Magyar Themis, 1875 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1875 / 47. szám - Két vagy több biztosító társulat egyesülése esetében feljogosítandók-e a megszünő társulatnál biztosítottak a szerződés felbontására?

— 372 — ban felhozatott, hogy a szóban forgó megtámadhatási jog a telekkönyvnek rendeltetését nem zavarja meg s a benne helyezett hitelt a legcsekélyebb mérvben sem csökkenti. Egyrészt a bekebelezett jogok mindaddig érvényben vannak és maradnak, mig a megtámadás folytán azoknak törlése nem eszközöltetik. Ily törlésnek azonban csak ugy lévén helye, ha a szerző a megtámadott jogügylet megkötésekor az adósnak csalárd szándékáról tudomással birt, az nem is élhet azon kifogással, hogy a telekkönyvi intézménybe vetett bizalma hátrányára vált. Jóhiszemű szerzőkre pedig a szakasz rendelkezései amúgy sem alkalmazandók. Ezek után a 7. §. elvben \áltozatlanul elfogadtatott. 8. §. Aggály merült fel azon kifejezés ellen: ikorlátolt képességű,* a kifejezés azonban azon megjegyzés mellett, hogy alatta a kiskorúak és általán oly személyek értendők, kiknek cselekvési képessége meg van szoritva, megbagyandónak határoztatott. Kifogásoltatott továbbá, hogy a szakasz értelmében oly kiskorúak is védetnek meg, kik ellen afraudiscons cientiateljesen bebizonyítható. Ily esetben a megtámadhatást meg nem engedni a hitelezők irányában merő igazságtalanság. Utalás történt e részben az osztrák polgári törvénykönyvre, mely a kérdést hasonló értelemben fogja fel. Inditványoztatott tehát, hogy a kiskorúak tekintetében egyátalán intézkedés ne tétessék, hanem az egyes eseteknek mikénti eldöntése bizassék a biró belátására. Az értekezlet mindazáltal a külföldi törvényhozásoknak álláspontját, melyet a tervezet is elfoglal, helyesebbnek találván, az érintett indítvány elejtetett. Végre a »megindításakor* szó helytelenittetett, mivel ha a birtokos a kereset megindítása után a kapott tárgyon túladott, a nélkül, hogy tudta volna, miszerint a kereset megindittatott, a túladás által még roszhiszeművé nem vált. Ezért az emiitett szó helyébe ^kézbesítésekor* kifejezés határoztatott felvétetni. 9. §. Ezen §. első kikezdésében kimondatni találtatott minden kétség kizárása kedvéért, miként a 6zerzőnek]csakis az adós ellen van visszakövetelési joga. Ennek folytán a >visszakövetelheti* szó elé e szavak »az adóstól* beszurandók. Elfogadtatott továbbá Weinmann indítványa, fejeztessék ki határozottan, hogy a szerző az adott szolgáltatást, ha az adósnál még természetben megvan, természetben, és csak ilyennek nem létében, értékének megtérítését követelheti. 10. §. Ezen szakasz megvitatásánál nem találtatott elégségesnek, hogy a szerző a kapott dologra fordított hasznos költségeket csak azon esetben téríttethesse meg magának, ha azok által a visszatéritendő dolog értéke »a visszatérítés idejében* növekedett. Az értekezlet rövid vita után »a visszatérítés idejében* helyett az »állandóan< szónak felvételét határozta. 11. §. Megjegyzésre okot nem szolgáltatott, csakis a 2. sz. alatti pontban előforduló szó »meginditásakor* helyett ^kézbesítésekor* szó határozhatott. Tekintettel azon körülményre, hogy a csalárd adósok a legtöbb esetben házastársukkal vagy más közel álló rokonaikkal szoktak hitelezőiknek megkárosítása czéljából összejátszani: inditványoztatott, miszerint czélszerü, sőt szükséges volna a legtöbb külföldi törvények példájára eziránt is a tervezetben rendelkezést felvenni, mely intézkedésnek nevezetesen az »Entwurf einer deutschen Gemeinschuldordnung« 30. §-anak 2. számú pontja szolgáljon alapul. Az érintett §. felolvastatván, és egyes részeiben behatóan tárgyaltatván, határozatilag kimondatott: miszerint ezen §-nak 2. számú pontja egész terjedelmében a 11. §. után vétessék fel és a megtámadási jog érvényesithetésére a jogcselekvény véghezvitelétől számítandó két évi idő állapíttassák meg. A 12. §. mint felesleges, kihagyatni határoztatott. A 13. §. élénk vitára adott alkalmat. Felemlittetett ugyanis, hogy ezen bizonyítási rendszer perrendünkbe be nem illik, minek ellenében azonban különösen hangsulyoztatott, hogy a rendes bizonyítási módok alkalmazása a megtámadási perekben a czél elérését tetemesen megnehezítené, 1 sőt a legtöbb esetben meghiúsítaná, hogy továbbá a bizonyítékok szabad méltánylásának elve némely más e; etekre is már nálunk is elfogadtatott. Miután az értekezlet túlnyomó többsége a tervezet álláspontját helyeselte, e §. egész terjedelmében azon megjegyzéssel fogadtatott el, hogy e szavak »az érdekelt személyes* a » vagyoni* szóval kiegészíttessenek, miután előfordulhatnak oly esetek is, melyeknél nem a személyes, hanem tán ép a vagyoni v iszonyok képeznek döntő momentumot a kérdéses ügy elbírálásánál. 14. §. Rövid eszmecsere után jelen szakasz változatlanul elfogadtatott. 15. §.Ezen szakasz tárgyalásánál két irányban fejlődött élénk vita. Mindenekelőttelejtetni határoztatott az elévülés azon módja,mely azon időponttól lenne számítandó, midőn a hitelező a megtámadandó jogügylet okozta megkárosításról tudomást nyert. A törvényhozás tartózkodjék oly esetek megállapításától, melyekben a bizonyítási eljárás majdnem leküzdhetlen nehézségekkel van összekapcsolva. A megtámadás alá eshető jogügyletek nem nyilvánosan, hanem rendszerint titokban szoktak köttetni s igy annak bebizonyítása, hogy a megkárosítás mikor jutott vagy juthatott a hitelező tudomására, igen meg van nehezítve. Határoztatott ennélfogva hogy csak egyféle elévülési idő állapittassék meg s az pedig a megtámadandó jogügylet megkötésétől számittassék. Inditványoztatott továbbá, hogy az elévülésnek csak a jóhiszemű szerzők irányában adassék hely, roszhiszemü szerzők ellenében pedig a megkárosított hitelezők megtámadhatási joga egyátalán ne évülhessen el ily rövid határidő alatt. Ezen indítvány ellen felhozatott, hogy úgy a jog, valamint a forgalmi biztonság szempontjából sokkal czélszerübb, miként csak egyféle elévülési határidő állapittassék meg. Nagy súly fektetendő arra, hogy az elévülési határidő szabatosan legyen meghatározva. Ezek után a szóban forgó indítvány elejtetvén, az elévülési idő, tekintettel arra, hogy az ügyletek legnagyobb része legfeljebb hat hó alatt szokott lebonyolittatni, határoztatott: hogy a hitelezőnek megtámadhadási joga a károsító ügylet megkötésétől számitandó egy év alatt elévült. A szövegező bizottság a törvénytervezet szövegének átvizsgálásánál és végleges megállapításánál összeegyeztethetlennek találván, miként az újonnan felvett 12. §-ban a praesumtio két évben határoztatott, a 16.§-ban pedig a megtámadhatási jog elévülési ideje átalán csak egy évben állapíttatott meg: ezen oknál fogva az összhangzás elérése végett az utolsó §-ban is az elévülési időt 2 évben vélte megszabandónak. Daruváry s. 1;. Her ic h s. k. TÖRVÉNYJAVASLATOK. ^ Törvényjavaslat a jelzálog-iutézetek által kibocsátott záloglevelek biztosításáról. 1- §• Záloglevelek kiadására jogosított jelzálogintézetek csak azon összeg erejéig bocsájthatnak ki zálogleveleket, a mely a kereskedelmi minisztérium megerősítésével ellátott alapszabályaiknak megfelelőleg engedélyezett kölcsönökért szerzett jelzálogok által teljesen fedezve van. 2- §• A jelzálog-intézeteknek az általukat ott kölcsönökért szerzett jelzálogai első sorban a záloglevelek biztositékáúl szolgálnak. A záloglevelek további biztositékát képezi a jelzálog-intézetek mindazon saját vagyona, mely az alapszabály szerint vagy későbbi intézkedés által a zálogleveleknek a jelzálogokon felüli (l. §.) biztosítékául rendeltetett. 3- §• A mennyiben az intézetnek a jelzáloglevelek további biztosítására szolgáló saját vagyona ingatlanból állana: annak ezen rendeltetése telekkönyvi bekeblezés által kitüntetendő. Az intézet azon ingó vagyona pedig, a mely részben vagy egészben a zálogleveleknek a jelzálogokon fölüli biztositékául rendeltetett: a társulatnak minden egyéb vagyonától elkülönítve tartandó és külön kezelendő. 4. §. Kötelesek az ily intézetek zálogleveleiket azon arányban visszavonni a forgalomból, a melyben jelzálogilag biztosított követelésük összege visszafizetés folytán vagy más okból megszűnt vagy csökkent. 5. §. A megjelölt intézetek kötelesek évnegyedénként oly kimutatást közzétenni, melyből tüzetesen kitűnjék: 1. a forgalomban lévő zálogleveleik névszerinti összege; 2. a mennyiben az intézet kizárólag jelzálogra kölcsönöző intézet volna: az összes, a mennyiben pedig alapszabályai szerint más üzlettel is foglalkoznék : a jelzálog-üzletből adott ^kölcsönök alapján fennálló követeléseinek összege; 3. a fennebbi pontban megjelölt kölcsönök alapján szerzett s a jelen törvény 2. §-a szerint a záloglevelek biztositékául szolgáló jelzálogok azon értéke, melylyel azok a kölcsön engedélyezésekor birtak. Ezen kimutatás a közzététel napjától számitandó 8 nap alatt a közzétételt igazoló hírlapi példányokkal együtt, a kereskedelmi miniszterhez terjesztendő fel. A közzététel elmulasztása vagy hiányos eszközlése 100 frttól 500 frtig terjedhető s ismétlés esetében megkétszerezendő pénzbüntetéssel büntettetik. 6.§. Valótlan adatoknak szándékos közzététele, a mennyiben más büntető cselekményt nem képezne, 3 hónapig terjedhető fogsággal vagy 1000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 7- §• A jelzálog-intézet elleni csőd vagy végrehajtás esetében a 2-ik §-ban meghatározott biztosítékból az intézet elleni minden más követelés előtt, a záloglevelek birtokosainak a záloglevelekből származó követelései elégitendők ki. Az intézet elleni csőd esetében, ennek a második §. értelmében a záloglevelek biztositékául szolgáló összes vagyona, külön tömeget képez s a záloglevél birtokosainak választmánya, valamint az ezáltal választott külön tömeggondnok által ke?elendő. 9. §. Az intézet elleni végrehajtás esetében köteles a bíróság a végrehajtást elrendelő végzésben, a záloglevelek birtokosai részére ügygondnokot rendelni s a mennyiben e végrehajtás oly vagyonra intéztetnék, mely a jelen törvény szerint a záloglevelek biztositékául szolgál, köteles a bíróság az ügygondnok kérelmére a végrehajtást korlátozni vagy megszüntetni. Ha a bíróság nem rendelt volna ügygondnokot: köteles a jelzálog-intézet igazgatósága, mihelyt a végrehajtás elrendeléséről tudomást szerez, ügygondnok kinevezéseért azon bírósághoz folyamodni, mely a végrehajtást elrendelte. Ezen kötelezettség elmulasztása miatt az igazgatóság tagjai a mulasztásból származó minden hátrányért egyetemlegesen vagyoni felelősséggel tartoznak. Ha pedig a végrehajtást nem belföldi bíróság rendelte volna el, az ügygondnokot azon bíróság köteles kinevezni, illetőleg a végrehajtást szenvedő jelzálog-intézet igazgatósága azon biróságnál tartozik az ügygondnok kineveztetését kérelmezni, mely a végrehajtás foganatosítása végett megkerestetett. 10. §. A kereskedelmi miniszter tartozik az intézet által kibocsátott záloglevelek '/,,, részének birtokosai kérelmére és a költségeknek ezek általi előlegezése mellett az intézet tixlet-vezetését ministeri biztos és szakértők által megvizsgáltatni, sőt a mennyiben ezt szükségesnek látná, a vizsgálatot hivatalhói is elrendelheti.