Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 6. szám - A törvényes házasságon kívül született gyermek polgári magánjogainak szabályazásáról

- 34 papiere) papírok l) oly értékpapírok, melyeknél az abban foglalt kötelezettség teljesítését mindenki követelheti, ki az okmányt „proprio Domine" bírja s azt a teljesítés ellen kiadni kész. Az okmányban magában tehát vagy átalán nincs kijelölve a jogosított személy, vagy egyenesen ki van mondva, hogy a kötelezettség teljesitését az okmány minden birtokosa joggal követelheti..2) Ezen kitűnő forgalmi képességénél fogva a bemutatóra szóló papír fontosságban még az ordre-papirt is jóval felülmúlja, A bemu'atóra szóló papír vonatkozik vagyonjogi, leggyakrabban pénzbeli szolgálmányra, mely nem függ ellenérték adásától. Ide tartoznak: kölcsön-kötjegyek, államadóssági kötvények, sorsjegyek, pénztári utalványok, vasúti-, színházi-, fürdőjegyek stb., bemutatóra szóló részvények és hányadrészvécyek, záloglevelek, biztosítási kötvények, közraktári jegyek stb. Bemutatóra szóló papíroknál gyakran az állam fenntartotta magának a kizárólagos kibocsáthatási jogot, különösen a bankjegyekre nézve. Különben mindenkinek szabadságá ban áll bemutatóra szóló papirokat bármely mennyiségben kibocsátani s a határt csak a kibocsátó hitele szabja meg. Az állami engedélyezés mellett felhozhatni, hogy ily papírok nagy része „pénz" gyanánt működik, a pénznek alkotása pedig állami functió. De másrészt az értékpapír a forgalom és hitel szüleménye, a hitelt és forgalmat pedig szükség nélkül nem kell megakasztani. Bemutatóra szóló papírnál a papir birtoka elégséges a legitimatióhoz s az átruházás egyszerű átadás által történik.3) Erre nézve csak a birtok jogelvei (habere licere) irányadók. Minél nehezebb azonban a „vindicatio", annál szükségesebbé válik a kellő megsemmisítési eljárás. Magától értedik azonban, hogy az átadó az átvető közti jogviszonyra nézve mérvadók zon jogügylet elvei (causa traditionis), melynek alapján az átadás eszközöltetett. Ez iránt fennáll azon jogelv, hogy az átadó jogosítva van, „legem dicere suae rei." De az átadó gondolja meg dolgát.4) Ha a papir egyszer kezéből kikerült, rendesen lehetetlen az ellenkező akaatot megvédeni: „In meiner Brust war meine That noch mein , Einmal entlassen aus dem sichern Winkel des Herzens, ihrem mütterlichen Boden, Hinausgegeben in des Lebens Fremde, Gehört sie jenen ttick'schen Miichten an, die keines Menschen Kunst vertraulich macht." (Schiller: Wallenstein.) Az átadó felelős a papir jogi érvényességeért, de nem a behajthatóságáért. Az átadás folytán a volt birtokosnak minden joga az adós ellen „ipso facto" megszűnik. Elméleti szempontból ugyan a tudósok közt még heves vita van, kivált Unger és Euntze anovatio, Renaud ésBluntschli pedig a „8ingularis successio" elveit tartják alkalmazandóknak, azonban valamennyien ugyanazon eredményre jutnak. A kifogási jog ugyanaz mint a rendé et re szóló papíroknál. De ha az adós tudja, hogy nem jóhiszemű) birtokossal van dolga, ugy nem szabad fizetnie, valamint akkor sem, ha a bíró azt neki megtiltotta. Az adós csak a papir kiszolgáltatása ellen köteles fizetni. Részletfizetések az okmányon lejegyzendők. Az adós a papirt recta- vagy ordre-papirrá változtathatja át. A forgalmon kivul helyezett vagy vinculált ilyetén papírt pedig ismét devinculálhatja, azaz> lekötött papírt viszszaállithatja átalános forgalomba. A kötelezettség megszűnik: 1) teljesítés által, ha a papir a fiz.et8' nek kiadatott. Ha ez apapirt újból tovább adja, uj kötelezettség keletkezik; 2) a papir megsemmisülése folytán, mivel az érvényesithetés tényleges feltétele többé nem teljesíthető. Az elvesztés veszélyeinek elleni biztosításra szolgál abirói megsemmisítés. Átalános elvek szerint, ha az elvesztés igazolva lett, felhívás intéztetik a birtokoshoz, ki a kíttizött határidő alatt jogait védheti. A határidő elteltével a papir megsemmisíttetik és ezen bírói intézkedés maga után vonja, hogy az adós a jogosítottnak teljesíteni vagy uj papirt kiszolgáltatni köteles.6) A megtörtént megsemmisítést csak „restitutio" utján lehet megtámadni, gyakran azonban ez is ki van zárva. Hol a megsemmisítés az adós részéről kell hogy megindittassék^ez jogosan csak ugy lehetséges, ha a megsemmisítés ezen módja a kötelezettség keletkezésekor már mint eventuálitás megállapittatott. A bemutatóra szóló papirok körül felmerülő legfontosabb kérdések: a vindicatio, a „causa debendi", a lekötés s a birói megsemmisítés. Ezekről a következő czikkekben. Dr. Herich Károly, k. m. ministeri titkár. ') Az eddig emlitteteken kivül L különösen: U n g e r : Die rechtlichg Natúr der Inhaberpapiere ; eine civilistische Untersuchung. Leipzig, 1857, — Euntze: Die Lehre von den Inhaberpapieren oder Obligationen ÍU portenr rechtsgeschichtlich, dogmatisch, stb. dargestellt. — Bekker : Die Geldpapiere. — Renaud: Zur Literatur der Inhaberpapiere. — Rössler: Rechtliche Natúr der Inhaberpapiere. 5 „Inhaber-Papiere sind Urkunden, welche elnerBeits die ihnen incorporirte Forderung beweisen, andererseits für den einfachen Besitzer eine Legitimation zur Erhebung der Forderung bilden und somit durch blosse Ubergabe des Papiers die innewohnende Forderung übertragen." Löhr : Über die Frage : Soll es zulassig sein, Inhaber-Papiere ausser Cours zu setzen. 169. 1. L. szabályok stb. az i. h. 6. 1. 3) Már a rómaiaknál képezi a „traditio" alakját az átruházásnak „ex jure gentium.1, A fejlődő forgalom nem tűrhette az „in jure cessio" vagy a „mancipatio" nehézkes solennitásait. (L. Endemann az i. h. 384. 1.) *) Stein az i. h. 15. 1. 1. A törvényes házasságon kívül született gyermek polgári magánjogainak szabályazásáról. Hazánknak a törvényes házasságon kivül született gyermek polgári magánjogaira vonatkozó törvény tételei, amint azok országos, ugy helyhatósági törvényeinkben és törvény gyanánt szolgáló érvényes szokás-gyűjteményeinkben elszórtan frljegyezvék, az időnkénti szükségletekből fejlődve, a nemzet erkölcsi érzülete szülte jognézeteinek azon sajátságos kifejezését képezik, mely ugy a polgári magánjog codifica tiojánál, valamint a kilátásba helyezett uj örökösödési törvény alkotásánál a változott viszonyokra, való tekintettel egyedüli alapúi és kiindulási pontúi kell hogy szolgáljon, és a korszellem igényelte minden ujitás és módosítás az igy megtartott szilárd alapon is a legnagyobb óvatossággal lenne esz'-.özlendő ; mert a nemzet erkölcsi érzületévél és jognézeteivel, hajlamaival és szokásaival ellentétes, nem szellemében és nem a különbnemti szükségletek szerint fejlődött polgárzati viszonyokhoz mért törvények az erkölcsi tökély- és boldogságnak közelébe nem vezetnek, követkézé sképen jók nem lehetnek. Egyes törvénytételeknek más, habár a rendszeresség é9 tudomány szinmértékén álló idegen codexekből való átvétele az óhajtott sikerre nem vezetne, mert az egyik államban kitűnőnek bizonyult törvény a másik szelleménél és belvisszonyainál fogva az előbbitől különböző vagy épen ellentétes alapokon fejlődött államban kártékony, s ritka eset, ha csak tűrhető is lehet; igy például a code civil 732-ik 6) A nehézség ez esetben a bizonyítási teher szabályozásában fekszik (1. Endemann az i. h. 436. 1.) 6) „Das Amortisationsverfahren erscheint domnach als ein civilprocessualiaehes Contumacial-Verfah™l iü' iÖ' SzabálT0k 8tb- az «• h. 15. 1. és Unger az czikkel) akár pedig a szász codexnek 2) 2049-töt 2056-ig terjedő §§-ai szerinti határozványoknak a magyar codexbe ugy, valamint az alkotandó örökösödési törvénybe való felvétele ezred éves örökösödési rendszerünket támadván meg, a nemzet erkölcsi érzületével és jognézeteivel aligha találkoznék. Az örökösödést szabályzó törvény alkotásának előestvéjén a törvényes házasságon kívül született gyermek polgári magánjogainak és szülőihez való viszonyainak mi iránvban és mi módon kívánatos szabályozását szóba hozni nemcsak időszerintinek, de kötelességnek tartom, mert „a törvényes házasságon kivül született gyermek jogállapotát tárgyazó minden kérdés különös fontossággal bir. Ezen kérdéseknél az emberiség legszentebb követelményei, a törvényhozásnak az alkotmány szelleme s a tapasztalat8zülte más viszonyok iránti tekinteteivel nem ritkán összeütköznek. A házasságon kivül született gyermek úgyis a szerencsétlenség martaléka, Nevelésében mindig hiányzik az, amit pótolni semmivel sem lehet, szülőinek jó példája." 3). Tájékozhatás tekintetéből azonban veg stink előbb bár csak egy futó pillantást a római s a német jognak, ugy egynémely idegen törvényhozásnak, valamint hazánk törvényeinek a törvényes házasságon kivül született gyermek magánjogait tárgyazó határozványaira 8 azután lássunk a felvetett kérdés megoldásához. I. Római jog szerint minden rokonságnak alapját a bizonyosult nemzés képezte; ennek az atyát illető, rendesen meg nem állapitható bizonyossága a „páter est, qnem nuptiae démon strant 4) jogszabályival lévén he'yettesitve, a férfi-személy általi rokonságnak jogérvénye a házasságban történt nemzéstől volt föltételezve; miért is a házasságon kivül született gyermekek (liberi illegitimi), kik „ex damnatocoita" (incestuosi, aduttermi) születtek, ugy azok, kik házasságon kivül más nemi közösülésből (naturales, vulgo qualesiti, spurii) származtak, atyjuk és atyai rokonságuk nem lévén, nemzőjük családjához nem tartoztak és annak atyai hatalrca alatt nem állottak. A vélt házasságban nemzett, ugy a törvényesített gyermekek a törvényes házasságból, származottakat megillető jogokba helyeztettekA „liberi illegitimi naturales", ha nemzésük bűntényen kivül történt és nemzőjük az atyaságot elismerte, az eltartás, ugy az atyai hagyatékhoz örökösödési jog tekintetében a törvényes házasságban szülöttekkel egyenjogúak voltak, atyjok rokonainak hagyatékában azonban nem örökösödtek. Anyjokhoz ugyanazon jogvisszonyban állottak, melyben a törvényes házsssághól származottak; kivéve mindazonáltal az „ex complexibus et nefariis, aut incestis, aut damnat i s" szülőieket, kik szülőiktől eltartást sem igényelhetvén, jogtalanok voltak. 5) A különben engedélyezett concubinatus a kereszténységnek a nő méltóságáról, ugy a házasság szentségéről vallott elveivel ellenkezvén, annak korlátozása 8 lehetőleg megszüntetése czéljából, csakis a concubinátusban nemzettekre kiterjedőleg 6) keletkezett a a törv: házasságon kívül származottak törvényesitését tárgyazó jogintézmény; és pedig a következő házasság utján 7) mindaddig, mig a concubiná. val törvényes házasság létesíttethetett; a con. ') Le loi ne considére ni la nature ni l'őrigine des biens pour en régler la succession. 2) Bürgerlichea Gesetzbuh für das Königreich Sachsen ; publ. am 2-ten Január 1863. „Erbfolgö der Ehegat ten". 8) Zacharia: „Zur Vergleichung des französischen und des englischen Rechtes mit dem allgemeinen deutschen Rechte, in der Lehre von dem Rechte unehelicher Kinder die Paternitáts- oder Vaterschaftsklage anzustellen." 4) L. 5. D. de jure vocat. (2. 4). 6) Convt. 6. Be in cestis nuptiis (5. 5) növel12. cap. 1. et 3. 6) A canonjog nemcsak a concubinatusból, hanem egyáltalán minden házasságon kivül szülötteket törvényesithetőknek nyilvánított. ') Const. 5, 6, 7, 10, 11. de nat: lib: (5. 27)