Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 4. szám - A végrehajtási eljárás és a polg. törv. rendtartás módosítását tárgyazó törvényjavaslat 2. [r.] - Az értékpapirok 2. [r.]

24 — * (Ügyvédi kamarák alaku­lása. ) Az egri ügyvédi kamare tagjai február 14-re a deboreczeni kamara tagjai febr. 23-ra vannak az illető törvényszéki elnökök által alakuló közgyülésre egybehiva. A győri ügy­védi kamara február 15 én, a miskolczi feb­ruár 4-én tartja alakuló közgyülését s igya bu­dapesti kamara előtt — a mennyire az eddigi tudósítások terjednek tiz kamara ala\kul meg, illetve ezeknek egy része már meg is alakult. * (A budapesti ügyvédi ka­mara kerületéhez tartozó ügyvé­dek) f. hó 25-én tartott értekezletében kihir­dettetvén a candidáló (ajánló) bizottság iránt megejtett választási eredmény, a megválasztott bizottság teljhatalommal ruháztatott fel az ösz­szes az alakuló közgyülésre szükséges előké születek keresztülvitelére és ezek között egy a választások czéljából elkészítendő ajánlati név­sor elkészítésével és közzé: ételével A szüksé­gelt költségek aláírások utján határoztattak fedeztetni. *(A kolozsvári ügyvédi ka­mara) alakulási gyülésén a mult számunkban említett tisztviselőkön kívül megválasztattak választmányi tagokká: Czakó Lajos, dr. Fi­scher Lajos, Fritsch Béla, Ferenczy Miklós, Molnár Sándor, Mimtyán dr., és dr. W e i s z J G. póttagokká: B e n e 1 Ferencz, Bodor Pál, Ho11aky Árpád és Szacsvay Dénes. Az alakuló gyülést Si­mon Elek mint korelnök vezette, s a gyü­lésből az igazságügyi miniszter urhoz üdvözlő felirat intéztetett. * (A temesvári ügyvédi kamara alakulógyü1ése) jan. hó 25-én Demko Vin­cze korelnök vezetése alatt megtartatván, össze­sen beadatott 106 szavazat. Elnöknek megválasz­tatott Sulyok Mér alelnöknek Galgon Mihály, titkárnak Rózsa Imre, pénztárnoknak Várnay Ernő, ügyésznek Kostyal Antal. Választmá­nyi tagokká: Szandits J., Pothraszky A., Bielek V.. V écsey J., Pescha S., Missich J., Töttösy L. és Haczeg T.; póttagokká: Christián A., Rieger N., Küttl K. és Szuló Ernő urak választattak. * (Az országházból. ) A jogügyi bizottság Dálnoky Barna előadó jelentése alapján letárgyalta a végrehajtói intézmény módosítása tárgyában beterjesztett igazságügy­miniszteri törvényjavaslatot. Az előadónak s a bizottság többségének álláspontja lényegileg megegyezett a törvényjavaslatéval, mely annak idején közölve volt e lapok hasábjain. A bizott­ság kisebbsége ellenben a végrehajtói intéz­mény teljes megszüntetését kivánta. Az 1. §. Dr. Teleszky és Horváth Lajos módo­sitványai értelmében akként szövegeztetett, hogy a törvényszékhez végrehajtók csak a szükséghez képest alkalmaztatnak, mig ha al­kalmazásukra szükség nincsen, a járásbirósági végrehajtók bízatnának meg közvetlenül a tör­vényszék által elrendelt végrehajtókkal. A 2. §. mint átmeneti intézkedés, a törvény végére tétetik, egyébként elvben a bizottság azt elfo­gadta, valamint a 3-ik § t is. A 4. §. a kézbe­sítésekről szól, melyek ezentúl csakis a fél ki­vánatára és költségére eszközöltetnének, végre­hajtók által a költségeket pedig a biróság ál­lapítja meg. A bizottság a 4-ik §-t akként ál­lapította meg, hogy a kézbesítések ezentúl csakis a fél kívánsága és költségére eszközöl­hetők végrehajtók által, de hogy ezen költsé­gek az ellenfél terhére nem itélhetők meg. Az ily kézbesítésért járó dij maximuma a terve­zet értelmében fogadtatott el. Az 5. és 6 §-t a bizottság lényegtelen stylaris módosítással elfogulta. A 6. §-nál Dálnoky előadó és dr. Teleszky a fuvarozás költségekre nézve módosításokat ajánlottak, nevezetesen a) hogy a több fél számára eszközlött végrehajtó eljá­rási költségét minden félnek külön, napidij-és szállítási költségül azonban csak valamennyire fölosztva számíthassa föl, b) hogy csakis tény­leges kiadásait legyen jogosítva a végrehajtó fölszámítani és igy p. o. ha a fél maga fuva­rozta a végrehajtót, ez fuvardijt föl ne számit­hasson. Ezen elvek a bizottság által elfogad­tatnak, miután a bírósági ügyvitelben is már kifejezést nyertek. A logikai rend kedvéért ezen két intézkedés az 5. §-ba vételiek föl, szövegzéssel előadó bízatván meg A 7. §-ban a helyett, hogy „a törvényszéki elnök illetőleg járásbiró az 1871. LI. t. cz. 26. §. alapján állapítsa meg az utazási tarifát évenként elő zetesen", az tétetett dr, Teleszky és Hor­váth L. inditványára: hogy ezen tarifa törvényszéki elnök által a járásbirák meghall­gatásával és az igazságügymiuisztérium felügye­leti jogának föntartásával, a tényleges helyivi­szonyok tekintetbe vétele mellett és mindig végrehajtó székhelyét mint kiindulási pontot számítva, állapittassék meg előzetesen. Az ily. tarifa érvényének tartamára nérzve diszkusszió támadt, melynek eredménye Schmauss inditvá­nyának elfogadásával az lett, hogy miután tényleges viszonyok megváltoztatást is maguk­kal hozzák, a tarifa érvényének tartamára nézve külön provideálni fölösleges. — A 7. §, második kikezdése előadó indítványa folytán mint fölösleges kihagyatott. A 8. §. változatla­nul elfogadtatott. A 9. § ba az igazságügymi­niszter indítványára fölvétetett az, hogy ezen törvény életbeléptetésének időpontjára nézve az igazságügyminiszter fog intézkedni. Szük­séges ezen intézkedés azért mert a jelen tör­vényjavaslat csakis a kézbesítésekről szóló novellával egyidejüleg léphet életbe. Ezzel a törvény befejeztetvén, a bizottság áttért a kéz­besitések miként leendő eszközléséről szóló tja­vaslat tárgyalására. Előadó Dálnoky rövi­den indokolván a törvény szükségességét, a bi­zottság azt átalánosságban elfogadta. A részle­tes vitáboan a czim igy módosíttatott: „Törvény­javaslat a kézbesítőkről. " Az 1. § a kézbesi­téseket ezentul a községi tisztviselőkre bízza, kis községben a közjegyzőre, nagy községben községi jegyzőre, rendezett tanácsu és törvény­hatósági jogu városokban városi jegyzőre vagy e czélra külön rendelt hivatalnokok és helyet­teseikre. Előadó Dálnoky a kézbesítéseket mindenütt, hol biróságok vannak, azok székhe­lyén hivatalszolgák által, és csak e székhelye­ken kívül kivánta a tervezet értelmében köz­ségi tisztviselők által eszközöltetni. Beható vita után a tjavaslat 1. §-a elejtetett, s helyette következő szöveg fogadtatott el: „A kézbesí­tést a mennyiben, polgári ügyekben az illetőiéi a törvény által engedett egyéb módon nem kívánja eszközöltetni, a biróságok székhelyén bírósági szolgák, egyebütt községi közegek és pedig kis községekben körjegyző, nagy közsé­gekben községi jegyző, rendezett tanácsu vagy törvényhatósági joggal felruházott, ugy szintén sz. kir. városokban a hatóságnak valamely al­kalmas közege, s a mennyiben a községi kö­zegek akadályozva vannak azoknak a közsé­gek által e czélra előre kijelölendő alkalmas helyettesei teljesitik. A kézbesités bünvádi és kihágási ügyekben pedig akkor, ha az a köz­ség külső határában eszközlendő, bírósági szék­helyeken is, községi közegekre bízható. " A 2. §. mint fölösleges kihagyatott. A 3. §. változat­lanul megmaradt. A 4. §. első kikezdése igy módosíttatott: „A kézbesítések dij nélkül esz­közöltetnek. " A második kikezdésre nézve elő­adó azt indítványozta, hogy a távoleső kis községekre nézve a kézbesítési fuvarköltség bi­zonyos skála szerint állapittassék meg. Bonca a fuvarköltséget egészen el akarta ejteni. Hor­váth Lajos igen megfontolandónak tartván, Boncs elenvetéseit, miután az idő előrehaladt, a tanácskozás elhalasztatott. * (A „végrendeletek, öröklési szerződések s halálesetrei aján­dékozások alakszerűségeiről") in­tézkedő törvényjavaslat, melyet az igazságügy­miniszter legközelebbről szintén beterjesztett a képviselőház elé, és melyet mult számunkban is felemlítettünk, a következő intézkedéseket tartalmazza: Az írásbeli magán-végren­delet érvényéhez, ha az az örökhagyó által egész terjedelemben íratott s aláíratott, 2 tanu; — ha azt olvasni és írni tudó végrendelkező nem önkezűleg irta, csak aláirta, 3; — ha pe­dig a végrendelkező olvasni-irni nem tud, vagy más körülmény miatt végrendeletét önkezűleg alá nem irhatja, 4 tanú kívántatik, kiknek egyike a végrendelkező névaláírását teljesíti Kik nem töltötték he 18-ik évöket, továbbá • A budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék ügyforgalmi kimutatása az 1874-dik évről.

Next

/
Thumbnails
Contents