Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 9. szám - A törvényes házasságon kívül született gyermek polgári magánjogainak szabályozásáról 5. [r.]

akár birói megbízás, akár az érdekeltek megkeresése folytán vezeti a tárgyalást: a hagyatéki kimutatásokat az e részben fennálló törvényes szabályoknak megfelelöleg, az eljárás befejezésétől, — s a mennyiben az osztályos egyezség érvényességéhez gyámhatósági jóváhagyás kívántatik : ennek visszaél keztétől számítandó nyolez nap alatt az illetékékiszabásgal megbízott hivatalnak beküldeni. 25. §. Ha a tárgyalás alkalmával az egyezség nem sikerül, a közjegyző az érdekeltek nyilatkozatai szerint a jegyzőkönyvben említse meg, hogy az örökösök közül ki vagy kik vannak birtokban (1868. LIV. t. cz. 587. §.) 26. §. Ha a hagyatéki tárgyalásra a megidézett örökösök nem mindnyájan jelentek meg: a közjegyző tartozik a meg nem jelentekre vonatkozó kézbesítési vevényeket a jegyzőkönyv mellett az illető bíróságnak bemutatni. VI. Könyvek vezetése. 27. §. Az 1874. XXXV. t. cz. 151—157. §§-ban előszabott könyveken felül a másolatoknak, kereskedelmi és üzleti könyvek kivonatainak, a fordításoknak hitelesítéséről, valamint a közjegyző által szerkesztett beaedányokról is külön könyvek vezetendők, a jelen utasításhoz csatolt minták szerint. 28. §. Ugyanazon egy könyv vagy jegyzék több év folyamára kiterjedhet, azon feltétel alatt, hogy az évszám 1874. XXXV. t. czikk 154. §. értelmében minden évfolyam első és utolsó lapjain ktilöu kitétessék, kivül pedig a könyv vagy jegyzék az évfolyamokat kitüntető jelekkel láttassák el. Kelt Budapesten, 1875. febr. 16-án. Dr. P a u 1 e r Tivadar, m. kir. igazságügyminiszter. Az ügyvédi kamarákból. (A budapesti ügyvédi kamara) f. é. február 28-án tartotta második közgyűlést melyen a hiányzó két póttag választása megejtetvén, póttagokká Zboray Béla és Piufsich Frigyes urak választattak. A szavazatszedő bizottság ebbeli jelentésének felolvasása után korelnök, W re howsz ky Mihály ur a budapesti ügyvédi kamarát törvényszerűen megalakultnak jelentvén ki és az elnökséget a kamara választott elnökének G h yc z y Gyula urnák szívélyes üdvözlő szavak kíséretében átadván, G h y c z y Gyula ur egy emelkedett szellemű beszédben köszönte meg a maga és tiszttársai, valam'nt a választmány nevében a beléjük helyezett bizalmat s kiemelvén a fontos feladatot, melyet az ügyvédi kamarák és különösen a budapesti kamara megoldandók lesznek, igérte hogy ő maga és a tisztikar valamint a választmány elvállalt kötelezettségeinek teljes odaadással fognak igyekezni megfelelni. A beszédet követő harsogó éljenek elhangzása után, elnök ur inditványozá hogy Pauler Tivadar igazságtigyminister urnák az ügyvédrendtartás megalkotása körül szerzett bokros érdemei iránt a kamara hálás elismerése jegyzőkönyvileg kifejeztessék s hogy a választmány megbizassék ezen hálás elismerésnek a miniszter urnái szóval is kifejezést adni. Ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatván, a gyűlés berekesztetett. *(A budapestiügyvédikamara választmánya) hétfőn tartott első üléséből az ügyrend és költségvetési tervezet kidolgozására egy kilenczes bizottságot küldöti ki, melybe tagokul a kamara elnöke, helyettes elnöke, titkára, ügyésze, pénztárnoka, Dr. Friedmann Bernát, Hodossy Imre, dr. Környei Ede és Köves György urak választattak; továbbá dr. And a h á z y László, dr. F r a n c i s c i Kázmér, dr. Környei Ede, dr. L o w i k Adolf, és dr. S z e 1 é n y i Károly urak a választandó ügyvéd vizsgáló bizottsági tagok javaslatba hozatala végett küldettek ki; elnök, titkár és ügyész urak a kamara helyiségei iránti bérszerződés I megkötésével bízattak-meg; megállapíthattak a kamara irodájában vezetendő könyvek mintái, és végre megkezdetett a jelentkezett tagok veri ficati ója. * (A bud a p e s t i ügy v éd i kamara küldöttsége) hétfőn tisztelgett a pesti törvényszék nagyérdemű elnökénél, kitől ugyanaz napon a jelentkezett 570 ügyvéd okmányait átvette. * (Értesítés). A budapesti ü g yv édi kamara irodája ideiglenesen a kalaputczai 6. sz. ház első emeletén nyittatott meg, a hol a kamarát érdeklő mindennémü beadványok elfogadtatnak. Hivatalos órák reggel 9—12-ig, délután 2—5 ig. (Vasár- és ünnepnap reggel 9—12-ig.) * (A kecskeméti ügyvédi kama r a) f. é. febr. 25-én következőleg alakult meg: Elnök : C síi 1 éry Benő, elnöki helyettes : Horánszky Nándor (Szolnokról) titkár : Z o mbory László, pénztárnok: ifj. Nagy Lajos, ügyész: P a t a y Samu, választmányi tagok: Gáspár Lajos, Űjszászy József, Magyar László, Papp Sándor, Paczin Mihály, id. Magyar Pál (N.-Kőrösről), Okolicsányi István, Kerekes Sándor (Szolnokról); póttagok: Kis Lajos Feliczidesz Sándor (Czeglédről), Jenovay Sándor (Félegyházáról) és Kis Antal (Kunsztmártonról). * (A szegedi ügyvédi kamara) február 21-én alakult meg. Elnök lett: dr. Magyar János; elnökhelyettes: Jenéi Imre (hód-mező-vásárhelyi) titkár: dr. Déri Károly ; helyettes titkárok : N o v"á k József és Zombory Antal; ügyész: dr. N y il 1 a s s i Pál; pénztárnok: Babarczy József; választmányi rendes tagok lettek : Szűts Andor, Fodor István, Rosenberg Izsó Deuts Adolf (kikindai), Kiss Zsigmond (szentesi), Bogdán Vince (n.-szent-miklósi), Bánfy (makói), Toponarszky (kikindai) póttagok: Eördögh Mihály, Csermelényi, Kelemen István és Fekete Ödön (vásárhelyi). A választások kihirdetése után a bizottságilag kidolgozott ügyrend vétetett tárgyalás alá ; élénk vita a fegyelmi bíróság megalakítása kérdésénél fejlett ki, melyben a többség megdönté a szerkezetet, mely a visszavezetési jogot a felperesség részéről a magánvádló, a kamara ügyésze és kir. ügyész közt egyformán akarta megosztani; a többség módosítása szerint e jog csak a kamara ügyészének adatott meg; végre a költségvetés is megállapitatott. * (A kassai ügyvédi kamara) február 25 én alakult meg. Elnök lett: Dr. Juhász Mihály, elnökhelyettes : B e s s enyey Gábor (S.-A.-Ujhelyről), titkár: Korányi Károly, ügyész Benczúr Géza, pénztárnok B e z s i 11 a Sámuel; választmányi tagok : Glósz Ernő, Major János, Éder Ödön, Demeter Titusz, Diószeghy János, Kálniczky Károly Bajusz József (a három utóbbi S.-A.Ujhelyről,) Matolay Viktor (Homonnáról); póttagok : Brósz Jónát Timkó József Tok Samu (Tornáról) és Székely József (Tokajból). Különfélék. * (Az igazságügyminiszterium vezetésében) változás állott be. Pauler Tivadar helyébe Perez el Béla lépett. Nem kívánunk ezen két személyiség összehasonlításába és mérlegelésébe bocsátkozni. Nem is teszszük fel azon kérdést, hogy miért kellett Paul érnek mennie, hogy Perczel lépjen helyébe? Megnyugszunk abban, hogy ezt a „magyar parlamentarismus'1 így követelte. Egyet azonban nem hallgathatunk el. Minden tiszteletünk mellett, melylyel az uj igazságügyminiszter személyisége iránt viseltetünk, nem hiszszük, hogy Magyarország igazságügye nem szenvedné kárát az igazságügyminiszteri tárczában jelenleg történt változásnak. A lelépett igazságügyminiszter oly gyakorlati és mondhatnók szerencsés kézzel fogott igazságügyünk reformjához, és eddig is oly szép sikert mutatott fel e tekintetben, miszerint csak sajnálni lehet, hogy nem engedtetett meg neki folytathatni azon erélyesen megkezdett munkát. Hogy mi fog most történni azon számos munkálatokkal, melyek részint készen fekszenek, részint pedig az elkészülés utolsó stádiumában vannak : — a perrendtartási novellával, a polgári törvénykönyv munkában levő javaslatával, a büu tetőtörvény kSnyvvel, a kereskedelmi és a váltótörvénynyel stb., azt a jelenlegi viszonyok közt egyáltalában nem lehet tudni. Kívánatos, hogy ha már a parliamenti viszonyaink félretolták Paulert, legalább ne tegyék ugyanezt az általa előkészített munkálatokkal, melyekre az országnak oly nagy szüksége van. * (A bécsi Oberlandesgericht elnöke) b. Hein ellen a bécsi legfőbb törvényszék vizsgálatot rendelt el azon levél miatt, melyet nevezett elnök az Ofenheim-bünperre vonatkozólag az esküdtszéki bíróság elnökéhez intézett. * (A nagykorúság éve a német birodalomban.) A í.; é. febr. 22-én kiadott birodalmi törvénylap közli az uj német birodalmi törvényt a nagykorúság tárgyában. Ezen törvény szerint, mely január 1-én 1876ban lép életbe, a nagykorúság a német birodalom egész területén a 21-ik év befejezésétől számíttatik. * (A berlini városi törvényszéknél) eddig 144 biró és 20 napidíjas van alkalmazva. Ezen személyzet azonban annyira kevésnek mutatkozott, hogy a törvényszék elnöke 40 egyénnel való szaporítást hozott indítványba. Azonban csak 18 uj állomás rendszeresittetett. * (Az országos levéltár érdekébe n) a^belügyrainister következő körrendeletet intézte valamennyi tőrvényhatósághoz: a fölügyeletem alatt álló magy. és erdélyi cancelláriai, továbbá a helytartótanácsi, erdélyi főkormányszéki, nádori és országos levéltárak .országos levéltár" neve alatt egyesittetvén, az ekként alakított orsz. levéltár kezelésének vezetését az e czélra ő fölsége által kinevezett országos levéltárnok Dr. Pauler Gyula tényleg átvette. Miről a törvényhatóságot tudomás végett oly hozzáadással értesítem, hogy ezen levéltár használatára nézve f. é. márczius hó l-ső napjától kezdve következő rendszabályok lépnek életbe: 1) Hatóságoknak az orsz. levéltárban őrzött irományok hivatalos használat végett, az orsz. levéltárnokhoz intézett Írásbeli megkeresésre adatnak ki. 2) Magánfelek részére a levéltár helyiségeiben irományok betekintése vagy lemásolása, vagy pedig hiteles másolatok kiszolgáltatása szintén csak az orsz. levéltárnokhoz intézett írásbeli megkeresés alapján engedhető meg; kivételt csupán a tudományos czélu kutatások képeznek, melyek megengedésére elegendő az orsz. levéltárnokhoz intézett szóbeli kérelem, ez esetekben azonban a kérelemről e annak elintézéséről jegyzőkönyv veendő föl, mely rendes iktatmány számmal ellátva, a levéltár irattárában helyezendő el. Ha valamely kérelemnek hely nem adatik, az érdeklett fél a belügyministerhez fölebbezhet, ki az orsz. levéltárnok meghallgatása után dönt. 3) Eredeti törvényezikkek, eredeti vagy azokkal egyenlő erejű királyi kéziratok, leiratok, legfölsőbb elhatározások még hatóságoknak is csak a belügyminister különös rendeletére adhatók ki. 4) Arra, hogy magánfelek a levéltárban őrzött bármiféle iratokat a levéltár helyiségein kivül is használhassák, hogy az államvagyon sjogait érdeklő, vagy fontosabb politikai okmányok magánfeleknek betekintéc vagy használás végett vagy pedig hiteles másolatban kiadassanak, hogy az 1740. évből valő indexek, elenchusok, repertóriumok, stb. közöltessenek, a belügyminister engedélye szükséges, melyet az orsz. levéltárnok más esetekben is, ha saját felelősségére intézkedni nem kivan, kikérhet. — Mindezen esetekben az orsz. levéltárnok az illető folyamodványokat, melyek mindenesetre