Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1875 / 49. szám - Két vagy több biztosítótársaság egyesülése esetében feljogositandók-e a megszűnő társaságnál biztosítottak a szerződés felbontására?
— 386 Megmutatta ezt a német kormány is, mely rövid pár év alatt megalkotta a törvényeket, és a törvénykezést alapjából újra szervezte; mert volt erős, következetes akarat, volt bizonyos elv és meghatározott irány annak keresztülvitelére, és csak igen kevés enquete•zés és még kevesebb szónoklat használata mellett ott fogta meg a dolgot, hol kellé, hogy minél sikeresebb eredményre jusson. Ily erős és következetes akaratot várunk a mi jelenlegi kormányunktól is, melynek uralomra jutását a gyökeres rendszerváltoztatás után sóvárgó nemzetnek zöme nagy reményekkel üdvözli; várunk különösen az osztatlan sympathiával kisért jelenlegi igazságügyérünktől, kinek minden melléktekintet nélküli tiszta hazafias szándékáról közös az elismerés, és a ki bizonynyal meg fog jatalálni|a legegyenesebb utat, mely justitiánkat a rendezett állapothoz legbiztosabban vezeti. Ezért e sorok irója csak némi — tán egészen felesleges —figyelemgerjesztésül kívánja erre nézve nyilvánítani azon szerény nézetét: hogy miután már a büntető' törvényjavaslat beterjesztve, a kereskedelmi codex pedig szentesitve van, nem volna-e legczélirányosabb a polgári törvénynek, és az azzal öszhangzásba hozandó polg. törv. rendtartásnak összeállításával a m. k i r. C u r i á t, az összes k i r. táblai elnökökkel és akir. fő-ügyészszel együttesen megbizni, ha szükséges, maga a törvényhozás által? Nézetem szerint ezen legfőbb birói testület, hol legkiválóbb törvénytudóink nagy része concentrálva van, melynek tagjai már hivatásuknál fogva is a törvényeket, törvényes szokásainkat, azok hiányait alaposan ismerhetik, és a mely testületnek törvényt pótló döntvényei eddig is egyedüli vezérfonalul szolgálnak t örvény ei nk labyrinthjáb a n, leghivatottabb lehet a törvények öszszeállitására és egy rendszeres, egyöntetű műnek alkotására, hol a munka félbeszakítás nélkül és egy bizonyos határozott irányban és elvek szerint folyton haladhatna; ami azonban a minden miniszterváltozással szintén változó enquetekről épen nem állitható. A curiai elnöknek kiváló szakismerettel párosult hazafias buzgalma és erélyessége kétségkívül találna módot abban, hogy a rendes curiai teendőkben legkisebb hátramaradás nélkül is, a munkának a szakavatott birói tagok közti czélszerü megosztása által, és a mennyiben czélirányosnak mutatkozand, némely tételekre nézve a helybeli ügyvédi karnak is meghallgatása mellett, az egész munkát, hanem isegy vagy két év, de három év alatt okvetlenül befejezhesse és teremtsen oly művet, melybe akármely honi törvénytudós vagy enquete belenyugodhassék. A codificatiónak ily módjával még azon nyereség is volna összekötve,hogy az országos budgetből a codificatióra előirányzott és az enquetek tagjainak honorálására szánt nevezetes összeg is nagy részben megtakarittathatnék és legfelebb csak a fogalmazványok letisztázását teljesítő egy pár Írnoknak külön fizetésére volna szükség. Horváth Illés, k. táb. biró. Két vagy több biztosítótársaság egyesülése esetében feljogositandók-e a megszűnő társaságnál biztosítottak a szerződés felbontására ? Y i. Mielőtt a magam véleményével előál lanék, elmondom a kérdés történetét. A magyar kereskedelmi törvénytervezet tárgyalására egybehívott értekezlet 1874. évi május 2-án tartott 68. ülésében a biztosítási ügylet előadója, dr.Matlekovics Sándor együttesen a tervezet szerzőjével, dr. Apáthy Istvánnal — tekintettel arra, hogy a biztosítottakra nézve nem lehet közönyös, váljon a társulat, melynél magukat biztosították, bármikor beleegyezésük nélkül más társulattal egyesül s ez által a biztosítottak sorsa felett önkényileg intézkedik, — javaslatba hozta, hogy a törvény mondja ki a következőket: »Két vagy több é 1 e t biztositó részvénytársaság egyesülése esetében az illető társulatoknál biztosítottak az illetékes törvényszék által a szándékolt egyesülésről oly kijelentéssel értesítendők, hogy a törvényszéknél az egyesítés feltételeit megtekinthetik s kifogásaikat az ellen az értesítés vételétől számitandó 15 nap alatt beadhatják. >Ha a biztosított összeg egy tized részét képviselő biztosítottak akár az egyik, akár a másik társaság részéről az egyesítés ellen tiltakoznak, a törvényszék az egyesítést be nem jegyezheti. < Ezen indítvány felett az értekezlet kebelében igen érdekes eszmecsere fejlődött. (1. a keresk. törvényjavaslat jegyzőkönyveit a 464. lapon) Egyrészről az indítványban kimondott megtagadási jog helyett oly módozat ajánltatott, mely szerint az egyesülésbe nem egyező biztosítottnak az addigi biztosításai után járó díjtartaléka kiszolgáltatandó. De ezen módozat sok esetben igazságtalanul károsítaná a biztosítottat, a mennyiben a biztosított gyakran oly kedvező feltételek mellett nem folytathatná a biztosítást, ha mindjárt a kikapott díjtartalékot egészben más biztosítónak át is szolgáltatná. Az előadó részéről tett indítvány ellen különben felhozatott, hogy a biztosítottak érdekét is veszélyezteti, a mennyiben sok esetben egyedül fusió által mentheti meg magát a biztositó intézet a teljes bukástól, s igy, ha a biztosítottak megakadályozhatják a beolvadást,lehetlenné teszik saját érdekük megóvását. Ha a biztosítottaknak egyáltalában nem adatik jog a társulati igazgatásba való beavatkozásra sokkal fontosabb esetekben, p. o. teljes feloszlás vagy a vagyonkezelés eseteiben, ugy nem indokolt, hogy az egyesülésnél, mely tényleg előnyükre van, ellenmondhassanak. Ha a szerződés természetéből folyományozólag kívántatnék a mondott jog, az esetben átalában minden egyes biztosítottnak s nem egy meghatározott kisebbségnek állana jogában az ellenmondás. Végre a gyakorlatban igen nehéz volna megállapítani a biztosítási összeget, mely után az illető tized számitandó. Mindezeknél fogva az indítványozott czikk elhagyása javasoltatott. Ezek ellenében másoldalrólfelhozatott, hogy a külföldi törvények, különösen a legújabb angol törvények, szükségesnek találták az előfordulható szédelgések megakadályozása czéljából ez intézkedést. A biztosítottnak saját érdeke követeli, hogy az esetben, ha bizonyos számú érdekeltek jónak találják, ellenezhessék az egyesülést, mivel a kezelés ép ugy, mint a vagyoni állapot ily egyesülés által lényegesen megváltozik; egy meghatározott kisebbségnek pedig kell e részben jogot adni, mivel többségnek érvényre jutása az emberi természetben fekvő közönyösségnél fogva nem igen gondolható. Szavazás alkalmával az értekezlet többsége az indítvány mellőzése mellett nyilatkozott. Kérdés már most, mi okból tűzte ki a jogászgyülés állandó bizottsága a kérdést ? De lege ferenda vagy de lege lata van-e szó? A hatodik jogászgynlésnek az legyen-e feladata, a kitűzött kérdésre adandó feleletnél átalános választ nyerni, tekintet nélkül a szentesitett és hála az égnek, már 1876. évi jan. 1-én hatálybalépő kereskedelmi törvénykönyvünkre ? Avagy szoritkozzék-e a hatodik jogászgyűlés annak kimondására, hogy miként nyerje a kitűzött kérdés fennálló kereskedelmi törvénykönyvünk alapján és szellemében megoldását, miután maga a törvény erre nézve határozottan nem intézkedik? Mindezeket szükségesnek tartottam előrebocsátani. Habozás nélkül pedig kimondom, hogy, a mi engem illet, legczélszerűbbnek vélném, hogy a jog ászgyűlésnek e részben hozandó határozata mindenekelőtt oldja meg a feltett kérdést uj kereskedelmi törvénykönyvünk alapján és annak szellemében. És ezen szempontból kiindulva, igénytelen felfogásom szerint: két vagy több biztositó társulat egyesülése esetében a megszűnő társulatnál biztosítottak nincsenek feljogosítva a szerződés felbontására. Miért? — Erről legközelebb. Dr. H e r i c h Károly, ministeri osztálytanácsos. Szemle. Bndnpest, 1875. dec. 8. Az igazságügyi tárcza költségvetésének tárgyalása. — A birák fokozatos fizetéséről szóló törvényjavaslat a jogügyi bízottság előtt. (P.) Az igazságügyminiszteri költségvetés letárgyaltatott a képviselőház két ülésében. A kik ez alkalomra nagy igazságügyi vitát vártak, csalódtak reményeikben. Csakis pár új tagja a háznak hallatta szavát. Ezek közt figyelemre méltók voltak Metzner Gyula és ViravaJózsef képviselők beszédei, kik tehetségök szerint elmondtak mindent, a mit panaszkép igazságügyünk ellen felhozni lehet.*) E felszólalások reábirták az igazságügyminisztert és az államtitkárt, hogy ők is nyilatkozzanak a maguk álláspontjáról. A védelem igazságügyünk ezen két vezetője részéről igen ügyes volt, és sok való foglaltatik beszédeikben ; *) A vita folyamát, ha terünk megengedi, legközelebbi számunkban közöljftk.