Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 47. szám - Két vagy több biztosító társulat egyesülése esetében feljogosítandók-e a megszünő társulatnál biztosítottak a szerződés felbontására?

— 372 — ban felhozatott, hogy a szóban forgó megtámad­hatási jog a telekkönyvnek rendeltetését nem zavarja meg s a benne helyezett hitelt a legcseké­lyebb mérvben sem csökkenti. Egyrészt a bekebe­lezett jogok mindaddig érvényben vannak és maradnak, mig a megtámadás folytán azoknak törlése nem eszközöltetik. Ily törlésnek azonban csak ugy lévén helye, ha a szerző a megtámadott jogügylet megkötésekor az adósnak csalárd szán­dékáról tudomással birt, az nem is élhet azon kifogással, hogy a telekkönyvi intézménybe vetett bizalma hátrányára vált. Jóhiszemű szerzőkre pedig a szakasz rendelkezései amúgy sem alkalma­zandók. Ezek után a 7. §. elvben \áltozatlanul elfo­gadtatott. 8. §. Aggály merült fel azon kifejezés ellen: ikorlátolt képességű,* a kifejezés azonban azon megjegyzés mellett, hogy alatta a kiskorúak és általán oly személyek értendők, kiknek cselekvési képessége meg van szoritva, megbagyandónak határoztatott. Kifogásoltatott továbbá, hogy a szakasz értelmében oly kiskorúak is védetnek meg, kik ellen afraudiscons cientiateljesen bebizo­nyítható. Ily esetben a megtámadhatást meg nem engedni a hitelezők irányában merő igazságta­lanság. Utalás történt e részben az osztrák pol­gári törvénykönyvre, mely a kérdést hasonló ér­telemben fogja fel. Inditványoztatott tehát, hogy a kiskorúak tekintetében egyátalán intézkedés ne tétessék, hanem az egyes eseteknek mikénti eldön­tése bizassék a biró belátására. Az értekezlet mindazáltal a külföldi tör­vényhozásoknak álláspontját, melyet a tervezet is elfoglal, helyesebbnek találván, az érintett indít­vány elejtetett. Végre a »megindításakor* szó helytelenit­tetett, mivel ha a birtokos a kereset megindítása után a kapott tárgyon túladott, a nélkül, hogy tudta volna, miszerint a kereset megindittatott, a túladás által még roszhiszeművé nem vált. Ezért az emiitett szó helyébe ^kézbesítésekor* kifejezés ha­tároztatott felvétetni. 9. §. Ezen §. első kikezdésében kimondatni talál­tatott minden kétség kizárása kedvéért, miként a 6zerzőnek]csakis az adós ellen van visszakövetelési joga. Ennek folytán a >visszakövetelheti* szó elé e szavak »az adóstól* beszurandók. Elfogadtatott továbbá Weinmann indítványa, fejeztessék ki határozottan, hogy a szerző az adott szolgáltatást, ha az adósnál még természetben meg­van, természetben, és csak ilyennek nem létében, értékének megtérítését követelheti. 10. §. Ezen szakasz megvitatásánál nem ta­láltatott elégségesnek, hogy a szerző a kapott dologra fordított hasznos költségeket csak azon esetben téríttethesse meg magának, ha azok által a visszatéritendő dolog értéke »a visszatérítés ide­jében* növekedett. Az értekezlet rövid vita után »a visszatérítés idejében* helyett az »állandóan< szónak felvételét határozta. 11. §. Megjegyzésre okot nem szolgáltatott, csakis a 2. sz. alatti pontban előforduló szó »meg­inditásakor* helyett ^kézbesítésekor* szó hatá­rozhatott. Tekintettel azon körülményre, hogy a csa­lárd adósok a legtöbb esetben házastársukkal vagy más közel álló rokonaikkal szoktak hitele­zőiknek megkárosítása czéljából összejátszani: inditványoztatott, miszerint czélszerü, sőt szüksé­ges volna a legtöbb külföldi törvények példájára eziránt is a tervezetben rendelkezést felvenni, mely intézkedésnek nevezetesen az »Entwurf einer deutschen Gemeinschuldordnung« 30. §-anak 2. számú pontja szolgáljon alapul. Az érintett §. fel­olvastatván, és egyes részeiben behatóan tárgyal­tatván, határozatilag kimondatott: miszerint ezen §-nak 2. számú pontja egész terjedelmében a 11. §. után vétessék fel és a megtámadási jog érvé­nyesithetésére a jogcselekvény véghezvitelétől szá­mítandó két évi idő állapíttassák meg. A 12. §. mint felesleges, kihagyatni hatá­roztatott. A 13. §. élénk vitára adott alkalmat. Fel­emlittetett ugyanis, hogy ezen bizonyítási rendszer perrendünkbe be nem illik, minek ellenében azon­ban különösen hangsulyoztatott, hogy a rendes bizonyítási módok alkalmazása a megtámadási perekben a czél elérését tetemesen megnehezítené, 1 sőt a legtöbb esetben meghiúsítaná, hogy továbbá a bizonyítékok szabad méltánylásának elve némely más e; etekre is már nálunk is elfogadtatott. Mi­után az értekezlet túlnyomó többsége a tervezet álláspontját helyeselte, e §. egész terjedelmében azon megjegyzéssel fogadtatott el, hogy e szavak »az érdekelt személyes* a » vagyoni* szóval kie­gészíttessenek, miután előfordulhatnak oly esetek is, melyeknél nem a személyes, hanem tán ép a vagyoni v iszonyok képeznek döntő momentumot a kérdéses ügy elbírálásánál. 14. §. Rövid eszmecsere után jelen szakasz változatlanul elfogadtatott. 15. §.Ezen szakasz tárgyalásánál két irányban fejlődött élénk vita. Mindenekelőttelejtetni határoztatott az elé­vülés azon módja,mely azon időponttól lenne számí­tandó, midőn a hitelező a megtámadandó jog­ügylet okozta megkárosításról tudomást nyert. A törvényhozás tartózkodjék oly esetek megállapí­tásától, melyekben a bizonyítási eljárás majdnem leküzdhetlen nehézségekkel van összekapcsolva. A megtámadás alá eshető jogügyletek nem nyilvá­nosan, hanem rendszerint titokban szoktak köttetni s igy annak bebizonyítása, hogy a megkárosítás mikor jutott vagy juthatott a hitelező tudomására, igen meg van nehezítve. Határoztatott ennélfogva hogy csak egyféle elévülési idő állapittassék meg s az pedig a megtá­madandó jogügylet megkötésétől számittassék. Inditványoztatott továbbá, hogy az elévülés­nek csak a jóhiszemű szerzők irányában adassék hely, roszhiszemü szerzők ellenében pedig a megkárosított hitelezők megtámadhatási joga egy­átalán ne évülhessen el ily rövid határidő alatt. Ezen indítvány ellen felhozatott, hogy úgy a jog, valamint a forgalmi biztonság szempontjából sokkal czélszerübb, miként csak egyféle elévülési határidő állapittassék meg. Nagy súly fektetendő arra, hogy az elévülési határidő szabatosan legyen meghatározva. Ezek után a szóban forgó indítvány elejtet­vén, az elévülési idő, tekintettel arra, hogy az ügyletek legnagyobb része legfeljebb hat hó alatt szokott lebonyolittatni, határoztatott: hogy a hi­telezőnek megtámadhadási joga a károsító ügylet megkötésétől számitandó egy év alatt elévült. A szövegező bizottság a törvénytervezet szöve­gének átvizsgálásánál és végleges megállapításá­nál összeegyeztethetlennek találván, miként az újonnan felvett 12. §-ban a praesumtio két évben határoztatott, a 16.§-ban pedig a megtámadhatási jog elévülési ideje átalán csak egy évben állapít­tatott meg: ezen oknál fogva az összhangzás elé­rése végett az utolsó §-ban is az elévülési időt 2 évben vélte megszabandónak. Daruváry s. 1;. Her ic h s. k. TÖRVÉNYJAVASLATOK. ^ Törvényjavaslat a jelzálog-iutézetek által kibo­csátott záloglevelek biztosításáról. 1- §• Záloglevelek kiadására jogosított jelzálog­intézetek csak azon összeg erejéig bocsájthatnak ki zálogleveleket, a mely a kereskedelmi miniszté­rium megerősítésével ellátott alapszabályaiknak megfelelőleg engedélyezett kölcsönökért szerzett jelzálogok által teljesen fedezve van. 2- §• A jelzálog-intézeteknek az általukat ott köl­csönökért szerzett jelzálogai első sorban a zálog­levelek biztositékáúl szolgálnak. A záloglevelek további biztositékát képezi a jelzálog-intézetek mindazon saját vagyona, mely az alapszabály szerint vagy későbbi intézkedés által a zálogleveleknek a jelzálogokon felüli (l. §.) biztosítékául rendeltetett. 3- §• A mennyiben az intézetnek a jelzáloglevelek további biztosítására szolgáló saját vagyona ingat­lanból állana: annak ezen rendeltetése telekkönyvi bekeblezés által kitüntetendő. Az intézet azon ingó vagyona pedig, a mely részben vagy egészben a zálogleveleknek a jelzá­logokon fölüli biztositékául rendeltetett: a társu­latnak minden egyéb vagyonától elkülönítve tar­tandó és külön kezelendő. 4. §. Kötelesek az ily intézetek zálogleveleiket azon arányban visszavonni a forgalomból, a mely­ben jelzálogilag biztosított követelésük összege visszafizetés folytán vagy más okból megszűnt vagy csökkent. 5. §. A megjelölt intézetek kötelesek évnegye­dénként oly kimutatást közzétenni, melyből tüze­tesen kitűnjék: 1. a forgalomban lévő zálogleveleik névsze­rinti összege; 2. a mennyiben az intézet kizárólag jelzálog­ra kölcsönöző intézet volna: az összes, a mennyiben pedig alapszabályai szerint más üzlettel is foglal­koznék : a jelzálog-üzletből adott ^kölcsönök alap­ján fennálló követeléseinek összege; 3. a fennebbi pontban megjelölt kölcsönök alapján szerzett s a jelen törvény 2. §-a szerint a záloglevelek biztositékául szolgáló jelzálogok azon értéke, melylyel azok a kölcsön engedélyezésekor birtak. Ezen kimutatás a közzététel napjától számi­tandó 8 nap alatt a közzétételt igazoló hírlapi példányokkal együtt, a kereskedelmi miniszterhez terjesztendő fel. A közzététel elmulasztása vagy hiányos esz­közlése 100 frttól 500 frtig terjedhető s ismétlés esetében megkétszerezendő pénzbüntetéssel bün­tettetik. 6.§. Valótlan adatoknak szándékos közzététele, a mennyiben más büntető cselekményt nem ké­pezne, 3 hónapig terjedhető fogsággal vagy 1000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 7- §• A jelzálog-intézet elleni csőd vagy végrehaj­tás esetében a 2-ik §-ban meghatározott biztosí­tékból az intézet elleni minden más követelés előtt, a záloglevelek birtokosainak a záloglevelekből származó követelései elégitendők ki. Az intézet elleni csőd esetében, ennek a má­sodik §. értelmében a záloglevelek biztositékául szolgáló összes vagyona, külön tömeget képez s a záloglevél birtokosainak választmánya, valamint az ezáltal választott külön tömeggondnok által ke?elendő. 9. §. Az intézet elleni végrehajtás esetében kö­teles a bíróság a végrehajtást elrendelő végzésben, a záloglevelek birtokosai részére ügygondnokot rendelni s a mennyiben e végrehajtás oly vagyonra intéztetnék, mely a jelen törvény szerint a zálog­levelek biztositékául szolgál, köteles a bíróság az ügygondnok kérelmére a végrehajtást korlátozni vagy megszüntetni. Ha a bíróság nem rendelt volna ügygond­nokot: köteles a jelzálog-intézet igazgatósága, mihelyt a végrehajtás elrendeléséről tudomást szerez, ügygondnok kinevezéseért azon bírósághoz folyamodni, mely a végrehajtást elrendelte. Ezen kötelezettség elmulasztása miatt az igazgatóság tagjai a mulasztásból származó min­den hátrányért egyetemlegesen vagyoni felelősség­gel tartoznak. Ha pedig a végrehajtást nem belföldi bíró­ság rendelte volna el, az ügygondnokot azon bíró­ság köteles kinevezni, illetőleg a végrehajtást szen­vedő jelzálog-intézet igazgatósága azon biróságnál tartozik az ügygondnok kineveztetését kérelmezni, mely a végrehajtás foganatosítása végett megkeres­tetett. 10. §. A kereskedelmi miniszter tartozik az intézet által kibocsátott záloglevelek '/,,, részének birto­kosai kérelmére és a költségeknek ezek általi előlegezése mellett az intézet tixlet-vezetését mi­nisteri biztos és szakértők által megvizsgáltatni, sőt a mennyiben ezt szükségesnek látná, a vizsgála­tot hivatalhói is elrendelheti.

Next

/
Thumbnails
Contents