök mást helyettesíthet előadóul. 68. §. Határozatképességre az elnökkel együtt öt birói tag együttes jelenléte, s a hatá­rozathoz általános szótöbbség szükséges. A szavazatok egyenlő megoszlása esetén az elnök szava dönt. 69. §. A fegyelmi ülésre való megjelenés­ben akadályozott tag köteles ezt az elnöknek az ülést megelőzőleg idejekorán bejelenteni, hogy ennek módjában legyen más tag meghívásáról gondoskodni. A huzamosabban akadályozott rendes birói tag helyett azonban az illető időszakra más tag nevezendő ki. 70. §. Szóbeli tárgyalásra a tárgyalandó ügynek addigi előadóján kivül az illető időszakra sorrenden lévő összes tagok hivandók meg 3 nap­pal megelőzőleg. A Budapesten lakó tagok meg­jelenni, vagy elmaradásukat a tárgyalást megelő­zőleg idejekorán kimenteni kötelesek. 71. §. Ha a szóbeli tárgyalás alkalmával a biróság rendes tagjai ellen kifogás nem emelte­tik, illetőleg az illető birák által be nem jelente­tik, vagy a kifogás elvettetik, a behívott többi tagok eltávozhatnak, ellenkező esetben a sorrend szerinti rendes, szükség esetén a póttagokkal egé­szíttetik ki a biróság.

Next

/
Thumbnails
Contents