Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 49. szám - Két vagy több biztosítótársaság egyesülése esetében feljogositandók-e a megszűnő társaságnál biztosítottak a szerződés felbontására?

— 387 — de ez nem változtat az igazságügyi miserián, melyben vagyank, semmit. Tudjuk, hogy megvan a jó szándék a javításra, s megvan a kellő erély is a codificatióraj de szükséges e mellett, mint az igazságügyminiszter ur helyesen megjegyzé, az ország szellemi erejének gyarapodása, a társadalmi állapotok javítása és a törvények iránti tiszteletnek és a kötelességérzetnek emelése; a legfőbb és legközvetlenebb akadály pedig az, hogy nincs pénz. A k. táblát, mintáz igazságügyminiszter ur mondá nem lehet decentralisálni mindaddig, mig pénzügyi helyzetünk nem javul, a szóbeliségen alapuló bűnvádi eljárást pedig nem lehet behozni, mint ismét az államtitkár ur mondá, mig a kir. tábla nincs decentralisálva. Könnyű ebből megítélni, mily »közel« állunk az eljárás reformjához. A mi az anyagi jog codificatióját illeti, e téren, ha nem csalódunk, már nem oly messze vagyunk a megvalósulás stádiumától. Itt már valami nagy financiális vagy egyéb akadályokkal nem kell küzdeni. A váltó- és büntető törvénykönyvek javaslatai, a mint a különböző re> visiókból kikerültek, igen rövid idő alatt törvény erejére emelhetők. A polgári törvénykönyv készítése pedig oly kezekbe van letéve, hogy nem kételkedüpk a sikeren. Ha kevés is a remény az igazságügyi szervezetnek közel jövőben való kiépitésére, de ugy látszik, a további nyirbálások, melyek bizonyos oldalról szándékba vannak véve, szintén el fognak maradni. A birák fokozatos fizetésének megállapításáról szóló törvényjavaslatot a képviselőház jogügyi bizottsága még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadta el; s ezt helyesen tette, mert ezen törvényjavaslat sem volt egyéb, mint financz-operatió az igazságügy rovására. Kívánatos, hogy a ház is megmaradjon a mellett, hogy nem lehet a bíróságoktól megvonni azt a fizetést, melyet nekik egy alaptörvény megad. Épen nem vetne szép világot a magyar törvényhozásra, ha ily nagy fontosságú tárgyban ma így. holnap amúgy határozna. A kereskedelmi törvénykönyvre vonatkozó rendeletek. A föidmivelés-, ipar- és kereskedelmügyi m. kir. minister 26922. sz. a. következő rendelet bocsátotta ki: Az 1875, XXXVII. t. cz. 566. §-ábannyert felhatalmazás folytán az ezen törvényczikkben foglalt kereskedelmi töévényt 1876. évi január 1-étöl fogva a magyar korona egész területére léptetem életbe. Budapesten, 1875. deczemcer hó 1-én. B. Simonyi Lajos, s. k. A föidmivelés, ipar- és kereskedelmiigyi és az igazságügyi m. kir. ministerek rendelete a kereskedelmi czégjegyzések berendezése és vezetése tárgyában. Az 1875. XXXVII. t. cz. L részében foglalt 3., 4. és 5. czimeinek az állam kereskedelmi vállalataira mikép leendő alkalmazása, az e törvényczikk 4. és 566. §§-aiban nyert felhatalmazás alapján, következőleg szabályoztatik. !.§• Az államnak kereskedelmi vállalatai czégbejegyzésre kötelezvék ,• ilyenek nevezetesen : a) az állami vasutak; b) a kir. postának személy- és áru-fuvarozási (kocsi-postai) valamint pénzutalványozási üzlete; c) a kincstári gyárak, nyomdák, bányák, kohók és terményárudák; kivéve azokat, melyek egyedárusági czikkekkel foglalkoznak, az állami egyedárusági vállalatok egyáltalában a kereskedelmi czégjegyzékbe be nem jegyeztethetvén; d) az országos fegyintézeteknek és a kir. törvényszéki börtönöknek házilag kezelt iparüzlete, a mennyiben a kis ipar körét túlhaladják ; e) a kir. zálogház. 2. §. A czég bejelentése az államvasutaknál az igazgatóság, a kir. postánál az illető kerületi postaigazgatóságok, a többi állami vállalatoknál ezeknek helybeli üzletvezető főtisztviselője által azon törvényszéknél, melynek kerületében a vállalat telepe létezik, a budapesti és pestvidéki kir. törvényszékek terüleleire nézve pedig a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél eszközlendő (keresk. törv. 16. és 18. §§.). Ezen bejelentés az üzletet vezető főtisztviselő által és az illetékes kir. ministernek elhatározása alapján történik. Ugyan e tisztviselő tartozik minden a czégre nézve történt változást bejegyzés végett bejelenteni (keresk. törv. 19. §.). 3 §. Annak eldöntése, váljon az államnak valamely vállalata kereskedelmi természetü-e, és váljon terjedelménél fogva bejegyzésre alkalmas (k. t. 5. §. és 259. §. 6. pontja) a czégbejegyzésre hivatott törvényszéket illeti. 4- §• A kereskedelmi vállalat czégét az üzlet tárgyától kölcsönzi és e czégben a vállalat állami jellege is mindenesetre kitüntetendő. 5. §. Czégbirtokosnak mindig a magyar állam jegyzendő be. 6. §• Czégaláirásnak vagy annak hitelesítésének (k. t. 16. §.) az állami vállalatoknál helye nincsen. A czég azon nyilatkozattal jelentendő be, hogy a vállalat üzletvezetése, valamint a czégjegyzés tisztviselők, mint kereskedelmi meghatalmazottak által fog eszközöltetni. 7- §• Az állam kereskedelmi vállalatai az egyéni czégek jegyzékébe vezetendők be. A 6. §. 2. bekezdése^értelmében tett nyilatkozat a »Jegyzetek* rovatában felemlítendő. 8. §. Ha valamely a bejegyzésre kötelezett állami vállalat bejegyzése elmulasztatott, az illetékes törvényszék az illető előljáró hatóságot figyelmeztetni és a kitűzendő határidő sikertelen lejárta utan az esetet az igazságügyi ministeriumnak feljelenteni tartozik. 9. §. Az állam kereskedelmi vállalatainál a könyvek vezetését az illető ministerek által kiadott ebbeli utasítások szabályozzák. Az ezen utasítások szerint vezetett könyvek hitelességükre nézve olyanoknak tekintendők, mint a k. t. 25. §. szerint vezetett könyvek. A keresk. törv. 26., 27. és 28. §§-ai az állami vállalatokra alkalmazást nem nyernek. Az üzleti levelek megőrzése és másolása tekintetében (k. t. 29. 30. §§.) az állami vállalatokat csak az ez iránt fennálló vagy kibocsájtandó utasítások kötelezők. 10. §. Czégvezetők az állam kereskedelmi vállalatainál nem rendeltetvén {6. §.), ilyenek a czégjegyzékbe be sem jegyezhetők. 11. §. Az állami vállalatoknál alkalmazott tisztviselők ebbeli minőségüknél fogva kereskedelmi meghatalmazottaknak tekintendők és az aláírást tiszti minőségük megjelölése mellett eszközlik. Meghatalmazásuk terjedelme hivatalos hatáskörük szerint Ítélendő meg. Ezen hivatalos hatáskör minden érdekelt féllel annak kívánságára közlendő. Budapesten, 1875. deczember hó 1-én. B. Simonyi Lajos, s. k. Perczel Béla, s. k. A föidmivelés-, ipar- és keresdelemiigyi és az\ igazságügyi m. kir. ministerek rendelete a kereskedelmi czégjegyzékek lerendezése és vezetése tár-y gyában. Érvényes a budapesti és a maros-vásárhelyi kir. ítélőtáblák egész területén. Az 1875. XXXVII. t. cz. 7-ik § ban nyert fel- | hatalmazás folytán a kereskedelmi czégjegyzékek < berendezése és vezetése következőleg szabályoztatik 1. §• A budapesti és pestvidéki törvényszékek kivételével minden törvényszéknél a kerületében létező összes czégekről és fióktelepekről a kereskedelmi törvény hatálybalépte napjától kezdve uj keresk. czégjegyzékek vezetendők. 2. §. A kereskedelmi czégjegyzékek kétfélék: 1) Az egyéni czégek jegyzékei a kereskedelmi törvény 11. §-ában emiitett kereskedők czégei részére. 2) A társas czégek jegyzékei a kereskedelmi társaságok czégei részére (kereskedelmi törvény 61. §-a.) 3. §. A kereskedelmi törvény 5. §-ban említetett személyek az egyéni czégjegyzékekbe, és azok egyesülései a társas czégjegyzékekbe csak az idézett szakaszban felsorolt feltételek alatt jegyezhet tők be. Ha e feltételek iránt kétség támad, a bíróság felszólítására az iparhatóság tartozik a szükséges adatokat a bírósággal közölni. A bíróság e bejegyzés felett, a nyert adatok alapján, belátása szerint határoz. 4. §. Az egyéni czégjegyzékek az A) alatti mintaszerint következő 8 rovatra osztandók: Az első rovatba vezettetik a czég folyó száma és az egyes bevezetéseket jelző alszám. A másodikba a bejegyzést rendelő birói végzés kelte és iktatói száma. A harmadikba a czég szószerinti szövege. A negyedikbe a főtelep s az esetleg létező fiók / telepek helye. Az Mödikbe a czég birtokosa. A hatodikba a czégvezető neve, vagy ha együttes czégvezetés fordul elő, ezen viszony megjelölése. A hetedikbe az irattári szám. A nyolezadikba mindazon körülmények, melyek természetüknél fogva a többi rovatokba fel nem vehetők, jelesen: a női hozomány, hitbér és jegyajándék (keresk. törv. 552. §.), a csödnyitás (u. o. 23. §.), a jelen rendelet 6. és 15. §§-aiban körülirt feljegyzések, a czég törlése stb. Minden czégjegyzék-lapra egymás alatt közepén kettős vonal által elválasztva, rendszerint két egyéni czég vezetendő. 5. §. Minden későbbi bevezetés, akkor is, ha ez csak kiigazításra, vagy kiegészítésre vonatkozik, az előbbeniektől egy az összes rovatokat átmetsző vonal által elválasztandó. 6. §. Midőn a czégnek szánt lap megtelt, a bevezetések folytatására uj lap nyitandó, melybe az összes még érvényesen fennálló bejegyzések egy sorban átvezetendök. Az uj lapszám mellett zárjel közé teendő : >folytatása a . . .. számú lapnak.* Az egyes bejegyzések alszáma újból kezdendő. A régi lap vörös téntával keresztül húzva (x) lezárandó és annak utolsó rovatába a ^bezáratott* szó, az uj lapra való hivatkozással, jegyzendő. '•§• A társas czégjegyzékek a B) alatti minta szerint következő uyolez rovatra osztandók: Az első rovatba vezettetik a czég folyó száma és az egyes bevezetéseket jelző alszám. A másodikba a bejegyzést rendelő birói végzés kelte és iktatói száma. A harmadikba a czég szószerinti szövege. A negyedikbe a főtelep vagy az esetleg létező fióktelepek helye. Az ötödikbe a czégvezetők és felszámoló czégvezetők, és ha együttes czégvezetés fordul elő, ezen jogviszony megjelölése.