Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 9. szám - A törvényes házasságon kívül született gyermek polgári magánjogainak szabályozásáról 5. [r.]

Ha az atvaság a kereset daczára sem volt megállapítható, ugy szintén, ha a kereset az előbb a-tól k-ig felsorolt okok miatt nem volt megindítható, vagy pedig az elmarasztalt apára rótt kötelezettségekannak szegénysége miatt nem teljesíthetők: az eltartás és nevelési kötelezettség az anyára s ennek tehetetlensége esetén azon községre háramlik, melyben a gyermek az által szerzett polgár honossági jogot, hogy az apának, vagy pedig az anyának Ítéltetett oda.130) A gyermeket csak akkor lehet az apának odaítélni: 1. ha az önjogosult vagy kellően képviselt apa az atyaságot saját honossága szerint illetékes bíróság előtt önkényt, per és idézés nélkül ismerte el; 2. ha az eltartás- és nevelési költségjárulék iránti kereset a fennemlitett okok miatt nem volt hivatalból visszautasítandó; 3. ha az apa honossági községe az elismerésről való ériesités vétele után az elismerésbe kifejezetten beleegyezett. Ha ezen feltételek valamelyikének hiánya miatt a gyermek az anyának Ítéltetett oda, ez az eltartás és nevelési költség-járulék iránti keresetet a nemzéssel vádolt férfiú illetékes bíróságánál megindíthatja; a bíróság a benyújtott keresetet megvizsgálja, s ha a fennebb a-tól k-ig irt akadályok valamelyike fennforog, hivatalból visszautasítja,137) ellenkező esetben a szóbeli tárgyalás és a bizonyítási eljárás eredményéhez képest itél.138) A törvényes házasságon kivül született gyermek a családi jogoknak nem részese, szülői hatalom alatt nem áll és a bíróilag kinevezett gyám által képviseltetik ;139) apjának és anyjának következő házassága utján törvényesítve családtagjává s mindazon jogok részesévé válik, melyek a törv. házasságból származottakat illetik140); mindez az érdekeltek bármelyikének kívánságára az illető honossági község polgárállomány-könyvébe iktatandó, miről az apának (örökség-érdekelt) legközelebbi rokonai értesitendők. A honossági község tanácsa a beiratástól, az apa rokonai pedig az értesítés vételétől számítandó egy év alatt a beiktatott atyaság ellen felszólalhatnak; az igy megtámadott atyaság a íelszólaíás fölött tartandó szóbeli tárgyalás és eskü meg nem engedett bizonyítási eljárás után felfolyamodással orvosolható Ítéletben döntetik el. A következő házasság utjáni törvényesités esetén az apa a községi szegényalap gyarapítására befizetett birságot — a mennyiben az a gyermekre el nem költetett — kamatok nélkül vissza követelheti. A nemző s anya közötti házassági frigykötésnek elmaradása esetén a nemző, s ennek halála setén a nemző apja a törv. házasságon kivül született gyermek törvényesitését a kanton nagytanácsánál kérheti s ez a kormánytanács ajánlatára decretálhatja. Hasonlóképen kérelmezheti az anya is törvényes házasságon kivül született gyermekének törvényesitését, ha annak nemzőjével törvényszerű mátkaságban volt141) és a házasság csak jegyesének halála miatt maradott el. A nagytanács végzéé általi törvényesités a gyermek halála után is utódainak javára eszközölhető. Az aargaui p. t. könyv az adoplio intézményét nem ismervén, a gyermekül fogadásnak semmi joghatálya nincsen. Léhmann Róbert, ügyvéd Déván. (Folyt, köv.) 130) n. o. 244. §. 1,7) n. o. 235. §. 1381 u. o. 23G—240. §§. 1,9) u o. 247. §. 140) u. o. 246. §. illetőleg a kanton na nak 1867. május 23-án kelt végzeménye. 14') n. o. 46. §. Közjegyzői utasítás. I. Általános szabályok. 1. §• A közjegyző köteles irodáját az 1874. XXXV. t. cz. 15. §-ában foglalt bejelentés mellett czimtábla kifüggesztése által is megjelölni. 2. §. A közjegyző bizonyos órákat jelöljön meg, a melyeken irodájában található. Intézkedni kell egyszersmind, hogy holléte, s az irodába visszaérkezése mindig tudva legyen, s hogy a hozzá czimzett iratok és kézbesitvények távollétében is elfogadtathassanak. 3. §. Minden közjegyző tartozik a székhelyről távozását és a székhelyre visszaérkezését, — ha a távollét tartama legalább egy napot tesz, — a helybeli járásbirónak rövid uton beje. lenteni. 4. §• A mely székhelyen több közjegyző van alkalmazva, lehetőleg akkép járjanak el, hogy a székhelyen egy közjegyző mindig található legyen. 5. §. A közjegyző köteles a megbízások teljesítésében a jelentkezés, illetőleg érkezés sorrendjét megtartani s a megkezdett ügyet befejezni, mielojt máshoz kezdene. E szabály alul kivételnek van helye, ha valamely ügylet felvétele veszély nélkül el nem halasztható. 6. §. A közjegyző az általa felvett vagy kiadott irományokhoz bélyegnagyságu papirt használjon. 7- §• A közjegyzőnek száraz és olajfestékü pecséttel kell magát ellátni. 8. §. A közjegyző saját aláírásán kivül nem köteles az irományokat sajátkezüleg irni. Intézkednie kell azonban, hogy minden iromány tiszta, hibátlan és olvasható legyen. 9. §. Az általános bélyeg- és illetékszabályok a közjegyzőre nézve is kötelezők. 10. §. A bélyegilleték az általános szabályok szerint a közjegyzőnél őrizendő eredeti okiraton, tanúsítványok eseteiben pedig a félnek kiadandó tanúsítványon rovatik le. Kiadványok a hivatalos kiadványokról szóló törvényrendeletben meghatározott bélyeggel látandók el. 11. §• Oly esetben, midőn az illeték hivatalos kiszabás utján készpénzben rovandó le, tartozik a közjegyző a jogügyletről felvett okirat másolatát a felvétel napjától számítandó 8 nap alatt az illeték-kiszabással megbízott hivatalhoz beküldeni. 12. §. A közjegyző tartozik a bélyeg- és illeték-szabályok pontos megtartására ügyelni oly okiratoknál is, melyek nála az 1874. XXXV. t. czikkben emiitett bármely czélból felmuttatnak vagy letétetnekBélyeg vagy illeték megrövidítése esetében a lelet-felvételi kötelezettség a közjegyzőt is terheli. 13. §. A közjegyző minden általa kezelt ügyletre nézve a bélyeg- és illeték-szabályok megtartásáért felelős lévén, az emiitett szabályok 255. §-a szerint tartandó ellenőrzési szemle a közjegyzői irodákra is kiterjed. II. Okiratok felvétele. 14. §. Közjegyzői okiratokra az ügyszám felül a baloldalra irandó, s az ügyszám mellett az évszám is kiteendő. 15 §. A közjegyzői okirat három részből áll: a bevezetés maga, a jogügylet s a záradék. ' 16. §. Az okirat bevezetése a következő rendet követi: a) első sorban a közjegyző megnevezése — „előttem N. Nv x . . . . i kir. közjegyző előtt," és ha a közjegyző, a fél megkeresésére irodáján kivül vesz fel okiratot : „Én, N. ft' x . . . í kir. közjegyző, — T. T. (a fél a'z 1874. XXXV. t. cz. 79. §. b) pontja szerint megnevezve) megkeresésére." b) Erre következnek a megjelenés említése, a felek megnevezése s a körülmények szerint az 1874. XXXV. tcz. 79. §. b) és c) pontjaiban foglalt adatok. 17. §. A jogügyleti rész m egfelelő czimmel látandó el, mely az id. törv. 62. §-a utasításának megtartása mellett, középre irandó. 18. §. A záradék tartalmát képezik: a) az 1874. XXXV. t. cz. 79. §. d) és következő pontjaiban emiitett adatok: b) a díjjegyzék, tételek szerint felszámítva, az okirat baloldalán. III. Kiadványok. 19. §• Hiteles kiadványt és hitelesített vagy egyszerű másolatot a közjegyző csak teljesen befejezett ügyletről adhat ki, az 1874. XXXV. t. cz. 137. s következő §§. szabályai szerint. Az ügyszámra nézve a 14. §. itt is alkalmazandó. IV. Tanúsítványok és jegyzőkönyvek. 20. §. A tannsitványokról az 1874. XXXV. tcz. által kijelölt esetekben felveendő jegyzőkönyv az egész eljárás körülményes leírását foglalja magában, a következő rendben : a) az ügyszám a 14. §. szerint; b) középen a czim „jegyzőkönyv* ; c) a jelenlévők megnevezése 8 az idevonatkozó adatok, a 15. §. utasításának megfelelő módon; d) a tárgy és az eljárás; e) a befejezés, a 18. §-ban foglalt utasítás basonszerü alkalmazása mellett: 21. §. A jegyzőkönyvben megemlítendő, hogy annak alapján a tanúsítvány kiadatott, és hogy a tanúsítvány minő bélyeggel van ellátva. V. Örökösödési eljárás. 22. §. Örökösödési ügyek tárgyalása végett a közjegyző az érdekelteket irodájában megjelenésre idéztetheti, vagy a hozzá tartozó terület más községeiben tarthat e czélból tárgyalásokat. Az idézvény a közjegyző aláírásával és pecsétjével látandó el. 23. §. Ha az eljárás folyamában egyezség jö'o létre, ezt a közjegyző, a mennyiben az eljárás vezetésére a bíróságtól nyert megbízást: a tárgyalási jegyzőkönyvbe, ha pedig az örökösök részéről bízatott meg: a közjegyzői okiratba veszi fel. 24. §. A közjegyző tartozik minden esetbep, —