Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 12. szám - A végrehajtási eljárás és a p. t. r. módosítását tárgyazó törvényjavaslat 4. [r.]

— 71 — Ugy hisz8zük tehát, hogy az eddigi birói elb ánás több összevágó jelenség hiányában túllőtt a czélon. Érezte ezt maga a bírósági judicatura B egy más ntat választott, melyre a következő jogeset szolgált alapul. G. J. üvegkereskedő 412 frtnyi követelését K. B. fogalmazó ellen részben engedményezi s a nem engedményezett 295 frtnyi összeget utóbbnevezett ellea a pest-józsefferenczvárosi kir. járásbíróságnál beperesiti. A mult évi május 7-ikén megtartott tárgyalás alkalmával alperes a birói hatáskört kifogásolja, minek folytán a bíróság a keresetet azon okból, „mert felperes a ke réseiéhez mellékelt számlának azon tételeit, melyek engedményeztettek, meg; nem jelölvén, habár követelését az ott íelszámitott 412 frt helyett csak 295 írtra mint az egész tartozásnak nem engedményezett részére intézi is, szükségkép az egész összegnek kell elbírálás tárgyát képezni, minthogy pedig azon összeg a p. t. r. 92. §-a szerint sommás eljárás alá tartozó összeget meghaladja, a kereset leszállítandó volt." Ugyanily okok mellett határozott a felperes semmiségi panasza folytán a m. kir. Curia mint semmitőszék mult évi július 9-én 9949. sz. a. kelt semmiségi panaszt elvető határozatában. Bármily támpontot is nyerjen ez indoko lás a nálunk is érvényben volt osztr. ideiglenes perrendtartás szakaszaiban, az okok helytelenségét kimutatni lesz feladatunk. A kérdés, a mint ez az ujabb kiadásban adva van: a birói határozatok jogerejűségének kérdésével van kapcsolatban. Az ítéletnek tudvalevőleg két része van: a határozati és indokolási rész. Az ítéletet megelőző peres eljárásban a határozati résznek alapul a kereseti kérelem, az indokolási résznek a jogalap szolgál. Az ítélet határozati részének a kereseti kérelemmel szoros összefüggésben kell állni elannyira, hogy az osztr. ideiglenes perrendtartás 299. §-a szerint : „Das Erkenntniss muss sich auf das Begehren der Partéién beschránken und dartiber voll standig und klar entscheiden", mit a bécsi judicatura (1. Szwoboda: Rechtsfálle, Lipcse 1873. 444. 1.) pláne oda értelmezett, hogy nem is elég ezen elutasítási formula: „felperes keresetével elutasittatik", de szükséges az egész kereseti petitumot idéző-jelek közt előhozni s ehhez hozzáfűzni az elutasítást. Annyi azonban mindenesetre tény, hogy a határozati részben más összeg felett ítélni, mint mi a kereseti petitumban foglaltatik, nem lehet. E thesishez még csak azou ismert szabályt kell fűzni, hogy j ogerőre csak az Ítélet határozati része emelkedhet i k, s a m. kir. Curia mint semmitőszék döntvényének tarthatlansága előtt állunk. Nem ítél tehát a biró, habár a bizonyítási eljárás az egész 412 írtra kiterjeszkedik, más mint a kereseti petitumbeli összeg felett, mert az ítélet határozati része csak a 295 frt felett foglalt volna ítéleti kijelentést, a bizonyítási eljárás eredménye, mely 412 írtra vonatkozik, az indokolási részbe esik s ez mint indokolásjogerőre nem eme 1 k edh e tik. De lássuk csak tovább, mennyire veszedelmes ezen a m. kir. Curia mint semmitőszék által kimondott elv? Az örökhagyó örököse mint ilyen 20 frt kölcsönt perel. Tegyük fel, hogy hivatalos beavatkozásnak helye nincs s ingatlan sincs szóban. Ugyan ellenvethetné alperes jogszerűié g, hogy itt örökösödési kérdés van szóban, kéri a keresetet leszállítani. A járásbiró igenis be íog bocsájtkozni a felperesség kérdésébe oly módon, hogy incidentaliter a kizárólagos örökösi minőséget kutatni fogja, e kutatás eredményét indokilag felhasználja s a tartozás fennállása esetén alperest elmarasztalja daczára annak, hogy az alperes az ellentét élével akként fogja allegátáját támogatni: hisz még az sülhet ki egy megindítandó (nem már megindított) végrendelet iélretétele í iránti perből, hogy alperes nem is örökös. Ez j okoskodásnak bizarr volta onnan indul ki, a ! mivel aztán minden intézményt le lehet rán- 1 tani, hogy ép a helytelent tételezi' fel, ezt veszi okoskodása kiindu-| lási pontjául. Annyi mindenesetre tény, I hogy az egyes biró nem fogja preaoccupálni a . még csak megindítandó öröködési per biráját i s ha ép ugy sülne ki a dolog, amint alperes jósolgatja: a jogút igazaira nézve nincs elzárva ! előtte azoa jogalapon: „nemo damno alterius i locupletari potesí." Még egy példa azonban, hol az előbb I emiitett osztr. ideiglenes perrendtartással érintkezni fogunk, nem lesz fölösleges. Igényperekben ingók iránt a foglalás he- ! lyén Hevő sommás biróság illetékes, habár az j ingók 300 frton tuli értéket képviselnének. Ez ] tételünk, melyből kiindulunk s jeleztük rögtön ál- I láspontunkat, ha hozzáteszszük, hogy foglal ás fenn nem forgása esetén a sommás biróság 300 frton tuli értéket képviselő ingók tulajdona iránti perben azon elvné! fogva „mobilia sequntur personam" nem lehet illetékes. E látszólagos ellenmondást csak ugy egyenlíthetjük ki, ha fontolóra veszszük, hogy az igényperben hozandó perdöntő végzés határozati, jogerőre emelkedő része a tulajdon kérdését nem érintheti; csupán azt mondhatja ki, hogy az igény tárgyai a foglalás alól felmentetnek (res dimittenda est). Igaz, hogy e határozat a tulajdonnak az indokokban lerakott elvén épül fel, de a tulajdon kérdését el nem birálja, a mint az a váltóvégrehajtások tárgyában kiadott igazságügyminiszteri rendelet 49. §-ából is kiderül, hol, tekintettel a tulajdoni kérdés meg nem történt elbírálására, az mondatik: „igénykeresettel követelt tárgyak, ha az igénylő pervesztessé lett is, csak akkor kerülhetnek árverés alá, ha a követelés kielégítésére az adósnak egyéb ingó vagyona nem elegendő." Az osztr. ideiglenes perrendtartásnak 447. §-a, mely az ellenkező felfogásnak hódol, igy szól: „Die Excindirungsklage kann, wenn die Execution auf Ersuchen eines anderen Gerichtes eingeleitet wurde, entweder bei dem Richter, welcher die Execution vorgenommen, oder bei demjenigen eingebracht werden, welcher dieselbe bewilligt hat. Nur wenn die Execution von einem Einzelgerichte bewilligt oder vorgenommen worden ware, die Klage um Aufhebung oder Beschrankung der Execution aber nach ihrer Beschaffenheit vor ein C o 11 e gi alg e rich t gehört, ist síé bei demjenigen Collegialgerichte anzubringen, indessen Bezirk daseine oder das a ndere dleser Einzelgerichte sichbefindet." Ez ellentétes szabály, mint látjuk, azért vonja el az egyes- bírótól a bíráskodást igény= perekben, mert a tulajdoni kérdés igényperben! elbírálásának álláspontján áll. Az osztr. ideigl. polg. perrendtartás ez elvének nálunk leendő alkalmaztatása nemcsak az átalános jogelvekkel*), de az idézett *) Lásd ez iránt dr. Renaud: Lehrbuch des gemeinen deutschen Civilprozessrechts, hol többek közt a 387. lapon ez mondatik: „Diese richterliche Cognition bewegt sich aber auf dem Gebiete der Thatsachen wie des Rechts, und bezieht sich in der einen und der andern Richtung nicht alléin auf das Streitverhaltniss, um dessen Erledigung es sich in dem gegebenen Prozesse handelt, sondern auch auf die im Laufe des letztern entstehenden besonderen Streitpuncto (Incidentpuncte, quaestiones incidentes), mögen diese die formellen V o r a u ssetzungen des Verfahrens (s. g. praeparatoria judicii) oder einzelner Theile desselben, oder das Materielle des Streitverhaltnisses in der Art betreffen, dass sie für dessen Entscheidung Vorfragen (quaestiones praejudiciales) bilden. Indem námlich das sachlich Zusammenhangende (die contintia causae) nicht auseinandergerissen werden soll, hat sich die richterliche Cognition auch auf solchelncidentpuncte zu e rstrocken, sollten sie selbst Verhal'tnisse betreffen, hinsichtlich welcher, wenn sie selbstatandiger Gegenstand váltóvégrehajtási rendelet szakaszának szellemével is ellenkezik, de törvényhozási kimondása is ál-utakra terelné a bírósági joggyakorlatot, mer* minden i ncidentalis kérdés, minő teszem fel a fenti öröködési, felvételétől itéletökben elijesztetnének. Midőn igy az eddigi nézeteket megczáfolni törekedtünk, még csak az van hátra, hogy a helytel enitett indokolásokat helyettesítsük. E positiv javaslatot illetőleg lehet, hogy könnyen ellenmondásra fogunk találni. Ugy véljük, hogy a biró az engedmény simulált voltát ki nem mondhatja, mert ez által ép illetőségi, helyesebben hatásköri kérdésben az engedmény érvénytelenségét— az anyagi jogba csapva át — mondaná k i, hanem elégséges volna azt a birói praxist kezdeményezni, hogy a kereset leszállítása esetén az icdokok csak odáig terjednének, hogy a p. t. r. 95. §. a) pontja kijátszásának elej e vétessék, vagy ha ezen inkább törvényhozó szájába illő szólam nem tetszenék, azt mondani: „a kereset-leszálittatik, mert a törvény kijátszásának látszata forog fenn." A p. t. r. nem áll útjában annak, hogy a bíróságok az abban nem szabályozott kérdések iránt önálló eljárást létesítsenek. Azt vethetik ellen, hogy ez indokolás rendőr-szellemű; elfogadom ezen ellenvetést, de hozzáteszem, hogy itt nem tisztán magánjogról van szó. Dr. Kováts Gyula. A végrehajtási eljárás és a p. t. r. módoi sitását tárgyazó törvényjavaslat. ív. Czikksorozatotn első szakában felhoztam azon vezérelveket, melyeket a végrahajtási eljárás rendezésénél egyáltalában és különösen hazai viszonyaink közt mérvadóknak tartok; felesleges ennélfogva azokra e helyt ismét viszszatérni. Egyet azonban meg kell említenem, mit a végrehajtási eljárás rendezésével szoros összefüggésben levőnek hiszek. A végrehajtási eljárás lehető szigorítását sürgetik főleg azok, kik azt az igazságszolgáltatás gyarlóságának surrogatumául tekintik; pedig ha önrendelkezésünk visszanyerte óta valamely irányban haladtunk, ugy haladtunk kétségtelenül az igazságszolgáltatás terén, igaz nem nagyot, de a jobbulás, mint mindenütt, ugy itt is nem egyszerre és rohamosan szokott bekövetkezni, már azon benső összefüggésnél fogva sem, mely az igazságszolgáltatás és azon viszonyok közt fennáll, melyek közt az kiszolgáltatik. Nagyon helyén volt az általános sajnálkozás közt lelépett igazságügyminiszternek azon enunciatiója, hogy azok, kik egyre ócsárolják a hivatalnokokat, bűnöznek legtöbbet, mert lerontják tiszteletüket és tekintélyüket azoknak, kiknek tisztelete és tekintélye előfeltételét képezi üdvös működésüknek. Egyelőre, igaz, csak szórványosan tapasztaljuk az uj rendezés szembeötlő javulásait, | de az idő általánositani fogja ezeket, ha intézményeinket gonddal és veszélythozó támadásoktól mentesíteni tudjuk: ellenkező esetben a decomposiio fogja jellemezni azon állapotainkat is, melyek az állam fennállásának támaszai és talpkövei. E szerint élnem fogadhatom a végrehajtási eljárásnak szükségen feletti szigorítását és annak úgyszólván az elrettentési elv szerinti rendezését. Ezen megjegyzés után tárgyamra áttérve, azon intézkedéseket kívánom legelsőbben tárgyalni, melyeket p. t. eljárásunkban mint ujakat kívánok behozatni. 1. Az egyik, hogy oly esetekben, midőn a végrehajtás utján az előrelátható végrehajtási és árverési költségeknél a végrehajtást eines Rechtsstreites waren, das Ger i c h t d e r C o m p e t e n z o d e r ga r der Gerichtsbarkeitermangeln würde Daher ist denn insbesondere ein Handelsgericht nur kraft particularer Anordnung befugt ín einer Handelssache vorkommende Streitpuncte, welche nicht auf Handelsverhaltnisse Bezúg babén, an das allgemeine Gericht zur Erledigung zu verweisen.