Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 49. szám - Két vagy több biztosítótársaság egyesülése esetében feljogositandók-e a megszűnő társaságnál biztosítottak a szerződés felbontására?

— 391 — 16. §. A tárgyalási nap akkép tűzendő ki, hogy alperesnek ha helyben lakik: 8 napi, ha ezen kivül, de a törvényszék területén lakik: 15 napi, ha a törvszék területén kivül, de a magyar állam területén lakik: 30 napi, végre ha pedig a magyar állam területén kivül laknék, vagy tartózkodnék, vagy ha tartózkodási helye ismeretlen volna: 4b napi időköz maradjon az idéző végzés átvétele és a megjelenési határnap között. Ha több az alperes : a határnap, a legtávolabb lakónak lakhelyéhez képest tűzendő ki. A jelen szakaszban meghatározott időközök megnemtartása esetében : az illető fél kérelmére a tárgyalási határnapnak megfelelő elhalasztása engedhető. 17. §• Alperes tartozik a védelmére szükséges valamennyi kifogásait és bizonyítékait, elleniratában előadni, s ezt, a kitűzött határnapon, a tárgyalási jegyzőkönyvbe iktatni. Ha több az alperes : ezek szabad választásától függ az elleniratot közösen, vagy külön-külön egymás után a jegyzőkönyvbe iktatni. 18. §. A felek kölcsönös beleegyezése folytán végiratot és ellenvégiratot is terjeszthetnek elő, mely periratok szintén a jegyzőkönyvbe iktatandók. Ha a felek ily periratok előterjesztése iránt nem egyeztek meg: felperes kérelmére, azt a bíróság engedheti meg. A végirattal az ellenvégirat is együtt engedélyezendő. A végiratban mindazonáltal csak oly körülményeket és bizonyítékokat hozhat fel felperes, melyek a viszonválaszban foglalt uj ténykörülményekre vonatkoznak. Az ellenvégirat pedig csupán a végiratban foglaltakra szoritkozhatik. A végirat legfelebb 2 nap alatt, az ellenvégirat is ugyanannyi idő alatt fejezendő be. 19. §. A tárgyalásokat a pertárnok (1871. évi 31. t. cz. 6. §.) vezeti, ellenőrzi és a tárgyalási jegyzőkönyveket, a jelen rendelet és a bírói ügyviteli szabályok értelmében kezeli. A jegyzőkönyvek a pertárban falragasz által közhírré teendő hivatalos órákban mindaddig nyitva tartandók, míg a tárgyalás befejeztetik. 20. §. A tárgyalás, a mennyibeD az 1868. LIV. t. cz. egyes esetekben rövidebb határidőt nem rendel : rendszerint 8 nap alatt fejezendő be. Ezen határidőt a pertárnok ugy osztja fel a felek között : hogy az ellenirat beírására két, a válasz és viszonválasz beírására három napnál többet egyik fél sem vehet igénybe. 21. §. A felek a tárgyalási határidőt közös megállapodással kiterjeszthetik; ez esetben azonban az 1868. LIV. t. cz. 151. §. rendeleteihez tartoznak alkalmazkodni. 22. §. A törvényszék csak a fél indokolt kérelmére engedhet az ellenfél beleegyezése nélkül halasztást. A halasztás iránti kérelem, a perirat megkezdése előtt a jegyzőkönyvbe iktatandó, s a jegyzőkönyv az ellenfél netaláni ellenészrevételeivel együtt, határozathozatal végett —a pertárnok által azonnal a bíróság elé terjesztendő. Ha a bíróság megtagadja a halasztást: a tárgyalás további folytatására rövid határnapot tüz ki. Az 1868. LIV. t. cz 140. §-nak rendelkezései, kereskedelmi perekben is alkalmazandók: kivéve ha az első halasztás, az idézés és a tárgyalási határnap közti időköz rövidsége miatt engedélyeztetik. (16. §.) 23. §. A halasztást vagy végiratot megengedő vagy megtagadó végzések ellen, külön felebbvitelnek nincs helye. 24. §. Nagyobb fontosságú számadási, vagy bonyolult természetű perekben, a törvényszék mind a két félnek közös, vagy az egyik félnek is indokolt kérelmére, írásbeli tárgyalást rendelhet. Ez esetben az eljárás, a mennyiben a felek perirataiknak beadására nézve egyességileg másként meg nem állapodtak : az 1868. LIV- t. cz. ide vonatkozó rendelkezései követendők. Az írásbeli eljárás elrendelése iránti kérelem azonban, csakis az első tárgyalási napon terjeszthető elő. A kérelem iránt köteles az ellenfél még azon tárgyalási napon nyilatkozni, s ha nem nyilatkozik: ugy tekintetik, mintha a pernek Írásbeli tárgyalásába beleegyezett volna. Az ezen tárgyban fölvett jegyzőkönyv, a keresetlevél első s ügyvédi megbízások eredeti példányaival a pertárnok által haladéktalanul a törvényszék elé terjesztendő. Az írásbeli eljárást megengedő vagy megtagadó végzés ellen, felebbvitelnek nincs helye. 25. §. A jegyzőkönyvek alakjára és felszerelésére, — továbbá az Írásbeli eljárásban a periratok kezelésére s kézbesítésére, valamint az iratoknak bemutatására nézve, az 1868. LIV t. cz. 141 — 143. 146. 147. §§-ai irányadók. A bizonyítás. 26. §. A tanuk és szemle általi bizonyítási eljárás befejezése után a feleknek, e bizonyítékok fölötti észrevételeik előterjesztése végett, hivatalból tárgyalási határnap tűzendő ki. Az észrevételekre mindenik félnek csupán egy perirat engedtetik, s a tárgyalás, az erre kitűzött határnapon minden esetre befejezendő. Végzések és Ítéletek. 27. §. Mindenik határozatban világosan kiteendő, hogy a bíróság mint »kereskedelmi biróság« határozott. Birói határozatok kézbesítése. Ha a hon nem talált alperesnek nyilt üzlete van: a kifüggesztés általi kézbesítésnek csak akkor van helye, ha alperes üzletében nem találtatott. A kifüggesztés azonban ez esetben is alperes lakásán eszközlendő. A kifüggesztésről az üzletbeliek is értesitendők. Községi bíráskodás. 29. §. Az 1868. LIV. t. cz. 475-480. §§-ai kereskedelmi perekben nem alkalmazhatók. Átmeneti intézkedések. 30. §. Mindazon kereskedelmi perek, melyek a kereskedelmi törvény hatályba lépte napjáig tétetnek folyamatba: az eddigi bíróságok által, az eddigi eljárás szerint folytattatnak és fejeztetnek be. Perenkivüli eljárás. 31. §. Kereskedelmi ügyekben a perenkivüli birói eljárás, csupán azon esetekben indittathatik meg hivatalból, melyekben ezt a kereskedelmi törvény rendeli. Egyéb esetekben a perenkivüli birói eljárás is, csak az erre jogosított fél kérelmére indittathatik meg. Ha az eljárás hivatalból indíttatik meg: köteles a biróság, a birói intézkedésekre befolyással ^evő minden körülményt és viszonyt, hivatalból megvizsgálni; azok iránt magukat a feleket, vagy a dologról tudomással biró más személyeket, szükség esetében szakértőket is meghallgatni, vagy más megfelelő módon magának kellő tájékozottságot és tudomást szerezni. Köteles a biróság, ha ezt a dolog természete igényli, az ügy mibenlétének tüzetesebb felderítése végett, a szükséges okiratok előmutatására a felet, vagy más érdekletteket is felhívni. 32. §. Valamelyik fél kérelmére indított perenkivüli eljárás esetében, csupán azon tényekre, körülményekre és bizonyítékokra lehet tekintettel a biróság, ^melyek vagy a felek által hozattak fel, vagy melyekről az ugyanazon ügyben előtte folyt korábbi tárgyalásokból, vagy egyébkint hivatalos uton nyert felvilágosításokból bír tudomással. 33. §. A biróság végzésileg határoz. A véghatározat mindig indokolandó. 34. §. Ha a beadvány hiányosan adatott be: joga van a biróságnak a kérvény elutasítása helyett, a kérvényezőt a hiányok pótlására utasítani, mely esetben a pótlás iránt a végzésben tüzetts utasítás adandó. 35. §. A perenkivüli birói eljárás tárgyát képező ügyekben senki sem kötelezhető arra, hogy ügyvédet használjon. 36. §. A birói határozatok a házbelieknek is kézbesíthetők. A félnek magának vagy meghatalmazottjának leendő kézbesítés csupán azon esetekben rendelendő el: ha a végzés pénzbüntetéssel való fenyegetést tartalmaz, vagy pedig, ha az ily kézbesítést a biróság, a fenn forgó okoknál fogva elővigyázatból szükségesnek tartja. 37. §. A határidők számítására nézve, a peres eljárásban fenálló szabályok érvényesek. A szünnapokon tett intézkedések ezen okból meg nem támadhatók. 38. §. A perenkivüli eljárásban hozott első bírósági véghatározat (végzés 33. §.) ellen— a mennyiben a 44. §. ellenkezőt nem rendel —folyamodásnak vagy előterjesztésnek, avagy kapcsolatosan mind a kettőnek, a másodfolyamodásu biróság ily határozata ellen csupán folyamodásnak van helye. 39. §. A 38. §-ban körülirt ügyekben hozott véghatározat elleni folyamodás esetében : a másodfolyamodásu biróság azon királyi tábla, mely az elsőfokban eljárt biróságnak egyéb ügyekben is másodbiróságát képezi. A királyi táblák ilynemű véghatározatai ellen beadott folyamodás esetében : a harmadfokú biróság mindig a Curia legfőbb itélőszéki osztálya. 40. §. Ugy a folyamadás, valamint az előterjesztés is, a végzés kézbesítését követő naptól számítandó 8 nap alatt, az első biróságnál adandó be. Az eljárás folyama alatt hozott végzések és intézkedések ellen, külön folyamodásnak nincs helye. Az ezek elleni panaszok: a véghatározat ellen beadott folyamodásban terjeszthetők elő. A másodfolyamodásu biróság véghatározata elleni folyamodás is, szintén a jelen szakaszban meghatározott idő alatt, s ugyanazon biróságnál adandó be, mely az ügyben mint elsőfolyamodásu biróság határozott. 41. §. Előterjesztés esetében az első biróság, korábbi intézkedését — a mennyiben ez által harmadik személyek jogokat nem nyertek, megváltoztathatja. Ez esetben a folyamodás fölterjesztésének szüksége elesik. 42. §. Ha az előterjesztés folyamodással kapcsoltatot össze, s az első biróság nem látja magát előbbi végzésének megváltoztatására indíttatva: köteles az ügyet, a folyamodás alapján — a mennyiben annak visszautasítására a jelen rendelet szerint nem forogna fenn ok — a másodbirósághoz föÜerjeszteni. Ha azonban csupán előterjesztés adatott volna ] be, és a biróság előbbi intézkedésének megváltoztatására elegendő alapot nem lát: ez esetben a felet, a korábbi elintézésére utasítja. Az előterjesztésben uj körülmények és bizonyítékok is felhozhatók.