Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 49. szám - Két vagy több biztosítótársaság egyesülése esetében feljogositandók-e a megszűnő társaságnál biztosítottak a szerződés felbontására?

— 390 — 23. §. A czégjegyzékvezető a bejegyzést, az előadó ellenőrzése mellett, haladéktalanul'foganatositja és minden bejegyzés után a foganatosítást a nyolczadik rovatban neve Írásával tanúsítja. Minden bejegyzés hitelesített másolata a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministeriumnak a ^központi értesitőben« leendő közzététel végett boríték alatt azonnal beküldendő. Hogy a változásoknak mely czégre vonatkozása kitűnjék, a későbbi bejegyzésekről kiállított másolatokban, a harmadik és negyedik rovat tartalma is mindenesetre közlendő. 24 §. A kereskedelmi törvény hatályba lépte napjáig vezetett czégjegyzékekbe bejegyzett czégeknek az uj czégjegyzékekbe átvezetése a kereskedelmi törvény 551. §-ának figyelembevétele mellett, a jelen rendelet értelmében eszközlendö. Budapesten, 1875. deczember hó 1-én. B. Simonyi Lajos, s. k. Perczel Béla, s. k. Igazságügyminiszteri rendelet a kereskedelmi ügyekben követendő peres és peren kívül, eljárás szabályozása tárgyában. A kereskedelmi törvény életbeléptetéséről szóló 1875. XXXVII. t. cz. 566. §-a által, azon törvény végrehajtása végett, a törvénykezés tekintetében szükséges intézkedések megtételével az igazságügyminister bízatván meg: ezen megbízatás folytán, rendelem mint következik : Altalános határozatok. 1. §• A kereskedelmi törvény a budapesti és marosvásárhelyi királyi ítélőtáblák egész területén, törvénykezési' tekintetben is 1876. január 1-sö napján lép hatályba. Ezen naptól kezdve azon bíróságok, melyeknek területén az 1868. LIV. t. cz. hatályban van: a hatáskörükbe utasított kereskedelmi ügyekben (5. 6. és 7. §§.) ezen, s az ezt módosító későbbi törvények szerint, mindazonáltal a kereskedelmi törvényben meghatározott, valamint a kereskedelmi ügyek természete folytán szükségessé vált, s a jelen rendeletben megállapított eltérésekkel járnak el. 2. §. Váltó- és csődügyekre, a jelen rendelet hatálya nem terjed ki. Azon bíróságok, melyeknek területén az 1868. évi LIV. t. cz. nem bír hatálylyal (Fiume város és a polgárosított határőrvidék): kereskedelmi peres •ügyekben, ezentúl is azon rendeletek és szabályok szerint járnak el, melyek az ily ügyekre nézve, az illető területen, hatályban vannak. A nem-peres kereskedelmi ügyekben mindazonáltal ezen bíróságoknál is, a jelen rendelet szabályai alkalmazandók. A kereskedelmi bíróságok szervezete. 3. §. Kereskedelmi ügyekben első folyamodásu bírói hatóságot gyakorolnak: a) a budapesti királyi kereskedelmi és váltó.törvényszék az 1871. évi 31-dik törv. czikk 26. § a a) pontjában meghatározott területen; b) a királyi törvényszékek, — a budapesti és pestvidéki törvényszékek kivételével; c) a kir. járásbíróságok, a budapesti fenyítő járásbíróság kivételével. 4- §• Ha az első folyamodásu törvényszék kereskedelmi ügyekben hoz határozatot: az 1868. LIV. t. cz. 5. §-ában meghatározott bírák közül egy szavazónak, kereskedelmi ülnöknek kell lenni. Ott, hol az 1868. LIV. t. cz. nincs hatályban: a tanácsok alakítása iránt fennálló rendeletek és szabályok, a kereskedelmi ügyeket illetőleg sem szenvednek változást: A bíróságok hatásköre kereskedelmi ügyekben. 5. §. A törvényszékek mint kereskedelmi bíróságok hatásköréhez tartoznak: 1) a kereskedelmi törvénykönyv 258. §-ának 3) pontjában megjelölt ügyletekből származó keresetek ; 2) a k. t. 258. §. 1. 2. és 4. pontjaiban, valamint a 259. és 260. §-aiban felsorolt kereskedelmi ügyletekből felmerülő keresetek: ha alperes bejegyzett kereskedő. Ellenkező esetben csupán akkor, ha az ügylet alperest illetőleg kereskedelmi ügyletet képez. u Tekintet nélkül arra, vájjon a felek kereske- i dők-e vagy nem : a törvényszék mint kereskedelmi biróság hatáskörébe tartoznak a következő peres ügyek: 1) a kereskede Imi üzlet átruházásából a szer ződő felek közt fölmerülő keresetek ; 2) keresetek, melyeknek tárgyát valamely kereskedelmi czég használásának joga képezi; továbbá valamelyi kereskedelmi czég jogosulatlan használásából származó keresetek azok között, a kik az ily használás által jogaikban sértetnek, és azok között, a kik a czéget jogosulatlanul használják ; 3) a közkereseti és betéti társaság tagjainak, alkalmi egyesülések részeseinek, és a k. t. 5. §-ának utolsó pontja értelmében kereskedelmi társasággá alakult egyesületek tagjainak, valamint a kereskedelmi társaság tagjainak egyrészről, másrészről pedig az ily társaság felszámolóinak egymásközti, a társasági viszonyból fölmerülő keresetei, a társasági viszony megszűnése után is, továbbá azon keresetek, melyek a társaság valamelyik tagjának magánhitelezője által, a kereskedelmi törvény 101. §-a értelmében, a társaság feloszlatása végett indittatnak; 4) valamely részvénytársaság alapitói és a részvényt aláírók közt, ezen aláírásból származó keresetek ; 5) keresetek, melyek a részvénytársaság igazgatósága, felügyelő-bizottsága, vagy a társaság felszámolói között egyrészről, másrészről pedig a részvénytársaság vagy ennek tagjai között a társasági viszonyból keletkeznek; 6) azon keresetek, melyeknek tárgyát a részvénytársaság igazgatóságának, felügyelő - bizottságának, a felszámolóknak, a részvények jogosulatlan kibocsátóinak, és a külföldi részvénytársaság belföldi képviselőségének, harmadik személyek iránti, a kereskedelmi törvényen alapuló felelős- t sége képezi; 7) azon keresetek, melyek a szövetkezési viszonyból származnak, ha azok tárgyát a jelen szakasz fentebbi pontjaiban meghatározott valamely jog, illetőleg kötelezettség képezi; 8) keresetek, melyek a kereskedők között és a czégvezetők, kereskedelmi meghatalmazottak,vagy kereskedő segédek között ezen viszonyból származnak, a mennyiben az 1872. VIII. t. cz. szerint nem tartoznak az iparhatóság hatáskörébe, vagy pedig a jelen rendelet 7. §-ának 2) pontja által a járásbíróság hatáskörébe nem utasíttatnak ; úgyszintén azon keresetek is, melyek a czégvezetöknek, kereskedelmi meghatalmazottaknak harmadik személyek iránti felelősségéből a kereskedelmi törvény alapján keletkeznek; 9) a kereskedemi utalványokból, valamint a közraktári jegyekből, — az árujegyekből vagy zálogjegyekből vagy mindkettőből együtt — származó keresetek, a mennyiben az ily utalványok, illetőleg jegyek a kereskedelmi törvény által meghatározott kellékeknek mindenben megfelelnek; 10) a hitelezőnek a k. t. 309. § a által szabályozott megtartási jogánál fogva, a megtartott tárgyból való kielégítése végett indított keresete; 11) a perenkivüli bírói eljárás tárgyát képező azon ügyek, melyek a következő szakaszban nem utasíttatnak a járásbíróságok hatáskörébe; 12) a k. t. 258. §-a 5. pontjában meghatározott ügyletekből származó keresetek, a fiumei törvényszék hatáskörébe tartoznak. V- §• A járásbíróságok hatásköre csupán a következő kereskedelmi ügyekre terjed ki: 1) a k. t. 258. §. 1. 2. 4. pontjaiban, továbbá a 259. §. 1. 3. 5. 6. és 7. pontjaiban és a 260. §-ban felsorolt kereskedelmi ügyletekből felmerülő perekre, az 1868. LIV. t. cz. 93. §. a) és b) pontjainak korlátai között; 2) a k. t. 55. §-ában az iparhatóságokhoz utasított ügyekben, az iparhatósági határozattal meg nem elégedő fél által indítandó keresetekre (1872 8. t. cz. 98. §-a); 3) a k. t. 347. 371. 409. 411. és 481. §§.ban felsorolt s ezekhez hasonló természetű ügyekben való eljárásra. Bírói illetőség. 8. §. A jelen rendelet 5. és 6. §§-ban meghatározott kereskedelmi ügyekből származó perek, a czég kitörlése után is, azon törvényszék illetősége alá tartoznak, melynél a czég bejegyeztetett. Ha pedig a czégbejegyzés elmulasztatott: azon törvényszék az illetékes, melynél a társaság czége bejegyzendő lett volna. (k. t. 150. §.) Felper esség. 9. §. " A kereset küllapján a biróság mint ^kereskedelmi biróság« jelölendő — s a bejegyzett kereskedő, czége (k. t. 10. §) szerint nevezendő meg; kiteendő továbbbá alperes lakásán kivül ennek üzleti helyisége is, és ha kereskedelmi társaság ellen intéztetik a kereset: azon személy neve és lakása, esetleg üzleti helyisége is kiteendő, ki a kereset elfogadására, a törvény szerint van jogosítva. Ha a kereset tárgya csupán a peres felek valamelyikének bejegyzett kereskedői minőségénél fogva tartozik a kereskedelmi b'róság hatásköréhez, és a kereset nem azon törvényszéknél adatik be, melynél az illető fél czége be van jegyezve: a czégbejegyzés is igazolandó; ha pedig ugyanazon törvényszéknél adatik be a kereset: aczégjegyzék illető lapjára kell hivatkozni. Ez esetben a czégbejegyzés valóságáról, a törvényszék hivatalból tartozik meggyőződni. Az eljárás általános szabályai. 10. §. Az eljárás nemei, kereskedelmi ügyekben is: a sommás és a rendes eljárás. Rendes eljárás alatt a jegyzőkönyvi eljárás értetik, kivételnek csak a jelen rendelet 24. §-ában megjelölt esetekben van helye. 11. §. Rendes eljárásban a biró illetéktelensége vagy érdekeltsége miatti kifogás, az első tárgyalási napon adandó elő. A későbben előterjesztett ily kifogás egyedül az 1868. LIV. törvényczikk 14. §-a esetében vétetik figyelembe. Ha a kifogás elvettetik: az ezt tartalmazó végzésben az ügynek érdemleges tárgyalására 8 napnál tovább nem terjedhető ujabb határnap tűzendő ki. 12. §. Mindazon esetekben, melyekben a kereskedelmi törvény, a bizonyítékok méltatását a biróság belátására bizza (k. t. 24. 34. 100. stb. §§.) az első folyamodásu tvszék is jogosítva van a tárgyalás kiegészítését, és további bizonyítási eljárást elrendelni. 13. §. A törvényszékek hatásköréhez tartozó kereskedelmi perekben, a jelen rendelet 10. §-a folytán, rendszerint az 1868-ik LIV. tczikk 144. és következő §§-aiban szabályozott jegyzőkönyvi eljárás lévén követendő: az idézett törvényczikknek 129. 130. 132. 133. 137 — 151. §§-ai, a kereskedelmi ügyek természete folytán szükségessé vált, következő eltérésekkel lesznek alkalmazandók. 14. §. Felperes keresetlevelét, a mellékletek másolataival együtt, annyi példányban tartozik beadni, hogy mind magának, mind mindenik alperesnek egy-egy példány jusson. 15. §. A kereset fölötti tárgyalásra naptár szerint meghatározandó nap és óra oly hozzáadással tűzendő ki: hogy a felek, meghatalmazott ügyvédeik által jelenjenek meg, különben az 1868. LIV. t. cz. 111. § a értelmében fog Ítélet hozatni. E végzésről a felek a keresetlevél egy-egy példányán értesitendők.