Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 4. szám - A végrehajtási eljárás és a polg. törv. rendtartás módosítását tárgyazó törvényjavaslat 2. [r.] - Az értékpapirok 2. [r.]

24 — * (Ügyvédi kamarák alakulása. ) Az egri ügyvédi kamare tagjai február 14-re a deboreczeni kamara tagjai febr. 23-ra vannak az illető törvényszéki elnökök által alakuló közgyülésre egybehiva. A győri ügyvédi kamara február 15 én, a miskolczi február 4-én tartja alakuló közgyülését s igya budapesti kamara előtt — a mennyire az eddigi tudósítások terjednek tiz kamara ala\kul meg, illetve ezeknek egy része már meg is alakult. * (A budapesti ügyvédi kamara kerületéhez tartozó ügyvédek) f. hó 25-én tartott értekezletében kihirdettetvén a candidáló (ajánló) bizottság iránt megejtett választási eredmény, a megválasztott bizottság teljhatalommal ruháztatott fel az öszszes az alakuló közgyülésre szükséges előké születek keresztülvitelére és ezek között egy a választások czéljából elkészítendő ajánlati névsor elkészítésével és közzé: ételével A szükségelt költségek aláírások utján határoztattak fedeztetni. *(A kolozsvári ügyvédi kamara) alakulási gyülésén a mult számunkban említett tisztviselőkön kívül megválasztattak választmányi tagokká: Czakó Lajos, dr. Fischer Lajos, Fritsch Béla, Ferenczy Miklós, Molnár Sándor, Mimtyán dr., és dr. W e i s z J G. póttagokká: B e n e 1 Ferencz, Bodor Pál, Ho11aky Árpád és Szacsvay Dénes. Az alakuló gyülést Simon Elek mint korelnök vezette, s a gyülésből az igazságügyi miniszter urhoz üdvözlő felirat intéztetett. * (A temesvári ügyvédi kamara alakulógyü1ése) jan. hó 25-én Demko Vincze korelnök vezetése alatt megtartatván, összesen beadatott 106 szavazat. Elnöknek megválasztatott Sulyok Mér alelnöknek Galgon Mihály, titkárnak Rózsa Imre, pénztárnoknak Várnay Ernő, ügyésznek Kostyal Antal. Választmányi tagokká: Szandits J., Pothraszky A., Bielek V.. V écsey J., Pescha S., Missich J., Töttösy L. és Haczeg T.; póttagokká: Christián A., Rieger N., Küttl K. és Szuló Ernő urak választattak. * (Az országházból. ) A jogügyi bizottság Dálnoky Barna előadó jelentése alapján letárgyalta a végrehajtói intézmény módosítása tárgyában beterjesztett igazságügyminiszteri törvényjavaslatot. Az előadónak s a bizottság többségének álláspontja lényegileg megegyezett a törvényjavaslatéval, mely annak idején közölve volt e lapok hasábjain. A bizottság kisebbsége ellenben a végrehajtói intézmény teljes megszüntetését kivánta. Az 1. §. Dr. Teleszky és Horváth Lajos módositványai értelmében akként szövegeztetett, hogy a törvényszékhez végrehajtók csak a szükséghez képest alkalmaztatnak, mig ha alkalmazásukra szükség nincsen, a járásbirósági végrehajtók bízatnának meg közvetlenül a törvényszék által elrendelt végrehajtókkal. A 2. §. mint átmeneti intézkedés, a törvény végére tétetik, egyébként elvben a bizottság azt elfogadta, valamint a 3-ik § t is. A 4. §. a kézbesítésekről szól, melyek ezentúl csakis a fél kivánatára és költségére eszközöltetnének, végrehajtók által a költségeket pedig a biróság állapítja meg. A bizottság a 4-ik §-t akként állapította meg, hogy a kézbesítések ezentúl csakis a fél kívánsága és költségére eszközölhetők végrehajtók által, de hogy ezen költségek az ellenfél terhére nem itélhetők meg. Az ily kézbesítésért járó dij maximuma a tervezet értelmében fogadtatott el. Az 5. és 6 §-t a bizottság lényegtelen stylaris módosítással elfogulta. A 6. §-nál Dálnoky előadó és dr. Teleszky a fuvarozás költségekre nézve módosításokat ajánlottak, nevezetesen a) hogy a több fél számára eszközlött végrehajtó eljárási költségét minden félnek külön, napidij-és szállítási költségül azonban csak valamennyire fölosztva számíthassa föl, b) hogy csakis tényleges kiadásait legyen jogosítva a végrehajtó fölszámítani és igy p. o. ha a fél maga fuvarozta a végrehajtót, ez fuvardijt föl ne számithasson. Ezen elvek a bizottság által elfogadtatnak, miután a bírósági ügyvitelben is már kifejezést nyertek. A logikai rend kedvéért ezen két intézkedés az 5. §-ba vételiek föl, szövegzéssel előadó bízatván meg A 7. §-ban a helyett, hogy „a törvényszéki elnök illetőleg járásbiró az 1871. LI. t. cz. 26. §. alapján állapítsa meg az utazási tarifát évenként elő zetesen", az tétetett dr, Teleszky és Horváth L. inditványára: hogy ezen tarifa törvényszéki elnök által a járásbirák meghallgatásával és az igazságügymiuisztérium felügyeleti jogának föntartásával, a tényleges helyiviszonyok tekintetbe vétele mellett és mindig végrehajtó székhelyét mint kiindulási pontot számítva, állapittassék meg előzetesen. Az ily. tarifa érvényének tartamára nérzve diszkusszió támadt, melynek eredménye Schmauss inditványának elfogadásával az lett, hogy miután tényleges viszonyok megváltoztatást is magukkal hozzák, a tarifa érvényének tartamára nézve külön provideálni fölösleges. — A 7. §, második kikezdése előadó indítványa folytán mint fölösleges kihagyatott. A 8. §. változatlanul elfogadtatott. A 9. § ba az igazságügyminiszter indítványára fölvétetett az, hogy ezen törvény életbeléptetésének időpontjára nézve az igazságügyminiszter fog intézkedni. Szükséges ezen intézkedés azért mert a jelen törvényjavaslat csakis a kézbesítésekről szóló novellával egyidejüleg léphet életbe. Ezzel a törvény befejeztetvén, a bizottság áttért a kézbesitések miként leendő eszközléséről szóló tjavaslat tárgyalására. Előadó Dálnoky röviden indokolván a törvény szükségességét, a bizottság azt átalánosságban elfogadta. A részletes vitáboan a czim igy módosíttatott: „Törvényjavaslat a kézbesítőkről. " Az 1. § a kézbesitéseket ezentul a községi tisztviselőkre bízza, kis községben a közjegyzőre, nagy községben községi jegyzőre, rendezett tanácsu és törvényhatósági jogu városokban városi jegyzőre vagy e czélra külön rendelt hivatalnokok és helyetteseikre. Előadó Dálnoky a kézbesítéseket mindenütt, hol biróságok vannak, azok székhelyén hivatalszolgák által, és csak e székhelyeken kívül kivánta a tervezet értelmében községi tisztviselők által eszközöltetni. Beható vita után a tjavaslat 1. §-a elejtetett, s helyette következő szöveg fogadtatott el: „A kézbesítést a mennyiben, polgári ügyekben az illetőiéi a törvény által engedett egyéb módon nem kívánja eszközöltetni, a biróságok székhelyén bírósági szolgák, egyebütt községi közegek és pedig kis községekben körjegyző, nagy községekben községi jegyző, rendezett tanácsu vagy törvényhatósági joggal felruházott, ugy szintén sz. kir. városokban a hatóságnak valamely alkalmas közege, s a mennyiben a községi közegek akadályozva vannak azoknak a községek által e czélra előre kijelölendő alkalmas helyettesei teljesitik. A kézbesités bünvádi és kihágási ügyekben pedig akkor, ha az a község külső határában eszközlendő, bírósági székhelyeken is, községi közegekre bízható. " A 2. §. mint fölösleges kihagyatott. A 3. §. változatlanul megmaradt. A 4. §. első kikezdése igy módosíttatott: „A kézbesítések dij nélkül eszközöltetnek. " A második kikezdésre nézve előadó azt indítványozta, hogy a távoleső kis községekre nézve a kézbesítési fuvarköltség bizonyos skála szerint állapittassék meg. Bonca a fuvarköltséget egészen el akarta ejteni. Horváth Lajos igen megfontolandónak tartván, Boncs elenvetéseit, miután az idő előrehaladt, a tanácskozás elhalasztatott. * (A „végrendeletek, öröklési szerződések s halálesetrei ajándékozások alakszerűségeiről") intézkedő törvényjavaslat, melyet az igazságügyminiszter legközelebbről szintén beterjesztett a képviselőház elé, és melyet mult számunkban is felemlítettünk, a következő intézkedéseket tartalmazza: Az írásbeli magán-végrendelet érvényéhez, ha az az örökhagyó által egész terjedelemben íratott s aláíratott, 2 tanu; — ha azt olvasni és írni tudó végrendelkező nem önkezűleg irta, csak aláirta, 3; — ha pedig a végrendelkező olvasni-irni nem tud, vagy más körülmény miatt végrendeletét önkezűleg alá nem irhatja, 4 tanú kívántatik, kiknek egyike a végrendelkező névaláírását teljesíti Kik nem töltötték he 18-ik évöket, továbbá • A budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék ügyforgalmi kimutatása az 1874-dik évről.